Felszólalás adatai

Megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy kíván-e élni a szólás lehetőségével. (Dr. Fónagy János: Nem.) Jelzi, hogy nem.

Megkérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Soron következik a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája. Az előterjesztés T/7930. sorszámon a hálózaton elérhető.

A házszabályi rendelkezések 128/C. § (2) bekezdése szerint a vitában elsőként az előterjesztő szólal fel, majd a bizottsági ajánlás ismertetésére kerül sor. A vita során a képviselőcsoportok álláspontjukat 30 perces, a független képviselők pedig összesen 8 perces időkeretben fejthetik ki.

Tisztelt Országgyűlés! Elsőként tehát megadom a szót Budai Gyula úrnak, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr. (Többen állva beszélgetnek az ülésteremben.)

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. (Az elnök csenget.) Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán a Jobbik-frakció is megtisztel azzal, hogy végighallgat, hiszen én is végighallgattam az ő nagy ívű eszmecseréjét vagy eszmefuttatását. (Szilágyi György: Melyik részére gondol, államtitkár úr?)

Azt gondolom, hogy ezzel a törvénnyel egy nagy adósságot törlesztett a kormány, és végre karnyújtásnyira került az a lehetőség, hogy valóban egy olyan agrárképviselet, a gazdákat, az élelmiszer-feldolgozókat, a kiskereskedelmet, az élelmiszer-kiskereskedelmet egyaránt magába foglaló, magába tömörítő köztestület jöhet létre, amely egyrészt szalonképes Európában, másrészt valóban megtestesíti azokat az elvárásokat és azokat az érdekeket, ami a magyar gazdákat már nagyon régen megillette volna.

Az, hogy sajnos a kormányzásból eltelt két év, és csak most jutottunk ide, egy szomorú tény, de azt gondolom, hogy az elmúlt vagy a mögöttünk hagyott két év számos olyan tapasztalatot, gondolatot adott számunkra, amely alapján ez a törvény markánsan fogja megjeleníteni azoknak az érdekeit, akiket valójában képviselni fog a megalakuló Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara.

Úgy gondolom, hogy egy dologban mindannyian egyetértünk: azt a kamarai rendszert, amely korábban volt, meg kell újítani, és a megújítás lényegében egy olyan új lehetőséget biztosít a magyar parlament részére, hogy egy hosszú távra szóló, eurokonform gazdasági kamaráról szóló jogszabályt alkosson meg. Azt gondolom, hogy a teremben levők közül senki nem vitatja azt a kérdést, hogy az élelmiszer-termelés stratégiai ágazat, minden ország kulcsfontosságú tényezőnek tekinti, és a nemzeti vidékstratégia egyik legfontosabb célja egy életképes agrár- és élelmiszer-termelés, jó minőségű élelmiszerek előállítása, illetve jó minőségű élelmiszerek biztosítása a fogyasztók részére. Azt gondolom, hogy ennek első lépcsőfoka ez az új agrárkamarai törvény.

Amikor a törvényalkotáshoz hozzáfogtunk, több gondolatot fogalmaztunk meg. Ahogy korábban is mondtam, nagyon lényeges szempont egy EU-konform törvény létrehozása; ennek megfelelően tanulmányoztuk az Európai Unió agrárkamaráival kapcsolatos lehetőségeket, a francia és a lengyel modellt, és ennek alapján jutottunk arra a megoldásra, hogy a nálunk jelenleg működő agrárkamarák nem igazán jelenítik meg, illetve testesítik meg azokat az érdekeket, amelyek azoknak a gazdáknak, feldolgozóknak, kereskedőknek az érdekei lennének, amit Európában számos agrárkamara megtestesít.

Ennek alapján jutottunk arra az álláspontra, hogy egy centralizált, más módon szervezett agrárkamarára van szükség, ugyanis a jelen pillanatban működő agrárkamarák megyei szervezete, vagyis hogy minden megyei kamara önálló jogi személy, veszélyezteti vagy nem igazán teszi lehetővé azt a működést, amit valójában az agrárkamaráknak meg kéne testesíteni. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy agrárkamarára van szükség, és ez mellett persze szükség van a területi, megyei elv megtartására, de nem abban a formában, mint amit a korábbi agrárkamarák alkalmaztak és tettek magukévá.

Az is meggyőződésünk, hogy egy új önálló agrárkamarai törvény lehetőséget ad a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek egy jól szervezett köztestület felállítására, és itt a "jól szervezett"-en van a hangsúly. Abban is biztosak vagyunk, hogy egy jól működő agrárkamara segítséget ad a gazdálkodók életének és tevékenységének megkönnyítésére, és partnere lehet a mindenkori kormányzatnak, kormányoktól függetlenül - szeretném kijelenteni.

Van három olyan fontos szempont, amit a törvény megalkotásakor mindenképpen figyelembe kellett vennünk. Az egyik az, amit korábban elmondtam: mindenképpen csökkenteni kell az állami szerepvállalást ebben a körben. Az állami szerepvállalás csökkentése mellett viszont egy szolgáltatásbarát agrárkamarát kell létrehozni, vagyis közelebb kell vinni a szolgáltatást az ágazat szereplőihez. A harmadik nagyon fontos ismérv pedig, hogy az agrárkamarának pillért kell képezni a törvényhozói és a végrehajtói hatalmi ágak mellett.

Mindezt miért mondom? A jelenlegi agrárkamara egy önkéntes tagság alapján működő agrárkamara, ami azt jelenti, hogy az ágazat szereplőinek, vagyis az agrárágazat, az élelmiszer-gazdaság és a vidékfejlesztés szerepelőinek nem volt kötelező a tagság.

(19.10)

Ennek alapján nem is képviselhette megfelelően az ágazat szereplőit, mert egy nem kötelező tagság alapján működő kamara egyéni érdekeket testesít meg, és nem tudja az ágazat szereplőit olyan mértékben megjeleníteni akár az Európai Unióban, akár a kormányzattal folytatandó tárgyalások során, amilyen mértékben meg kell hogy jelenítse. A jelenlegi Agrárkamarának ha az adatai nem csalnak, körülbelül 10 ezer tagja lehet, ugyanakkor a létrejövő új Agrárkamara az ágazat szereplői - az agrár-, az élelmiszer-gazdasági és vidékfejlesztési ágazat szereplői - révén körülbelül 400 ezer tagra határozható meg. Ez alapján a kamara gazdasági súlya is jelentősen változik. Olyan markánsan, olyan jól megjeleníthetően testesíti meg az ágazat szereplőinek érdekét, amely, azt gondolom, partnere lehet a kormányzatnak az Európai Unió illetékes szervei, hatóságai előtti tárgyalásban, illetőleg megfelelő információkkal szolgálhat az ágazat szereplőinek.

Tehát az önkéntes tagság semmiképpen nem biztosította azt a működést, azt a lehetőséget a kamarának, hogy köztestületként megfelelő szerepet játsszon az agrárágazatban. Ezért a kormány által benyújtott törvény kötelező kamarai tagságot ír elő, és a kötelező kamarai tagság egyértelműen olyan lehetőséget biztosít az ágazat szereplőinek, lényegében egyesítve a teljes agrár- és élelmiszer-gazdaság érdekeit, hogy megfelelő képviselettel rendelkezzen mind a kormányzat, mind pedig az Európai Unió illetékes hatóságai felé.

