Felszólalás adatai

Megkérdezem Cséfalvay Zoltán államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Cséfalvay Zoltán jelzésére:) Nem kíván.

Az általános vitát elnapolom, lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a mai ülésnap végén kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Láng Zsolt, Lipők Sándor, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/11104. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Lipők Sándor úrnak, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben. (Lipők Sándor a szónoki emelvényre lép. - Dr. Józsa István: Nem egy dicső feladat!) Képviselő úr, öné a szó.

LIPŐK SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat benyújtása az önkormányzati területen véghezvitt, nagy jelentőségű változások következményeként vált szükségessé. Az új önkormányzati törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény és az önkormányzatok költségvetésére vonatkozó új, szigorított szabályok gyakorlatba történő átültetése során fény derült arra, hogy ez a szabályozás némely ponton változásra szorul.

A megváltozott jogszabályi környezet az elmúlt időszakban nagy kihívás elé állította az önkormányzatokat, módosult többek között a hivatali dolgozók létszáma, létrejöttek a járások, megváltozott az önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladatok köre, és az ehhez kapcsolódó támogatási rendszer is módosult. Az új önkormányzati törvény, az önkormányzatok adósságának konszolidációja és a feladatfinanszírozási rendszer bevezetése mind szükséges elemei voltak annak az átfogó koncepciónak, amely új alapokra helyezte Magyarország önkormányzatainak működését. A fent említett intézkedések célja, hogy az önkormányzatok a jövőben lehetőleg ne kerüljenek olyan kiszolgáltatott helyzetbe, mint amibe az elmúlt évek során kerültek a nem megfelelő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.

Az átalakítás részeként a körjegyzőségeket felváltották a közös hivatalok, amelyek kialakítása nemrég ért véget. E folyamat során fény derült arra, hogy bizonyos települések nem tudnak szándékuknak megfelelő közös hivatalt alakítani, mivel az Mötv. közös hivatal létrehozására vonatkozó rendelkezései egymással nincsenek teljes összhangban. Erre a problémára Pacsa város és Zalaigrice község vonatkozásában hívták fel a figyelmünket, amely két település közös hivatalának létrehozását a Zala Megyei Kormányhivatal nem hagyta jóvá az Mötv. 85. § (2) bekezdése alapján.

(15.50)

A törvény e rendelkezése szerint ugyanis a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2 ezer fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések számának legalább hétnek kell lennie. Pacsa és Zalaigrice a 2 ezer fős létszámhatárnak nem tudott eleget tenni, egyebekben a közös hivatal létrehozásával kapcsolatos összes feltételnek megfelelt. Az Mötv. 85. § (7) bekezdése azonban úgy fogalmaz, hogy a városi, valamint a 2 ezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat képviselő-testülete nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi.

A fentiek alapján látható, hogy ebben a speciális esetben, amikor egy város és egy község szeretne közös hivatalt létrehozni, azonban nem érik el a kívánt 2 ezer fős összlakosságszámot, a törvény egymásnak ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. Ezt az ellentmondást felismerve nyújtottuk be a törvényjavaslatot, hiszen a jogalkotói szándék korábban sem arra irányult, hogy ilyen esetekben ellehetetlenítse az érintett települések számára a közös hivatal létrehozását.

A hatályos szabályozás továbbá méltánytalannak tekinthető abból a szempontból is, hogy a városok lakosságszámára való tekintet nélkül tarthatnak fenn önálló hivatalt, tehát egy 1200 fős város esetében semmilyen akadálya sincs a hivatal fenntartásának. Azonban ha ehhez a városhoz egy 400 fős község kívánna csatlakozni, az törvényi akadályokba ütközne. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény közös hivatal létrehozására vonatkozó rendelkezéseinek módosítása tehát a fenti indokokra való tekintettel vált szükségessé.

A törvényjavaslat módosítani kívánja továbbá a polgármesteri tisztség ellátásnak egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény társadalmi megbízatású polgármesterre vonatkozó szabályait is. A törvény hatályban lévő rendelkezése alapján csak 3 ezer fő lakosságszám alatti települések esetében van lehetőség arra, hogy a polgármester társadalmi megbízatásban lássa el a feladatait, azonban számos településen ütközik nehézségekbe a rendelkezésre álló pénzügyi keretből való gazdálkodás. Erre jelenthet megoldást azon települések körének kibővítése, ahol a polgármester társadalmi megbízatásban áll a település élén, ezáltal is csökkentve a település kiadásait.

A törvényjavaslat erre való tekintettel 7 ezer fős lakosságszámmal javasolja megállapítani ezt a határt, amely alatt lehetőség van a településeknek választani, hogy milyen módon kívánják a polgármestert foglalkoztatni. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy mi, előterjesztők úgy gondoljuk, hogy az ilyen lakosságszámú települések vezetése, irányítása főállást, teljes embert igényel, ezért csak egy lehetőséget teremtene, nem kötelező erejű szabályozást hozna létre.

A javaslat továbbá csak egy átmeneti időszakra próbál megoldást találni, a 2014-es általános önkormányzati választások napján ugyanis hatályba lép a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 64. §-a, amely a lakosságszámtól függetlenül fogja lehetővé tenni a települések számára, hogy eldöntsék, polgármesterük a tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban lássa el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem Tállai András államtitkár urat, hogy kíván-e felszólalni.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Igen.

ELNÖK: Igen, jelzi, hogy a kormány nevében felszólal, tízperces időkeret áll rendelkezésére.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja az előterjesztést. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Most az önkormányzati és területfejlesztési bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, ötperces időkeretben.

Megadom a szót Vigh Lászlónak, a bizottság előadójának.

VIGH LÁSZLÓ, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A polgármesteri tisztségről és a közös önkormányzati hivatalok alakításáról szóló törvényjavaslatban, azt gondolom, olyan elemek vannak, ami finomhangolás azzal kapcsolatban, ami történt az elmúlt időszakban.

