Felszólalás adatai

Érdekes volt most a részletes vitában, hogy Gúr Nándor és Lamperth Mónika alapvetően ellentétes álláspontot fogalmazott meg, hiszen Gúr Nándor az egész rendszer, az államigazgatási rendszer átalakítását kérdőjelezte meg, míg Lamperth Mónika kifejezetten a járási hivatalvezető politikai státushoz kötését vagy nem kötését kérdőjelezte csak meg, és számos módosító indítvánnyal próbálta javítani egyébként a törvényjavaslatot. Ezek közül kettőt támogattunk is, úgy, ahogy az alkotmányügyi bizottság ülésén ez történt, hiszen pontosító jellegű és szakmai szempontból elfogadható javaslatokról van szó, ezeket köszönjük szépen.

A törvény azért készült, hogy a január 1-jén induló járási hivatalok semmilyen törvényi problémával ne kerüljenek szembe akkor, amikor megkezdik működésüket. A kormányhivatalokról szóló törvény módosítását nyáron az Országgyűlés elfogadta, ezzel a járási rendszer kialakításának alapgondolatát is elfogadta, megszületett a kormányrendelet, amely a járási székhelyekről, azok illetékességi területéről szól, és most ez a pontosítás kell ahhoz, hogy a január 1-jei indulás zökkenőmentes legyen. És azért kell, hogy aztán jövő év végére ez az egész államigazgatási rendszer meghozza gyümölcsét, a kormányablakok országos rendszerének kiépítését, amivel tízmillió magyar állampolgár mindennapi életét tudjuk majd könnyebbé tenni. Ebben kértem és vártam minden országgyűlési képviselő támogatását, hiszen az állam olyan minőségű szolgáltatást fog tudni nyújtani ügyfélbarát módon az állampolgárok számára, amit eddig még nem tudott ezeréves fennállása alatt, és ez egy igazi ajándék lesz.

A másik része a törvényjavaslatnak a hatósági eljárási törvény módosítása. Ez pedig az egyszerű állam jegyében az adminisztrációs terhek csökkentését szeretné elérni, és egyszerűsítené az eljárást oly módon, hogy rövidebb határidőkkel, kevesebb hatóság megkeresésével minél gyorsabban határozathoz juthasson az ügyfél, ne kelljen annyi időt várnia, és annyi bürokráciával találkoznia. Ezek mind-mind elismert, és ha szakmai vita zajlott volna, önök által is joggal elismerhető módosító javaslatok voltak.

Hogy néhány konkrét és nem támogatott módosító indítványról is szóljak, Lamperth Mónika a Ket. eljárási képességre vonatkozó szabályainak az új Ptk.-hoz igazítását szerette volna elérni.

(17.10)

Azért nem támogatjuk ezt a javaslatot, mert az új Ptk. hatálybalépésének a tervezett időpontja 2014. január 1., és még csak a részletes vita szakaszában van. A Ket. érintett módosítása viszont jövő év február 1-jén hatályba lép, ezért nem tudjuk elfogadni ebben a módosító indítványát.

Szintén javasolta képviselő asszony, hogy az ügyféli jogok gyakorlásának feltételhez kötése esetén a tényállás tisztázására irányuló nyilatkozatot benyújtó ügyfelet illesse meg az ügyféli jogok gyakorlása, és javasolta azt is, hogy az ügyféli jogok gyakorlásának törvény által előírható objektív hat hónapos határideje a hatóság döntésével megállapított jog jóhiszemű gyakorlásának megkezdésétől kezdődjön a kérelemre indult eljárásban.

Szilágyi Péter képviselő úr, aki nincs jelen, de ebben a témában nyújtotta be a módosító indítványát, ő a Ket. azon részét szeretné elhagyni, amely szerint az ügyféli jogok gyakorlása törvény alapján feltételhez köthető. Elhagyni javasolta továbbá az ügyféli jogok gyakorlására törvény által előírható objektív hat hónapos határidő bevezetését is.

Az "egyszerű állam" program alapján nem támogatjuk ezeket a módosító indítványokat. Azt szeretnénk, ha a nagyberuházások gyorsulnának, és ez a hat hónapos korlát akadályozná azt, hogy akár a joggal visszaélve gyakorolják a fellebbezési jogaikat az ügyfelek. Egyébként meg a fellebbezési jog gyakorlását nem korlátozza maga a törvény, hat hónapon belül bárki fellebbezéssel és kifogással élhet a határozattal szemben.

