Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/6952. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/6952/2. számon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen egy ajánláspontot tartalmaz.

Megnyitom a részletes vitát és kérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, ezért a részletes vitát lezárom, és eszerint Czomba Sándor államtitkár úrnak sincs mondandója, hiszen nem volt vita.

A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/6954. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Czomba Sándor államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.

Öné a szó, államtitkár úr.

DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdaságban előforduló csalások az évek során olyan nagyságrendet értek el, amely már zavarja az ágazat normális működését, rontja a gazdálkodók versenyképességét, és rombolja az adómorált. A fordított adózás olyan adózási mechanizmus, amely megfelelő eszközt jelenthet a mezőgazdaság meghatározott területein jellemző áfacsalási módszerek visszaszorítására. Ezen adózási technika lényege, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, az áfa megfizetésére a vevő a kötelezett.

A fordított adózás mezőgazdasági termékekre történő kiterjesztéséhez az Európai Unió Tanácsának egyhangú felhatalmazása szükséges, és alkalmazása csak átmeneti időre történhet. Ennek érdekében Magyarország 2012. február 1-jén derogációs kérelemmel fordult az Európai Unió Bizottságához, amelyben az adócsalások jelentőségére és az érintett szektorok szezonalitására, az aratások kezdő időpontjára tekintettel 2012. július 1-jét jelölte meg a fordított adózás bevezetésének kezdeteként. A törvényjavaslat a benyújtott derogációs kérelemben vállaltaknak megfelelően tartalmazza, hogy két év után az intézkedések a magyar szabályozásból kivezetésre kerülnek.

(21.30)

A törvényjavaslat Magyarország szándékának megfelelően késlekedés nélkül megteremti a fordított adózás említett időponttól történő alkalmazásának jogalapját a nemzeti szabályozásban, kellő időt hagyva az adóalanyok számára a fordított adózás alkalmazására történő felkészülésre.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat az adócsalások visszaszorítása érdekében bevezetendő fordított áfával segíti a magyar mezőgazdasági vállalkozásokat és javítja versenyképességüket.

A törvényjavaslat értelmében módosul az általános forgalmi adóról szóló törvény, és kiterjeszti a fordított adózást meghatározott mezőgazdasági termékek kereskedelmére. Az érintett termékek: gabonák, ezen belül kukorica, búza és a kétszeres, árpa, rozs, zab, tritikálé, olajos magvak és fehérjenövények, ezen belül napraforgómag, repce és olajrepcemag, szójabab. Fő szabály szerint az új jogcímen a fordított adózást a 2012. július 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletekre kell alkalmazni.

A törvényjavaslat a fordított adózás bevezetésével kapcsolatban rendezi továbbá azokat az eseteket, amikor a módosítást megelőzően előleg fizetésére kerül sor, vagy a vevő a számlát már ezt megelőzően kézhez kapta, vagy az ellenértéket megtérítette.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával az újonnan bevezetésre kerülő fordított adózás hatálya alá eső termékértékesítésekről és termékbeszerzésekről az adóalanyoknak a bevallásban adatot kell szolgáltatni. Ezen rendelkezés bevezetésétől eltekinteni nem lehet, figyelemmel arra, hogy megfelelő adóbevallási kötelezettségek előírása és az adóhatósági ellenőrzések hatékonyságának növelése az Európai Unió Tanácsa részéről is elvárás és feltétel a fordított adózás bevezetésének engedélyezéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az adócsalások visszaszorítása, egyidejűleg a szektor fehéredése okán a költségvetési bevételek alakulására is pozitív hatással van. A fordított adózás a bevezetés évében, vagyis 2012-ben eredményszemléletben 10 milliárd forint többletet jelent a költségvetés számára; 2013-ban 15 milliárd forint többlet várható.

Megköszönve figyelmüket kérem, hogy az elhangzott indokok alapján a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlés támogassa.

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben. Megadom a szót Vágó Gábor képviselő úrnak, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadójának.

VÁGÓ GÁBOR, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ritka pillanat, amikor egy ellenzéki képviselő képviseli a többségi álláspontot a bizottságban, ez mégis most így történt, hiszen a bizottság konszenzussal, teljes egyetértésben támogatta ezt a javaslatot.

Mindezt azért, mert úgy érezzük, hogy már jó ideje itt volt a törvény meghozásának az ideje, és végre elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor egy egész ágazat fellélegezhet, és most már azok a kereskedők és azok a termelők kerülhetnek végre helyzetbe, akik tisztességesen játszanak, nem a csalók, nem a susmákolók, nem azok, akik mindig csak az állam kasszájából, papíron akarják kihúzni a pénzt, hanem akik valóban érdemben termelnek és hozzátesznek a nemzetgazdasághoz.

A bizottságban nem is volt nagy vita, de azért fölmerült két olyan szempont, amelyet most itt el kell mondanom. Az egyik az, hogy miért csupán két esztendő, a másik pedig az, hogy lehetne-e a termékköröket bővíteni.

Ellenzéki képviselőtársaim fölvetették azt, hogy a zöldség-gyümölcs szektorra is ugyanúgy ki lehetne bővíteni ezt a fordított áfafizetési módszert. Jómagam majd az LMP-s felszólalásban elmondom az ezzel kapcsolatos véleményemet, érveimet, de itt a költségvetési bizottságban azért fölmerült, hogy itt valóban a pluszban jön ki az államkassza. Becslések szerint ez akár éves szinten 40-50 milliárd forintot is jelent, tehát jóval optimistább becslések is vannak, mint amit itt az államtitkár úr megtett. Ez főképpen annak tudható be, hogy a feketegazdaság kifehéredésével és szürkülésével nem csupán a bürokráciának van kevesebb tevékenysége, de azok is, akik eddig semmilyen tevékenység nélkül szedték ki a pénzt, ugyanúgy beleszámítanak, hiszen nemcsak az számít, hogy mennyivel több bevétel jön be az államkasszába, hanem hogy mennyivel kevesebbet vesznek ki csalók. Így talán ezzel a törvényjavaslattal több pénzt is hozhat a kormány a konyhára, mint azzal az ezerféle kisadóval, amivel most próbálkozik a Matolcsy-kabinet.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Ódor Ferencnek, a mezőgazdasági bizottság előadójának.

DR. ÓDOR FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A mezőgazdasági bizottság a tegnapi napon megtartotta a T/6954. számú törvényjavaslat vitáját. Hasonló volt a vita az előzőekre vonatkozóan, akik jelen voltak a bizottság ülésén, támogatólag tudtak megszólalni. Mindannyian azt mondták, ellenzéki és kormánypárti képviselők is, hogy helyes, hogy ez a törvényjavaslat a bizottság elé kerül, hiszen pontosan azokat a célokat jelenti, amiket itt Czomba államtitkár úr az előterjesztésében elmondott, a gazdaság fehérítését, a pénzeknek az államnál való maradását, nem a feketegazdaság és az állami források eltűnését.

Fölvetődött a bizottság ülésén az időpont. Erre a kormány képviselői megfelelő választ adtak, hiszen a brüsszeli vélemények megérkezése és ugyanakkor a júliusi hónap első napjával kezdődő alkalmazás lehetősége pedig pont azt mondja ki.

Az előterjesztésben felsoroltak, ahogy itt az előbb az államtitkár úr által elmondott gabonákra, kukoricára, olajos magvakra, illetve a szójára, repcére, napraforgóra vonatkozó előterjesztésben megvolt, ugyanúgy fölvetődött a bizottságunknál az, hogy esetleg más növényfajtákra, illetve a kertészetre és a gyümölcsre vonatkozóan szintén azt a választ kaptuk, hogy ilyenre van ilyen értelemben precedens jelleggel Brüsszelben már előterjesztés, és ez elfogadott és támogatott. Tehát ilyen értelemben a bizottság tagjai ezeket az ott hozzáfűzött dolgokat elfogadták, és tudomásul is vettük, hogy ezt a megoldást így tudjuk megtenni, és határozott időre, a kettő esztendőt szintén a szabályozás megszabta, hogy ennyi időre lehet ezt bevezetni.