Úgy gondolom, hogy a kötelező tagság rengeteg előnnyel jár. A kétkedőknek azt szeretném mondani, hogy sokkal több az előnye, mint a hátránya a kötelező tagságnak. Ugyanakkor a kötelező tagság a tagsági kör kiszélesítését is jelenti, és ahogy korábban is mondtam, ez potenciálisan megnöveli a köztestület, a kamara érdekérvényesítő képességét.

Azt gondolom, hogy a kötelező tagság meghatározásának számos olyan érve volt, amiről azonban néhány szót mindenképpen érdemes ejtenünk. Jelenleg Magyarországon nincs erős gazdálkodói réteg. A magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplői nem képesek fenntartani versenyképességüket a szomszédos országok hasonló szereplőivel, illetve más, nagy európai gazdaságokkal és nagyvállalatokkal szemben. Ha azokat a kis, közepes agrárgazdaságokat, kis, közepes és mikro-agrárvállalkozásokat, élelmiszer-feldolgozókat, kereskedelmi egységeket a kamara védőernyője alatt egyesítjük, olyan jelentős gazdasági potenciált jelentenek, amely ezentúl érvényesen tudja az érdekeit a versenytársakkal szemben érvényesíteni, nemcsak belföldön, hanem az Európai Unióban is.

Ugyanakkor lehetőséget biztosít az agrárgazdaság és a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, egy erős Agrárkamara nemzetbiztonsági szempontból az élelmiszeripar stratégiai jelentősége miatt jelentős szerepet játszik mind az élelmezési, mind pedig az élelmiszer-biztonsági területen. Azt gondolom, hogy ezek a főbb ismérvek teljes mértékben ennek a létrejövő új agrárkamarának a létjogosultságát igazolják, és mindenképpen a magyar gazdálkodóknak, a magyar agráriumnak, a magyar élelmiszer-feldolgozóknak és valamennyi szereplőnek, akiket majd az agrárkamara egyesíteni kíván, szükségük van egy erős, jól működő köztestületre.

Tehát valóban a törvény célja a gazdák, az agrár- és élelmiszer-gazdasággal foglalkozó gazdálkodó szervezetek versenyképességének megerősítése, az, hogy az Agrárkamara szolgáltató jellegű köztestület legyen, az, hogy az újonnan létrejött Agrárkamara partnerének tekintse a kormányt, és a kormány is partnerként tekintsen az Agrárkamarára, és az önkéntesség elhagyásával egy kötelező törvényi erőn alapuló tagsággal tudjuk ezt igazolni.

Azt gondolom, hogy ebben a körben az elmúlt két évben rengeteg vitát folytattunk le. Több olyan tervezet látott napvilágot, amely valamilyen érdekek mentén próbálta integrálni az agrárkamarát, és a most a parlament elé kerülő tervezet, azt gondolom, az egyik legjobb megoldást nyújtja a parlament részére. A legjobb megoldást nyújtja a gazdáknak, gazdálkodóknak, az élelmiszer-feldolgozóknak, mert mindazokat a lehetőségeket biztosítja, amelyeket a jelenlegi Agrárkamara nem tudott számukra biztosítani.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy elég részletesen megvitattuk ezt a kérdést, és az, hogy a bizottsági ülésen a kormánypárti képviselők ilyen jelentős számú módosító indítványt nyújtottak be, amelyeknek jelentős része támogatható volt, azt bizonyítja, hogy igenis volt értelme ezt a jogszabályt idehozni a parlament elé, mert úgy látjuk és a képviselők is úgy látják, hogy ennek itt az ideje, és hogy az utolsó órában vagyunk, és hogy ezt a törvényt a parlamentnek el kell fogadni.

Ezért arra kérem önöket, hogy szakmai javaslataikkal, szavazatukkal támogassák a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvénytervezetet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.(Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Most megadom a szót Jakab István alelnök úrnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának.

JAKAB ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ma délutáni ülésén megtárgyalta a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló T/7930. számon benyújtott előterjesztést. Az előterjesztést, mint ahogy államtitkár úr jelezte, nagyon intenzív vita keretében támogatta jelentős arányban a bizottság tagságának többsége: 13 igen szavazattal, 1 nem ellenében az előterjesztést általános vitára ajánlotta a mezőgazdasági bizottság.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy Budai Gyula államtitkár úr az előbb az előterjesztői expozéban kiemelte, a bizottság tagjai úgyszintén üdvözölték és kiemelték azt a néhány gondolatot, amely mellett nem lehet ma nekünk szó nélkül elmenni. Az elsődleges szempont volt a törvényjavaslat megalkotása kapcsán a kiszámíthatóság, a másik szempont a gazdaság szereplőinek egységes fellépése, az ágazati fejlesztésekre való erős összpontosítás, különös tekintettel arra is, hogy jelen pillanatban tárgyaljuk az európai uniós következő hétéves költségvetési időszakra való felkészüléssel összefüggő feladatainkat.

(19.20)

Nos, ez az az indok, ami nem tette lehetővé, hogy az a vita tovább húzódjon. A bizottság tagjai örömmel üdvözölték azt, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara önálló gazdasági kamaraként valóban a magyar gazdaság, a magyar piac szereplőinek egyfajta összefogását, egyfajta ernyő alá való bevitelét jelenti; képessé teszi arra, hogy a piaci szabályoknak megfelelően a szerződéses termelés feltételét megteremtsék, illetve a nemzetközi kereskedelmi versenyben való részvételét erősítsék.

Kiemelten hangsúlyozta a bizottság tagságának többsége azt, hogy fontos és nagyon nagy pozitívuma a törvényjavaslatnak, hogy a korábbi időszakokkal ellentétben nem 21 önálló jogi személyiséggel bíró kamara jön létre, hanem egy agrár-, élelmiszer-gazdasági és vidékfejlesztési kamara. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy meglesz a lehetőség arra, hogy a helyi érdekek megfelelő módon, sőt még erősebben artikulálásra kerüljenek akár települési, járási vagy megyei szinten; mint ahogy meglesz egy egységes erős fellépési lehetőség országos szinten is. Mert ahhoz, hogy a gazdák a gazdasági döntéseiket ilyen kiélezett versenyhelyzetben meg tudják hozni, méghozzá gyorsan, határozottan, és lehetőleg jó döntéseket hozzanak, ahhoz megfelelő és nagyon rendezett gazdasági, pénzügyi, piaci, szakmai információkra van szükség. Ahhoz, hogy a piacon részt tudjanak venni, ahhoz egy nagyon szervezett, nagyon összerendezett összefogásra kell hogy törekedjenek.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvény lehetővé teszi, ez a törvény biztosítja azt, hogy valamennyi ágazati szereplő egy egységes szervezetben úgy dolgozzon együtt, hogy lehetőség van az agrárgazdaság szereplőinek egy alelnök választására. Lehetőség van arra, hogy az élelmiszeripart külön alelnök képviselje. Lehetőség van arra, hogy a vidékfejlesztést külön alelnök képviselje.

Módosító javaslatként ugyan, de szeretném kiemelni, hogy négy alelnöke lesz a kamarának a törvényjavaslat szerint, és a negyedik alelnök a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat képviselő alelnök azért, hogy a legkisebb gazdaságokat működtetők számára is meglegyen a megszólalási lehetőség és az érdekérvényesítés képessége.

