Felszólalás adatai

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, felfüggeszti-e Staudt Gábor országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 252 igen szavazattal, 56 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett Staudt Gábor mentelmi jogát felfüggeszti.

Tisztelt Országgyűlés! Arra figyelemmel, hogy a frakciók bizottsági tagcserékre nem tettek javaslatot, személyi döntésekre a mai napon nem kerül sor. Határozathozatalunk végére értünk.

Az eddigi tapasztalatok birtokában két perc technikai szünetet rendelek el, kérve önöket arra, hogy ha fontos megbeszélnivalójuk van, azt ne az ülésteremben tegyék meg.

Köszönöm szépen. (Rövid szünet. - Számos képviselő távozik a teremből.)

Ismételten megkérem a tisztelt képviselőtársakat, frakcióra való tekintet nélkül, hogy akik részt akarnak venni a további munkában, azok foglalják el helyüket, és azokat a tisztelt képviselőtársakat, akiknek fontos egyeztetésük van, kérem, hogy ne az ülésteremben tegyék meg. Még egyszer kérem a tisztelt képviselőtársakat, akár egymásnak, akár a kormány képviselőjének van fontos mondanivalójuk, kérem, ne az ülésteremben tegyék meg.

Akkor elkezdjük. Ismeretlen államtitkárokkal bővül a kormányzati székoldal, de majd vigyázunk, hogy felszólalásnál ki jelentkezhet.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek... (L. Simon László: Ez nem házszabályellenes, ezt nem is értem.) Igen tisztelt államtitkár úrnak elmondom, megkérdezte a képviselő úr, a Ház méltóságához, a nyugodt tárgyalási rendhez hozzátartozik, hogy lehetőleg amikor elkezdjük a tárgyalást, akkor már ne álljanak az államtitkárok előtt. Elfogadom, hogy ön ebben a székben foglal helyet.

Soron következik az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/6957. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/6957/8. számon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen 30 ajánlási pontot tartalmaz. Indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Így megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-30. pontjaira nézve. Kérem a felszólalókat, jelezzék, hogy mely ajánlási pontokhoz szólnak hozzá, hogy követni tudjam a házszabályszerűséget.

Elsőként megadom a szót Lamperth Mónikának, az MSZP képviselőjének.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök úr, először az 1-9. sorszám alatt lévő módosító indítványokról fogok beszélni, utána pedig a 10., 11., 12. sorszámúakról.

Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az 1-9. sorszám alatt benyújtott módosító indítványoknál az előterjesztő, dr. Zsiga Marcell képviselő úr a törvény hatálya alól itt konkrétan fölsorolt egyes törvényi rendelkezéseket ki kíván emelni. Tehát kivesz olyan normaszöveget az előterjesztésből, amelyet egyébként a dereguláció 1. §-ában a beterjesztő kormány még így gondolt helyesnek.

(18.50)

Az általános vitában az MSZP képviselői elmondták, hogy ezt a törvényt támogatjuk. Hiszen szükség van arra, hogy meghatározott időnként a jogrendszerben, hatályos joganyagban tisztogatást, aktualizálást végezzen a jogalkotó, és ez egy borzasztó aprólékos munkát igényel, nagyon gondos jogászi szakmai munkát, hogy azt elő tudják készíteni megfelelő módon, hogy mely jogszabályok azok, amelyek tényleg már csak akadályozzák a jogszabályok végrehajtását, és nincs rájuk szükség: valódi normát, szabályt már nem tartalmaznak, és melyek azok, amelyeket meg kell tartani a jogrendszerben.

Ezért abban semmi különösebb kivetnivaló nincsen, hogy itt egy-egy olyan szabály is belecsúszik ebbe, amit később korrigálni kell. És hogy ezt módosító indítvány formájában teszik meg, még ebben sem látok különlegesebb problémát. Azt azonban már egy kicsit furcsának találtuk az alkotmányügyi bizottságban, hogy a beterjesztő, dr. Zsiga Marcell képviselő úr szemmel láthatóan semmilyen viszonyba nem került ezekkel a módosító indítványokkal, egészen konkrétan: nem igazán tudta, hogy miről van benne szó. És még ez akkor is kritikát érdemel, ha Répássy államtitkár úr itt egy korrekt magyarázatot adott arra, hogy ez miért történhetett így.

Azt gondolom, hogy az államtitkár úr mindazt elmondta, ami az ő kompetenciájába tartozik e tekintetben, de az, hogy a részletes vitában a képviselő úr - aki az 1-30. módosító indítványok közül 28-at, ha jól számoltam, ő adott be - arra sem veszi a tisztességet, hogy idejöjjön, és védje a módosító indítványait, ez egyszerűen a parlamenti munka lebecsülése, képviselőtársaim. Ennél komolyabban kellene venni az országgyűlési munkát!

A következő vitaszakaszban: a 10., 11. sorszám alatt benyújtott módosító indítványoknál az alkotmányügyi bizottságban, amikor kérdéseket tettünk föl arra nézve, hogy miért kell ilyen jelentős tartalomban átírni a benyújtott törvényszöveget, akkor ezek tekintetében Répássy államtitkár úr végül is kielégítő választ adott, tehát elmondta, hogy itt milyen előzmény és milyen ok volt, ami miatt tartalmában nem, de mégis más technikával és más módon kell ezt a fajta deregulációt elvégezni.

Úgyhogy összességében csak azt szeretném az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja, illetve az alkotmányügyi bizottsági tagok nevében elmondani, hogy mi a deregulációs törekvéseket támogatjuk. Ezeket a módosító indítványokat, miután viszonylag rövid idő állt rendelkezésre, nem mindegyiket tudtuk megvizsgálni, és nem tudtuk kontrollálni, hogy valóban úgy van-e, ahogy ezt a benyújtó szándéka szerint itt megfogalmazták, de összességében nem gondoljuk, hogy erről hosszú és ennél részletesebb vitát kellene folytatni, csak jelezni szeretnénk azt, hogy a dereguláció folyamatát támogatjuk. Támogatjuk a kormányt abban, hogy a joganyagot karbantartsa, és arra kérjük, hogy ezt a munkát vegyék komolyan. A fideszes képviselőktől is azt kérjük, hogy aki már valamilyen viszonyt kialakít ezzel a törvénnyel, legalább arra vegye a fáradságot, hogy idejön, és érvel a módosító indítványai mellett.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Schiffer Andrásnak, az LMP képviselőjének.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valamennyi módosító indítványhoz szeretnék kapcsolódni, és szeretném azzal kezdeni, hogy nagyjából egy hete, de lehet, hogy már két hete is van annak, hogy az alaptörvény módosításához a Lehet Más a Politika frakciója benyújtott három módosító javaslatot. Tehát ahhoz az alaptörvény-módosításhoz, amely a jegybank és a pénzügyi felügyelet státusát szabta újra, mint ércnél maradandóbb jogszabályt december után.

Beadtunk három javaslatot az alaptörvény módosításához, amelyből az egyik arról szólna, hogy állítsuk vissza a szociális jogállamot Magyarországon, legyen szociális biztonsághoz való jog, a nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítási ellátáshoz mindenkinek legyen joga, a polgároknak legyen érdemi beavatkozási lehetőségük az őket érintő közfontosságú folyamatokba. Harmadrészt javasoltuk azt is, hogy alaptörvényi szinten mondjuk ki a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, továbbá a szerzett jogok védelmét.

Erre az önök által uralt alkotmányügyi bizottság azt mondta, hogy ezek a javaslatok nem házszabályszerűek, jóllehet, maga az alaptörvény meg volt nyitva. Erre mit látunk? Önök előterjesztenek egy deregulációs törvényjavaslatot. Csatlakozva az előttem szóló ellenzéki képviselőtársnőhöz, mi is úgy gondoltuk, hogy természetesen egy ilyen deregulációs törvényjavaslatot nyilván támogatni lehet. Önök viszont úgy gondolják, hogy a Házszabálynak létezik egy értelmezése, amit önök az ellenzékkel szemben, illetve a magyar emberekkel szemben alkalmaznak, és létezik a Házszabálynak egy olyan értelmezése, amit önök saját magukra alkalmaznak.