A polgármesteri tisztségre térek ki, amit Lipők képviselőtársam említett: nagyon nagy vita van az önkormányzati rendszeren belül, hogy mennyi pénzt adjunk egy 100 fős, egy 500 fős, egy ezerfős, egy 5 ezer fős település polgármesterének. Az én választókerületemben található az ország legkisebb települése, a 13 fős Iborfia. A választókerületem egy másik települése, amely a legnagyobb, Zalaegerszeg városa, amely 60 ezres. Amikor leállnak a polgármesterek, és elkezdenek beszélgetni, hogy kinek mennyi illetmény járna, azt gondolom, ez egy olyan vita, aminek nincs vége. A javaslat, amely most Lipők képviselőtársam részéről érkezett, egy engedmény, egy kis szabadság azon települések irányába, amelyek úgy látják, hogy a gazdálkodásukat könnyebben meg tudnák oldani, ha a polgármesteri illetmény nem lenne olyan magas.

A közös önkormányzati hivatalokkal kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy magam is részt vettem közös önkormányzati hivatal alakításában, és emlékszem az ellenzék szavaira, amikor azt mondták, hogy ezzel vége lesz a településeknek, a falvaknak, kiírhatjuk a falvakra, hogy vége, befejeződött, nincs tovább falu, és ne szavazzuk meg, mert így nem lehet tovább működni. El szeretném mondani, hogy eltelt egy kis időszak, lassan már fél esztendő, és jó tapasztalatokról tudunk beszámolni. Különösen mondhatom ezt Zala megyére, hiszen 258 településből áll Zala megye, 10 város, a többi falu, és a legtöbb falu 500 lélekszám alatti. Gyakori ezeken a településeken, hogy hét település összeállt, és nem éri el a 2 ezer főt, de van hétnél sokkal több település is, amely összeállt közös önkormányzati hivatalba.

A működésük természetesen néha akadályokba ütközik, ezeket az akadályokat, azt hiszem, a polgármesterek, a jegyzők, a benne dolgozó emberek látják. A mai törvényjavaslat, amely előttünk van, szintén finomhangolás, hiszen nem gondoltunk arra, hogy vannak olyan települések, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy egy kisvároshoz csatlakozzanak. Van ennél lélekszámában kisebb város is Zala megyében, mint Pacsa, ez Zalakaros, amely nem éri el az 1500 főt. Pacsa városa 1700 fős, és hozzá akar csatlakozni Zalaigrice 133 fővel. Azt gondolom, a törvényalkotó okosan jár el, amikor látja, hogy a törvényben nem tudtunk mindent végiggondolni, nem tudtunk minden egyes speciális helyzetre törvényt alkotni. Úgy tudom, az országban összességében mintegy négy várost érint ez és négy városhoz csatlakozó kistelepülést.

Bízom benne, hogy ez a törvényjavaslat korrigálja azokat a dolgokat, amelyeket megalkottunk, és majd a következő választások után azok a települések, kistelepülések is zökkenőmentesen oda tudnak csatlakozni, ahova történelmileg, gazdaságilag, közlekedésileg és minden más szempontból fontosnak tartják, hogy ahhoz a kisvároshoz tartozzanak, és ez megoldja azokat a feszültségeket, problémákat, amelyek most, jelenleg ott abban a kistérségben jelentkeznek.

Azt látom - függetlenül attól, hogy nem tudtak csatlakozni - ezeken a településeken, hogy lecsengett a feszültség, lecsengett az a hangulat, ami a közös önkormányzati hivatal alakításából fakadt, lecsengtek azok a hangok, hogy aki nem tudott gesztor lenni, netalántán korábban egy körjegyzőség központja volt, és most csak egy település a közös hivatalon belül, és észrevette, hogy semmivel kevesebb jogosítványa nincsen, észrevette, hogy a saját pénzeivel ugyanúgy gazdálkodik, mint a többi település. Tehát a közös önkormányzati hivatal kialakítása - ki kell jelentenünk - sikeresen végbement, és bízom benne, hogy ez a törvényjavaslat segít a maradék településeknek is a csatlakozásban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Képviselő úr, kissé zavarban vagyok, mert ön most az illetékes bizottság nevében a bizottsági álláspontot volt hivatott képviselni, ami természetesen lehetséges, hogy így hangzott el a bizottsági ülésen, de általában azért meg szokták mondani, hogy támogatta vagy nem támogatta a bizottság, milyen arányban. Tehát ha úgy gondolja, akkor ezt a képviselői felszólalása keretében majd tegye meg, mert most az írásban előre jelentkezett képviselőnek adom meg a szót, és elsőként éppen önnek, tehát Vigh László, a Fidesz képviselőjének a képviselői felszólalása következik. Öné a szó.

(16.00)

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság az önálló indítványt, amelyet Láng Zsolt és Lipők Sándor jegyzett, természetesen támogatja, és bízunk benne, hogy a parlament is támogatja.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Akkor úgy tekinthetem, hogy az előzőekben a képviselői felszólalása és gondolatai is elhangzottak. Köszönöm szépen.

Mivel már elhangzott egy képviselői felszólalás, van lehetőség reagálásra, ezért most Manninger Jenőnek, a Fidesz képviselőjének adok szót kettő percben.

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tekintettel arra, hogy amit Vigh László elmondott, abban az esetben mint parlamenti képviselőt engem is megkerestek, ezért egy nagyon rövid megjegyzést szeretnék tenni. Valóban azt gondolom, hogy a hivatal kialakítása a felmerült problémákhoz képest nagyon jól ment, és Zala megyében is ezt lehet elmondani. Jók voltak a törvényi szabályozások.

Volt egy ilyen eset, ahol Zalaigrice és Pacsa esetében a kormányhivatal nem tudta ezt engedélyezni. Örülök neki, hogy ezzel a módosítással ez a vita is megoldódik és a lehetőség megteremtődik.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: A következő felszólaló Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője, 15 perces időkeretben.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztők! A bizottsági elnök úrnak szeretném ezúton is jelezni, hogy azon a bizottsági ülésen, amikor ez napirendi pontként elő volt terjesztve, jómagam egy bírósági tárgyaláson kellett hogy legyek, azért nem tudtam részt venni és nem tudtam kifejteni a véleményemet a bizottságban is, de akkor ezt most megteszem, és örülök, hogy mind a két előterjesztő itt van és hallhatja ezt.