Tehát mindezeknek a kérdéseknek a fölvetése vagy a kormány által adott válaszok alapján a bizottság tagjai támogatták, akár az ellenzéki, akár pedig kormánypárti képviselőtársaink szavazatáról kell ezt mondanom. Tehát egyöntetű volt a konszenzusos hozzáállás, támogattuk a törvényjavaslatot. Arra kérjük mi, a bizottság tagjai is a parlamentet, hogy támogassák ezen törvényjavaslatot, pontosan azon célok érdekében, amik már megfogalmazásra kerültek régebben.

Most van arra lehetőség, hogy a parlament igen szavazatával a 2012. július 1-jétől kezdődő időszakban a mellékletben felsorolt növények forgalmazásánál a fordított áfával meg tudjuk akadályozni mindazt, ami az elmúlt időszakban, elmúlt években komoly gondot jelentett, és irritációt jelentett a gazdáknak és pénzügyi kiadást az államnak. A gazdaság fehérítésére szolgáló törvényjavaslatot támogatta a bizottság.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK. Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Farkas Sándor képviselő úrnak, Fidesz.

FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy aránylag rövid törvényjavaslatról beszélünk, de úgy gondolom, hogy annál hatásosabb, és a gazdasági élet számára, a mezőgazdaságban élők számára annál fontosabb az az előterjesztés, amit T/6954. számú törvényjavaslatként tárgyalunk, és elfogadása esetén ez a mezőgazdasági termelés, értékesítés kifehérítésére fog szolgálni július 1-jétől mintegy kétéves átmeneti időszakra.

A kifehérítés és tisztánlátás mellett azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy a versenyképesség veszélyeztetését is úgymond kizárjuk, és követjük azt a példát, amelyet Románia már több mint egy éve meglépett, és most mi is erre az útra fogunk lépni.

(21.40)

A mezőgazdaság területén a gabona, vagyis a kukorica, búza, kétszeres, rozs vetésterületére, illetve olajos magvakra, napraforgómagra, olajrepcemagra és fehérjenövényként a szójára fog korlátozódni, amit én - attól eltekintve, hogy kormánypárti képviselőként állok most itt önök előtt - mégis sajnálom, hogy ez nem került még tovább kibővítésre. Valóban, a zöldség-gyümölcs ágazat helyzetét ismerve - ami talán régebbi keletű visszaélések vonatkozásában, mint a gabonapiacon az elmúlt években bekövetkezett változások, ha már a '70-es évekre, illetve a '80-as évekre is gondolhatunk -, úgy gondolom, hogy pont a zöldség-gyümölcs ágazat lenne az, amely valóban megérné ezt a lehetőséget, ennek az ágazatnak a kereskedelmében is fontos szerepet játszhatna ez a törvény.

Ez a törvény azt jelenti különben, hogy az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg az állam részére, vagyis a számla az áfa felszámítása nélkül kerül kiállításra, és az adót majd a vevőnek kell megfizetnie az állam részére. Azt gondolom, ez a legfontosabb mondat, ami ebből a törvényből gyakorlatilag számunkra, a termelők és az értékesítők számára fontos, illetve egy mondatban megfogalmazható.

A fordított adózás a fiktív adóalanyok által elkövetett visszaélések ellen jön létre vagy jött létre, ugyanis mivel a fordított adózás alá eső számla áfa nélkül került kiállításra, a vevő már nem tudja az áfát visszaigényelni, így értelmét veszíti az ilyen ügyleteket érintő fiktív számlák kiállítása is.

A fordított áfa alkalmazásának pontos hatályát az áfatörvény 142. §-a írja elő részletesen az a)-h) pontokban szereplő felsorolásban. Most a törvényjavaslat ezt a felsorolást egészíti ki egy új i) ponttal a felsorolt mezőgazdasági terményekre vonatkozóan. Itt azért megjegyezném - és ez a bizottsági ülésen is elhangzott inkább talán mint szakmai javaslat, és valószínű, hogy ezzel élni is fogunk -, hogy a fehérjenövényeknél egy fontos növény kimaradt ebből a felsorolásból: a takarmányborsó, illetve talán még étkezési gabonanövényként a rizs, ami ugyanebbe a körbe tartozik. Valószínű, hogy ez az előterjesztőnek a problémáját jelentheti, ezt valószínűleg módosító indítvánnyal próbáljuk helyrehozni. Habár tudjuk azt, hogy az EU Tanácsának döntése alapján, csak bizottsági javaslatok alapján, derogációs kérelmek alapján lehet bővíteni ezt a kérdéskört, ezt a termékkört, úgy gondolom, mégis meg kellene ezt próbálni, mert így az egész, teljes gabonavertikumra érvényesíthető törvénnyel rendelkeznénk.

Mindemellett kimondja a javaslat azt is, hogy a rendelkezés nem terjed ki a kompenzációs felárra jogosító termékek értékesítésére vagy beszerzésére. Ugye, ez a mondat arra vonatkozik, hogy az őstermelői kör, amely nem áfaadóalany, gyakorlatilag a kompenzációs felárat ugyanúgy felszámolja, és ugyanúgy igénybe veheti. Ez a kör gyakorlatilag érintetlen marad e törvény rendelkezéseitől függetlenül.

Mindemellett azt gondolom, hogy nagyon fontos azt megjegyeznünk, hogy fokozott ellenőrzésre kell számítani mindenkinek, és speciális adatszolgáltatásra, mert azt nagyon jól tudjuk, hogy az élet számos példát hozott már a gabonakereskedelemben. Nem kívánok személyes példákat hozni, de tudnék sajnos negatív példát is, ahol bizony akár pont egy exportértékesítésnél tűnt el a vevő olyan mértékben, hogy a mai napig nem találták meg, vagy tűnt el az áru a vevővel együtt, aki akár mondhatnám, hogy nemcsak hogy áfabefizetéssel nem élt, hanem az áru értékét sem fizette ki. Tehát itt számos olyan kérdés merül fel, ami ezzel az adatszolgáltatással tisztázható és lerövidíthető. Bízom abban, hogy ezek a kérdések ezzel a törvénymódosítással gyorsan és egyszerűen megoldódhatnak.

Természetesen felmerülhet még egy kör, ez pedig az állatok, illetve a vágóállat kérdésköre, aminél szintén tapasztaltunk és tapasztalunk a mai nap is bizonyos visszaéléseket. Erről vannak információk, úgy gondolom, ez is az a kérdéskör, amire feltétlenül gondolnunk kell, de mindenesetre azt hiszem és azt gondolom, hogy ez a kétéves periódus egy átmeneti időszak arra, hogy a magyar kormány, a Magyar Országgyűlés megalkossa majd azt az átfogó piaci szabályozást, azt a szükségességet, amely nélkül hosszú távon a mezőgazdasági értékesítés és belső szabályozás nem működhet, ahol ma a megfelelő törvények alapján már ezek az intézkedések bevezetésre kerülhetnek.

Többször szakmai körökben kérdésként merült fel, hogy hogyan fog majd működni az agrárium abban a vonatkozásban, hogy áfabefizetés, illetve áfa-visszatérítés vonatkozásában a mai megszokott viszonyoktól hogyan fog ez működni, hogyan fog ez eltérni. Nagyon egyszerűen, úgy gondolom, mivel az input anyagoknál továbbra is áfával együtt vásárolja meg a termelő az értékeit, a termékeit, illetve az input anyagot, és akkor amennyiben havi vagy negyedéves áfa-visszaigénylő, úgy az áfa visszaigénylése megtörténhet, tehát ebből különösebb gazdasági kár nem származhat a termelői kör számára sem.

Természetesen a NAV-nak fontos szerepe lesz ebben az elkövetkezendő időszakban; eddig is lett volna és volt is szerintem, de most főleg azzal a speciális adatszolgáltatással nagymértékben, úgy gondolom, fel fog értékelődni a szerepe. Egyes szakmai körök szerint ez az államtitkár úr által említett 10-15 milliárd forint nagyon óvatos becslés, talán a 70 milliárd forint is elképzelhető ebből. Itt nagyon sok mindenki más számot mond, más vonatkozásra utal, én azt gondolom, hogy talán a két szám közötti középérték lesz az, ami a valóság lesz itt az elkövetkezendő időszakban.

Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy nagyon fontos pillanatot élünk meg pont így a nyári betakarítási növények előtt ennek a törvénynek a benyújtásával, és azt gondolom, hogy ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy valóban a mezőgazdasági termelők - egy tiszta kereskedelmi lehetőséggel bírva - megfelelő módon jussanak az áruk értékéhez, és semmiféle olyan atrocitás nem fogja érni a termelőket, amelyek itt az elmúlt időszakban sajnos nagyon sok helyen, nagyon sok térségben nagyon sok termelő számára negatívumként hatottak, éreztek meg, illetve szenvedtek el. Bízom abban, hogy ez a törvénymódosítás nagymértékben hozzájárul az ágazat kifehérítéséhez, az ágazat speciális szervezéséhez és versenyképességének fokozásához. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt a törvényt is támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő felszólaló Kovács Tibor képviselő úr, MSZP.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A látszólagos és valóságos egyetértés mellett azért szükségszerűnek tartjuk beszélni azokról az aggályokról és fenntartásokról, amelyek a törvényjavaslattal kapcsolatban felmerülnek.

Elsőként nem állhatom meg, hogy elmondjam, hogy a kormányváltás időszakában a miniszterelnök azt találta mondani, hogy néhány hét, és itt rend lesz ebben az országban minden területen, megoldunk minden olyan problémát, olyan törvénytelenséget, amit az előző kormányzatnak nem sikerült megoldani.

Hát íme, eltelt két év, és a probléma nemhogy csökkent volna, hanem éppen ellenkezőleg, növekedett. És hogy ebben az ágazatban az áfacsalás és az adócsalás milyen méreteket ölt, azt az itt elhangzott számok is illusztrálják: több tíz milliárd forintos problémakörről van szó, tisztelt képviselőtársaim. És ha csak arról beszélünk, hogyha sikerülne visszaszorítani, jelentősen visszaszorítani ebben az ágazatban az adócsalást és az áfacsalást, a visszaéléseket, akkor például nem kellene bevezetni most a sárgacsekkadót, vagy nem kellene a távközlési ágazatban különadókat bevezetni, sokkal szerencsésebb lenne például koncentrálni erre a területre, és megpróbálni valóban beszedni azt az adót, ami jár ilyen tekintetben az államnak.

Azt kell mondjuk természetesen, hogy egyrészt a hazai tapasztalatok, másrészt a külföldi tapasztalok, a romániai tapasztalatok alapján indokoltnak tűnik a javaslat bevezetése, és ugyanakkor nem hallgathatjuk el azokat az aggályokat és fenntartásokat, amelyeket a képviselő úr is említett a javaslatban kapcsolatban, hogy például ez a javaslat semmiféle megoldást nem nyújt az Unión belüli értékesítésekkel kapcsolatos visszaélésekben.

(21.50)

Sajnos ez a javaslat ezt nem oldja meg, erre a kormányzatnak mégiscsak találnia kellene valamilyen olyan megoldást, ami hatékonnyá (Sic!) teszi azt az egyre nagyobb méreteket öltő visszaélést, hogy látszólag külföldre szállítják a terméket, aztán mégis visszahozzák, és itt, hazánkban értékesítik. Erre jó lenne, ha a kormány is vagy a kormánypárti képviselők is valamiféle megvalósítható javaslatot tennének. Itt kell elmondani: érthetetlen az, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakértői miért nem tettek le egy olyan megoldási javaslatot ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban is például, ami megoldást jelenthetne.

Aggályos, és erről a képviselő úr nem beszélt, de azért az ágazatban ez mégiscsak kérdés, hogy az átmeneti időszak finanszírozása, illetve azon kisebb vállalkozások esetében, amelyek nem havi vagy negyedéves áfa-visszaigénylők, hanem féléves és éves, hogyan oldódik meg ennek az időszaknak a finanszírozása. Mert hiszen, ahogy elmondta a képviselő úr is, az input anyagok, az alapanyagok esetén áfát kell fizetniük, ugyanakkor a visszaigénylés fél év vagy egy év múlva történhet. Ez nem kis terhet jelent, és a mezőgazdasági bizottságban, ahogy a jegyzőkönyvet olvastam, számos kormánypárti képviselő is felvetette, hogy célszerű lenne, ha a kormány valamiféle átmeneti finanszírozási javaslatot letenne az asztalra.

Az is elhangzott, és valóban megfontolandó, hogy az agrárágazat számos más területén hasonló nagyságrendű visszaélések tapasztalhatók. Ön is említette, képviselő úr, a zöldségágazatot, de a húságazattal kapcsolatban konkrét - idézőjelben - "megoldásokat" mondtak el a képviselők, akik a szállítólevéllel kapcsolatos visszaélésekre hívták fel a figyelmet, és ennek az elkerülésének a fontosságát is emlegették. Ez megint csak egy olyan kérdés, ami úgy gondolom, hogy része lehetne ennek a törvényjavaslatnak, erre mindenképpen valamiféle megoldással kellene előállnia. Ha látják a problémát, látja a kormány, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja, hogy hogyan élnek vissza a jelenlegi szabályozással, akkor ezeket a kiskapukat illene bezárni, hogy ne tudjanak visszaélni vele, és akkor még inkább tennének valamit az ágazat versenyképessége érdekében. Nyilvánvalóan számos más ilyen kérdés is megfogalmazódik a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Mi, az MSZP frakciója mindezek mellett is támogatni fogja ezt a javaslatot, de szeretnénk és javasoljuk, hogy ezeket a kérdéseket vegye elő a kormányzat a szakértői bázisával, az Adó- és Vámhivatal szakembereivel üljenek le, és tegyenek javaslatot, még van rá idő, hogy bekerüljön módosító indítvány formájában ebbe a törvényjavaslatba, mert ez mindenképpen indokolttá tenné, és a bizalmat tulajdonképpen a kormányzattal szemben jelentősen növelné, ha ilyen megoldásokkal a kormányzat előállna. E tekintetben mi hiányosnak tartjuk ezt a javaslatot, ugyanakkor szükségszerűnek, de fölhívjuk a figyelmét a kormánynak arra: ügyeljen arra, hogy a kisebb vállalkozások finanszírozása ebben az átmeneti időszakban is megoldható és biztosítható legyen.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A javaslattal kapcsolatban mi is elmondtuk, hogy alapvetően tudjuk támogatni, vannak benne hiányosságok és olyan problémák, amiket nem kezel ez a javaslat. Ennél a javaslatnál azonban nagyobb mulasztást, mint a kormány részéről, csak egyvalaki követett el, a Szocialista Párt, úgyhogy nem is értem ezt a hozzászólást, amit az előbb hallhattunk. Pontosan hat évük lett volna valami hasonlót kidolgozni, amióta az Európai Unió tagja vagyunk. Tehát nagyon is egyetértek azzal, hogy a kormánynak lépnie kellene valamit abban a kérdésben, hogy az Unión belüli kereskedelmet megoldja és az ottani problémákat felszámolja ezzel kapcsolatban, de a szocialistáknak semmiféle létjogosultsága nincs ebben a kérdésben, úgy gondolom, számon kérően nyilatkozni, nekünk annál inkább.

A fordított adózás, amiről itt ma beszélünk, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, vagyis nettó áron értékesít, az áfa megfizetése pedig a végfelhasználónak lesz kötelező, egy olyan adózási mechanizmus, ami úgy gondoljuk mi is, hogy eredményesen hozzá fog járulni a mezőgazdaság meghatározott területein jellemző áfacsalási módszerek visszaszorításához. A mostani javaslat szerint is jellemzően a gabona-, olajos magvak és a fehérjenövények szektorait érinti ez a javaslat.

Egy alapvetően támogatandó javaslatról beszélünk, ahogy már az előbb is leszögeztem, és úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat indoklása is jogosan emeli ki azt, hogy a mezőgazdaságban előforduló csalások az egész mezőgazdaságot milyen módon befolyásolják, és micsoda zavarokat keltenek egyáltalán az ágazat működésében, és a gazdálkodók, a tisztességes gazdálkodók versenyképességét is jelentősen rombolja a jelenlegi helyzet, nem is beszélve az állam óriási veszteségéről a költségvetés oldaláról.