Köszönöm, tisztelt elnök úr, majd még a továbbiakban folytatom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a frakciók 30-30 perces, valamint a független képviselők mindösszesen 8 perces időkeretben történő felszólalásaira kerül sor. Látom a képernyőn, többen élnek ezzel a lehetőséggel. Elsőként megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak, Jobbik.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem fogom kihasználni azt a 30 percet, ami a rendelkezésünkre áll. Mégpedig nem azért, mert a Jobbik ne tartaná hasonlóan fontosnak, mint - ahogy államtitkár úr szavaiból ez hallatszott - állítólag önök is ezt a törvénytervezetet, hanem azért, mert nem áll módunkban kihasználni a 30 percet.

A ma délelőtti bizottsági ülés előtti percekben került fel ez a 47 oldalas törvényjavaslat a honlapra, onnantól fogva tudtuk elérni. Ma került benyújtásra, és ahogy államtitkár úr és később Jakab képviselőtársam is hosszasan fejtegette, hogy önöknek mennyire fontos ez a törvényjavaslat, azt valóban alá tudom támasztani, és meg tudom önöket erősíteni. Hiszen annyira fontos volt ez önöknek, hogy a mai benyújtás után már ma általános vitát is tartunk róla, sőt 17 óráig kellett benyújtani hozzá a módosító javaslatokat, amelyeket olyan gyorsan és precízen sikerült összeállítaniuk, hogy már most megkaphattam kereken öt perccel ezelőtt, még meleg a papír, érdemes ezt is elmondani, hogy önök ennyire vették komolyan ezt a törvényt.

Mi sem bizonyítja jobban, hogy a Jobbik valóban egy mindenki által elfogadható, egy valódi vitára bocsátott agrárkamarai törvényt szeretett volna elfogadni, az, hogy én magam már itt a Házban az elmúlt két évben jó néhány alkalommal feltettem ezt a kérdést írásban, szóban, interpellációban. Hiszen félévről félévre önök folyamatosan húzták az időt. Ha két évig - maradjunk másfél évben, mert ez akkor lett időszerű -, ha másfél évig ez önöknek nem volt fontos annyira, hogy idekerüljön, akkor most miért kell ezt egy nap alatt lezavarnunk úgy, hogy az ellenzék ezt a 46 oldalas, egyébként valószínűleg sok pontban alkalmas, a feladatára és a céljaira alkalmas törvénytervezetet... - így kellett megkapnunk, és így kell róla vitáznunk. Nem tudok hozzá érdemben hozzászólni, azt szerintem önök sem vitathatják, hogy ez képtelenség lenne. Ahogy érdemben nem tudok hozzá módosító javaslatokat sem írni, és engedjék meg, hogy kétségeimet fejezzem ki azzal kapcsolatban is, hogy kormánypárti képviselőtársaim hogy voltak képesek normális érdemi módosító javaslatokat ez alatt a néhány óra alatt hozzáfűzni ehhez a törvényhez.

Tehát csak még egyszer röviden összefoglalva: elképesztőnek tartom ezt a fajta eljárási rendet. Ez a törvény ennél sokkal többet érdemelne. A Jobbik így egyszerűen képtelen érdemben hozzájárulni ehhez a javaslathoz; miközben hasonlóan nagy szavakkal tudnám én is csak aláhúzni és alátámasztani, hogy ez mennyire fontos és mennyire jelentős lenne a magyar agrárium számára. Reméljük, hogy az is lesz, nem tudhatjuk, az ellenzék itt nem számít.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Ékes József képviselő úr, Fidesz.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény benyújtása után közvetlen elég sokat konzultáltam itt a mellettem ülő képviselőtársaimmal, a Magosz elnökével, Jakab alelnök úrral is, és azért volt lehetőség arra, hogy bizonyos kérdéskörökben, ha valamit az ember nem értett, akkor meg tudta kérdezni. Függetlenül attól, hogy én magam nem voltam ott a bizottsági ülésen, tehát a bizottsági vitákat sem tudtam nyomon követni, és bizonyos mértékben a Magyar Zoltán képviselőtársam által elmondottakhoz csatlakoznék annyiban, hogy az elmúlt 22 év során - tudjuk mindannyian - a magyar agrárágazat ezer, ezeregy sebből vérzett, vérzik, és nagyon sok olyan tennivaló van, amit az elmúlt 22 év során meg kellett volna tenni.

Ugyanilyen maga a kamarai törvények kérdésköre is. Elég régóta vagyok parlamenti képviselő, és döbbenten figyeltem azt az időszakot, amikor különböző kamarai törvényekhez úgy nyúltak hozzá, hogy a kamaráknak, az adott szakági kamaráknak a hatáskörét lecsökkentették vagy adott esetben megsemmisítették, kivonták. Holott nagyon jól tudjuk, hogy Európában és a világon is mindenütt a kamarák nagyon erős szervezetként működnek, rengeteg jogosítvánnyal bírnak, és ha egy kamara egy országon belül kellőképpen tudja védeni az érdekeit és az alá tartozó csoportokat, társadalmi rétegeket vagy foglalkozási ágakat, akkor abban az esetben a törvényalkotás területén is elég hatékonyan tudnak működni.

Maximálisan egyetértek az agrárkamara ilyetén történő átalakításával, újraindításával, szervezésével, és külön örülök annak, hogy az élelmiszer-gazdaság és a vidékfejlesztés is megfogalmazódik benne, mert mostohagyerek volt idáig a vidékfejlesztés. Beszéltünk az agrárágazatról, élelmiszeriparról, de önmagában a vidék megjelenítéséről, mint egy szervezet és a szervezeten belül mint vidékfejlesztési kamarai jogosultsággal bíró különböző ágazati tevékenységek is tulajdonképpen be tudnak kerülni.

Még egyszer mondom: mindenkor elleneztem azt, amikor egy kamarának a létjogosultságát parlamenten belül megkérdőjelezték, vagy adott esetben megszüntették. Most is azon állásponton vagyok, hogy követtünk el hibákat, követtek el hibákat, azokat akkor nem kellett volna, sőt mi több: erősíteni kellett volna a kamarákat, és a kamarai tevékenységet sokkal jobban kiterjeszteni, sokkal szélesebb körű foglalkoztatási körökre, tevékenységi körökre, és annak alapján tényleg egy erős szervezeti egységben működve sokkal nagyobb szabályzási és helyi gazdasági érvényesítőképességgel rendelkező ágazat tudott volna létrejönni a kamarán keresztül.

(19.30)

Itt most az a nagy kérdés, hogy maga a választási rendszer hogyan fog testesülni, és valóban a különböző ágazati, szakági tevékenységi körök mennyire fogják tudni képviseltetni magukat majd a kamarai érdekérvényesítésben vagy adott esetben a különböző szervezeti egységek képviseletében. De ahogy végigolvastam magát a kamarai törvényt, azért lentről fölfelé egész komoly szervezeti formát kell végrehajtani, egész komoly elnökségi vagy adott esetben megyei, járási - és lehetne sorolni tovább - küldöttek részarányát megbontva, tehát egész komolyan érezhető az, hogy ezzel a kamarai törvénnyel, a választójogi rendelkezésekkel kibővítve nagyon keményen és nagyon sokrétűen le fogják fedni az egész országot.