Hogy van az, hogy önök szerint házszabályellenes az, ha egy alaptörvénymódosításnál az LMP frakciója kezdeményezi, hogy mondjuk, a szociális biztonsághoz való joggal egészítsük ki az alaptörvényt, de nem házszabályellenes az, amikor önök, egész pontosan a 47 ezer forintból élő Zsiga Marcell képviselő, akinek nem volt ideje és lehetősége, hogy megtisztelje az Országgyűlést jelenlétével, temérdek olyan törvénymódosító javaslatot terjesztett elő ehhez a deregulációs törvényjavaslathoz, ami sem nem deregulációs, és meg sincsenek nyitva ezek a törvényjavaslatok?

Ez szégyen, gyalázat! Ez a parlamentarizmus megcsúfolása, amit önök folytatnak. Még arra sem veszik a fáradságot, hogy legalább az önök által megalkotott szabályokat tiszteletben tartsák. Mi köze van a deregulációhoz annak, hogy önök az állampolgársági törvénybe érdemben belenyúlnak? Mi köze van a deregulációhoz annak, hogy Zsiga Marcell, akiről eddig nem tudtam, hogy a szellemi tulajdonjognak ilyen nagy ívű ismerője, gyakorlatilag az összes szellemi tulajdonjog területén meglévő törvényhez hozzányúl?

Halász államtitkár úr nem tudom, miért ingatja a fejét, nyilván majd fog két percben SZDSZ-ezni egyet. Ehelyett azt javasolnám államtitkár úrnak, inkább arra találjon valami ésszerű magyarázatot, hogy ezeknek a módosító javaslatoknak mi közük van a törvényjavaslat eredeti céljához. (Halász János közbeszólása.) Államtitkár úr, semmi. Ezeknek a módosító javaslatoknak a döntő többsége durván házszabályellenes, másrészt pedig például a 9. pont alatt az állampolgársági törvény módosítására tett javaslat Zsiga Marcelltől semmilyen módon nem tekinthető deregulációs célú módosító javaslatnak.

De menjünk tovább: a 11. pontban szintén az ingatlan-nyilvántartási jog nagy ismerője, a 47 ezer forintból élő Zsiga Marcell tesz egy nagy ívű módosító javaslatot. Ennek mi köze van a deregulációhoz, Halász államtitkár úr? Gondolom, majd ön fog válaszolni, mint a téma nagy ismerője, azért ennyire aktív a bekiabálásokkal. (Derültség a Fidesz soraiban.)

Államtitkár úr, mondja meg, hogy a 13. pont alatt Zsiga Marcell javaslata a '99. évi LXXVI. törvény, tehát a szerzői jogról szóló törvény módosítására, illetve a formatervezési munkák oltalmáról szóló törvény módosítására hogyan kerül ide. Mi köze van az eredeti törvényjavaslathoz, és hogyan felel meg a Házszabály rendelkezéseinek? (Halász János: Ne izgasd fel magad! - Dr. Répássy Róbert: Majd én válaszolok. - Halász János: András! Ne izgasd fel magad!) De mehetünk tovább. Szintén Zsiga Marcell, aki egy polihisztor, 47 ezer forintból él, a 14., 15., 16., 17. számon olyan törvényeket nyit meg, mint például a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény (Halász János: Ha így, akkor így.) vagy például az egyenlő bánásmódról törvény.

Szintén a 18. pont alatt az itt nem lévő Zsiga Marcell képviselő úr egy szintén nem túl lényegtelen módosítással avatkozik be az idegenrendészeti törvénybe. Ezt önök komolyan gondolják? Államtitkár urak, komolyan gondolják ezt? Ez nemcsak arról szól, hogy önök a minimális parlamentáris kötelmeket nem tartják tiszteletben, és durván nemcsak lábbal tapossák az önök által megalkotott Házszabályt, hanem nyíltan kettős mércét alkalmaznak. Akkor, amikor az ellenzék javasolja azt, amikor az LMP javasolta azt, hogy az alaptörvény védje meg a magyar emberek vagyonát például attól, hogy a Fidesz visszamenőleges hatályú jogalkotással bármikor, a nemzeti együttműködés jegyében bármikor bárkinek a javaira ráteheti a kezét, bárkinek a szerzett jogait elvonhatja, hiába van megnyitva az alaptörvény, önök a Házszabály mögé bújnak.

Akkor, amikor Zsiga Marcell gondol egyet, merthogy ő mindenhez ért, és úgy gondolja, hogy dereguláció kapcsán belenyúl érdemben az idegenrendészeti törvénybe, az állampolgársági törvénybe - ezt lehet. Ez házszabályszerű. No, ez a nemzeti cinizmus rendszere, államtitkár urak! Arról nem is beszélve, hogy ez a salátatörvény újabb bizonyíték arra, hogy önök képtelenek a kormányzásra, képtelenek a jó kormányzásra. Bejön egy törvényjavaslat, egy egyébként nagyon üdvözölhető céllal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részéről, majd teleszórják olyan önálló képviselői indítványokkal, amiről mindenki pontosan tudja, hogy az illető képviselő vélhetően ezeket el sem olvasta.

(19.00)

Olyan önálló képviselői indítványok jönnek be, amelyekre nézve a kormánynak lenne alkotmányos kötelezettsége törvényjavaslattal idejönni a Ház elé, de ez nem történik meg. Ez a kormány valójában nem működik két éve, egy látszattevékenységet folytat, hiszen az érdemi politikai előterjesztések nagy része a színfalak mögötti egyeztetés során nagyon sokszor lobbicsoportok, oligarchák nyomására dől el, és azért érkezik be a közigazgatási egyeztetést megkerülve, vagy önálló képviselői indítvány formájában, vagy sunyi, zárószavazás előtti módosító javaslatok formájában, vagy pedig házszabályellenes módosító javaslatok formájában a tisztelt Ház elé. Ez egész egyszerűen szégyen, gyalázat, amit itt művelnek! Ezek a módosító javaslatok egyszerre példázzák azt, hogy önök képtelenek az ország kormányzására, ez a kormány képtelen igazgatni ezt az országot, és ékes bizonyíték arra, hogy önök semmibe veszik a maguk által megalkotott Házszabályt. Ezek, tisztelt Répássy államtitkár úr, házszabályellenes módosító javaslatok!

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót kétperces időkeretben Répássy Róbert államtitkár úrnak.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, a televíziós közvetítésnek már vége van, tehát ezt az előadást talán lehetett volna tárgyszerűvé is hangszerelni. Arról, hogy nem így sikerült, én nem tehetek. Minden országgyűlési képviselőnek joga van módosító javaslatokat benyújtania, olyanokat is, amelyeket egyébként, mondjuk, szakszervezetek vagy jogvédő szervezetek vagy más szervezetek adnak az országgyűlési képviselő kezébe; például a munka törvénykönyvéhez több száz módosító javaslatot nyújtottak be úgy, hogy egyébként szakszervezeti forrásból érkeztek ezek a módosítók. Ezt minden országgyűlési képviselő maga dönti el, hogy vállalja-e a módosító indítványban foglalt szöveget.

Ebben az esetben Zsiga Marcell képviselő úr számára kodifikációs segítséget nyújtottunk, ezt egyébként az alkotmányügyi bizottság ülésén is elmondtam. A szerzői jogi törvény módosításával kapcsolatban a közigazgatási egyeztetés lezáródása után a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hívta fel a figyelmünket számos olyan átmeneti rendelkezésre, amelyeket a deregulációs törvényjavaslat szerint hatályon kívül kellene helyezni, ellenben, mint átmeneti rendelkezés, még változatlanul joghatást kellene kifejtenie, ezért indokolt a képviselő úr módosító javaslatában megfogalmazott megoldás, hogy az átmeneti rendelkezések más szövegezéssel, de hatályban fennmaradjanak.

Még egyszer mondom: ha Schiffer képviselő úr még soha nem nyújtott be olyan módosító javaslatot, amelyet más írt meg ön helyett, akkor természetesen az indulatai jogosak, de ha az elmúlt két évben mégis előfordult volna, hogy más szakértők által megírt módosító indítványt nyújtott be, akkor kérem, ilyen hangnemben ne támadjon egy országgyűlési képviselőt, mert ez teljesen indokolatlan és méltánytalan.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót kétperces reagálásra Schiffer Andrásnak, az LMP képviselőjének.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Először is azt a kérdést tenném fel, hogy hol van Zsiga Marcell. Ha Zsiga Marcell ennyire szorgalmas képviselő, aki ennyi jogterületen tud párhuzamosan módosító indítványokat csinálni, akkor talán elvárható, hogy egy részletes vitát megtiszteljen, és megvédje a saját álláspontját.