Az előbbiekben mind az előterjesztő részéről, mind pedig az egyik hozzászóló részéről, zavarban vagyok, hogy hogyan fogalmazzam, mert eléggé ellentmondásos nyilatkozatokat hallottunk a tekintetben, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása jól történt-e, zökkenőmentesen történt-e, feszültségmentesen történt-e, vagy azért még vannak gondok, és hogy nem igaz az, hogy vannak gondok, hiszen már mindent megoldottunk, de akkor ezek szerint korábban voltak gondok, és így tovább, ugyanakkor jó tapasztalatokról hallottunk. Tehát nehéz megítélni ezen hozzászólások alapján, hogy most valójában hogyan is állunk.

Az tény, mert tudjuk, hogy az igazság az, hogy nagyon sok feszültséget okozott az önkormányzati rendszer átalakítása, mind a mai napig nagyon sok gonddal és problémával jár, és még az sem igaz egyébként, ami az előbb itt elhangzott, hogy a közös önkormányzati hivatalok megalakítása mindenhol megtörtént volna, mert a legutóbbi időig bezárólag - ha jól tudom - Érpataknak és Nagykállónak nem sikerült megállapodni a közös önkormányzati hivatal létrehozásában, és bizony sajnos e tekintetben az ottani kormányhivatal sem nyújtott nekik érdemi segítséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor törvényt alkotunk, akkor mély meggyőződésem, hogy a legfontosabb szempont az kell hogy legyen, hogy mi az elvárt társadalmi hasznossága az általunk benyújtott törvényjavaslatnak, és milyen problémákra várjuk a megoldást. Valóban megoldást nyújt-e az, amit a törvényjavaslatban a Ház elé terjesztünk?

Sajnálatos módon azt kell hogy mondjam, erre a törvényjavaslatra igaz az, hogy csak növeli, ki elfedi a bajt, ahogy a költő mondja, mert miről is van valójában szó? Nincs pénzük az önkormányzatoknak kifizetni azt a tisztes bért, ami egyébként a polgármestereket megilletné. Miért nincs? Mert a jelenlegi kormányzat sem finanszírozza megfelelő mértékben, tisztességes szinten az önkormányzatokat. Ezért egy szükségmegoldás van most itt előttünk, ami szerint az eddigi 3000 fős kategóriát a 7000 főig emeli föl az előterjesztő, és addig lehetne társadalmi megbízatásúként ellátni polgármesteri tisztséget, akkor, amikor egy 100 fős vagy 200 fős település esetén is a polgármesteri tisztség 0-24 órás.

Föltételezem, hogy az, aki egy majdnem 90 ezres kerületet vezet, pontosan tudja, hogy nem 24 óra, 48 óra is kevés lenne egy polgármesternek egy nap, de ez nem lineáris, tehát hogy minél kisebb egy település, annál kevesebbet kell a polgármesternek dolgoznia vagy annál kevesebb elfoglaltságot jelent ez egy polgármesternek, hanem az az igazság inkább, úgy lehetne jobban érzékeltetni, hogy minél kisebb egy település, annál nagyobb szolgálatot jelent adott esetben egy település számára a polgármester munkája, mert igen, ismerek olyan polgármestert, aki egyszerre gyakorlatilag falugondnoki tisztséget is betölt, meg idősgondozást is végez, és gyakorlatilag mindent, ami a faluban feladat lehet, azt ő maga egy személyben ellát, már csak azért is, mert már most, köszönhetően az önkormányzati rendszer átalakításának, gyakorlatilag hivatal sincs, ember sincs, pénz meg aztán végképp nincsen.

Ezek után ez finoman szólva félmegoldás, ami itt előttünk van, nem így kellett volna ezt a problémát orvosolni. Ha azt nyújtották volna be az előterjesztők, hogy a költségvetési törvényt módosítsuk, és legyen e tekintetben is rendezve az önkormányzatok finanszírozása, azt a Jobbik teljes mellszélességgel és nagy kedvvel és örömmel támogatta volna. Ezt így semmiképpen nem tudjuk támogatni. Sőt, benyújtottam egy olyan módosító indítványt, hogy a 7000 főt - az eddigi 3000 főt önök föl szeretnék emelni 7000-re - vigyük le 1000 főre. Legyen az! Legyen az a megoldás! Igen, mert ez sokkal tisztább képet jelent, és akkor még hozzáteszem, államtitkár úr, hogy továbbra is várjuk azt a módosító indítványt, ami alapján önök a költségvetési törvényben megemelik az önkormányzatok finanszírozását. Ez sokkal tisztességesebb lenne, mint az, amit most itt önök előterjesztettek.

Tiba István jegyző kollégám most éppen nincs a teremben, de neki is hasonló módosító indítványa van. Gyakorlatilag a teljes 1. §-t törlésre méltónak ítéli, ezért is abszolút támogatható a részünkről, mert még egyszer mondom, ez a megoldás, amit önök itt kínálnak nekünk a bajok orvoslására, semmiképpen nem megoldás.

Visszatérve még az előterjesztői expozéra, ami körülbelül 6 percesre sikerült, ezért a maradék, mondjuk, 14 percben vártam volna azokat a további érveket, amelyekkel alá tudják támasztani az előterjesztők, hogy miért is jó ez az önkormányzatok, településeink számára, különösen a kistelepüléseink számára ez a megoldási javaslat.

Azt, hogy nincs pénz, nem lehet úgy orvosolni, hogy akkor a rendszert megpróbáljuk egyre inkább degradálni és leépíteni. Ezt a kérdést is meggyőződésem szerint tisztességesen kell rendezni, ezzel a problémával szembe kell nézni. Én azt is el tudom képzelni egyébként, hogy ez gyakorlatilag hibaként került bele a költségvetési törvénybe, hogy e tekintetben nem biztosít forrást a településeknek a központi költségvetés. Más tekintetben sem biztosít vagy csak rendkívül szűkös mértékben, de itt nem lehet spórolni, mert a legfontosabb közszolga egy településen a polgármester.

Úgyhogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem tudja támogatni ezért ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Kettőperces reagálásra következik Pócs János, a Fidesz képviselője.