Beleolvasva a módosító javaslatokba - amit Magyar Zoltán képviselőtársam mondott, hogy most kapta meg, és azért gondolom, ő is megpróbált beleolvasni -, további olyan szabályozásokat próbálnak a különböző módosító indítványok is beemelni, ahol a többes tagságot, valamint a többes funkciót a módosítókkal megpróbálja kiküszöbölni. Tehát ez azt jelenti, hogy ha valahol valaki már valamelyik kamara tagja, akkor lehetőleg az érdekérvényesítő képessége meg tudjon jelenni ezen kamarai tagsági kör között, és a kiegészítő tevékenységeknél, például a különböző feldolgozóipari tevékenységet is megpróbálja beemelni mint egyfajta kamarai tagsági létjogosultságot, és ennek alapján egészen biztosan széles körű lesz maga az egész vidék, az egész élelmiszer-ágazat és az agrárágazat teljes lefedettsége. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb termelői tevékenységtől, adott esetben az agrárágazaton belül a legnagyobb tevékenységi körig is tulajdonképpen meg tud jelenni maga az érdekérvényesítés.

Itt majd arra kérem az irányítókat, szervezőket, akik majd a választásokat fogják előkészíteni, és annak a jogi hátterét fogják tudni biztosítani, hogy arra rettentően figyeljenek, hogy ne a nagyok kerüljenek az érdekérvényesítés középpontjába, hanem tényleg az a szegmens is kellőképpen tudja magát képviseltetni a kamarai törvényen keresztül, amely az ország területén a legkisebbeket is - fogalmazzunk így - lefedi. A legkisebből van a legtöbb, és az ő érdekeiket is kellőképpen kell majd a különböző szinteken, a vezetési státusoknál is megfelelőképpen képviselni. Így egészen biztosan létre tud jönni az a rendszer, amikor a kamara saját maga képes olyan határozottsággal működni és feladatokkal ellátva biztosítani annak a lehetőségét, hogy adott esetben a korrupciót, a visszaéléseket és az eddig, a 22 év folyamán megtapasztalt különböző törvénysértéseket vagy adott esetben a neppereket, a különböző felvásárlói, maffiózó tevékenységeket is kellőképpen ki tudja szűrni, és ráhatással bír lenni adott esetben a törvénykezéseknél a gazdálkodók irányába a segítségnyújtás és a figyelemfelhívás területén is, hogy bele ne fussanak olyan tevékenységekbe, amelyek idáig számos esetben a magyar agrárágazatot tulajdonképpen kivéreztették akár a felvásárlás, akár a vagyonszerzés, akár a zsebszerződések területén.

Tehát azt hiszem, így a kamarának egy olyan szerepköre lesz, amivel az itthoni agrárágazatot, a magyar agrártevékenység egész vertikumát teljes egészében és nemzetközi szinten is kellőképpen, hatékonyan és megfelelőképpen tudja képviselni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Győrffy Balázs képviselő úr, Fidesz.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Mielőtt az érdemi hozzászólásomba belekezdenék, Magyar Zoltán képviselőtársamnak mondanám, hogy azt hiszem, nem egymással vitázunk mi, hanem képviselőtársam a hatályos Házszabállyal vitatkozik. Ugyanis ez a fajta eljárásmód megjelenik a Házszabályban, tehát igazából ez nem szakmai alapon megindított vita az ön részéről. Tehát ön a hatályos jogszabállyal vitatkozik, úgy érzem, képviselő úr.

Megjegyzem egyébként, hogy volt egyeztetés, példaként említem, hogy a MOSZ-nak például megküldte a kormányzat ezt a koncepciót, amelyet mondjuk, nehéz kormánypárti beállítottsággal megvádolni. Tehát az a vita, hogy nem volt szakmai konzultáció, tényszerűen nem igaz. Tehát továbbra is azt mondom, hogy ez nem egy szakmailag megalapozott megközelítése volt a történetnek, de engedelmükkel én szakmai alapokra terelném most a vita tárgyát.

Tudvalevő és tényszerű, hogy a mostani agrárkamara egy szűk érdekcsoport szócsöve, érdekképviselete, ha fogalmazhatok így. Tehát igazából nem képes betölteni azt a klasszikus feladatot, ami az agrárkamarának egyébként a feladata kellene hogy legyen, nem képes a harmadik lábnak megfelelni, ami a törvényhozó és a végrehajtó hatalom mellett megjelenhetne, egyfajtaképpen artikulálva a gazdálkodók érdekeit, a számukra fontos dolgokat.

Az alanyi tagság vonatkozásában, ami szerintem a törvény egyik legjelentősebb és legfontosabb sarokpontja, mindenképpen fontos megemlíteni, hogy ez a tagságot radikálisan megemeli, és itt csatlakoznék Ékes képviselőtársamhoz: emellett a tagságnak nemcsak a száma növekszik meg a kamara vonatkozásában, hanem a kamara jogosítványai, tehát a hatásköre is. Hisz nemcsak egy klasszikus agrárkamaráról beszélünk most már, hiszen mind a feldolgozóipar, mind a vidékfejlesztés már a kamara nevében is megjelenik, és természetesen a tartalomban is.

Az alanyi jogi tagság mellett fontos megemlíteni, hogy az egy tag egy szavazat elve fog érvényesülni a kamarában, viszont a tagdíj mértéke a gazdasági teljesítőképesség vonatkozásában differenciálva lesz. Ez egyfajta kis ellentétet is jelenthet, amit szerintem a befogadott módosítóval a törvényben nagyon szépen tudunk a helyére tenni, mégpedig azzal, hogy egy maximális értéket adunk a tagdíjaknak, tehát ezáltal a nagyok sem fogják azt érezni, hogy korlátlanul fizetnek be kamarai tagdíjat, miközben szavazatszám vonatkozásában pedig az egy tag, egy szavazat elve érvényesül.

Nagyon fontos, hogy egy kamara lesz, tehát jogilag egy kamara fogja betölteni azt a szerepet, amit most 21 kamara képvisel, és ez azért fontos, mert végre lesz egy egységes szakmai irányítása a magyar agráriumnak a kamara vonatkozásában. Ez azért is fontos, mert - szintén ahogy az egyik módosító javaslat, ami befogadásra került, deklarálja - közfeladatként országos tanácsadói hálózatot működtet a kamara, és e tekintetben nagyon fontos az egységes szakmai irányítás.

Miért fontos ezt most elfogadni, és miért sürgetett az idő bennünket? Való igaz, hogy régóta tart a vitája, az egyeztetése ennek a kamarai törvénynek, azonban látni kell, hogy bizonyos szempontból lépéskényszerben vagyunk. Ugyanis, ha nem fogadjuk el a mostani ülésszakban ezt a törvényt, akkor konzerváljuk a meglévő rossz rendszert egy bizonyos időtávra, amit szerintem nagyon fontos elkerülni, mivel tiszta alapokra kell helyezni az előttünk álló feladatok miatt a kamarát.

Azért, hogy a kamarai választásokig mégis működőképes kamara álljon a gazdálkodók rendelkezésére, a törvény egy átmeneti elnökséget fog létrehozni, ami egyébként területi elven fog működni csakúgy, mint a későbbiekben a választási rendszer is. Nagyon fontos az, hogy megyei szervezetei lesznek a kamarának. Itt akarok kitérni arra, hogy annak ellenére, hogy nem több kamara lesz, a területi elv mégis megjelenik ebben a struktúrában, ami egyébként meglátásom szerint nagyon fontos.

Az átmeneti elnökségnek nagyon fontos feladata lesz a kamarai választások lebonyolítása, és a későbbiekben a kamarának nagyon fontos feladata lesz a kamarai osztályok meghatározása, hogy minden gazdálkodó egy osztályba besorolva, a saját tevékenységi körének megfelelően tudja majd a saját érdekeit, a saját szakmai véleményét képviselni.

Végezetül még, nem rabolva többi képviselőtársam elől az időt, nagyon fontos megemlíteni a választott bíróságok fontosságát.