A kormányablakok kapcsán szintén képviselő asszony módosító indítványt nyújtott be, aminek a tartalmával egyetértünk. Ennek a javaslatnak az a lényege, hogy haladéktalanul továbbítsa a kormányablak a hozzá beérkezett kérelmet, azért, hogy minél előbb odakerüljön ahhoz a hatósághoz, amely majd határozatot hoz. Egyetértünk; azért nem támogatjuk, mert ezt kormányrendeleti szinten fogjuk szabályozni. De a tartalma logikus és természetesen támogatható.

És akkor eljutottunk a rendkívül vitatott, önök által szinte kizárólag a vitában előhozott témakörhöz, hogy a járási hivatal vezetője lehessen-e országgyűlési képviselő, vagy betudható-e az országgyűlési képviselői gyakorlat, a polgármesteri gyakorlat a közigazgatási gyakorlatba. Én azért lepődtem meg ezen a vitán, mert én rendkívül nagyra tartom azt a munkát, amit itt végzünk a parlamentben, én azt gondolom, hogy az országgyűlési képviselői megbízatás a választópolgárok bizalmából valóban egy, a törvényhozói hatalom csúcsának tekinthető megbízatás. Jogászként különösen így kell hogy ezt a feladatot megéljük, de aki nem jogász, annak számára is ez egy rendkívüli lehetőség, hiszen törvényeket alkothat, ami mindenki számára kötelező, alaptörvényt is alkothat, mint ahogy tavaly alkottunk, és ezzel az ország életét alapvetően meghatározó kérdésekben döntéseket hozhatunk. Ezeket a döntéseket nem szabad lebecsülni, és nem szabad gombnyomogatásnak minősíteni, ezek rendkívül magas színvonalú szakmai döntések, amelyek igenis alkalmassá teszik az országgyűlési képviselőt öt év után - azért hangsúlyoznám: öt év után - arra, hogy ezt a gyakorlati időt be lehessen számítani abba a feladatba, amit most a járási hivatalvezető kapcsán szeretnénk meghatározni.

Abban ugye nincs vita közöttünk, hogy a területi közigazgatásban történelmi léptékű átalakításra került sor az elmúlt két és fél évben. Azzal, hogy létrejöttek a megyei és fővárosi közigazgatási hivatalok első lépésben, 2010. szeptember 1-jén, utána a nagy lépés, hogy létrejöttek 2011. január 1-jén a fővárosi és megyei kormányhivatalok, élükön a kormánymegbízottakkal, akikből... (Dr. Lamperth Mónika: Most egy sincs a teremben!) ...jelen volt három a vitában, Demeter Ervin, Tarnai Richárd hozzászólt, és Erdős Norbert kormánymegbízott úr képviseli ezt a magas színvonalú munkát az Országgyűlésben most, akik országgyűlési képviselőként végzik majdnem két éve azt a rendkívüli feladatot, miszerint 14 szakigazgatási szerv integrálásával egy mamut területi szerv irányítóivá váltak, a végrehajtó hatalom területi szintű képviselői, és területi szinten olyan koordinációt végeznek nemcsak a beölelt szakigazgatási szervek vonatkozásában, hanem a kívül levők vonatkozásában is, amellyel valóban urai tudnak lenni annak a szintnek, aminek korábban nem voltak igazán felelősei, és amelyet helytelen módon a Szocialista Párt olyan módon próbált működtetni, hogy politikai döntéseket kényszerített a kormánytisztviselő hivatalvezetőkre. Mi világos helyzetet akartunk teremteni, nem mondtuk azt, hogy a hivatalvezető kormánytisztviselő, és majd őt látjuk el politikai instrukciókkal. Eleve politikusokat szánt a végrehajtó hatalom erre a szintre, ők a kormánymegbízottak, és ők mint politikusok végre tudják hajtatni a rendszeren azokat a célokat, célkitűzéseket, akár kiemelt beruházásokat is, amelyek végrehajtására ahhoz, hogy rendet tegyünk területi szinten is a közigazgatásban, és végrehajtsuk a kormányprogramot, igazán szükség van.