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Mondhatnám azt is mint polgármester, hogy a szívemből szólt, csak úgy gondolom, racionálisan kellene nézni a tényeket, még akkor is, ha kampány éve következik, és jól hangzik ilyeneket mondani.

Nem tudom, hogy a képviselő asszony mennyi polgármesterrel találkozik. Ha sokkal találkozna, legalább annyit megtenne, hogy amikor a panaszáradatát felsorolja, hogy nincsenek rendben, feszültségek vannak, nincs pénz, akkor azt is hozzátenné, hogy ha ez az önkormányzati rendszer ebben a formában nem alakult volna át, hogy 2000 településnek 680 milliárd forint támogatást ad a kormány, akkor azóta hány település ment volna csődbe.

(16.10)

Kérem tisztelettel a képviselő asszonyt, még ha kampány éve is van, akkor is az éremnek mindkét oldalát tessék nézni.

Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Hegedűs Lorántné képviselő asszony válasza következik.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Tisztelt Képviselőtársam! Az, amit az adósságkonszolidációval kapcsolatban említett, az tény, hogy egyszeri jelentős segítséget kaptak az elmúlt időszakban a kormányzattól az önkormányzatok e tekintetben, azon települések, amelyek eladósodtak. De pontosan a kistelepülések esetén tudjuk, amiről egyébként szól ez a törvényjavaslat, hogy pont azok voltak azok, akik azért maradtak ki jelentősrészt adott esetben az adósságkonszolidációból, mert nem volt adósságuk. Mert úgy gazdálkodtak, olyan feszesen, olyan szakszerűen és ésszerűen, hogy nem halmoztak fel adósságot, sőt sok esetben megtakarításuk volt. Ezért így ez a rendszer egy kicsit billegős értelmezésem szerint.

Végeredményben, amiről én beszélek, az közel 2800 település, számításaim szerint ennyi település 7000 fő alatti ma Magyarországon a 3200-ból. Tehát igenis nagyon sok település problémáját jelenti ez ahhoz képest, hogy egyébként, ha már ön az adósságkonszolidációt említette, nem annyira sokkal többe kerülne ezt a kérdést rendesen, egyenesen rendezni a kormányzatnak.

Úgyhogy továbbra is azt tudom mondani önnek, hogy nem támogatjuk így, ebben a formában. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: A következő felszólaló Göndör István, az MSZP képviselője.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Elég összetett lesz a mondókám, és rögtön az elején azt kellene mondanom, hogy elnézést kérek, de a zalai képviselőtársaim elmentek; mint az öreg indián, beszéltek, azután elmentek. Szeretnék majd néhány olyan dolgot is mondani, amire felhívnám a figyelmüket, mert még van más baj is Zalában.

Lehet, hogy azzal kellene kezdenem, hogy megköszönöm Lipők képviselő úrnak, hogy kísérletet tettek arra, hogy az önkormányzati törvény egy hibáját megpróbálják módosítani Zala megyei települések, jelesül, ahogy hosszasan elmondta, Pacsa és Zalaigrice miatt. Tisztelt képviselő úr, ön hosszasan beszélt az önkormányzati törvény és ezzel összefüggésben a költségvetés pozitív oldaláról. Engedje meg nekem, hogy elmondjam, és Pócs képviselő úrnak is mondom, hogy el kellene önnek látogatni a Dunántúlra, és megnézni, hogy mennyivel más az a környék, mint amiről beszélt Vigh László, ahol van több mint 200, 250-nél is több település, ebből majdnem 250 kicsi, mert mindössze 10 város van. Ezeken a településeken mit jelentett a közös hivatal? Létszámcsökkentést, képviselő úr. Szinte minden településen van olyan tisztviselő, aki elvesztette az állását, mert nem tudott bekerülni a járási hivatalba. Nem kaptak olyan fedezetet a költségvetésben, amire korábban ígéretük volt. Tehát azt mondom önnek, 4-5 településből álló hivatalban sincs 7 főnek meg a tisztes fedezete, az önkormányzatnak kellene valamiből ezt kigazdálkodni.

Beszéltek az adóskonszolidációról, és erről beszélt Hegedűs Lorántné képviselő asszony. Megerősítem azt, amit a képviselő asszony mond. Nem akarok vele hosszan foglalkozni. Ha valóban megoldották volna azt, amire Lipők képviselő úr olyan büszke volt, a feladatfinanszírozást, az nem került volna annyiba, mint az adóskonszolidáció. Az adóskonszolidációval Fidesz-módra tisztességesen át tetszettek verni ezeket a kistelepüléseket, mert ugyan valamennyit elvettek, valamennyi hiányukat fedezték és teljesítik helyettük, de gondolják végig! Már kérdést tettem fel az államtitkár úrnak, amire kaptam egy dodonai választ. Elsőként lemondtak a korábban önként vállalt feladataikról. Aztán elkezdték csorbítani a kötelező feladatokat, mert annak sincs meg a fedezete. Belegondoltak önök abba, hogy egy adott településen a lakosságot nem az érdekli, hogy a feladatot önként vállalta-e a település testülete vagy kötelező volt, hanem azt tudja, hogy nem működik a falugondnoki busz, vagy csökkentett a közvilágítás? És lehetne tovább folytatni a sort. Ajánlom önöknek. Azért csodálom, hogy Vigh képviselő úr elment, de ők ezt akkor sem mondták el, amikor ennek az önkormányzati törvénynek az alapvitája volt. Most pedig egyszerűen elintézik egy félmondattal, hogy ez finomhangolás.

Akkor én még rátennék egy lapáttal, képviselőtársaim! Tessenek már megnézni, hogy Zala megyében olyan közös hivatal is van, ahol a települések közé nem egy település van beékelődve, hanem négy. Én mondjam a paragrafust, vagy kikeresik önmaguk, ahol a törvény írja elő, hogy legfeljebb egy települést lehet lóugrással átugrani közös hivatal esetén? Akkor itt mi van? Vajon ezt a megyei kormányhivatal miért nem kifogásolta? Keressük a mögöttest? Nem tudom! Egyelőre kíváncsian várom, hogy mi fog történni; a hivatal működik.