(19.40)

Jól emlékszünk még, vis maior ügyekben micsoda kínszenvedésekkel tudtunk segíteni a gazdálkodóknak, akiknek sok esetben az utolsó négyzetméterig elvitte adott esetben a víz a termését, és bizonyos gazdasági érdekkörök mégis fedezeti vásárlást akartak rajtuk behajtani. Ez egyébként azonkívül, hogy meggyőződésem, hogy jogellenes, hogy etikátlan, az pedig egészen bizonyos. Nagyon fontos, hogy ezekben a kérdésekben most már egy kamarai választottbíróság legyen az, amelyik a döntő szót kimondja.

Ezzel zárnám a gondolataimat. Ez is az egyik nagyon fontos és sarkalatos pontja ennek a törvénynek, amit, azt hiszem, minden gazdálkodó csak üdvözölni tud.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólások következnek, Szilágyi György, Magyar Zoltán és Obreczán Ferenc. Először Szilágyi képviselő úr!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Győrffy képviselő úr lehet, hogy félreértett minket. Lehet, hogy önök azt mondják, hogy itt óriási egyeztetéseket folytattak, egy biztos: az ellenzéki politikusok... - tudom, látom, sem az LMP-t, sem az MSZP-t nem érdekli, hiszen ők már elmentek nyári szabadságra, nincsenek bent, nem is érdekli őket ez a törvény, de minket igen, minket érdekelt volna. Ezt a törvénytervezetet a Jobbik politikusai, július 9-én, tehát ma 11 óra 30 perckor kapták meg. Öt és fél óránk lett volna arra, hogy ezt a törvényjavaslatot valóban egyeztetésekkel - és kikérni a véleményeket - átnézzük, és módosító javaslatokat nyújtsunk be hozzá.

Az én véleményem szerint és a mi véleményünk szerint ez roppant kevés idő. Vajon miért kell ennyi időt hagyni az ellenzéki politikusoknak, akiket lehet, hogy önök a kétharmad birtokában jelen pillanatban megpróbálnak semmibe venni, de 800 ezer ember akaratából vagyunk itt. Önök ezekkel a lépéseikkel, hogy ennyi időt hagynak egy-egy ilyen fontos törvény - tehát még egyszer kihangsúlyozzuk, ez egy nagyon-nagyon fontos törvény - értelmezésére, a módosító javaslatok benyújtására, ezzel ugyanúgy azt a 800 ezer embert veszik semmibe, akik a Jobbik Magyarországért Mozgalmat ide bejuttatták a parlamentbe. És szerettük volna azt elmondani itt, ennél a törvénynél, hogy ez valójában egy nagyon jó törvény, vagy vannak esetleg olyan dolgok, amelyekkel hozzájárulhattunk volna ahhoz, hogy ez még jobb törvény legyen.

Véleményünk szerint ez az idő arra, hogy felelősségteljesen döntsünk, hogy felelősségteljes munkát végezzünk ezzel a törvénnyel kapcsolatosan, roppant kevés volt. És ezt tettük szóvá, tehát nem azt, hogy önök egyeztettek vagy nem egyeztettek. Lehet hogy voltak olyan emberek, akikkel egyeztettek, csak éppen az ellenzéknek nem hagytak arra időt, hogy egyeztessenek, és felkészüljenek erre a törvényre, és felelősségteljesen tudjanak dönteni. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most egy kormánypárti kétpereces következik, Obreczán Ferenc képviselő úr.

OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, ez egy fontos törvény, mint ahogy Jakab elnök úr is és Győrffy Balázs képviselőtársam is elmondta.

Én két dolgot szeretnék kiemelni, amiről már részben Győrffy képviselő úr is beszélt. A választott bíróságok szerepe: ezt tovább nem akarom ragozni, Balázs részletesen kifejtette, tehát ha 2010-ben ez a törvény életben lett volna, nem lettünk volna annyira kiszolgáltatott helyzetben.

A másik dolog, amire fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a kamara országos szaktanácsadói hálózatot működtet. Valóban van a kamarának szaktanácsadói hálózata, csak nem éppen azokhoz az emberekhez, azokhoz a gazdálkodókhoz jut el. Jelen pillanatban nem megfelelő, nem segítenek a gazdálkodóknak például kitölteni a beadványokat vagy egyéb dolgokat, ezért szükséges a rendszer átdolgozása. Ezért is indokolt, hogy ez a törvény napvilágra kerüljön és elfogadásra kerüljön.

Valóban volt egyeztetés. Az ellenzék szempontjából nem értem, mert a kamarával kapcsolatos megfogalmazások már ismeretesek, a törvénnyel kapcsolatban volt lehetőség az észrevételek elmondására is. Én nem akarom tovább fokozni a dolgokat, azt hiszem, hogy ezzel az új felálló rendszerrel a gazdákat fogja ez a kamarai rendszer segíteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két perc, Magyar Zoltán jobbikos képviselő!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Győrffy Balázs képviselőtársamra szeretnék reagálni, aki azt mondta, hogy nem szakmai alapon bírálom a javaslatot. Ebben teljesen igaza van, és pont ezért volt az egész felszólalásom a törvényjavaslat első részénél, mert egyszerűen nem tudom szakmai alapon bírálni a javaslatot, hiszen nem ismerem a javaslatot, így nehéz is lenne ezt megtennem. És ez nem azért fáj nekem, vagy zavar engem, mert az a hathetes munkám, amit 2011-ben fektettem abba, amikor még azzal hülyítettek minket, hogy ez a javaslat 2011 első felében lesz elfogadva, utánajártam dolgoknak, és a külföldi példákat is átnéztem, hogy ez most kukába került és értelmetlenné vált. Nem ez fáj nekem, ez is természetesen, hanem sokkal inkább az, hogy az a több tucat ember, aki, úgy gondolom, hogy ért ehhez, és akinek kikértem a véleményét, azoknak ez nem fog tudni megfelelőképpen érvényesülni, nem fogom tudni elmondani a kritikáikat, mivel erre önök nem adtak nekem lehetőséget.

És igen, valóban, az időhúzás konzerválja azt a rossz állapotot, ami jelenleg van az agrárkamarai rendszerben, de ezt pont önök tették meg az elmúlt másfél évben. Most nem hiszem, hogy a szeptember 10-éig elkövetkező két hónapon múlna ennek az egész rendszernek az átalakítási sikere vagy éppen kudarca.

Az az érvelés pedig, hogy a MOSZ-nak eljuttatták ezt a javaslatot: könyörgöm, én aztán meg végképp nem vagyok a MOSZ tagja. Tehát az, hogy a szocialisták és a Fideszhez közel álló szervezetek egymás között megegyeztek az új agrárkamarai törvényben, ezt én elhiszem vagy el tudom fogadni, csak ehhez nekem végképp nincsen semmi közöm.