Itt többféle becslés már elhangzott, hogy ez a gabonaágazatban fennálló jelenlegi helyzet micsoda károkat okoz, 30 százalék körülire becsülik azt a mennyiséget, ami a feketegazdaságon keresztül kerül értékesítésre. Ez több tíz milliárd forint, összességében legalább évi százmilliárd forintról beszélünk.

Ezért nem is értjük mi, jobbikosok, hogy ezeknek a problémáknak a megoldására, legalábbis a részbeni megoldásra miért kellett eddig várni, hiszen kormányzati szintről is már régen tudnak erről az iszonyatos veszteségeket okozó problémáról, és ahogy említettem, a gazdáknak is komoly versenyhátrányt okoz, gyakran éppen az állam tetézett rá erre a versenyhátrányra, amikor az adóhatóságon keresztül a gazdákat üldözte, rajtuk próbálta behajtani a be nem érkezett adóbevételeket.

Miközben Romániában már meglépték ezt a tervezetet, és a bevezetést követően Magyarországra nézve olyan súlyos következményekkel járt ez, hogy a román régióból, a határ közeli régiókból a feketekereskedelem szinte teljes mértékben áttevődött a magyar oldalra, és ezek az adócsaló bűnözők kizárólag a magyar áfa kijátszására szakosodtak ezek után, tovább rontva ezzel az itthoni helyzetet.

Hogy érzékeltessem, hogy a kormány késedelme is mennyire elítélendő, hiszen régóta tudják ezt a problémát, csak én magam az elmúlt két évben három beadványban hívtam fel itt az Országházban is erre a kérdéskörre a figyelmet. Volt itt azonnali kérdésem még 2010-ben, '11-ben írásbeli, '12-ben pedig idén interpellációt is készültem elmondani ebben a témakörben. A miniszteri és államtitkári válaszokból világossá vált mindenki számára, hogy értik a problémát, látják, hogy mit kellene tenni, de mégis hagytak sok tíz milliárdot veszni. Miközben - ma már elhangzott, de alá kell húzni, hogy - olyan megszorításokat jelentenek be gyakorlatilag most már hetente, ami egyre több magyar családot nyomorít meg, ahelyett, hogy az ilyen bevételekkel próbálnák meg pótolni a költségvetés hiányát. Azért is kérdezem, hogy ki fogja ezekért az elveszett milliárdokért a felelősséget vállalni, ki fogja ezekért a mulasztásokért egyáltalán vállalni a felelősséget.

Csupán a gabonakereskedelemben azt jelenti ez az eddigi fennálló helyzet, tarthatatlan helyzet, hogy 12-14 millió tonna gabonát, kukoricát, több millió tonnát feketekereskedelmen keresztül adómentesen adnak el, így talál vevőre. Pedig ez a fordított adózás nem egy új keletű találmány még nálunk sem. Magyarországon először 2006-ban lépett életbe, akkor a hulladékkereskedelmet érintette, azóta az érintett termékek, szolgáltatások köre jelentősen bővült, és a fordított adózás fiktív adóalanyok által elkövetett visszaélések ellen jött létre, ugyanis így egyértelmű, hogy az áfát a végén kell megfizetni, így sok értelme nem lesz már innentől kezdve az áfacsalásnak.

Amennyiben most a második félévtől ez bevezetésre kerül, márpedig nagyon úgy néz ki, ezzel ugyan gyakorlatilag lehetetlenné válnak a korábbi típusú áfacsalások az agráriumban, de azért ezzel nem oldódik meg minden problémánk. Számtalan válfaját ismerjük ugyanis az ügyeskedésnek. Az egyik legnépszerűbb megoldás az, amikor csak papíron mozog az áru, ez esetben fiktív menetlevelekkel vagy uniós dokumentumokkal igazolják, hogy megérkezett a termény a célországba, miközben tudjuk, hogy az sok esetben meg sem mozdult. A másik módszer pedig, hogy az áru elhagyja az országot, majd akár 15-20 cégen keresztül adják-veszik egymás között, és a végén visszaérkezik ugyanúgy Magyarországra.

(22.00)

A fordított áfa bevezetésével ebből a megközelítésből jól járnak a tisztességes gazdálkodók is, mivel megszűnik a konkurenciának az a tisztességtelen versenyelőnye, amit az elcsalt áfa mértéke jelent, és ahogy már korábban említettem, talán az adóhatóság vegzálása is megszűnik ezáltal. Itt egyébként még több olyan esetről tudok, ahol a mai napig folynak eljárások olyan gazdák ellen, akiktől szerintem teljesen jogtalanul várható el az, hogy az eladott terményüket nyomon kövessék. Nem hiszem, hogy egy gazdától elvárható lenne az, hogy az eladott gabonát egészen a határig kövesse, és folyamatosan dokumentálja annak az országból való távozását.

A törvényben szereplő terméken túl azonban más területekre az a fajta megoldás nem jelent végül semmit, nem fog megoldódni a helyzet. Itt már sokan említették a zöldség-gyümölcs ágazatot, de akár a baromfi-, gabona- és hússzektort is említhetném, itt nagyjából 30-40 százalékosra lehet tippelni a feketegazdaság arányát, ami egy iszonyatosan nagy szám. Erre is valami megoldást kellene nagyon sürgősen találni. Itt a nyugati példákból is lehet meríteni. Nem akarom én most ezt itt egy személyben eldönteni, hogy mi lenne a jó megoldás, nem biztos, hogy minden esetben a fordított áfa, de hogy hatékonyan és gyorsan lépni kellene ezekben a kérdésekben, abban biztos vagyok.

A javaslatnak köszönhetően várhatóan nőni fog a költségvetés bevétele. Úgy gondolom, optimistább vagyok, mint az előterjesztő, nagyon remélem, hogy ennél a 10 milliárd forintnál több fog befolyni a költségvetésbe ennek a javaslatnak az elfogadását követően. A legnagyobb problémám azonban nemcsak az a javaslattal, hogy nem szabályozza a többi területet, illetve nem terjed ki a más európai uniós tagországokkal való kereskedelemre, hanem én azért nagyobb aggodalommal tekintek a gazdák irányába. Mert azon az elmúlt néhány napon, amikor már lehetett tudni a javaslat részleteit, elég sok visszajelzés jött, és lehetne olyan megoldásokat találni, ami csökkentené a gazdák veszélyérzetét.

Ugyanis komoly likviditási problémákat okozhat ez a javaslat szerintem, még ha csak időlegesen is, de jó lenne őket minél előbb megnyugtatni, és az eddigi gyakorlattal ellentétben egy gyors, világos és mindenki számára elérhető tájékoztatást kellene adni a gazdáknak, hogy ne okozzon számukra ez veszteséget. Illetve azt a veszteséget, amit a javaslat mivoltából fakadóan mégiscsak el kell hogy szenvedjenek, a hatóságok gyors reagálása és az adó-visszatérítés gyors menetének előmozdításával a lehető legkisebbre kellene csökkenteni. Mert ez a javaslat valahol mégis csak azt kellene hogy szolgálja, nyilván az államháztartás bevételének növelése mellett, hogy a magyar gazdák jól járjanak ezzel a rendszerrel. És ne csak úgy, hogy a tisztességtelen versenyhátrányuk szűnik meg a tisztességtelen kereskedőkkel és gazdákkal szemben, hanem esetleg úgy is, hogy nem fogjuk őket előnytelen helyzetbe sodorni azáltal, hogy a visszaigényelt áfa ezek után megszűnik, és akár csak negyedévre is, de nem lesz számukra elérhető.