Önök azt mondják, hogy ez zökkenőmentes volt? Akkor én elmondanám önöknek, hogy bizony volt olyan település, ahol új testületet és új polgármestert kellett választani azért, hogy közös hivatalt lehessen alakítani. Tehát nem volt ez ilyen egyszerű. És amikor Pócs képviselő úr is visszamutogat, akkor hadd mondjam el önnek a következőt. Mivel több cikluson keresztül voltam képviselő, tudom, hogy a szocialista kormány mekkora erőfeszítéseket tett a kistérségek és a körjegyzőségek kialakítására. Elmondom önnek, képviselő úr, hogy akkor a Fideszt Mikes Éva úrhölgy képviselte, és támogatta ezt a javaslatot, de mielőtt aláírtuk volna a parlamenti patkó minden frakciójából ezt a megállapodást, a Fidesz leváltotta a tárgyalódelegációjának a vezetőjét, csak azért, hogy megakadályozza a kistérségek kialakítását. Miközben most a közös hivatalról próbálnak dicshimnuszokat mondani, csak azért, mert ezt önök hozták létre.

Tehát az a gond, azt mondom ebben a körben, képviselőtársaim, hogy azt a problémát, amit a 2013. évi költségvetés okoz, ez a törvényjavaslat semmiben nem orvosolja, ez csak egy árnyék. Az, hogy néhány településen... És ezt elfogadom, Lipők képviselő úr, mert én korábban, az előző ciklusban folytattam egy ilyen tanulmányt, hogy átlagosan milyen a polgármesterek fizetése. Van néhány település, ahol a polgármester és a képviselő-testület tiszteletdíja 90 százalékban letakarta az önkormányzat bevételeit. Ilyen is volt, de ezek a ritkák, a fehér hollók. A többség normális, tisztességesen végzi a munkáját és állapítják meg az ezért járó díjazást. Tehát az, hogy most kiterjesztik 7000 főre, és ebben teljesen egyetértek a képviselő asszony által elmondottakkal, gondolják végig, ha egy 7000 lakosú településen valóban társadalmi funkcióban kellene ellátni vagy látná el valaki a polgármesteri tisztséget, csak azért, hogy a költségvetési pozíciója valamelyest javuljon a településnek, ugye, ezt nem gondolták komolyan? Ez megint nagyon jó arra, hogy mondtunk, csináltunk valamit, a gyakorlati haszna azonban semmi.

Hadd citáljak ide, igaz, csak sajtóhírt, de majd reményeim szerint Tállai államtitkár úr vagy reagál rá esetleg, vagy leinti. A sajtóban kering egy hír, mely szerint Kósa Lajos, Debrecen város polgármestere, országgyűlési képviselő olyan gondolatokat fontolgat, hogy térjünk át arra, hogy a társasági adó nulla legyen az állami költségvetésben, és helyette helyi iparűzési adó legyen. Ugye, nem gondolták komolyan? Mert azok a települések, amelyekről én beszélek, ott nincs kire kivetni iparűzési adót. (Tállai András: Ez pletyka!) Ott nincsenek ipari üzemek. Van talán sok esetben egy helyi bolt, mondjuk, most néhány településen lesz majd nemzeti dohánybolt, de ennél több nem. Tehát bevételt csak a lakosságtól lehet elérni, akik többségében nyugdíjasok, kis jövedelem alapján megállapított nyugdíjból élnek, tehát egy nagyon nehéz helyzetben lévő közösséget próbálnak meg ezzel rendezni.

(16.20)

Bocsánatot kérek, elnök úr. Igen, a befejező mondatom az, államtitkár úr, hogy ön néhány héttel ezelőtt nekem azt ígérte, hogy a kistelepülések költségvetési problémáira lesz válasz. Ugye, nem ez a válasz, amit most Lipők képviselő úrék benyújtottak? (Tállai András: Nem, nem, az más!) De szeretném elmondani önöknek, önök is, ha belenéznek a naptárba, május közepén vagyunk, és a 2013. költségvetési évnek lassan fele eltelt, és ezek a kistelepülések nem kaptak választ arra, hogy mit tegyenek, mit nem, és mi lesz az adósságukkal. Pócs képviselő úr, hiszem, hogy 2013. év végén jóval nagyobb lesz az adósságuk, mint amiről ön akár csak álmodni fog.

Egyszerűen azt mondom, hogy ez a törvényjavaslat nem más, ugyanolyan, mint amit már tettek önök - és most örülök, hogy itt van Pócs képviselő úr - a dinnyekartell kapcsán: megpróbálnak egyetlen egyedi esettel letakarni valami jóval nagyobb dolgot. Ahogy korábban sem, eddig sem kaptam soha választ arra, hogy ama törvény alapján kik voltak a nyertesek és mennyit nyertek. Itt is fény derült arra, hogy bizony az önkormányzati törvény egy elkapkodott törvény volt. Egyszerűen nem hallgattak meg semmilyen véleményt, és most egy udvarias mondattal elintézte Lipők képviselő úr, hogy hát, finomhangolást hajtanak végre, mert egymásnak ellentmondásos törvényi tételek kerültek a két különböző törvénybe.

Tehát ez a törvényjavaslat így nem támogatható, a szocialista frakció nem támogatja. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Dr. Józsa István tapsol.)

ELNÖK: Megadom a szót az előterjesztő Lipők Sándor képviselő úrnak.

LIPŐK SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A közös önkormányzati hivatalok létrehozásával kapcsolatosan érkeztek megjegyzések mind a Jobbik, mind az MSZP képviselői részéről. Jómagam is egy várost vezetek, és közös önkormányzati hivatalt hoztunk létre a szomszédos településsel, és természetesen a térségemben is megtörtént ezeknek a közös önkormányzati hivataloknak a létrehozása. Semmilyen létszámleépítéssel ezeknek a közös önkormányzati hivataloknak a létrehozása nem párosult. Tehát ezek az állítások nem valósak.

Egyébként a polgármesterek és maguk az önkormányzatok készültek, hiszen jómagunk is január 1-jétől már működtettük, nem vártuk meg a törvényi szabályozásnak a februári, március végi időpontját, hanem január 1-jétől már működtetjük ezt a közös önkormányzati hivatalt. Azt tudom mondani a működéssel kapcsolatosan, hogy nagyon jól, nagyon gördülékenyen működik a közös önkormányzati hivatal. Hiszen felkészültünk, rákészültünk, nagyon sokat dolgoztunk a 2012. esztendő végén, és természetesen a 2013. év elején, hiszen egy új jellegű gazdálkodással kell hogy szembesüljünk ebben a történetben.