Ha már ennyire sürgős ez a javaslat vagy bármi egyéb, akkor arra szeretném megkérni a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy legközelebb legalább azt megtehetnék, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumnak szólnak, hogy egy ilyen javaslatnál ne csak önökhöz juttassák el a javaslat melletti érveléshez az anyagot, hanem küldhetnének nekünk is az ellenérvekkel vagy az esetleges felmerült problémákkal kapcsolatban egy kis konzervanyagot, és akkor máris tudnám felkészülés nélkül szakmailag is bírálni ezt a javaslatot, nem pedig csak a jelen behozatali formát tudnám bírálni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két perc, Jakab István, öné a szó.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jelezném a jobbikos képviselőtársaim felé is, meggyőződésem, hogy egy jó gazdasági szervezetet épít Magyarország, és ennek most a lehetősége a magyar parlament kezében van. Tehát lehet, hogy bizonyos ügyekben késésben voltunk, de meg kell mondjam, hogy mindenki pontosan tudta - mint ahogy elmondta Magyar Zoltán képviselőtársam is -, hogy a gazdasági kamarák újjászervezése nélkül nem lehet a magyar gazdaságot pályára állítani, nem lehet lendületet adni, nem lehet stabilizálni a helyzetét, és ha nincs fix pont az elindulás esetében, akkor bizony nem lesz egy megfelelő tempó sem a fejlődésben. Tehát, képviselőtársam, én illő tisztelettel és őszinte szakmai barátsággal közelítek abban az értelemben, hogy van és lesz közös feladatunk, közös munkánk, ez a magyar vidék, a magyar agrárgazdaság fejlesztése, építése.

Képviselőtársaim említették, hogy milyen gondokkal küzdöttünk. Szeretném jelezni, egy tízezres kamarai tagság kétszáz fizetett tanácsadóval... - és csak egy példát hadd mondjak önnek. Az egyik megyében 13 ezer területalapú támogatási kérelem benyújtása kapcsán azonos létszámú a falugazdász és a kamarai tanácsadó. A falugazdászok 11 ezer kérelmet fogadtak be, a kamarai tanácsadók pedig 2 ezret.

Képviselőtársam, az uniós forrásokat használjuk fel, és a magyar gazdákat kell szolgálni. Sajnos az a helyzet, nem lehetett tovább várni, az időt kiszámoltuk, időben el kell most végeznünk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő kétperces Győrffy Balázs képviselő úr, Fidesz.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Jobbikos képviselőtársaimnak hadd reagáljak, ha már megszólíttattam. Azzal vádolnak bennünket, hogy nem vesszük figyelembe azt a több százezer jobbikos szavazót, akik önöket ide a parlamentbe juttatták. Képviselőtársaim, azt gondolnám, hogy önök veszik semmibe azt a több százezer embert, hiszen önök nem éltek a lehetőségükkel, meg sem próbálták feldolgozni ezt az anyagot. (Derültség a Jobbik soraiban.)

(19.50)

Most azért hadd mondjam el, bocsánat, a jobbikos képviselők a bizottsági ülést elhagyták, már aki ott volt, mert Magyar Zoltán képviselőtársam még csak a bizottsági ülésre sem jött el. Képviselőtársam, ezt valóban nehéz lehet megmagyarázni az ön által megkérdezett szakértőknek, hogy akkor miért adtak önnek szakmai tanácsokat, amikor ön még a bizottsági ülésen sem volt hajlandó semmilyen szakmai véleményt megfogalmazni, nyilván annak a lehetőségnek a híján, hogy nem volt ott. Azt azért hadd mondjam el, hogy nyolc óra állt rendelkezésre feldolgozni ezt a - megszámoltam - 27 oldalnyi anyagot. Képviselőtársam, most nyilván a lényeg a törvény, és nyilván az indoklás része is fontos, de aki elolvassa a törvényt, gondolom, hogy az megérti ennek a lényegét. Szerintem ezt a 27 oldalt nyolc óra alatt bizonyos szint... (Szilágyi György: Öt és fél!) Nyolc és fél - köszönöm. (Szilágyi György: Öt és fél!) Mennyi? Ez nem igaz, képviselő úr! Délelőtt már mindenkinek a rendelkezésére állt az anyag az interneten. Az én számolásom szerint - de majd kijavít, ha nem így van - nyolc óra állt rendelkezésre, hogy feldolgozzák ezt az anyagot. Szeretném mondani, hogy önök meg sem próbálták ezt a 27 oldalt nyolc óra alatt elolvasni, ahhoz érdemi szakmai véleményt megfogalmazni. Szerintem ezzel nem nekünk, hanem önöknek kell majd elszámolniuk a szavazóiknak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kétpercesek következnek. Ékes József képviselő úr, Fidesz.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tényleg nem szaporítva a szót, Magyar Zoltán képviselőtársam egészen biztosan - Győrffy Balázs most elmondta, hogy ő nem volt ott a bizottsági ülésen - végigolvasta magát a kamarai törvényt, és egészen biztos, hogy találkozik azokkal a gondolatokkal, legalábbis a törvényben, amelyekről ő már 2011. év elején a különböző szakértőkkel, a vállalkozókkal már konzultált, és próbálta a parlament előtt is érvekkel alátámasztani.

Bízom benne, hogy maga a törvény szimpatikus lesz a Jobbik képviselőinek is, így Szilágyi képviselőtársamnak is. Maga a szervezés, a kamarai tagságra való buzdítás, egyrészt ha a parlament ezt elfogadja, akkor önöknek is és minden parlamenti képviselőnek a saját háza táján, a saját környezetében, a saját választóival, a saját agrárvállalkozást művelőkkel lesz egy olyan esélye, lehetősége, hogy konzultálja végig, miért fontos ez, miért kell a belépés, miért kell, hogy valóban erős érdekképviselete legyen egy-egy ágazatnak a kamarán belül, és valóban Magyarországon egyéb más törvényekkel együtt egy olyan erős kamarai tagsági rendszer és olyan erős jogosultság jöjjön létre, amely alapján tényleg kellőképpen tudja védeni a hazai termékeket, minden egyes ágazatát, akár az őstermelőt, akár az egyéni vállalkozót, akár a pálinkafőzőt vagy az élelmiszer-feldolgozót, vagy aki járulékos, egyéb más tevékenységgel foglalkozik, hogy valóban az az áldatlan állapot, ami Magyarországon a 22 év folyamán kialakult, lehetőleg minél gyorsabban megszűnjön, és egy határozott, kemény kamarai tagsággal rendelkező, határozottsággal bíró és jogosítvánnyal bíró szervezet tudjon felállni, és tudja megkezdeni a tevékenységét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre következik Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem lezárni ezt a kérdést Győrffy Balázs képviselőtársammal, de muszáj tisztáznom, hogy ma két bizottsági ülés volt. A délelőttin természetesen menetrend szerint ott voltam, a rendkívüli délutáni bizottsági ülésen nem tudok részt venni akkor, ha - most igyekszem pontosan mondani - a világörökségről, az állattenyésztésről és az állami vagyonról szóló törvény vitája zajlik közben a parlamentben, ahol mindhárom területen érintett voltam különböző módosító indítványokkal. Úgyhogy ezek után nem hiszem, hogy én lennék a bűnös, ha nem tudok elmenni egy bizottsági ülésre. Talán nem akkorra kellene összehívni a bizottsági üléseket, amikor egyébként plenáris ülés van. Ez eleve szerintem egy agyrém, és már az elmúlt két évben sem bírtam megszokni és megérteni, hogy mindkét helyen a képviselői eskümből fakadóan részt kell vennem, helyt kell állnom; nem várható el tőlem, hogy egyszerre két helyen legyek, még 2012-ben sem. Úgyhogy inkább azon kellene módosítaniuk, hogy legyenek szívesek dolgozni a hét többi napján is, ne csak hétfőn és kedden, és akkor talán nem esnénk ebbe a problémába, hogy egyszerre két helyen kelljen jelen lennem.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Sáringer-Kenyeres Tamás képviselő úr, KDNP.