Kettő. Minden tiszteletem Répássy államtitkár úré, de azért azt hadd kérjem: ne nézzük hülyének egymást! Persze, hogy egy képviselő benyújt módosító javaslatokat, na de pontosan látjuk az elmúlt két év jogalkotásából, hogy önök valójában önálló képviselői indítványokkal kormányoznak. Pontosan tudjuk, hogy nem Zsiga Marcell találja azt ki, hogy a szerzői jogi és a formatervezési minták oltalmáról szóló törvényt módosítani kell.

Három. Államtitkár Úr! Továbbra sem adott arra semmiféle magyarázatot, hogy például a 9. pont alatt szereplő állampolgársági törvénymódosítás, vagy mehetünk tovább, a 11. pont alatt az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása, vagy mehetünk tovább, például a 15. pont alatt az egyenlő bánásmód törvény módosítása, de még inkább a 18. pont alatt az idegenrendészeti törvénybe történő érdemi beleavatkozás milyen viszonyban állnak az önök mint előterjesztők eredeti törvényalkotási céljával. Ezeknek a javaslatoknak mi közük van a deregulációhoz? Erre adjon magyarázatot, államtitkár úr, és arra, hogy az itt nem helyet foglaló, más közfeladata ellátása miatt itt jelen nem lévő képviselő úr javaslatai mennyire vannak ön szerint köszönő viszonyban a Házszabállyal. Erre legyen szíves magyarázatot adni!

ELNÖK: Szintén kétperces felszólalásra következik Cser-Palkovics András, a Fidesz képviselője.

DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem kívántam a vitában részt venni, mert azt gondoltam, ez egy ennél sokkal egyszerűbb törvénymódosítás, illetve javaslat, ami a Ház előtt fekszik, de Schiffer képviselő úr személyeskedő hangnemben elmondott többszöri hozzászólása mégiscsak erre késztetett, hiszen úgy beszél itt erről a kérdésről, minthogyha ezt a képviselő úr megtette volna egyébként a kérdést hosszasan tárgyaló bizottsági ülésen. Csak éppen a 9 órától fél 1-ig tartó bizottsági ülésen a képviselő úr - csak két miniszter meghallgatására került egyébként sor - nem képviselte az LMP-t, ugyanis azon nem vett részt, miközben itt azt kifogásolja, hogy más képviselő nincs itt a teremben.

Képviselő Úr! Eljöhetett volna a bizottsági ülésre, és ott Zsiga Marcell képviselő úrtól is megkérdezhette volna ezeket a kérdéseket, mint ahogyan megtették más ellenzéki képviselők ebben a vitában. Lamperth Mónika képviselő asszony vagy éppen Bárándy Gergely képviselő úr ott voltak a bizottsági ülésen; kialakult egy vita a képviselők között ebben a kérdésben, de nem itt jönnek elő azzal, egy három és félórás bizottsági ülésen nem részt véve, hogy egyébként miről és mi a véleményük.

Képviselő Úr! Én azt kérem, hogy ha nincs ott a bizottsági ülésen, akkor visszább az agarakkal, és egy kicsit enyhébb stílusban, kicsit úriemberhez méltóbban, mert ez így nagyon álságos, képviselő úr, hogy ide eljön, miközben a bizottság három és félórás ülésén nem vett részt, nem tette tiszteletét a bizottsági ülésen, nem mondta el a véleményét, főként úgy, hogy egyébként a házszabályszerűségről az alkotmányügyi bizottság állást foglalt, ott indokolást is hallhatott volna a képviselő úr. De miután nem jött el, nem vette a fáradságot, hogy a bizottsági ülésen részt vegyen - egyébként általában nem szokta venni a fáradságot -, ezért most ezt a véleményt sem ismerhette ott meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a bizottsági és plenáris ülésre vonatkozó képviselői jelenlétre, nem jelenlétre vonatkozó vita, felvetések részben lezajlottak, szeretném önöket arra kérni, hogy most már a módosító javaslatok érdemi részéről vitázzunk, s így természetesen elsőként megadom a szót az előterjesztő nevében felszólaló Répássy Róbert államtitkár úrnak.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Én csak arról szeretném tájékoztatni, Schiffer képviselő úr, hogy a bizottsági ülésen is azt az álláspontot képviseltük a tárca nevében, és most is ezt tudom elmondani, hogy a módosító javaslatokat tartalmilag támogatjuk. Azokat a módosító javaslatokat, amelyek nem tartoznak a tárcánk hatáskörébe, egyeztettük más tárcákkal, és a tárcák véleményét is tolmácsoltam, hogy tartalmilag támogatjuk ezeket a módosító javaslatokat.

Azt pedig ön is tudja, hogy a Házszabály megfelelő rendelkezése alapján a javaslatok házszabályszerűségének a megítélése az első helyen kijelölt bizottság feladata. Tehát én nem abban nyilatkoztam, hogy házszabályszerűek-e a javaslatok, hanem abban nyilatkoztam, hogy tartalmilag támogatandók, és tartalmilag szükség van ezekre a módosításokra. Innentől kezdve, természetesen, ha a módosító javaslatok házszabályszerűségét vitatja, akkor ezt meg lehet tenni. Megjegyzem, a képviselő úr által esetleg házszabályellenesen benyújtott módosító javaslatokat előterjesztőként vagy az alkotmányügyi bizottság javaslataként vissza lehet hozni a Ház elé. A Házszabálynak most már van olyan módosítása, amely szerint még a zárószavazás előtt egyébként házszabályszerűen benyújthatják ezeket a módosító javaslatokat. Tehát hogyha az alkotmányügyi bizottság úgy ítélte volna meg, hogy ezek a módosító javaslatok nem házszabályszerűek, akkor is lett volna rá lehetőség, hogy vagy az alkotmányügyi bizottság, vagy az előterjesztő benyújtsa a módosító javaslatokat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Halász János tapsol.)

ELNÖK: Megadom a szót Lamperth Mónikának, az MSZP képviselőjének, két percben.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Én azt gondolom, a törvényjavaslat, illetve a módosítósorok tartalmát nagyjából kitárgyaltuk, én legalábbis nem látok itt több mondanivalót; lehet, hogy van, én nem látok többet.

Csak azért kértem szót még az államtitkár úr korábbi megszólalása után, lehet, hogy én nem fogalmaztam egyértelműen, de nekem azzal nincs bajom, ha a kormány vagy a tárca kodifikációs segítséget nyújt egy képviselőnek a módosító indítvány beadásához.

(19.10)

Hozzáteszem: normálisan működő parlamentben ilyet még ellenzéki képviselőnek is szoktak nyújtani, hogyha azt kéri, legalábbis én emlékszem rá a saját praxisomból, hogy volt rá példa, hogy segített a minisztériumi szakapparátus ellenzéki képviselőnek megfogalmazni az egyébként általa kialakított politikai szándékot.

Az én bajom azzal van - és ezt a kritikát igenis a plenáris ülésen helyénvalónak tartom -, hogy az alkotmányügyi bizottságban mindannyiunk számára kiderült, hogy Zsiga Marcell képviselő úrnak halvány lila ibolyája nincs arról, hogy milyen képviselői indítványokat nyújtott be. És amikor kérdeztem tőle tartalmában, akkor a párttársa, az államtitkár korrekten a segítségére sietett, remélem, államtitkár úrnak nem lesz baja abból, hogy én itt most megdicsérem, ugyanis mindegyik módosítóról tudta, hogy mi van benne.

Ez persze egy minimumfeltétel lenne, szükséges, de nem elégséges a színvonalas parlamenti vitához, és igenis, hogy szégyen és a parlamentarizmus lebecsülése, hogy Zsiga Marcell ott kikérte magának, amikor én ezt a szemére vetettem, és azt is elmondtam, hogy Zsiga Marcell nem a jogi szaktudásáról híresült el Magyarországon, hanem egy másik mondásáról; ezt kikérte magának, de nem cáfolta meg, és nem volt hajlandó semmilyen érdemi válaszra.

Ez pedig szégyen. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót szintén két percben Szilágyi Péternek, az LMP képviselőjének.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Elnök úr, köszönöm a szót. Talán államtitkár úr emlékszik rá, hogy az általános vitában kifejtettem, hogy fogjuk támogatni ezt a javaslatot, amennyiben nem próbálják meg felvizezni ezt a törvényjavaslatot tartalmi módosításokkal.