A járási hivatal a kormányhivatal területi kirendeltsége. 2013. január 1-jén újra lesznek járási hivatalok, több száz éves múlt után 1983-ban szüntették meg a járási hivatalokat, most 2013. január 1-jével létrejönnek. Azért jönnek létre, hogy az állam közelebb kerüljön az állampolgárokhoz, és az államigazgatási hatósági ügyeket hatékonyabban, gyorsabban, egyszerűbben tudja majd intézni a számukra.

A járási hivatal megint csak több részből áll. Egyrészt átkerül a jegyzőtől az államigazgatási feladat- és hatáskörének a fele, másrészről a területi szinten működő, járási szinten működő kirendeltségek, szakigazgatási szervek odakerülnek, a járási hivatal részeként funkcionálnak majd, és az okmányiroda, a legnagyobb hatósági ügyintézéssel foglalkozó okmányiroda szintén a járási hivatal része lesz.

Ezt a szervezeti egységet megint csak koordináltan, működőképesen, zökkenőmentesen úgy kell összerakni január 1-jén, hogy az állampolgárok ebből semmit ne vegyenek észre. Úgy, ahogy a kormányhivatalok indulásakor is az állampolgárok abból a szervezeti átalakításból, hogy létrejöttek a kormányhivatalok, semmit nem vettek észre, az ügyintézés zavartalanul folyik, csak most már szervezettebben és koordináltabban. Ugyanez a cél, ugyanez a feladat a járási hivataloknál.

És tekintettel arra, hogy nagyon sok helyen közösen és együtt fogjuk a polgármesteri hivatalokkal, velük társbérletben működtetjük majd a járási hivatalokat, hiszen a polgármesteri hivatal egyik felében lesz a járási hivatal, a másik felében a polgármesteri hivatal, érdekes módon az önkormányzati vezetők megértették azt, hogy egymásra leszünk utalva ennek a feladatnak az elvégzésében, közös az érdekünk, hogy a járási hivatal jól működjön, az államigazgatásnak ez a szervezeti egysége egy összehangolt, jól működő szervezeti egység legyen. Nyilván ennek köszönhető, hogy a 2763 településből valójában politikai akarata alapján csak egy település nem írta alá azt a megállapodást, ami a járási hivatal kialakítását szolgálja, amiben meghatároztuk, hogy milyen ingatlanrészt, milyen ingó eszközöket veszünk át a feladattal, és kik azok a köztisztviselők, akik átkerülnek a járási hivatalba.

(17.20)

Ők tehát megértették, és nyilván ez a hihetetlenül nagy eredmény minket feljogosít arra a reményre, hogy január 1-jén valóban nem lesz probléma. Ezt a reményt ajánlom önöknek is, és biztatom önöket, hogy ne aggódjanak, mert a járási hivatalvezető, ha adott esetben országgyűlési képviselő is lesz, annak tudatában fogja végezni a járási hivatalvezetői munkáját, amelynek tudatában ez a 2760 megállapodás megszületett.

És ami igazán a lényege és a legfontosabb pontja ennek a törvényjavaslatnak, az az, hogy az átvett, az átveendő, január 1-jével hozzánk átkerülő majd' tízezer köztisztviselő illetménye ne csökkenjen. A kormány akkor, amikor erről a nagy-nagy átszervezésről döntött, felelősséget érzett a tízezer család iránt, a tízezer munkavállaló iránt, és úgy gondolta, hogy ezt a garanciát törvényi szinten beépíti ahhoz, hogy ne kelljen aggódnia senkinek az átszervezés miatt. Ezt a törvényi garanciát mi most fogjuk tudni megadni, ennek a törvénynek az elfogadásával biztosítjuk azt, hogy senkinek ne csökkenjen a fizetése. Ezért a felméréseink alapján, hiszen látjuk most már, hogy milyen illetményekkel kerülnek át hozzánk a köztisztviselők, azt látjuk, hogy a kormány-tisztviselői illetménytábla alapján a többségnek csökkent volna az illetménye. Ezt nem akarjuk, és a kormány döntését végrehajtva fogjuk most a törvényjavaslatban ezt a javaslatot, remélhetőleg az önök támogatásával együtt, megszavazni.

Ezért kérem tehát, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Amit mi támogatni tudtunk a módosító indítványokból, azokat támogattuk, amit kormányrendeleti szinten lehet támogatni, azt azon a szinten támogattuk.

Köszönöm az észrevételeiket, támogató hozzászólásaikat, és jó munkát kívánok mindenkinek. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)