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, nagyjából elhangzott az államtitkár úrtól, illetve a hozzászólóktól az a vélemény, ami a frakció véleménye, így azokat nem kívánnám megismételni. Egyre viszont szeretném felhívni a figyelmet mindenképpen, hogy az agrárkamarai törvény, amely előttünk fekszik, önmagában kevés ahhoz, hogy egy jó agrárkamara működjön Magyarországon, ahol szükséges lesz majd megfelelő módon felépíteni ezt az agrárkamarát, megtölteni megfelelő tartalommal, illetve egy jó alapszabállyal, egy kellő méretű, mértékű tagsággal együtt valóban egy olyan szervezet alakulhat ki, egy köztestület alakulhat ki, amely el fogja látni azokat a funkciókat, amikre ma az aktívan gazdálkodó embereknek szükségük van. Természetesen a jelenleg működő Agrárkamarában is fellelhetők ezek a pillanatok, amelyek a gazdálkodókat szolgálják, de úgy tűnik, hogy ez nem kellő mértékben fordul elő.

Szeretném felhívni a figyelmét mindazoknak, akiket érdekel, hogy az Agrárkamara jelenlegi törvénytervezetében van egy nagyon fontos fél oldal, amelyről eddig még senki sem ejtett szót, ezért talán érdekességképpen érdemes meghallgatni. "Az Agrárkamara tagjai részére térítésmentes alapszolgáltatásként" - és jön a felsorolás - "biztosítja a kamarai ügyfélszolgálat igénybevételét, szakmai konferenciákon való részvételt, agrometeorológiai tájékoztatást ad, közreműködik a tagokat érintő hatósági vagy más szerv előtti eljárás megindításához szükséges kérelembeadvány összeállításában, tájékoztatást nyújt földügyekkel kapcsolatosan, a földtulajdonnal, a földhasználattal és a földforgalmazással összefüggő kérdésekben. A tag kérelmére tanácsadás keretében tájékoztatást ad a tevékenységét érintő közösségi támogatási lehetőségekről, gazdasági és jogi információkhoz, finanszírozási lehetőségekhez egységes támogatási kérelem összeállításában és annak elektronikus benyújtásában közreműködik, növényvédelmi előrejelzést ad, piaci információkat ad, általános információt szolgáltat a piaci szereplők minősítéséről." Ez csak egy rövid felsorolás volt azokból, amik ebben a kamarai tervezetben szerepelnek. Aki a mezőgazdaságban dolgozik és abból él, pontosan tudja, hogy az itt szereplő információknak ingyenesen történő biztosítása egy családi gazdálkodónak, egy egyéni vállalkozónak, egy kistermelőnek milyen óriási jelentőséggel bír. Ezért valószínű, hogy megéri a kamarai tagsági díjat fizetni, hiszen olyan ellenszolgáltatásban részesül, amit eddig nem tudott megkapni vagy különböző forrásokból kellett begyűjtenie.

Ha csak a saját szakterületemet emelném ki, a növényvédelmi előrejelzés jelenleg nem elérhető a gazdálkodók számára, vagy amilyen előrejelzések elérhetők, azok általában különböző cégek által biztosítottak, ami mögé természetesen gondoljuk oda azt is, hogy orientálni fogják a tisztelt felhasználót arra, hogy azt a készítményt használja, amiről ő előrejelzést biztosít, csatolja mellé az orientáló - és akkor finoman fejeztem ki magam - információt. Tehát ilyen szempontból például az agrárkamara olyan előrejelzést fog biztosítani, ami független lesz a különböző piaci befolyásoktól, legalábbis reménykedünk benne. De hogy ez független legyen, ezt a kamarai tagság kell hogy elérje majd az elkövetkezendő időszak kamarai vezetésénél, amelyet természetesen saját maguk fognak választani, így megvalósul az is, hogy a kamara alulról, a tagság kialakult, vezetőkről vagy leendő vezetőkről kialakult véleménye alapján fogja azt megválasztani reményeink szerint. Nyilván ezt egy jó alapszabály és szervezeti és működési szabályzat be fogja határolni, és mondhatnám azt is, hogy ezt a csontvázat, amit mi biztosítunk a kamarai törvénytervezet formájában, azt majd szépen fel fogják öltöztetni, és el fogják látni a megfelelő tartalommal.

Úgy gondolom, hogy kiindulópontnak a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény elegendő ahhoz, hogy létrejöhessenek azok a szándékok, amelyeket a képviselőtársaim korábban is megemlítettek, és reménykedünk abban, hogy ha nem is hibátlan ez a törvény, akkor majd ahogyan felmerülnek a problémák, úgy különböző módosításokkal élve, szükség szerint akár a parlament előtt is, de javítani tudunk ezen a törvényen, mint ahogy minden jó szándékot el kell ismerni és be kell építeni a törvénykezésbe a mi részünkről.

(20.00)

Ez az alapgondolat, ami engem meghatározott a kamarai törvény megítélésénél, illetve én magam is nyújtottam be hozzá módosító indítványokat, olyan indítványokat, amelyeket korábban a gazdálkodók már jeleztek felénk, hogy igényük lenne egy leendőbeli agrárkamarai törvény esetében. Nagyon fontos dolog, hogy a módosító indítványként bent van a más hivatásrendi kamarákkal történő együttműködés. Szakmai együttműködésre gondolok, tehát az olyan típusúakra például, mint az Állatorvosi Kamarával együttműködésben fogja az Agrárkamara nyilván az állattenyésztés és az állatorvoslás kapcsán felmerülő problémákat megoldani, a növényvédelmieket a Növényvédő Mérnöki Kamarán keresztül, a vadászattal kapcsolatban felmerülő kérdéseket nyilván a vadászok kamaráján keresztül fogják, illetve a hegyközségek is becsatlakoznak ebbe a rendszerbe, és tudják ellátni a tagságot a megfelelő, illetve a legmagasabb színvonalú információkkal.

Miért hivatkozom állandóan erre a legmagasabb szintű információra? Azért hivatkozom erre, mert a gazdálkodóknak erre alapvetően szükségük van, illetve a fogyasztóknak is alapvetően szükségük van arra, hogy a Magyarországon megtermelt termékek a legmodernebb technológiával, a legbiztonságosabb tudásanyag szerint kerüljenek a piacra. A tudásanyag szerint alatt azt értem, hogy a legmodernebb készítmények, a legbiztonságosabb készítmények által kezelt növények, illetve a legbiztonságosabb technikával gyógyított állati termékek kerüljenek a piacra, a piacok polcára, mind a kistermelői piacokra, mind pedig a nagybani piacokra, általában az élelmiszer-fogyasztók asztalára. Nemcsak a hazaiakra gondolok, hanem itt természetesen az exportra is.

Összességében magára az agrárkamarai törvényre annyit még szeretnék reagálni, hogy ez a harmadik változat, amit a kezemben tartok, illetve volt egy negyedik is, így volt miről megbeszélést tartani, amikor a kamarai törvény előkészítése volt.

Én képviselőtársaimnak a Jobbik részéről annyiban reagálnék, hogy én először arról, hogy agrárkamarai törvény van előkészülőben, magától az Agrárkamarától értesültem, utána utánajártam a dolgoknak, és megkaptuk az előterjesztést, említettem, hogy többfélét. Itt az utolsó verzió van, amit az egyeztetések szerint számomra elfogadhatónak minősítek, és azt kérem képviselőtársaimtól, a KDNP-s képviselőtársaimtól, hogy majd a szavazás során, a módosító indítványokkal természetesen kibővítve, azokkal együtt fogadják el, és szavazzák meg ezt a törvényjavaslatot, természetesen kérve az előterjesztőt, a kormányt, hogy majdan, amikor előjönnek azok az első gyerekbetegségek, amelyek általában egy törvényhozás során előjöhetnek, akkor éljenek a módosítás lehetőségével, és terjesszék elénk a jobbító szándékú javaslataikat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Pócs János képviselő úrnak, Fidesz.