Megítélésem szerint ez megtörtént, hiszen az állampolgársági törvényhez önök igen fontos és igen érdemi módon nyúlnak hozzá. Nevezetesen, a köztársasági elnöknek egy újabb lehetőséget fognak adni a tekintetben, hogy hogyan adhat felmentést az állampolgárság könnyített megszerzése alóli feltételek alól is. Úgy gondolom, hogy ez egy olyan fontos törvény lett volna, ami mindenképpen méltó helyet kaphatott volna egy önálló előterjesztésben, de mindenképpen az a meglátásom, hogy önök egy újabb eszközt találtak arra, hogy hogyan lehetne ezeket a fontos kérdéseket elbújtatni olyan időpontokra, amikor alig-alig nézik az országgyűlési közvetítéseket. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen méltatlan magatartás.

A tartalmi részekre is kitérve, úgy gondolom, hogy a köztársasági elnök diszkrecionális jogkörét semmiféleképpen nem egy deregulációs törvényben kellene szabályozni. Úgy gondolom, hogy a deregulációs törvénybe csak deregulációs célú módosító javaslatok kerülhetnek bele. Úgy gondolom, hogy önök megszegték a Házszabályt ebben a tekintetben is.

Köszönöm. (Dr. Schiffer András tapsol.)

ELNÖK: Megadom a szót Lukács Zoltánnak, az MSZP képviselőjének, két percben.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Ház! Én is azokhoz csatlakoznék, akik az előterjesztésnek és ezeknek a módosító indítványoknak a házszabály-ellenességéről vannak meggyőződve.

Azt gondolom, hogy amit Répássy államtitkár úr az előző válaszában mondott, az egyébként teljesen életszerű, és még elfogadható is lenne, ha nem azt látnánk időről időre, hogy ebből rendszert csinálnak, hogy valamilyen törvényhez teljesen más törvényekről szóló módosításokat adnak be, megnyitnak ilyen típusú törvényeket ezekben a módosító indítványokban.

Államtitkár úr példaként említette a több száz módosító indítványt a munka törvénykönyvéhez. Csak azért nem jó példa, mert azok a módosító indítványok mind ahhoz a törvényhez szóltak, amihez be lettek adva. Tehát a munka törvénykönyve kapcsán nem akartuk módosítani például a KRESZ-t azokban a módosító indítványokban, hanem mind a sok száz módosító indítványt a munka törvénykönyvéhez adtuk be. Ebben azért ez teljesen más.

Úgyhogy, államtitkár úr, ha nem lenne ez most már rendszerszerű önöknél, akkor azt is mondhatnánk akár, amit ön mondott, hogy elfogadható, hogy most ezek a szakmai szervezetek felhívták erre a figyelmet, csak az a baj, hogy eközben azt látjuk, hogy most már sportot űznek abból, hogy ez így működik.

Cser-Palkovics úr, aki hosszasan ecsetelte, hogy miért nem voltak ott a képviselőtársai a bizottsági ülésen (Dr. Schiffer András: Nincs itt!), most válaszolnék neki, de most ő nincs itt a plenáris ülésen, elmondta tíz percben, hogy micsoda dolog nem részt venni a bizottsági ülésen, majd elment. Én azt mondanám, hogy erről lehet vitatkozni, egy dolog viszont biztos. Attól, hogy egy képviselő ott volt-e a bizottsági ülésen vagy nem volt ott, az nem dönti el, hogy ezek az előterjesztések házszabályellenesek-e vagy nem, mi pedig azt gondoljuk, hogy házszabályellenesek, és nagyon jó lenne, ha ezzel a gyakorlattal felhagynának.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Természetesen semmiképpen nem akarom a vitát korlátozni, csak jelzem, hogy valóban az alkotmányügyi bizottság, amennyiben szavaz egy módosító indítványról, az azt jelenti, hogy ő azt házszabályszerűnek ítélte. Tehát megértem ennek az újbóli felvetését, de az a színtér, ahol ebben az ügyben érdemben lehet döntéshozatal szintjén tenni, az maga a bizottság.

Megadom a szót két percben Schiffer Andrásnak, az LMP képviselőjének.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én igazából a halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt már a teremben nem tartózkodó és az imént engem kioktató Cser-Palkovics képviselő úrnak szerettem volna válaszolni, de ez így most némi fizikai akadályokba ütközik. Tehát én úgy tudtam, hogy most éppen a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén vagyunk egy részletes vitán, tehát nem is értem a felvetést, hogy a bizottsági vitában való részvételhez köti annak a jogosultságát Cser-Palkovics úr, hogy valaki ebben a vitában megszólaljon.

Szerintem egy plenáris ülésen például nem csak bizottsági tagok vesznek részt. De ha már a szakbizottság szóba került, szerintem jó helyen kapirgált a polgármester úr, tudniillik pontosan azért sunyi ez a típusú jogalkotási gyakorlat, mert van egy törvény, amit teljes természetességgel az alkotmányügyi bizottságnak osztanak ki, hiszen eredeti célját tekintve egy deregulációs célú törvényjavaslat.

Igen ám, de teleszórják olyan módosító javaslatokkal, amelyeknek semmi közük a jogalkotás rendjéhez, semmi közük a deregulációhoz. Tehát én egyszeri ügyvédként, jogászként hiába veszek részt az alkotmányügyi bizottság ülésén, arról érdemben beszélni, ami mondjuk, a kulturális bizottság vagy éppen a kisebbségi bizottság vagy más szakbizottságok kompetenciájába tartozna, nyilvánvalóan ez egész egyszerűen egy nevetséges feltételezés.

Pontosan tudják önök is azt, államtitkár úr, hogy akkor, amikor ilyen törvényjavaslatokba csempésznek bele oda nem illő módosító javaslatokat, egyrészt egy kormányzati vagy éppen miniszterelnöki szándékot hajtatnak végre az illetékes képviselővel, másrészt megkerülik az érdemi szakbizottsági vitát. Tehát az már tényleg arcátlanság, hogy valaki itt szóvá teszi azt, hogy az ember ott van-e egy szakbizottsági vitán, ezek után távozik az ülésteremből, de valójában a probléma pontosan az, hogy az érdemi szakbizottsági vita lehetőségét semmisítik meg azzal, hogy valójában az illetékes szakbizottságokat egész egyszerűen megfosztják a vita lehetőségétől. Kérdezem azt, hogy például a kulturális bizottság az odavágó módosító javaslatokról tárgyalt-e akár egyetlen percet is.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Kovács Tibornak, az LMP képviselőjének... - bocsánat, az MSZP képviselőjének. Majd utána jön az LMP képviselője.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. "Elmúlt nyolc év" államtitkár úr már elment, de Répássy úr itt van, aki szintén itt ült az elmúlt nyolc évben, és el kell ismernie azt, hogy az elmúlt nyolc év alatt nem nyújtottak be képviselők annyi önálló képviselői indítványt, mint amennyit most a Fidesz ez alatt a két év alatt. Nem beszélve arról, hogy a koherenciás módosító indítványok töredékét az elmúlt nyolc évben nem sikerült benyújtani annyit, mint amennyit most ebben a ciklusban már a fideszes képviselők meg a kormány egyébként benyújtott a parlamentnek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ön, mint a jogalkotásért a kormányban az egyik felelős, hogy jogszerűen járjon el a kormány, meg lehetőség szerint a parlamentet is instruálja arra, hogy jogszerűen járjanak el, pontosan ön ül itt, és próbálja meg megmagyarázni nekünk azt, amit egyébként az elmúlt nyolc évben ön, itt ülve a parlamentben kritizálta az ettől sokkal pitiánerebb esetleges szabálytalanságokat, amit az előző kormányzat idején elkövettek - most ön ezt csinálja. Aztán arra hivatkozni, hogy majd az alkotmányügyi bizottság eldönti, hogy a javaslat házszabályszerű-e vagy nem!

Tisztelt államtitkár úr, ha egy példát tud mondani arra, hogy az önök által többségben irányított alkotmányügyi bizottság egyetlenegyszer is az önök kezdeményezése ellenére nem házszabályszerűnek, nem megfelelőnek minősítette a jogszabályt, akkor azt mondom, hogy igen, az alkotmányügyi bizottság tényleg fel van hatalmazva erre, hogy ezt eldöntse.