A gazdálkodás tekintetében azt mondhatom, hogy a közös önkormányzati hivatalok működése és arra biztosított forrás nagyon rendben van, ebből a forrásból ezeknek a hivataloknak a működése maximálisan természetesen megoldható, és ki kell hogy álljak a közös önkormányzati hivatalok mellett. Ellentétben azzal, hogy a körjegyzőségek egy teljesen más jellegű dolog volt az elmúlt időszakban, más jellegű működést, más jellegű gazdálkodást kellett abban megvalósítani, és egy kicsit nehézkes is ugyebár a körjegyzőségből átgondolva, a polgármester-kollégáknak, az önkormányzatoknak átállni egy közös hivatal, egy önkormányzati hivatal működésére. Minőségileg teljesen más ez a működés, és kérem szépen, hogy várjuk meg ennek a működésnek az eredményét, én bízom benne, hogy ez jól fog működni, hiszen jól működik a mi esetünkben is. Köszönöm szépen.

ELNÖK: A következő reagáló Pócs János, a Fidesz képviselője.

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Elnök úr, köszönöm a szót. Államtitkár urat szeretném tisztelettel megkérni, hogy vagy engem korrepetáljon, vagy a Göndör képviselőtársamat, mert én nem tudom elképzelni, hogy az önkormányzati hivatalok összevonása hogy jön a trafikhoz meg a dinnyekartellhez. Bár a dinnyekartellel kapcsolatban a képviselő úrnak már több alkalommal felhívtam a figyelmét, hogy próbáltak gyalázkodni kőkeményen, de a HVG-vel szemben pert nyertünk, minden egyes pontjával szemben. Tehát ha úgy gondolja Göndör képviselő úr, hogy nem volt elég, akkor legfeljebb ráismételünk erre a sajtóperre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném kérni, hogy a magyar polgármestereket, a magyar önkormányzatokat és a magyar embereket ne becsüljék alá. Ez az önkormányzati rendszer működik, és jól működik Romániában, Lengyelországban, Ausztriában, a Felvidéken és még nagyon sok helyen. Higgyék el, ha ott a polgármesterek, az emberek, az önkormányzatok tudják ezt működtetni, és meg vannak vele elégedve, akkor ne becsüljék alá a magyar embereket, ők is meg lesznek vele elégedve.

Göndör képviselőtársam, én nem voltam, hála istennek, a szocialisták alatt sem polgármester, sem országgyűlési képviselő, de egy dolgot tudok: az önök erőfeszítései fölött az emberek 2010-ben döntést hoztak, és döntést hoznak most is minden időközi választáson.

Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Megadom a szót két percben Hegedűs Lorántnénak, a Jobbik képviselőjének.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Én csak a tisztelt képviselőtársam figyelmét szeretném arra felhívni, hogy a példákkal, amelyeket előhoz ide nekünk, nagyon vigyázzon. Mert ami Romániában történt a közös önkormányzati hivatalok kialakítása kapcsán, az pontosan a magyar kisebbséget olyan végveszélybe sodorta; tessék elmenni, megnézni, hogyan épülnek le a színmagyar falvak azért, mert egy román többségű közös önkormányzati hivatalba vannak bekényszerítve, a magyar intézményrendszer hogyan épül le és így tovább, úgyhogy nagyon vigyázzunk, hogy a Magyar Országgyűlésben, a nemzet templomában milyen példákat hozunk fel. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót két percben Göndör Istvánnak, MSZP.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az első mondatom az, amit próbálnak belemagyarázni: nem vagyok közöshivatal-ellenes. Ahogy nem voltam, sőt bábáskodtam sok körjegyzőség létrehozásában, és nem azokkal a településekkel van baj, ahol a körjegyzőségek idején is összesen egy tisztviselő volt, hanem ahol nagyobb. És én örülök, köszönöm, hogy Lipők képviselő úr kimondta helyettem, én ilyen bántóan nem akartam fogalmazni: igen, ennek a közös hivatali rendszernek a városok voltak - és most is állítom - a nyertesei. Meglopták a kicsiket, tisztelt polgármester úr. (Dr. Láng Zsolt: Összevissza beszél.)

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: A következő felszólaló 15 perces időkeretben Staudt Gábor, a Jobbik képviselője.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Ígérem, nem használom ki az időkeretet. Csak néhány dolgot én is nyomatékosítani szeretnék, mert úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés a szép szlogenek ellenére elrugaszkodik a valóságtól; és meg is mondom, hogy miért.

Eleve egyébként érdekes, hogy, mondjuk, Láng képviselőtársam is az előterjesztők között van, aki olyan szerencsés helyzetben van, hogy egy nagyon gazdag és népes kerületet vezethet. Tehát gesztusjelleggel jobb lett volna, hogyha esetleg - persze nem vitatom a jogát, hogy beterjeszthet hasonló javaslatokat -, gesztusértékben jobb lett volna, hogyha esetleg kistelepülést vezető polgármester képviselőtársukkal - biztos van ilyen - terjesztetik be. Gondolom, ezt bizottsági elnökként tette, vagy emiatt került az ő nevére is. De azt hiszem, hogy egy II. kerület vonatkozásában ez nem probléma, amiről itt beszélünk.

Viszont a lényegre térve, én úgy gondolom, hogyha egy indokolásban elhangozhat az a mondat, hogy számos településnek okoz gondot a polgármester díjazásának finanszírozása, ez eddig még igaz lehet, hogyha nagyon kis településekről beszélünk, de utána úgy folytatódik ez a mondat, hogy ez azokban az esetekben is majd megoldást fog nyújtani, ahol 3-7 ezer fő közötti lakosságszámról beszélünk, akkor tulajdonképpen ez elég tragikomikus sajnos. Hiszen egy 6900 fős település esetében, de lehet ez 3100 fő is, tehát hogyha ezt a sávot megnézzük, ha valóban költségvetést javító tényező a polgármester bérezése, még úgy is, ha ezt a minimumhoz közelítjük, akkor a magyar önkormányzati rendszer óriási gondban van. És ezt akár a kormánynak és akár a beterjesztőknek is tudom mondani, hogy ha ez költségvetést helyremozdító tétel vagy egy kardinális tétel, egyfajta csodafegyver, akkor elképesztő nagy problémák vannak. És hangsúlyoznám, hogy itt nem a 18 fős településről van szó, mert természetes, hogy egy 18 fős település nem tud egy polgármestert eltartani, esetleg még egy 100 fős sem, de az, hogy egy 6900 fős településen ez megoldható, ez színtiszta illúzió.