Egyébként még néhány példa talán, ahol ez a javaslat nem segít. Más a helyzet akkor, amikor ténylegesen működő vállalkozások az áfát ezután sem akarják majd befizetni. Ezekben az esetekben a visszaélések elkövetői a tranzakciókat úgy igyekeznek álcázni, hogy a gazdasági tevékenységeik és az azokhoz kapcsolódó, párhuzamosan mozgó számlák elválnak egymástól. Ezzel is gyakran találkozunk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kiállított dokumentumok nem valódi áruminőségről, árról vagy mennyiségről szólnak. A csalások lényege pedig, ugye, az, hogy a termékek a fogyasztóhoz áfamentesen jussanak el, így ismét ott tartunk, hogy tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanak ezeknek a bűnözői csoportoknak. A legális cégek áruinál így jóval olcsóbbak lehetnek ezek a termékek.

Ezekre az esetekre, úgy gondolom, csak a szigorú ellenőrzések jelenthetnek megoldást, amire viszont sem az eddigi költségvetésekben, sem pedig a mostaninál, legalábbis az ígéretek szintjén, nem látok esélyt, és ez is olyan súlyos probléma, ami ugyan nem szorosan a tárgyhoz tartozik, de úgy gondolom, meg kell említeni, ha már az áfacsalásokról beszélünk. Rengeteg olyan esetről tudunk, itt is mindnyájan tudnánk személyes példákat mondani, ahol az adóhatóság, miután mást nem tudott elérni, ahogy korábban is már említettem, a termelőn akarja majd leverni ezt az áfát, miután kiderült, hogy ez az áru mégiscsak visszakerült Magyarországra. Tudom, hogy ezzel kapcsolatban is voltak már lépések, de én még mindig tudok ilyen ügyekről, és kérem ezúton is a kormányt, hogy próbáljuk ezeknek elejét venni.

Még talán egy-két apróság az Európai Unióval kapcsolatban. Felmerült bennem a kérdés, hogy miért csak erre a kétévnyi, átmeneti időszakra történik ennek a bevezetése, ha ennyire kiváló és ennyire jó. Nem tudom, hogy erre miért van szükség. Értem én az Európai Unió érvelését, csak úgy gondolom, a kormánynak egy kicsit keményebben kellett volna ezen a területen is helytállnia és az érdekeinket képviselnie, és akkor talán komolyabb időtávot is elérhettünk volna. Ugye, hazánknak a derogációs kérelemben kellett erről már eleve nyilatkoznia, hogy csak két évre szeretné, erre az átmeneti időszakra bevezetni a fordított adózást, és egyáltalán nem is kívánjuk ezt meghosszabbítani. Ez megint csak egy szösszenet arról, hogy milyen szolgai módon hajtunk fejet folyamatosan a brüsszeli akaratnak.

Itt még tényleg hosszasan lehetne sorolni, amikkel esetleg javítani lehetne a javaslatot. Én is úgy gondolom, képviselőtársamhoz hasonlóan, hogy a takarmányborsó még valóban beleillene ebbe a körbe. Nem egy óriási mennyiségről van szó, de azért bizonyos területeken jelentős lehet. Ahogy már mondtam, de még egyszer szeretném kiemelni, a gazdák korrekt és gyors tájékoztatása elkerülhetetlen lesz ebben a kérdésben, és a zöldség-gyümölcs, illetve az előbb felsorolt ágazatokat pedig, kérem, hogy sürgősen gondoljuk át, hogy milyen módon lehetne bevonni és fehéríteni.

A likviditási problémákra kérnék esetleg egy gyors választ, hogy ezt mégis hogyan kívánják kezelni. Az Európai Unióval kapcsolatos kritikáimat pedig már elmondtam, de úgy gondolom, hogy talán ismét jó lenne ezen kérdés kapcsán is elővenni azt, hogy a magyar tárgyalófél mennyire keményen és mennyire következetesen képviseli általában ilyen kérdésekben a nemzeti érdekeket. Mert úgy gondolom, hogy kétharmados felhatalmazás mellett azért erre nagyobb lehetőségnek kellene lenni, és nagyobb keménységgel kellene ott helytállni, még ha tudom is, hogy mostanában nem mi vagyunk Brüsszelben a kedvencek. De Magyarország agrárország, és semmilyen más kitörési útját én nem látom hazánknak, csak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, feldolgozóipar feltámasztását.

Ha csak a hiányzó egymillió munkahelyről beszélünk, akkor is ugyanide lyukadunk ki, és ugyanezeket tartom kitörési pontnak. Ezek mellett, úgy gondolom, az agrárium érdekeiért és a mezőgazdaságban dolgozókért vagy egyáltalán a vidéki emberekért is keményebben és következetesebben kellene kiállni Brüsszelben. Ide lehetne most hozni a földkérdést, de nem ehhez a történethez tartozik, arról még lesz alkalmunk, úgy gondolom, sokat beszélgetni itt az Országházban.

Röviden ennyit akartam elmondani a javaslatról. A Jobbik Magyarországért Mozgalom összességében támogatni fogja, de kérem, hogy a felmerült kérdésekre legyenek szívesek válaszolni, illetve próbáljuk meg még jobbá tenni ezt a javaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Kovács Tibor MSZP-s képviselő úrnak.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Dög unalmas hallgatni azokat a demagóg és pitiáner megjegyzéseket a Jobbik képviselői részéről, amelyek folyamatosan azt kérik rajtunk számon, hogy az elmúlt 8 évben miért nem oldottunk meg minden problémát. Hát az élet napról napra produkál mindig újabb és újabb megoldandó problémákat. A Szocialista Párt rengeteg problémát megoldott. Kétségtelen, hogy maradtak megoldatlan ügyek. Na most, képzeljék el azt a helyzetet, hogy ha a Szocialista Párt megoldott volna minden problémát, önök mi a fenét csinálnának itt, a parlamentben!? Nem lenne dolguk, nem kellene csillogtatni azt a hatalmas zseniális tudásukat, amit itt nap mint nap fölvillantanak, hogy az ügyeket hogyan kell megoldani. Hagyják abba, mert ez már olyan kicsinyes és pitiáner visszamutogatás, aminek már semmilyen értelme nincs.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre Vágó Gábor képviselő urat illeti a szó.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Kovács Úr! Én most jönnék egy hosszabb felszólalással. Akkor legyen az a szakmai rész, és most erre szeretnék reagálni. Való igaz, a Szocialista Párt rengeteg problémát megoldott, de hatványozottan többet okozott. És nagyon csodálatos azt hallgatni, amikor egy olyan problémáról beszélnek kioktató stílusban és számon kérő jelleggel, amely már az önök kormányzása alatt is létezett. Mi az, hogy létezett? Akkor kapott szárba, sőt akkor virágzott igazán. Ezért hát kérem szépen, itt ne lehessen azt mondani ebben a parlamentben, hogy most már felejtsünk el mindent, ami van.

(22.10)

Az is elítélendő, hogy mindig csak visszamutogatunk, de amikor egy olyan problémát hoz föl, amelyre lett volna megoldási lehetőségük, alkalmuk, eszközük a kormányzásuk alatt, és most számon kérő jelleggel, hogy ez miért nem jött már ide időben, az kissé furcsa. Kovács képviselőtársam, ne számon kérjük egymást folyamatosan akkor, amikor ott van a lehetőség, hogy megoldjuk. Próbáljuk meg javítani a jelleget! (Kovács Tibor: Akkor próbálj meg javaslatot tenni.)

Köszönöm szépen, fogok én javaslatot tenni, ön is tehetne javaslatot. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Vágó Gábor képviselő úr, Lehet Más a Politika.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Örülök neki, hogy egyben tudom most a szakmai javaslatunkat is elmondani. Alapvetően az élelmiszer-ágazatban dolgozó vállalkozások, cégek, egyéni gazdálkodók helyzete nem lett rózsásabb az elmúlt két esztendőben, sőt számos olyan központi intézkedés született, amely megnehezítette az ágazatban dolgozók helyzetét. Itt van például az élelmiszeripar további jövedelmezőségét erősen korlátozó népegészségügyi termékdíj, az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj, folyamatosan emelkedik a környezetvédelmi termékdíj is, és az ágazat vállalkozásainak terheit maga a folyamatosan kiszámíthatatlanná váló adópolitika és gazdasági környezet ugyanúgy befolyásolja, mint a más ágazatokban tevékenykedő cégekét.