(19.20)

De hát erre példát nem tud mondani. Az önök szavazógépezete mindent, ami a bizottság elé kerül, szó nélkül és kritika nélkül megszavazott, és példát nem tud az ellenkezőjére mutatni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP és az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak, kettő percben.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Elnök úr, szeretném leszögezni, hogy én inkább a módosító javaslatok érdeméről vitáznék, de ha nem erről kérdeznek a képviselők, és nem erről szólnak a felszólalások, akkor így nehéz vitázni.

Én úgy emlékszem, Kovács képviselő úr - ön is régóta képviselő -, hogy mindig az első helyen kijelölt bizottság döntött abban a kérdésben, hogy házszabályszerű-e egy módosító javaslat, ami lehet, hogy nem jó gyakorlat, de ez egy elég hosszú ideje fennálló, a Házszabály szerint rögzített gyakorlat. Kétségtelenül igaz, hogy néhány esetben, sőt, azt lehet mondani, hogy sok esetben, ez meglehetősen - hogy mondjam - szubjektív, hogy mit tekint házszabályszerűnek és mit tekint házszabályellenesnek a bizottság. De nem tudunk jobb módszert. Én főleg mint államtitkár most nem tudok önnek jobb módszert ajánlani arra, hogy hívjunk ide egy döntőbizottságot, amely majd el fogja dönteni, hogy mi a házszabályszerű. Abban az esetben, hogyha önök a Házszabály módosításával javasolnak valami jobb megoldást, hogy ki döntse el a házszabályszerűséget, akkor lehet, hogy ez megfontolás tárgyát képezheti. Egyelőre a házszabályszerűségről mindig az első helyen kijelölt bizottság dönt.

Még egyszer szeretném megismételni, hogy én a bizottsági ülésen elmondtam, hogy tartalmilag támogathatók ezek a javaslatok, de a házszabályszerűségről valóban a bizottság dönt, és mellesleg volt is olyan módosító javaslat, amelyet nem nyújtott be bizottsági módosító javaslatként a bizottság. Más kérdés, hogy ezt miért nem tette, nem tudom, hogy a házszabály-ellenessége miatt-e vagy a tartalmi okokból, de volt arra javaslatom nekem is meg az általunk megkérdezett Nemzetgazdasági Minisztériumnak is, hogy további módosító javaslatot nyújtson be az alkotmányügyi bizottság. Ezt viszont elutasította a bizottság. Tehát már mondtam önnek egy példát arra, hogy mikor szavaz ellentétesen a kormánnyal a bizottság.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzott nagyon sok vélemény az ellenzéki oldal részéről azzal kapcsolatban, hogy házszabályszerűtlennek ítélik ezeket a módosító indítványokat. Ezzel kapcsolatban elhangzottak államtitkári és kormánykoalíciós válaszok.

Azért kérem, hogy ha lehet, ezt a vitát ne folytassuk, mert erről a jövő héten sem fogunk döntést hozni, mert plenáris ülés erről a kérdésről nem tud döntést hozni, csak az illető bizottság, tehát adott esetben ezt ott tudják úgy lefolytatni, hogy akár zárószavazás előtti módosítóval ezt próbálják megoldani.

A másik: azt a vitát is, hogy indokolt-e a módosító indítványok benyújtójának a plenáris ülésen jelen lenni, illetve mennyiben függ össze a bizottsági ülésen való részvétel az itteni felszólalás politikai jogosságával, úgy érzem, hogy kölcsönösen lefolytatták, ennek teret engedtem. Ezért arra kérem önöket, hogy most az egyes módosítások tartalmi részéről folytassuk a vitát.

Ennek szellemében kérem Szilágyi Pétert, az LMP képviselőjét kétperces felszólalására.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Elnök úr, tartalmi kérdésekben fogok felszólalni, nevezetesen a 23. ajánlási ponttal kapcsolatosan. Itt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvényt módosítja Kocsis Máté.

Nagyon érdekes ez a módosítás, csak azt nem értem, hogy miért az alkotmányügyi bizottság előtt volt ez a módosító javaslat, amikor ez teljes mértékben egy szakmai kérdést, illetve önkormányzati ügyeket érintő kérdéseket szabályoz.

Azért is nagyon furcsának találom ezt a kérdést, hogy Kocsis Máté, a honvédelmi bizottság elnöke nyújtotta be ezt a javaslatot, és ennek ellenére a honvédelmi bizottság nem tárgyalta annak a törvénynek a módosítását, aminek a témafelelőse a Honvédelmi Minisztérium volt már két fordulóban is itt az Országgyűlésben.

Nagyon érdekes tartalmilag is ez a módosító javaslat, és ezért gondoltam, hogy az önkormányzati bizottság előtt is kellett volna lennie, hiszen arról szól ez a módosító javaslat, hogy az önkormányzatok az államnak felajánlhatják a területükön lévő ingatlanukat illetékmentesen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működtetése szempontjából.

Én nem tudom, hogy pontosan ez a módosító indítvány milyen céllal került be, de nagyon-nagyon félek tőle, hogy itt komoly nyomásgyakorlást fog a kormányzat kifejteni az önkormányzatokra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek adjanak helyet, adjanak területet és ingatlanokat ezzel a törvénymódosítással is.

A másik kérdés, ami a 9. ajánlási pontban van, és erre még nem nagyon kaptunk választ. Államtitkár úr, a hátralévő két évben hány állampolgára lesz Magyarországnak ezzel a mostani könnyítéssel? Hány állampolgárra számítanak, akik úgy gondolják, hogy a Fideszre fognak szavazni a 2014-es választásokon? Ennek érdekében tették-e meg ezt a módosító javaslatot?

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: A jelenleg utolsó kettőperces reagálásra jelentkező Schiffer Andrásnak, az LMP képviselőjének adom meg a szót.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én nagyon tárgyszerűen a 24. ajánlási ponttal kezdeném, ahol Zsiga Marcell, a kisebbségi jog közismert szakértője a nemzetiségi törvénynek egy átfogó módosítását indítványozza, hiszen túl régi már ez a 2011. évi CLXXIX. törvény, nyilván szükséges egy átfogó módosítása.

Az történik, államtitkár úr, hogy önnek teljesen igaza van, valóban az a rend, és ez önmagában nem is lenne probléma, hogy az első helyen kijelölt bizottság megtárgyalja a módosító javaslatokat; valóban, hogyha az a módosító javaslat házszabályszerű, belevág az adott törvényjavaslat spektrumába. Most úgy szabja át a nemzetiségi jogot egy adott területen Zsiga Marcell, de említhetem azt a példát is, amit Szilágyi képviselőtársam az előbb elmondott a honosítás intézményével kapcsolatban, hogy az illetékes bizottság, a kisebbségi bizottság ezt nem látja.

Még jó néhány ilyen módosító javaslat van, államtitkár úr, amit, miután önök kicselezik a Házszabályt is, kicselezik az állampolgári részvételről szóló, önök által is megszavazott törvényt, és kicselezik egyáltalán a parlamentáris eljárást, úgy tolnak ide, hogy sem hatástanulmány nem történik, sem közigazgatási egyeztetés nem történik, sem az érintett csoportok meghallgatása nem történik, és leginkább úgy alkotnak folyamatosan törvényeket, hogy az érintett szakbizottságokat - ebben az esetben az emberi jogi bizottság, az önkormányzati bizottság, de említhetem a nemzeti összetartozás bizottságát, vagy éppen a nemzetbiztonsági bizottságot is - önök sorban, sokadjára is megkerülik. Így lehet az éj leple alatt sunyi módosító javaslatokkal alapvető életviszonyokat az önök és az önök oligarcháinak kénye-kedve szerint megváltoztatni. Erről van szó. (Dr. Répássy Róbert: A nemzetiségi törvény hogy jön ide az oligarchákhoz?)

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót reagálásra kettő percben Répássy Róbert államtitkár úrnak.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Elnézést, elnök úr, megismétlem, amit bekiabáltam. A nemzetiségi törvényhez hogy jön ez az oligarcházás? De mindegy, Schiffer képviselő urat (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: A deregulációhoz hogy jön a nemzetiségi törvény?) megint elragadta a hév. Mindegy, ez ma este már így lesz.