(16.30)

Ráadásul úgy meg főleg, hogy ezt arra hivatkozással teszik, hogy ez majd a város egzisztenciális gondjait enyhíti - pontosan így fogalmaznak. Tehát ezt én elég abszurdnak tartom, és akkor megkérdezném azt is, hogy ebben az esetben akkor önök - és maradjunk a 7000 alatti településeknél -, mondjuk, egy 6900 fős településnél, de ugyanez igaz az egy árnyalattal kisebbekre is, kik fogják elvállalni ezt a pozíciót társadalmi megbízatásban. Tehát kik lesznek azok fizikálisan, akik ezt a pozíciót így megpróbálják betölteni?

Két verzió lehet; ha tudnak egy harmadikat is, akkor segítsenek. Egy: egzisztenciával egyébként rendelkező emberek, akik glóriát látván a saját fejük fölött, és a közösségért tenni akarás által vezérelve úgy gondolják, hogy ők ezt így ellátják, ők társadalmi megbízatásban ezt meg tudják tenni, és becsülettel elviszik a város dolgait. Hozzáteszem, munkaidőben, nyilván egy főállásnyi munkaidőben, mert ha nem így teszik, akkor véleményem szerint működtethetetlen a rendszer, ha mondjuk, napi egy órát jár be a polgármester, tehát munka szempontjából főállást igényel. De ha találunk elég ilyen szent embert, aki kellő egzisztenciával bír, akkor működhet a rendszer. Tehát azt mondom, egy komoly társadalmi szinten lévő országban ez elméletileg működhet. De ez abszolút utópisztikus, mert azt hiszem, a másik verzió valósul meg, ha kinyitjuk ezt a kaput.

Tehát nem olyan szent emberek fognak jelentkezni, akik egzisztenciálisan megtehetik, hogy a közösséget esetleg teljes munkaidejükkel szolgálják társadalmi jogviszonyban, hanem olyan emberek előtt is megnyithatjuk a kaput - sajnos fennáll a veszélye -, akik úgy fognak gondolkodni, hogy elvállalom társadalmi megbízatásban, de mondjuk, egy hatezer fős település és az ott lévő lehetőségek biztosítják majd számomra, hogy azért én a pénzemnél legyek így vagy úgy. Hát ez a logika sajnos sok helyen látható az országban - most tényleg példa nélkül -, és én attól tartok, hogy ha a két verzió, az egzisztenciális szent emberek vagy a ravasz ügyeskedők között kellene dönteni, akkor valószínűleg Magyarországon az utóbbiból - sajnálatos módon - többet találnánk.

Ezért gondolom, hogy ez egy kicsit utópisztikus elképzelés, bár nagyon örülnék neki, ha működne, és én lennék az első, aki megkövetném önöket, ha ez így Magyarországon működne. Sajnos ebben a formában nem fog, és egyébként rávilágít arra, hogy financiális szempontból ezek szerint nagy gondban lehetnek az önkormányzatok, nemcsak a legkisebbek, hanem a közepesek is.

De végére érve a hozzászólásomnak, még a másikról, ami a hivatalra vonatkozik, egynéhány gondolatot ejtenék. Itt önmagában nem támadnám ezt a passzust, viszont arra irányít rá, hogy itt egy kicsit megint az eseti jogalkotás esetét látjuk. Értem én, hogy lehet ezt egyfajta finomra hangolásként is felfogni, de hát ez megint arra világít rá, hogy jobb lett volna ezt az új önkormányzati rendszert azért jobban átgondolni, és nem csak az adott bejövő, esetleg Fideszen belül, kormánypárton belül bejövő egyedi problémák esetében módosítani. Bár hozzáteszem, hogy legalább megtörténik a módosítása, tehát esetleg, ha néhány település tud ezzel élni, akkor az előremutató lehet.

Tehát mindent összevetve: ebből a javaslatból sajnos azt szűröm le, hogy a fő szempont, az önkormányzatok finanszírozása sajnos nem megoldott. Ha a 3000-7000 fő közötti településeken egy polgármester tiszteletdíja komoly költségvetést befolyásoló tényező lehet, akkor sajnos nagy gondban van a magyar önkormányzatiság és a kis és közepes települések.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót kettőperces időkeretben Láng Zsoltnak, a Fidesz képviselőjének.

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Igyekeztem hallgatni mindenkinek az érveit ezzel a beadvánnyal kapcsolatban, hát kevés ilyet hallottam, talán Hegedűs Lorántné asszony volt, aki a szakmával foglalkozott. Staudt képviselő úrnak pedig - aki nem állja meg, ha meglát, hogy valami személyes megjegyzést ne tegyen - fel szeretném hívni a figyelmét, hogy az önkormányzati bizottság elnökeként, ha megengedi, attól függetlenül, hogy egy budapesti kerület polgármestere vagyok, azért éltem egy beadvánnyal, amely valóban a törvényben - ahogy egyébként ön a végén fogalmazott a 2. §-sal kapcsolatban - helyre tesz egy olyan szabályozást, ami most négy helyen törvényileg, egyébként a jogalkotó szándékával ellentétben megakadályozza a közös hivatal létrejöttét. Ha megengedi, akkor egy ilyen beadványt a saját nevemmel is jegyzek a parlamentben.

