Felszólalás adatai

DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Méltánytalan az önkormányzatokkal szemben, hogy ha az utóbbi időben az egészségügy problémáiról esik szó, akkor az önkormányzatokat mint bűnbakokat emlegetik. Az pedig egyenesen súlyos tárgyi tévedés, ha valaki azt hiszi, hogy a kórházak problémája azzal megoldható, ha itt is - mint a társadalmi élet más területein - bekövetkezik az államosítás.

Engedjék meg, hogy az egészségügy néhány problémáját az önkormányzatok szemüvegén át láttassam önökkel. Mivel is küszködnek az önkormányzatok?

Először is azzal, hogy a kórházak finanszírozása megoszlik az Egészségbiztosítási Alap és a tulajdonos önkormányzat között, mégpedig olyan arányban, ami azt eredményezi, hogy a tulajdonos önkormányzatnak nincs ráhatása saját kórháza működőképességére vagy működésképtelenségére, holott az ellátási kötelezettség az önkormányzaté.

Másodsorban: a valamikori állami tulajdonban levő kórházak önkormányzati tulajdonná minősítése üres deklaráció a felújítási és amortizációs forrásmechanizmus nélkül. Látható, hogy lepusztulnak a kórházi ingatlanok, a műszerpark amortizálódik, ez pedig a meglevő vagyon értékvesztését jelenti, amiért a felelőst a tulajdonosi körben keresni etikátlan dolog.

Harmadsorban: ne tessenek próbálkozni az önkormányzatok igencsak csekély jogosítványainak elvonásával. Az intézmények feletti pénzügyi ellenőrzés ugyanis az önkormányzatok joga. Szereptévesztés volt tehát az OEP nagy vihart kavart beavatkozása a Csongrád megyei kórházak gazdálkodásába. Szerencsére a próbálkozás úgy pukkadt szét, mint a luftballon.

Negyedszer: nem kellene leállítani olyan programokat, amelyek valós segítséget jelentettek. Nem megy tovább ugyanis a röntgengépek, sugárterápiás készülékek és az altatógépek cseréje. Ehelyett viszont nagy ötletek fogalmazódnak meg a kórházak visszaállamosítására, holott mindenki nagyon jól tudja: nem az államosítás oldja meg a kórházak problémáját, hanem a pénz. Ugyanis nem az a probléma, hogy ki a tulajdonos, hanem az, hogy tudjuk-e biztosítani a kórházak működőképességét. A biztonságos működéshez pedig az önkormányzati vélemények szerint sokkal inkább szükségeltetne, hogy az Egészségbiztosítási Alap költségvetése legyen szektorsemleges, tartalmazza az amortizációt, ismerje el a teljesítmények valós értékét.

Kell tehát a reform. Ehhez pedig pénz kell, valamint olyan egységes egészségügyi politika, amely parlamenti ciklusokon képes átívelni.

Mi lesz a hatása a reform halogatásának?

Először is biztosan jól fognak élni a csődbiztosok.

Másodszor: jobb, ha az egészségügy országos és helyi felelősei átképzik magukat foltozóvargáknak a lyukak sikeres foltozgatása érdekében.

Harmadszor: tovább folytatódik az önkormányzatok bűnbakként való kezelése.

Negyedszer: cserélgethetjük a menedzsmenteket a kórházakban, körülbelül azzal az eredménnyel, mint a beteg magyar fociban az edzőket szokás.

Ötödször: hozhatunk egy csomó jogszabályt arról, hogy a kórházak adósságállományát aktuálisan éppen ki nyeri el. A bajt persze ez nem oldja meg.

Hatodszor: reform nélkül az egészségügyi dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsüléséből nem lesz semmi. Mert mi is a helyzet most? Ígérünk nekik 8,5 százalékos béremelést, de adni csak 5-öt ad az állam. Mire ez a kórházakba ér, nem lesz belőle semmi. Miért? Például azért, mert a finanszírozási díjtételek 1999-ről 2000-re nem változtak semmit. És ki lesz a felelős helyben? Ki fog magyarázkodni? A kórház vezetői meg az önkormányzati vezetők.

Tisztelt Ház! Az ország bármely részén végezzenek is közvélemény-kutatást, az emberek a három legfontosabb dolog közé sorolják az egészségügyet. Az egészségügy tehát közügy, országosan is, helyben is. Jó lenne, ha egyszer el tudnánk jutni oda, hogy ne arról vitatkozzunk, mi is tartozik bele, hogyan is kell kiszámítani a GDP 4,5 százalékát, amit mi, magyarok az egészségügyre fordítunk, hanem azon, hogy hogyan lehet a GDP 7-8 százalékát az egészségügyre költeni, miként azt az európai uniós országokban teszik. Az önkormányzatok ebben lennének érdekeltek. Ezért méltánytalan, ha az egészségügy problémáiért belőlük akarunk bűnbakot csinálni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)