Képviselő úr, azt szeretném önnek elmondani a 24. pontban foglalt módosító javaslatról, hogy tartalmilag igencsak támogatjuk a módosító javaslatot, szerintünk alkotmányossági szempontból támogatható ez a módosító javaslat. Tehát még egyszer megismétlem, tartalmilag ez egy támogatható, jó módosító javaslat. Az megint más kérdés, hogy milyen bizottság tárgyalta meg ezt.

Éppen most akartam megnézni, hogy a héten ülésezik-e az emberi jogi, kisebbségi bizottság, mert ha igen, akkor semmi akadálya annak, úgy emlékszem, a Házszabályban van erre lehetőség, hogy bármely törvényt napirendre vegyen, és megvizsgálhassa az egyes módosító javaslatokat tartalmi szempontból. Tehát szerintem nyitott kapukat dönget.

Pillanatnyilag nem zárószavazás előtti módosítókról beszélünk, hanem még csak normál képviselői módosító javaslatokról, a bizottságok tehát meg tudják tárgyalni. Ezért sem értem a felvetését, de még mindig úgy érzem, hogy egy ilyen ügyrendi problémával foglalkozunk egész végig.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Főleg újonnan érkezett képviselőtársaim figyelmét felhívom arra, hogy az elmúlt bő 30 percben egy kérdést részleteiben megtárgyalt a plenáris ülés, azt a kifogást az ellenzék oldaláról, amely arra vonatkozik, hogy az előterjesztések nem házszabályszerűek. Meghallgattuk az erre vonatkozó államtitkári, illetve kormányzati oldali választ. Én azért nem szívesen engedek tovább teret ennek a vitának, mert az alkotmányügyi bizottságban e vitának helye van, mert ott adott esetben lehet azt a döntést meghozni, amely alapján az adott esetben nem házszabályszerűnek vélt módosító indítványok nem kerülnek a plenáris ülés elé.

Úgyhogy ismételten arra kérem önöket, és így fogok szót adni, hogy az adott módosító indítványok tartalmi részével foglalkozzanak.

Megadom a szót Schiffer Andrásnak, az LMP képviselőjének, kettő percben.

(19.30)

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én a 11. módosító javaslathoz szeretnék kapcsolódni. Itt ugye arról van szó, hogy Zsiga Marcell úgy találta, hogy az ingatlan-nyilvántartási törvényhez is hozzá kell nyúlni, ráadásul egy olyan területen, ami a jogi személyek ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet bejegyzési kérelméhez fűződő alaki kellékekről rendelkezik.

Az a helyzet, hogy itt egy olyan területről van szó, amelyet részben folyamatban lévő más kormányoldali törvényjavaslatok is taglalnak, illetve nem lenne teljesen idegen a hamarosan a Ház elé beterjesztésre kerülő polgári törvénykönyvnek sem a tartalmától. Tehát az is egy eléggé érdekes kérdés, hogy miért van az - és ez sem már első alkalommal, és ez nem a házszabályszerűség tárgyára tartozik, elnök úr -, hogy azonos jogterületeket párhuzamosan futó törvényjavaslatokkal bombáz szét a kormányoldali többség.

Láthattunk már olyat is, hogy a cégtörvényt pár héten belül három különböző párhuzamosan futó törvényjavaslattal bombázták szét kormánypárti képviselők. Mi szükség van erre? Kérdezem ezt öntől, mint az igazságügyi tárca felelős képviselőjétől, hogy nem aggódik-e, mondjuk, a jogbiztonságért, nem aggódik-e az adott jogterületeken a koherenciazavarok miatt.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Annyi megjegyzést engedjen még meg, államtitkár úr, hogy nagyon üdvözlendő, hogy a KIM adott esetben kodifikációs segítséget nyújt kormánypárti képviselőknek, de én inkább azt látom, hogy ezek a kormánypárti képviselők nyújtanak önöknek aláírási segítséget.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban. - Dr. Varga László tapsol.)

ELNÖK: Köszöntöm képviselőtársaimat.

Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Szávay István képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Még Balczó alelnök úrra reagálva, ígérem, hogy most már valóban érdemi részre szeretném átvinni magam is ezt a vitát.

Szintén a 24. ponthoz kívánok hozzászólni. Ebből kiderül, hogy Zsiga Marcell képviselőtársam nemcsak a jogalkotáshoz, hanem a nemzetiségi jogokhoz is kiválóan ért. Roppant kíváncsi lennék rá, hogy ki javasolta neki vagy annak, aki ezt a javaslatot valóban megírta, a 24. ajánlási pontban szereplő módosítás 3. pontjának a módosítását, ami a nemzetiségi önkormányzatok testületi ülésein készítendő jegyzőkönyvek nyelvezetére vonatkozik.

Egyrészt ennek annyi köze van a deregulációhoz, mint tehénnek a hátúszáshoz, államtitkár úr: az égvilágon semmi. Arról nem is beszélve, hogy rossz irányba változtatnak egy egyébként rossz rendelkezést. Miről van szó? - akkor engedjék meg, hogy ezt kicsit részletesebben kifejtsem önöknek.

Az eredeti javaslat, tehát a nemzetiségi törvény - és nem is kívánok más pontokhoz hozzászólni egyébként - 95. § (1) pontja úgy fogalmaz jelenleg, amit a képviselő úr módosítani kíván, hogy a testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni - mármint a nemzetiségi önkormányzat üléséről -; a jegyzőkönyvet magyar nyelven és az ülésen használt tárgyalási nyelven is el kell készíteni, a két nyelven készített jegyzőkönyv mindegyike hitelesnek tekinthető.

Amikor decemberben volt a szóban forgó törvény vitája, akkor én magam is kritika tárgyává tettem egyébként ezt a bekezdést, amit önök nem voltak hajlandóak módosítani, méghozzá azért, mert éppen maguk a nemzetiségi önkormányzatok vezetői, köztük konkrétan, ha jól emlékszem, a szlovénok és a szlovákok tették ennek a pontnak a hibásságát szóvá. Amikor annak a törvénynek a vitájára készültünk, akkor számos nemzetiségi vezetővel egyeztettünk és kértük ki a véleményüket, és azt mondták ezek a nemzetiségi önkormányzati képviselők, hogy számukra okozna nehézséget, ha kötelezően elő lenne írva, hogy az ülésen használt nyelven is el kelljen a magyar mellett a nemzetiségi önkormányzatok ülésének a jegyzőkönyveit készíteni. Egyrészt azért, mert sok esetben magyar nyelven zajlik maga az ülés vagy részben magyar nyelven, de ami ennél nagyobb probléma vagy kicsit érdekesebb ezen kisebbségek, de akár más kisebbségek esetében is, az az, hogy az ülésen nem irodalmi nyelvet használnak a magyarországi szlovénok, főleg a szlovákok döntő többsége, nem a szlovén vagy a szlovák irodalmi nyelvet használja, hanem annak valamilyen békési, bács-kiskuni, borsodi vagy Pest környéki tájszólását, amely nyelven, mondjuk, elkészíteni egy jegyzőkönyvet már problémás lehet. Ennél talán még problémásabb lehet egyébként, mondjuk, irodalmi szlovák nyelven ennek a jegyzőkönyvét elkészíteni.

Akkor tehát éppen az érintettek azt kifogásolták, hogy ne legyen előírva az, hogy kötelező a jegyzőkönyvet elkészíteni magyarul is és az ülés nyelvén is, hanem pont azt javasolták - és mi is erre nyújtottunk be módosító javaslatot -, hogy legyen elég kötelezően csak a magyar nyelvű jegyzőkönyveknek a használata előírva, amellé egyébként természetesen készíthetnek a saját nyelvükön is ugyanúgy hitelesített jegyzőkönyvet.

Ezt a pontot éppen egy másik irányba módosítják - nem értem, hogy miért, nagyon kíváncsi vagyok az államtitkár úr válaszára -, méghozzá olyan formában, hogy a jegyzőkönyvet az ülésen használt tárgyalási nyelven vagy testületi döntés alapján magyar nyelven kell elkészíteni. Látszólag tehát egy könnyítésről van szó, nem kötelező kétnyelvű, elég egynyelvű jegyzőkönyvet is készíteni, de éppen nem abba az irányba mozdultak el, amilyenbe az érintettek szerették volna, tehát hogy csak a magyar nyelvű jegyzőkönyvezés legyen kötelező, és emellé lehet nemzetiségi nyelven is jegyzőkönyvet elkészíteni. Hanem ez a módosító javaslat azt irányozná elő, hogy kötelező az ülésen használt tárgyalási nyelvet alkalmazni, vagy testületi döntés alapján lehet magyar nyelven is elkészíteni ezt a jegyzőkönyvet. Ez az egyik probléma a javaslattal.