De ha innen indulunk ki, úgy tudom, ön se nem polgármester, se nem képviselő egyetlenegy 7000 vagy az alatti településen sem, tehát ilyen alapon akkor nem kellett volna hozzászólni a kérdéshez, képviselő úr, hiszen hát akkor milyen jogon szólt ehhez hozzá. Szerintem ez egy rossz út, amit itt elkezdett, hogy ki adhat be beadványt meg ki nem, ne ezt folytassuk. Beszéljünk arról egyébként, ami tulajdonképpen a mai napirend lenne, ez a konkrét törvénymódosítás. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Staudt Gábor, a Jobbik képviselője reagál.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Félreért, képviselőtársam. Nem személyeskedni szerettem volna, és elmondtam a felszólalásomban is, hogy nem elvitatom a jogát, hogy akár egy hasonló javaslatot beterjesszen. Sőt el is mondtam, hogy valószínűleg az önkormányzati bizottság elnökeként tette ezt. Én csak arra próbáltam utalni - akkor nem fejtettem ki ezek szerint kellően -, hogy kerület, vagy akkor úgy mondom, település és település között óriási különbség lehet. Úgy gondolom, ez rámutat arra, hogy amíg esetleg egy nagyobb településnél sokkal nagyobb volumenű problémák és sokkal nagyobb anyagi lehetőségek vannak, addig bizony úgy tűnik, azok a települések, amelyeknek még egy tiszteletdíj kifizetése is gondot okoz vagy gondot okozhat, tulajdonképpen a 3000 főről már a 7000 főig terjedő tartományba csúsznak fel. Mert azért benne van ebben az előterjesztésben ez is.

Tehát erre próbáltam rávilágítani; ha esetleg nem kellően egyértelműen fogalmaztam, akkor azt hiszem, most ezt helyre tettem. Tehát nem a személyeskedés vezérelt, higgye el, de azt hiszem, azt azért látni kell, hogy vannak önkormányzatok, amelyek nagy bajban vannak. Nem gondoltam, hogy ekkora bajban, de akkor ezáltal a kormányzat és az előterjesztők is elismerték, hogy tulajdonképpen nagyobb a baj, mint gondoltuk.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Láng Zsolt képviselő úr válaszol.

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Nem szeretném a szerda délutánt ezzel a párbeszéddel tölteni, képviselő úr. Annyit engedjen meg, hogy - visszatérve - az, hogy valamelyik település nagyságánál fogva gazdag-e vagy nem, az szerintem megint egy leegyszerűsítése a kérdésnek. Szerintem nem ettől függ egyébként, hogy milyen anyagi helyzetben van jelen pillanatban egy település.

Egyébként pedig, ha engem mint II. kerületi polgármestert kérdez, akkor természetesen kizárólag a II. kerülettel foglalkozom, de itt mi mind parlamenti képviselők vagyunk, és azt gondolom, az egész ország - speciel most ebben a témában - önkormányzati rendszerével és az ország minden önkormányzatával a dolgunk foglalkozni. Tehát ebben a státusomban, ha megengedi, akkor ezt tenném továbbra is. Természetesen várom szeretettel a Mechwart ligetben bármikor, és kizárólag a II. kerület ügyeiről fogunk beszélgetni.

Köszönöm.

ELNÖK: Örülök, hogy ahhoz a triviális megállapításhoz most már közösen eljutunk, hogy egy népképviseleti országgyűlésben minden képviselőnek minden témához joga, felkészülten kötelessége is hozzászólni. (Dr. Staudt Gábor: Nem vitatkozom.) Ennek jegyében megkérdem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkező nincs.

Megkérdem Lipők Sándor képviselő urat, hogy mint előterjesztő... (Jelzésre:) Igen, látom, válaszol a vitában elhangzottakra. Öné a szó.

LIPŐK SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a hozzászólásokat. Néhány gondolatot a vitában elhangzottakkal kapcsolatban engedjenek meg.

A közös önkormányzati hivatalokra már kitértem a vitában.

A polgármester-kollégákat ismerem, hiszen 13 esztendeje én is ebben a körben dolgozom, ráadásul hátrányos helyzetű térségben. A polgármester-kollégák nagyon sokat dolgoznak, tisztességgel, becsülettel, és a nagy többség úgy tesz.

Ez a vélemény alakult ki az ellenzék részéről, ezeket a véleményeket magam és a polgármester-kollégák nevében is köszönöm, hiszen én is azt állapíthatom meg, úgy tudom és azt tapasztalom, hogy tényleg nagyon sokat dolgoznak, és nem a napi nyolc órába szűkítik a tevékenységüket, meg hogy hogyan, mint járnak be a hivatalba. Ilyen jellegű megjegyzések is érkeztek.

(16.40)

A finanszírozással kapcsolatosan az állapítható meg, hogy nem a település nagysága és lakosságszáma állapítja meg azt, hogy hogyan és miként finanszírozható egy település, hanem ott a bevételek és a kiadások is közrejátszanak. Természetesen nagyobb méretű települések valószínűsíthetően jobb anyagi és gazdasági helyzetben vannak. Ez megállapítható, de természetesen ez is csak általánosságban.

A polgármester fizetésével kapcsolatban azt mondhatom, hogy vannak olyan polgármester-kollégák, akik nem fizetésben gondolkodnak, hanem feladatban, elhivatottságban gondolkodnak. Ha a fizetésük egy részéről le tudnának mondani, akkor esetleg vannak olyan önként vagy nem önként vállalt feladatok, amelyekre az ő saját fizetésüket szeretnék feláldozni, ráfordítani, és esetleg ezt a tevékenységet a település javára szeretnék átmenteni a továbbiakban is, akár gondolok itt egy központi ügyeleti rendszer működésére, akár gondolok itt más olyan jellegű, nem kötelező önkormányzati feladat megvalósítására, amelyet a településen nem kötelező feladatként, de több településsel összefogva vagy akár a saját településükkel is szeretnének megvalósítani, és ha a polgármester díjazásából éves szinten, egy ciklusra mérten ezeket a feladatokat megnézzük, azért itt nagyon sok millió forintról beszélhetünk.

Köszönöm szépen. A vitában elhangzottakra ennyiben tudnék reagálni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében nem került sor. Az általános vitát most lezárom. A részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Most egy napirend utáni felszólalás következik. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője: "A jövő a bölcsőkben dől el" címmel. Öné a szó, képviselő úr.

Felszólalások:   77-95   95-133   133      Ülésnap adatai