A magas áfakulcs speciális helyzetet teremt itt a gabonaterületen, ahol az áfával való visszaélés már-már maffiaszerű burjánzásnak indult. Tehát minél magasabb az áfakulcs, annál inkább megéri visszaélni az áfával, ez nyilvánvaló. A 27 százalékos világrekorder áfakulcstól vérszemet kapott egy-két olyan gazdasági érdekkör, amelyek amúgy sem játszottak tisztán, de így most már még inkább elszaporodtak a visszaélések, és most már lassan több mint 50-60 milliárd forintot húznak ki a tisztességes adófizetők zsebéből azok a gazdasági körök, amelyeknek a megfékezésére született ez a törvényjavaslat.

Tehát egyrészről üdvözlendő ez a törvényjavaslat, az általam előbb fölvázolt problémákat kismértékben enyhíti, hiszen azok a szereplők kerülnek most helyzetbe, akik tisztességesen játszanak. Örülnék neki, hogyha a nemzetgazdaság egészében lenne egy ilyen szemlélete a kormánynak, hogy megakadályozná a visszaéléseket, és a NAV ne azokon verje el a port, akiket éppen el tud érni, hanem pont azokat kapja el, akik milliárdos csalásokkal húzzák ki az adófizetők zsebéből a pénzt.

Itt valóban lehet késlekedésről beszélni, ez a késlekedés nem csupán ennek a kormánynak tudható be, ez a késlekedés ugyanúgy 2004 óta fönnáll. 2004 óta látjuk a problémát, 2004 óta fölvetik szakmai berkek is a problémát, de 2010 óta annyiban változott, hogy a parlamentben is fölmerült ez a kérdéskör. A jobbikos képviselőtársam említette már a saját fölszólalásait, de 2010-ben jómagam is egy napirend utánival, 2011-ben azonnali kérdésben, 2012-ben írásbeli kérdésben is kérdeztük a minisztériumot. Sőt, az LMP a "Munkát, levegőt!" költségvetési kiadványának részeként, adórendszer módosítása kapcsán is hasonló - nem teljesen megegyező, de hasonló - tartalmú adótörvény-módosítást is már beterjesztett a tisztelt Ház elé. Akkor azzal utasította el a kormányzati többség, hogy ennek még nincs itt az ideje, mert Brüsszelben tárgyalások folynak.

Folytak tárgyalások Brüsszelben, amit csak félsikerként tudunk értékelni. Félsikerként tudjuk értékelni egyrészt annak okán, hogy viszonylag szűk lett az a termékkör, amire lehet ezt a fordított áfafizetést bevezetni. Itt már képviselőtársaim említették, hogy több mezőgazdasági termék is van - a zöldség-gyümölcs szektortól kezdve az állattenyésztésig -, amelyre ezt a fordított adófizetési módszert alkalmazni lehetne. Valóban van ennek némi problémája. Különböző közgazdász szakértők azt gondolják ámbátor, hogy azokra a termékekre érdemes ezt a fordított áfafizetési módszert bevezetni, ahol nagy tömegben megy a kereskedelem. Így a zöldség-gyümölcs termelés kapcsán, ahol sok kisebb termelő van, és azok tészeken keresztül viszik piacra nagy tömegben az áruikat, inkább több adminisztrációs költséget jelentene ez, mint amennyit nyernénk vele, de érdemes volna megpróbálni.

A kormányzat részéről itt Czomba államtitkár úr már rögtön az expozéban elmondta azt, hogy igazából azért csak a gabonafajtákra lesz ez most bevezetve, hiszen erre van nemzetközi példa. Gondolom, itt Romániára gondolt, államtitkár úr, hiszen ott került először bevezetésre. Vannak ott is problémák ezzel a fizetési módszerrel, de mégis jobb, mintha folyamatosan az adócsalók kezére játszana a törvény.

Azt gondolom, ez a két év, amire most ezt itt bevezeti a kormányzat - de azt hiszem, a parlament egésze -, elég lesz arra, hogy kipróbáljuk, hogyan működik most ez, és utána megláthatjuk azt, hogy milyen részletszabályozásokban kellene ezen a törvényen javítani. Hiszen látszik az, hogy ez nem fog tökéletesen működni, de egy alapindulásnak jó lesz. A két év viszont, nem tudom, államtitkár úr, és nagyon örülnék annak, hogyha vagy ön vagy pedig a Vidékfejlesztési Minisztériumból, vagy a Nemzetgazdasági Minisztériumból valaki válaszolna arra, hogy két évre kaptuk meg ezt a lehetőséget, és utána ki kell vezetni, vagy ez a két év egy próbaideje úgymond ennek a törvénynek, és utána akár még ki is terjeszthetjük más körre is. Ez egy kérdés a részemről. Fájlalnám azt, ha két évig lenne csak itt bent, hiszen ismerve a magyar adófizetési morált, hogyha két év után ezt kivezetjük és megszűnik, akkor ismét előjönnek azok a körök, amelyek ezzel súlyos tízmilliárdokat vesznek ki az adófizetők zsebéből, hiszen gátat kell szabni ezeknek a visszaéléseknek.

Egyébként azt gondolom, hogy ez felüdülés lesz az egész gabonakereskedelmi szektornak abból a szempontból, hogy most már nem azokat a szereplőket zaklatja úgymond a NAV, akiket utol tud érni, és a termelők számára is sokkal előnyösebb lesz ez a tisztulás. Hiszen eddig mindig a lánc végén álló jóhiszemű szereplőhöz ment el végül is az adóhatóság akkor, amikor fölfedezte, hogy volt valami turpisság - finom, eufemisztikus kifejezéssel élve - a rendszerben, és volt a kereskedelmi láncban olyan cég, amely visszaélt. Akkor mindig azt kapták el, aki eredetileg jóhiszeműen, tisztességesen kereskedett, viszont az előtte lévő cégeket már megszüntették. Hiszen erre épült az egész áfacsaló rendszer, hogy nap mint nap újabb és újabb cégeket hoznak létre, amelyek egymás között papíron kereskednek.

Ezért ez egy jó irányú törvényjavaslat, teljes mértékben támogatjuk, hisz már mondtam, hogy két éve folyamatosan napirenden tartjuk mi is a kérdést. Úgy érzem, hogy ez nem csupán a kormányzatnak, de az LMP-nek és a Jobbiknak is a sikere, hiszen ez egy olyan közös nemzeti probléma, amelyet sikerül most megoldanunk. Abban bízom, hogy a kormányzat belátja, hogy ha most ebből, amikor tisztességesen, az adócsalókat megfékezve is lehet pénzhez jutni, akkor nem a sarcok politikáját fogja választani, és nem újabb és újabb kisadókat fog kivetni, hanem valóban akár ennek a törvényjavaslatnak az ürügyén föllelkesülhet Matolcsy György minisztériuma is, és azt gondolják, hogy hm, lehet, hogy a sokmilliárdos adócsalókat kellene visszaszorítani, és nem újabb és újabb, pár milliárdos kisadót kivetni, amikor van itt még lehetőség a nemzetgazdaság kifehérítésében.

(22.20)

Az LMP minden olyan törvényjavaslatot támogat, amely a kifehérítés felé vezet, és ezzel pluszpénzt tudunk, nem beszedni, hanem benn tartani az államkasszában. Hiszen pont arról szól ez a javaslat, hogy azokat fékezzük meg, akik ormótlanul kivették a nekik jogosan nem járó pénzt az államkasszából.

Nem akarom sokáig ragozni a szót, hiszen a képviselőtársaim már elmagyarázták az egész rendszert, hogyan működik. Még egyszer, csak azt kérdezném, hogy egyrészt milyen nemzetközi gazdasági diplomáciai lehetőségeink vannak a termékkör bővítésére, másrészt ugyanezen a területen milyen lehetőségeink vannak arra, hogy két év után meghosszabbítsuk, sőt akár majd a hibákat látva javítsunk ezen a törvénytervezeten.

Köszönöm a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percre Farkas Sándor fideszes képviselő urat illeti a szó.

FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Vágó Gábor képviselőtársam felszólalásának első mondataira szeretnék reagálni, mert úgy gondolom, hogy az a néhány megjegyzés nem helytálló és nem valós, amit azzal szeretnék alátámasztani, hogy a 2008. év után ismét az agráriumnak egy kiemelkedő teljesítménye volt a 2011. év - erről majd az agrárgazdasági jelentésben pontosan be fogunk számolni az ősz folyamán -, amihez nagymértékben hozzájárultak a megfelelő termésátlagok, a jó vagy közepes felvásárlási ár, és nem utolsósorban az időben juttatott, kiszámítható módon juttatott támogatások.

De hogy ezt mégis jobban alátámasszam, engedje meg, hogy egypár mondatot idézzek egy anyagból: "Konjunktúra időszakát élte 2011-ben az élelmiszer-gazdaság. Erre utalnak a KSH előzetes éves adatai is, hiszen agrár-külkereskedelmi forgalmunk az országos átlagot lényegesen meghaladó módon fejlődött. Az agrárkivitel 6, az élelmiszer-gazdasági behozatal pedig mintegy 2 százalékponttal lépte túl a nemzetgazdasági átlagot, és mivel az agrárexport növekedési üteme 5 százalékponttal meghaladta a behozatalét, így az agrár-külkereskedelmi mérlegtöbblet is dinamikusan javult."

Ezt csak azért voltam hajlandó elmondani, arra reagálás, hogy az ágazat értékelése még teljes mértékben korai. De úgy gondolom, és ezt a gyakorlatból is érzem, és a gazdák is érzik, hogy egy megnyugtató, biztonságos éven vagyunk túl az agráriumban. Természetesen nem kívánok erről most vitát nyitni, ezt csak inkább tájékoztatóképpen mondtam a képviselőtársamnak.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Vágó Gábor képviselő úr.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én sem szeretnék vitát nyitni Farkas képviselőtársammal, csak tájékoztatni szeretném, hogy az első bekezdés, amivel kezdtem a mondanivalómat - gondoltam rá, hogy elárulom -, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének véleménye volt. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége küldte el ezt a hétoldalas véleményét a kormányzatnak, tehát ez a kormányzathoz is ugyanúgy eljutott, csak gondoltam, ezt itt a parlament előtt is felolvasom.

Ez nem az én magánvéleményem volt, ez az ágazat 85 százalékát képviselő érdekvédelmi szervezet véleménye volt.

Nem megyek bele abba, hogy miért volt ilyen sikeres 2011-ben az agrárium, főleg természeti okai vannak ennek, meg piaci okai, de nem feltétlenül a kormányzati igazgatásra visszavezethető.

Egy dolgot azért szeretnék leszögezni. Én úgy gondolom, hogy nem csupán a nemzetgazdaság egésze, de a mezőgazdasági ágazat is akkor lehet sikeres, ha erősödik a bizalom, a bizalom a szereplők között, a bizalom az egyes cégek, vállalkozók, gazdák között, de bizalom ugyanúgy az egyes szereplők és az állam között. Ezen bizalom megteremtéséhez arra volna szükség, hogy az állam egy kiszámítható gazdasági kormányzást mutasson. Ez a kiszámítható gazdasági kormányzás hiányzik, ezt oly sokszor el szoktam mondani a parlamentben, hiszen újabb és újabb adókkal sarcolják a piacon résztvevőket.

Én úgy gondolom, hogy azt az irányt kellene folytatni, amit ezen törvénytervezet szelleme is magában hordoz, a visszaélők ellen kellene jobban fellépni, nem pedig a tisztességeseket tovább sarcolni.

Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megpróbálok kimondottan a tárgyra, az előterjesztésre szorítkozni, és mellőzni minden olyan vadhajtást, amik a tőlem jobbra még elterülő frakció egyes képviselői szájából elhangzottak.

Nagyon fontos kérdéskör áll előttünk, egy 700 milliárd forintos termelési értékű szektorról van szó, azon belül is 120 milliárd forintot tesz ki az az áfatömeg, ami a gabonákat érintheti vagy érinti. Látható, hogy ennek a mozgatása, annak elérése, hogy Magyarországon maradjon ez a tömeg, és adott esetben ne essen csalók áldozatául, nemzetgazdasági és nemzetstratégiai kérdés is egyben.

Ugyanakkor látható az is, hogy egy olyan jelenség is fellelhető, amire ez az előterjesztés nem ad választ, és ezért szeretnék egy kicsit ötletindító vagy ötletnyitó lenni e tekintetben, hogy gondolkozzanak ezen a területen is. Ugyanis jelen pillanatban a gabona több mint harmada feketén kerül a végfelhasználókhoz, forgalmi adók fizetésétől mentesen, és ezt a harmadot mindenképpen egy olyan szintre, tolerálható szintre kellene visszavinni - nyilvánvalóan a nulla felé közelítve -, ami alapján elérhető volna, hogy Magyarországon semmiféle hasonló gazdasági bűncselekmény az agrárium területén, ahhoz kapcsolódóan ne valósulhasson meg.

Azt én nem értem meg - de megértem, hogy miért rakták bele -, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatra és az állattartás tekintetében a vágóállatokra ne vonatkozzon jelen pillanatban még a fordított áfa rendszere. Látom, kiszámolták önök, hogy mennyibe kerül ez a jobbára fehérjealapú haszonnövények esetében. Nyilvánvalóan itt egypár tíz milliárdos becslést ejtettek meg ezzel kapcsolatban. Nyilvánvalóan azt akarták, hogy a költségvetést ne terhelje meg jobban ez a rendszer. Én azt mondanám, hogy ki kellett volna ezt terjeszteni, de önök vannak kormányon, önök helyett nem hozhatunk döntéseket.

Ugyanakkor az, hogy két évre kerül bevezetésre ez a rendszer, egy elszólás mentén legalábbis aggályos. Ezen elszólás a bizottsági ülésen és bizottsági szinten merült fel, ahol arra engedett következtetni egy-egy megjegyzés, hogy két év után Brüsszellel mintha egyeztetni vagy engedélyeztetni kéne azt, hogy kivezetésre kerüljön ez a rendszer, vagy pedig folytatólagosan használható legyen. Ezt egy életveszélyes tendenciának tartom és tartjuk. Két évre bevezetni valami hasonlót - csonka módon, még egyszer hangsúlyozom -, és aztán nem kiteljesíteni, hanem adott esetben nyitva hagyni a kaput, hogy kivezethető legyen ez, ez Brüsszel irányába, tehát a gyarmattartók irányába egy olyan alkupozíciót teremt, ami érzésem szerint vállalhatatlan.

A fordított áfa rendszere megoldja azt a problémát, ami korábban fellelhető volt, miszerint ha valaki csalásra alapított céget, az adóhatóság sok esetben csak kétéves késéssel kezdett el nyomozni, még többször nem is találta meg ezt a társaságot, így előfordult, hogy a vétlen termelőkön próbálta behajtani azt az adót vagy azt a tartozást, amit nyilvánvaló, hogy a fantomokon nem tudott. Ennek egyenes következménye volt, hogy az exporttól sok esetben visszariadt a gazda, inkább vállalta azt, hogy 20-30 százalékkal olcsóbban értékesíti a terményét belföldön, belföldi felvásárlók részére, mert látta, tudta, hogy ha külföldön vagy exporttal kísérletezik, akkor bizony nemcsak a csalók áldozatául eshet, de a hatóságok, adóhatóság viselkedése sem feltétlenül toleráns az ő irányában a legtöbb esetben.

Egy példával élve, ami bizottsági szinten szintén elhangzott - nagyon sajnálom, hogy az a képviselő, aki ezt felvezette hosszabban, most nincs itt -, az adóhatóság egy emberével előfordult, hogy azt találta mondani az érintett gazdának, hogy kísérje a kamiont a határig, ha kifelé akar eljuttatni bármiféle áruféleséget. Nyilvánvaló, hogy ez nemcsak logisztikailag, de mindenféle szempontból lehetetlen. Kistermelőkre hárítani olyan feladatot, ami egyébként hatósági kérdéskör, vagy pedig logisztikai kérdéskör, azzal egyidejűleg, hogy ő termel, és elvárjuk tőle, hogy szolgálja a magyar hazát, nyilvánvalóan lehetetlen. Tehát a hatóságok hozzáállása sem volt mindig, érzésem szerint, a lehető legtoleránsabb az irányukba.