A másik pedig, hogy egy elvi felvetésem azért ezzel kapcsolatban hadd legyen. Akik ezt a vitát végigkövették vagy ismerik a Jobbik ezzel kapcsolatos álláspontját, pontosan tudják, hogy mindenhol szószólói voltunk a szabad nemzetiségi nyelvhasználatnak, akár ennek a törvénynek a megszavazásakor, akár bármilyen alkalommal, amikor egyáltalán nemzetiségi jogok a parlamentben szóba kerültek, a Jobbik ezzel kapcsolatban mindig a szélesre nyitott jogok pártján állt. Azt azonban nem tartom és nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy választott testület, amely bizonyos irányítási funkciókkal bír az államigazgatáson belül, bizonyos szempontból költségvetéssel rendelkezik, ne legyen kötelező számára az ülések jegyzőkönyveinek a magyar nyelven való elkészítése. Azért mégis Magyarországon vagyunk, Magyarországon a magyar a hivatalos nyelv; úgy gondolom, hogy egy kisebbségi önkormányzatnak is, akár a későbbi kutathatóság, a felhasználhatóság, a később adódó értelmezési problémák kiküszöbölése végett igenis legyen kötelező. Ha ez nem is minősül közokiratnak, nem tudom, mi ennek a pontos meghatározása, de úgy gondolom, hogy egy olyan fontosságú dokumentumról van szó egy kisebbségi önkormányzat jegyzőkönyve esetében, ami megengedhetetlen, hogy magyar nyelven Magyarországon ne készüljön el.

Soha nem merülhet fel kérdésként az az elcsatolt területeken élő magyarok vonatkozásában is, hogy bárki is megkérdőjelezné azt, hogy adott esetben egy települési önkormányzat dokumentumait vagy jegyzőkönyveit az államnyelven kelljen elkészíteni. Mindig felemeljük mi magunk is a szavunkat az ellen, ha bármilyen jogsértés vagy jogkorlátozás éri a határon túli magyarokat a saját nyelvhasználatuk tekintetében, de azért azt mégiscsak vegyük tudomásul, hogy mi az ország hivatalos nyelve.

Tehát ebből a szempontból egy teljesen rossz irányba mozdultak el, államtitkár úr vagy Zsiga képviselő úr, vagy a szakértői, vagy a kormány, nem tudom, ki találta ki ezt a módosítást. Abban teljesen igazuk van, hogy ehhez a ponthoz hozzá kell nyúlni, mert a) ez nem jó, b) a nemzetiségi önkormányzatok egyetértésével sem találkozott. De ezt a módosítást éppen a másik irányba kellett volna eszközölni, és azt kikötni inkább, hogy az ülések jegyzőkönyveit magyarul legyen kötelező elkészíteni, mellétéve azt, hogy egyébként testületi döntés alapján elkészülhet az ülésen használt tárgyalási nyelven is, hozzátéve a mostani javaslatból már egyébként kihagyott fél mondatot, hogy mindkét nyelven készült jegyzőkönyv hitelesnek tekinthető.

Úgyhogy ezzel kapcsolatban szeretnék is majd élni még egy kapcsolódó módosító javaslattal, és szeretném kérdezni elnök urat, hogy tudna-e biztosítani lehetőséget a kapcsolódó módosító javaslatok ülésnap végéig történő benyújtására.

A felvetett kérdésre pedig várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Természetesen, akceptálva a kérését, a házvezetés intézkedik a lehetőség biztosításáról az ön kérésének megfelelően.

Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr.

(19.40)

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Ebben a részletes vitában már képviselőtársaim az ellenzéki oldalról mindannyian nagyon kemény és határozott kritika alá vonták azt az eljárást, amit itt valóban megfigyelhetünk. Most nem kívánom megismételni, csupán az alkotmányügyi bizottságban lefolyt vitáról szeretnék röviden tudósítani, hogy felháborodva és megdöbbenve észleltük a deregulációs javaslatban, amelynek az lenne a lényege, hogy kiiktassunk a jogrendszerből olyan jogszabályokat, amelyekre nincs szükség technikai okból, ehhez képest a bezúdított, Zsiga Marcell képviselőtársunk mint kodifikációs szakértő által benyújtott módosítók egy jelentés része érdemi, új szabályváltoztatást jelent különböző területeken. Mindjárt el is mondom, hogy a 9., 11. és 18. ajánlási pontokhoz szólok most első menetben hozzá.

Nem akármilyen kérdésekhez nyúl hozzá Zsiga Marcell, például a kétharmados állampolgársági törvényhez, egy olyan jellegű nagyon fontos generális jogszabályhoz, amely megmondja azt, hogy milyen feltételekkel lehet valaki magyar állampolgár. Egy nagyon komoly eredmény volt az 2010-ben, hogy a Jobbik erőteljes követelésére a kormány végül is felismerte, hogy meg kell adni az elcsatolt területeken élő, Magyarországon lakhellyel nem rendelkező magyarok számára az állampolgárságot, biztosítani kell a kedvezményes honosításukat. Ez egy nagy jelentőségű törvény, és nyilvánvaló, hogy biztosítani kell alaphelyzetben azt, hogy az erről szóló vita megfelelő keretekben folyjék, tehát a nemzeti összetartozás bizottsága folytathasson erről vitát, és egy társadalmi vita is legyen róla.

Mit szeretne Zsiga Marcell? Lényegében a kedvezményes honosítás szabályaiba beemeli azt, hogy a Magyar Köztársaság elnöke szélesebb körben adhat felmentést a honosítással kapcsolatban, ha jól veszem észre. Ez egy nagyon radikális változás, szoktuk mondani a Jobbik-frakció környékén, és úgy gondolom, nagyon erőteljes és alapos megtámogatást igényelne képviselőtársunk részéről, aki most nem a kormány. Valójában a kormánynak kellene egy ilyen javaslatot előterjeszteni, mint az állampolgársági törvény, mert nem mindegy, hogy kik válhatnak Magyarország állampolgáraivá, adott esetben olyan emberek becsúszhatnak-e a kiskapun vagy a hátsó bejáraton, akikre egyáltalán nem lenne szükség, hogy magyar állampolgárok legyenek.

Ha szigorúan megnézzük, Zsiga Marcell javaslata az állampolgársági törvénynek ezen kivételes felmentési, tehát a honosítás általános szabályai alóli felmentési lehetőséget jelentősen kibővíti, és a köztársasági elnöknek biztosítja azt, hogy aki ellen nem folyik büntetőeljárás, vagy nem minősül Magyarországon büntetett előéletűnek, másik feltételként pedig nemzetbiztonsági szempontból is rendben valónak tűnik, akkor minden más egyéb feltétel teljesítése nélkül felmentést adhat számára az egyéb követelmények alól. Magyarul, az ilyen személy, aki nem követett el Magyarországon bűncselekményt, és formális értelemben a nemzetbiztonság úgy gondolja, hogy nem tekinthető veszélyesnek Magyarország számára, ő bizony egy nagyon biztos és nagyon meglepő kedvezményt kap, és honosíthatják.

Ez a személyi kör azért elég széles, azok is beleférnek ebbe a körbe, akik potenciális veszélyforrást első látásra nem jelentenek, de akik adott esetben nagyszámú magyar állampolgárság felvételével meg tudják billenteni azt az egyensúlyt, ami például a választójogi rendszerben fennáll, bár ott sem áll fenn egyensúly, hiszen a kétharmados többség által most elfogadott választási törvény egy olyan szabályrendszert alakított ki, ahol lényegében csak egy kapura lehet játszani, az ellenfél kapujára, az ő kapujuk pedig feleakkora, mint az ellenfélé. Egy ilyen helyzetben egyáltalán nem mindegy a dolog.