Még egyszer mondom, a legnagyobb problémát az okozza, hogy az előttünk fekvő előterjesztés nem kezd semmit azzal, ha valaki a be sem jelentett betakarított terményt feketén forgalmazza Magyarországon. Hogy ennek a volumene mekkora, ezzel kapcsolatban csak becslések állnak rendelkezésre, mégis elmondható az, hogy valamit kezdeni kell ezzel a problémakörrel, hiszen látható, hogy a feketézés ezen a piacon ugyanúgy jelen van. Egy magára valamit is adó kormány nyilvánvalóan ezt nem hagyhatná, nemhogy még további két évig, pont egy olyan türelmi időszakig engedve ezt, amíg lejár a mandátuma, és aztán majd a következőkre bízná a kérdés megoldását.

Végül pedig két apró technikai problémát szeretnék az előterjesztő figyelmébe ajánlani, hogy gondolja át, hogyan lehetne javítani, tovább csinosítani ezt az előterjesztést.

(22.30)

Problémát okoz az, hogy végül a változtatások értelmében, mivel a termelő már nem számítja fel azt a fordított áfát, amiről beszélünk, azt nem lesz mivel összevezetni, tehát így a vetőmagra, trágyára, egyebekre kiadott forgalmi adóhoz csak a későbbiekben juthat hozzá, hiszen azt nem tudja levonni a belföldre értékesített termény árából. Látható, hogy ez likviditási problémát vethet fel a tekintetben, hogy adott esetben magasabb hitelfelvételre szorítkozhat, de több kamatot kellhet fizetnie (Farkas Sándor: Ez hülyeség.), de meg lehet nyugtatni e tekintetben nyugodtan, tehát mindenféle indoklást elfogadok. Ez ugyanakkor egy létező veszély, a gazdák visszajelzései alapján artikulált és kommunikált veszély, tehát nyilvánvaló, hogy egy létező jelenségről van szó.

Végül pedig óriási gondot jelent, hogy a 27 százalékos áfával egy olyan kísértést teremtenek a csalók számára, ami egy olyan helyzetet tart fenn, és konzervál, amelynek értelmében az elcsalható haszon többszöröse lesz a legális kereskedelemmel elérhetőnek. Nyilvánvaló, hogy semmiféle felmentés nem adható se kísértés tekintetében, sem pedig a csalók számára, de látható, hogy egy ekkora óriási rés, amely a 27 százalékos elcsalása, és a legális kereskedelemmel való megszerezhető haszon között van, ez felhívás keringőre a bűnözők számára, tehát ez egy azonnal megszüntetendő jelenségsorozat.

Ezen a ponton pedig hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy újra felhívjam a figyelmet a Jobbik azon régi vesszőparipájára, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját igenis illene már 5 százalékra levinni, nemcsak azért, hogy az egyszerű emberek és a kispénzűek dolgát megkönnyítsük, hanem azért is, hogy erre a területre is kiterjesztve végre megszüntessük azt az óriási kísértést és a bűnözőknek azt a mozgásterét, amit az elképesztően magas áfakulcs tartalmaz. Nincs ma Magyarországon olyan indok, amivel ezt a 27 százalékot magyarázni lehetne. Régiós, kistérségi szinten sem magyarázható, a nemzetgazdaság egésze, annak működése, és még a működési zavarai sem indokolhat egy 27 százalékos áfát.

Végül pedig javaslom figyelmükbe, a fogyasztóvédelmi bizottság mai ülésén egy nagyon konstruktív, nagyon építő jellegű gondolatcsere zajlott le, amely a közétkeztetést, azon belül is a gyermekétkeztetést foglalta magában, tökéletesen összekapcsolható terület azzal, amelyről most beszéltünk. Tehát, ha arról beszélünk, hogy a mezőgazdaságot, az agráriumot fel kívánjuk támasztani, nem elég pusztán gazdasági mutatószámokban, nem elég pusztán az áfakérdés rendezésében gondolkodni, be kell azt csatornázni a valódi, létező, lüktető mindennapi gazdasági életbe, adott esetben egy tolerálható és mindenkit elérendő cél lenne az, hogy a közétkeztetés, azon belül is a gyermekétkeztetés esetében vezessük ki ezekről a piacokról ki a külföldről behozott, kétes eredetű termékeket, az ízfokozókat, teljesítményfokozókat, és váltsuk fel őket egészséges, itthon termelt, magyar, beszámítható, átlátható, nyomon követhető gazdálkodók, elsősorban kis- és közepes méretű gazdálkodók által előállított terményekkel, alapanyagokkal. Építsünk hungarikumainkra, teremtsünk ezeknek piacot, ez egy bőven összevezethető terület azzal, amelyről most, jelen pillanatban beszélünk.

Tehát látható, hogy a fordított áfa rendszere ennyire messze is vezethet, nagyon remélem azt, hogy a jelenlévők belátják azt, hogy itt óriási és további lépéseket kell megtenni ezen a területen, ehhez kívántunk egy kis gondolatébresztőt tartani. Reményeim szerint azok a módosítások és azok a víziók is feltűnnek majd, amelyek a következő évekre bizakodásra adhatnak okot a tekintetben, hogy végre a bűnözőknek bealkonyul Magyarországon, és végre Magyarországon az agrárium, a mezőgazdaság betöltheti azt az eredeti történelmi szerepét, amelynek értelmében a mostani Európa szemétlerakójából újra Európa éléskamrájává válhatunk.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre Vágó Gábor képviselő urat illeti a szó.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak egy nagyon rövid kiegészítés, itt Z. Kárpát képviselőtársam fölhívta rá a figyelmet, hogy valóban, itt az áfakérdéskör kapcsán volna még teendő a mezőgazdaság területén. Az LMP az előző adótörvények vitájában is beterjesztette azt a módosító javaslatát, hogy 5 százalékra vigyük le a zöldség-gyümölcs szektor termékeinek az áfáját. Én nagyon sajnálom, hogy akkor a kormányzat ezt nem támogatta, most itt olyan vad ötletek láttak napvilágot, hogy öt különféle áfakulcs is lesz.

Kordában kellene tartani Matolcsy Györgynek a fantáziáját és a kreativitását, szerintem azt kellene figyelembe venni, hogy mi a magyar nemzetgazdaság érdeke. Várjuk, és ismét be fogjuk az adótörvények kapcsán ezt terjeszteni, várjuk az akkori magyarázkodást, hiszen ez megmagyarázása a magyarázhatatlannak, hiszen maga a Fidesz is még ellenzékben ezt az 5 százalékos áfakulcsot támogatta, remélem, idén már támogatni fogja.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e valaki még hozzászólni 2 percben, 15 percben. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Kérdezem akkor Czomba Sándor államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni. Jelzi, hogy igen.

Öné a szó, államtitkár úr.

DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azon ritka pillanatok egyikének vagyunk most tanúi, amikor konszenzus alakul ki egy törvény kapcsán, egy jogszabály kapcsán. Valóban, nagyon fontos kérdésre sikerül adott esetben, reményeink szerint a parlamentnek hamarosan pontot tenni, és megnyugtató megoldást találni. Rendkívül fontos kérdés ez, hiszen hosszú ideje komoly problémát okoz ez mind nemzetgazdasági, mind foglalkoztatáspolitikai, mint financiális szempontból, úgyhogy ezért is örülünk annak, hogy végre egy ötpárti egyezség tűnik e tekintetben.

Konkrét kérdések is hangzottak el, különösen itt Vágó képviselőtársamtól a termékkör bővítésével, illetve a kétéves időtartammal kapcsolatban. Ezekre a kérdésekre a vita későbbi szakaszában szeretnénk válaszolni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Az általános vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor. A következő ülésünkön az előterjesztés elfogadásáról döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Mesterházy Attila, Harangozó Gábor, Steiner Pál MSZP-s képviselők önálló indítványát H/5991. sorszámon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Steiner Pál képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.

Felszólalások:   358   358-386   386-424      Ülésnap adatai