Nehogy már Zsiga Marcell képviselőtársunk utcaszélről érkező módosító javaslata legyen az a szabály, amelyik hirtelen egy teljesen új talajra viszi az állampolgárság megadásának a feltételrendszerét, a honosítás lehetőségeit. Nagyon várom, hogy államtitkár úr pótolja Zsiga Marcell felszólalását, aki, ha jól körbenézek, úgy látom, nincs is itt a teremben, de bocsássanak meg, ha itt van, én nem látom itt. Ha már vette a fáradságot és annyira megemelte kezét ennek a sok módosító javaslatnak az aláírásával, akkor vajon most miért nincs itt velünk Miskolc alpolgármestere? Biztosan fontos egyéb közérdekű ügyeit intézi a miskolci polgárok örömére, nyilván elmondja nekik, hogy 47 ezer forintból milyen jól meg lehet élni. De miért nincs itt, miért nem ad számot arról, hogy ez a módosító javaslat miről szól? Nekünk nagyon gyanús ez az utcaszéli, fű alatti módszer.

Ugyanígy egy anomália a 11. §-ban az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása. Itt látszólag értelmes és jó dolog, hogy egyértelműsítsük, milyen iratokat kell csatolni a kötelezettség vagy jog bejegyzéséhez vonatkozó kérelemhez. Azonban máris egy önellentmondás fedezhető fel, hiszen éppen ma tárgyaltuk a cégeljárási törvény módosítását - ez kormány-előterjesztés -, amely az aláírási minta, tehát az ügyvédek által adható ügyvezetői vagy képviseleti jog igazolását igazoló okiratok számára egy általános jogosultságot ad, és jogosan szünteti meg azt a megkülönböztetést, amely eddig hátrébb sorolta, és csak az aláírási címpéldány volt ilyen mindenre jó. Ehhez képest a most ide bekerülő módosítás az ingatlan-nyilvántartási törvényben csak az aláírási címpéldány becsatolásáról szól, tehát biztosan lehet tudni, hogy amennyiben a kormány által benyújtott mai törvényjavaslat, amit tárgyaltunk, elfogadást nyer, akkor biztos, hogy megint módosítani kell az ingatlan-nyilvántartási törvénynek ezt a rendelkezését. Számomra megdöbbentő ez a következetlenség! Az a nagyon szép kis füzet, amit sok tekintetben meggyőzően, szépen hangszereltek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkájáról, ilyen részletekről nem szól, hanem csak arról, hogy milyen szép diadal- és sikersorozat jellemzi a tárca munkáját. Márpedig egy következetes, jó minisztériumi kodifikációs felügyeleti munka nyilván kizárná, hogy ilyen anomáliák keletkezzenek.

És itt van végül a 18. számú javaslat, amely megint csak egy érdekességet tartalmaz, a tartózkodási engedély kedvezményes megszerzésének a lehetőségét szintén bővíti, és szintén kérdőjeles módon nyúl hozzá ehhez a rendszerhez. Márpedig számunkra, hazájukért aggódó magyar emberek számára egyáltalán nem mindegy, hogy kik és milyen feltételekkel zúdulhatnak be Magyarországra, tartózkodhatnak itt, az együttélés rendszerét megbillenthetik, vagy éppenséggel az országhódítás ügynökeivé válhatnak. Mert miről szól ez a módosítás? Arról, hogy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter különös szempontok között mérlegelheti a korábbi szabályozás szerint Magyarország érdekét, itt meg kibontva: Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális és sportérdekét. Ez látszólag egy technikai jellegű módosítás, ebben mégis érzek valamilyen mögöttes szándékot. Megint csak nagyon kíváncsi lennék, hogy Zsiga Marcell helyett, Zsiga Marcell magyar hangjaként államtitkár úr mondja el nekünk, hogy ő - mint a tárca igazságügyi kodifikációs területért felelős államtitkára - hogy látja ezt a javaslatot. Ez aggályos számunkra.

Még egy témára szeretnék konkrétan rákérdezni, ezt a bizottságban is megtettem, de azt hiszem, hogy választ nem kaptam rá, és ez a védjegytörvény módosításai. Az uniós csatlakozással kapcsolatos átmeneti szabályokat szabályozza Zsiga Marcell igen meglepő részletességgel és nagy lendülettel a 10. ajánlási pontban. A magyar védjegyeket meg kell védeni az uniós védjegyek primátusával, túlhatalmával szemben. Ez az uniós csatlakozási tárgyalásoknál nem sikerült igazán jól, mert lényegében erőteljesen le tudták lökni a magyar védjegyeket az uniós védjegyek, csupán arra hivatkozva, hogy már korábban fennállt az uniós használat egy megjelölés tárgyában. Arra kérem államtitkár urat, tegye egyértelművé számunkra, hogy ez a javaslat a magyar védjegyek és védjegyjogosultak pozícióit erősíteni kívánja, vagy éppenséggel az uniós követelményeknek megfelelően esetleg tovább erősíti az egyébként sem kívánatos uniós közösségi védjegy túlerejét, túlhatalmát a nemzeti védjeggyel szemben.

Még egyszer mondom, én nagyon nem tartom szerencsésnek ezt a megoldást. Az utóbbi időben mintha egy kis konszolidáció beköszöntött volna a jogalkotásban, de ez a módszer, ez a módosító sorozat egy nagyon nem kívánt visszatérés az elmúlt két év döbbenetes jogalkotási gyakorlatához. Erre kérem és várom államtitkár úr válaszát.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Répássy államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Megadom a szót államtitkár úrnak.

(19.50)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Nem fogok tudni minden kérdésre válaszolni. Örültem volna neki, ha Gaudi képviselő úr már a bizottsági ülésen felteszi ezeket a kérdéseket, mert akkor még a munkatársaim is jelen voltak, akik nálam is jobban ismerik ezeket a módosító javaslatokat, de utána fogok nézni az ön által felvetetteknek.

Azt túlzásnak tartom, hogy a köztársasági elnök döntésétől féltené esetleg a - mondjuk úgy - honosítás nemkívánatos irányba elmozdulását, hiszen arról van szó Zsiga Marcell módosító javaslatában, hogy a kedvezményes honosítás köztársasági elnöki mérlegelését bővíti ki. Nem valószínű, hogy Magyarország köztársasági elnöke bármikor kifejezetten, ahogy ön fogalmazott, olyan nemkívánatos állampolgárokat fogadna be, akik megváltoztatnák valamilyen szempontból a nemzetpolitikai prioritásainkat. Túlzásnak tartom az aggodalmát ezzel kapcsolatban, de még egyszer mondom, utána fogok nézni pontosan az ön által felvetett kérdéseknek, illetve, ha még nyújtanak be kapcsolódó módosító javaslatokat, akkor ezeket is meg fogjuk vizsgálni természetesen.

Még egyszer javaslom, hogy azokat a bizottságokat, amelyeknek a hatáskörébe tartoznak ezek a kérdések, illetve azon bizottságok elnökeit keressék meg azzal a javaslattal, hogy ezeket a módosító javaslatokat tárgyalja meg a bizottság. Mi természetesen minden egyes bizottsági ülésen részt fogunk venni, és ott a kormány álláspontját ki fogjuk fejteni.

Összességében, tisztelt Ház, bár egy hosszú ügyrendi vitával kezdődött, végül rátértünk a törvényjavaslat módosító indítványainak tartalmi, érdemi kérdéseire, és ezek után is azt tudom mondani, hogy jó szívvel ajánlom önöknek a törvényjavaslat elfogadását. A törvényjavaslat mindenképpen deregulációs, egyszerűsítő indítványokat, módosításokat tartalmaz.

Azokban a módosító indítványokban vagy azokban a szövegekben, ahol egyes átmeneti rendelkezéseket megerősít a jogszabály, ott újra is fogalmazza ezeknek az átmeneti rendelkezéseknek a szövegét, ezért tűnik úgy, hogy nem pusztán hatályon kívül helyezésekről van szó, hanem van, ahol átmeneti rendelkezés fenntartásáról van szó, de ez egy szükséges jogtechnika. Nem lehet teljesen szétválasztani egy deregulációs törvényben az abszolúte hatályon kívül helyezendő részeket és az átmeneti szabályok kérdését. Az átmeneti szabályok rendezése is, vagy az átmeneti rendelkezések is idetartozhatnak a deregulációs törvénybe. Ezzel szerintem szakmailag nincs semmi probléma.

Összefoglalva, elnök úr, köszönöm szépen a támogató nyilatkozatokat, a módosító javaslatokat pedig alaposan meg fogjuk vizsgálni.

Köszönöm szépen a szót.

Felszólalások:   234-236   236-273   274-298      Ülésnap adatai