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha az államtitkár úrra ránézek, akkor nem egészen úgy néz ki, mint aki el van keseredve, és vigasztalni kell. Én azért mégis azt szeretném mondani, hogy tisztelt képviselőtársaim, higgyék el, ez az új agrárkamarai törvénytervezet a legjobb előterjesztés. Azért a legjobb előterjesztés, mert az idő igazolni fogja, azért a legjobb előterjesztés, mert az ellenzéki képviselőknek nincs hozzá véleményük, nincs hozzá kritikájuk. Az a kritika, hogy nem volt idő, kevés volt 20 oldalt átolvasni 5 óra alatt, ez nem igaz! Minden képviselőnek vagy minden frakciónak megvan a háta mögött a szakmai szervezet, akik pár óra alatt vagy pár perc alatt véleményezni tudják. Ha az ellenzéki képviselőknek kritikájuk lett volna ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban, akkor eljöttek volna a bizottsági ülésre, és elmondták volna. Azért nem mondták el, mert látják a különbséget az előző agrárkamarai törvény és a mostani agrárkamarai törvény között.

Képviselőtársaim! Azt, ugye, nem akarják elhitetni, hogy amit Sáringer-Kenyeres Tamás képviselőtársam felsorolt, azok az érvek, amelyek arról szólnak, hogy ez az agrárkamarai törvény fogja a gazdálkodók kezét, szakmai alapon, nem a nagyüzemeknek, amelyek kiváló jogászokkal és felkészült agrármérnökökkel vannak tele, hanem ami mindkettőnknek, a kis- és középvállalkozóknak, a gazdálkodóknak kötelességünk, és azt vállaltuk, hogy fogjuk a kezüket szakmai alapon, ez az agrárkamarai törvény erről szól. Ezért nem tudnak vele vitatkozni, ezért nem jöttek el a bizottságba, mert nincsenek vele szemben érveik. Úgyhogy, államtitkár úr, egészen biztos lehet benne, hogy ez egy jól kidolgozott és tökéletes anyag, amit egyébként nem az ellenzéki képviselők - mert politikától és pártállástól függően az ellenzéki képviselőnek mégiscsak az a dolga, hogy bírálja, ha van mit bírálni -, hanem az idő fogja igazolni. És ha az idő ebben módosításokat fog javasolni, akkor a kormány egészen biztos, hogy a gazdák, a mezőgazdaság érdekében ezeket a módosításokat meg fogja tenni.

Én azt kérem a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy egy kicsike kis jóindulattal, de fogadjuk el és támogassuk ezt a törvénytervezetet.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két perc, Sáringer-Kenyeres Tamás képviselő úr, KDNP.

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Pócs János képviselőtársamhoz szeretnék csatlakozni. Valóban így igaz, a mezőgazdasági bizottsági ülésen is elhangzott, és azért mondanám el, mert képviselőtársaim nem voltak ott a Jobbik részéről, hogy tulajdonképpen a jelenleg úgymond nagyüzemi, nagyban gazdálkodóknak erre a kamarára olyan nagy szükségük nincs; ők rendelkeznek agrármérnökkel, rendelkeznek növényvédő mérnökkel, rendelkeznek jogásszal, mindennel rendelkeznek, ami a gazdálkodáshoz szükséges. Ez a kamara igenis a családi, kis területen, illetve egyéni vállalkozásként, mikro- és makrovállalkozások formájában történő gazdálkodók életét fogja segíteni, tehát ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha ezeket veszem alapul, hogy kiket segít, akkor viszont nem lehet késlekedni, ez meg egy másik fele. Nem kioktatásként mondom, csak azt mondom, ez is egy tény, ami amellett van, hogy ezt a törvényjavaslatot igenis el kell fogadni; az a baj, hogy eddig még nem fogadtuk el.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két perc, Szilágyi György képviselő úr, Jobbik.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt nem értem, minthogyha nem is figyelnének oda arra, amit mondunk. Tehát ön elmondta most ismételten, amit egyszer már képviselőtársam elmondott, hogy miért nem volt ott a bizottsági ülésen: mert sokkal fontosabb dolga volt itt, mert önök úgy állítják össze, hogy bent kelljen lenni a bizottsági ülésen is, meg hasonlók. Egyszer elmondtuk, legalább arra figyeljenek oda, amit mondunk!

Pócs képviselő úr, ugyanez önnek is. Mondjon egyetlenegy olyan mondatot itt, tőlünk, mert az MSZP-től meg az LMP-től nem tud, mert ismét közlöm, hogy ők már nincsenek a Házban körülbelül 3-4 órája, de mondjon egyetlenegy olyan mondatot most tőlünk itt, az elmúlt időszakban, amikor bíráltuk ezt a törvényt. Nem bíráltuk a törvénytervezetet. Egy dolgot bíráltunk ebben a törvénytervezetben, azt, hogy kevés időnk volt arra, hogy ezt a törvényt átnézzük, hogy ehhez a törvényjavaslathoz módosítókat tudjunk benyújtani, tehát érdemben mondjon, idézzen vissza egyetlenegy olyan mondatot, amikor azt mondtuk, bármelyik paragrafusra, és elkezdtünk volna ezen vitatkozni. Nem volt ilyen! Akkor miért mondja azt, hogy mi bíráljuk azért, mert ellenzékből nekünk bírálni kell? Nem azt bíráltuk! Azt bíráljuk, hogy mennyi időt hagynak ennek a törvénynek egy általunk is elmondott, egyébként egy nagyon-nagyon fontos törvényről van szó, hogy egy ilyen nagyon fontos törvény tanulmányozására, az átnézésére, arra, hogy felelősségteljesen tudjunk dönteni erről a törvényről, mennyi időt hagynak. Ez volt az egyetlen, amit bíráltunk eddig, hiszen elmondta képviselőtársam is, mivel nem tudtuk átnézni, és nem tudtuk megfelelően ezt a törvényt megkapni a megfelelő időben, ezért nem is bíráljuk ezt a törvényt a jelen pillanatban, mert majd ahhoz több idő kell, hogy átnézzük. Nem bíráltuk egyetlenegy mondatunkkal sem!

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kétpercesek, Sáringer-Kenyeres Tamás, KDNP.

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak annyit szeretnék reagálni, hogy nem tudom, képviselőtársaim a Jobbik részéről miért gondolják azt, hogy jobban le vannak terhelve, mint mi. Hárman ülnek abban a bizottságban a Jobbik részéről. El nem tudom képzelni, hogy egy nem ért volna rá, hogy ott maradjon, és részt vegyen velünk a vitában. Nem tudom elképzelni, hogy miért.

Tessék megnézni a parlamenti jegyzőkönyvet! A mezőgazdasági bizottság ülése előtt kettő perccel fejeztem be a vezérszónokit a szociális beszámolóról, onnét mentem oda. Mi is bőven le vagyunk terhelve munkával, de vesszük a fáradságot, erre kaptunk mandátumot, intézzük a dolgunkat, és most is itt ülünk, amikor úgy érzem, hogy egyébként olyan dolgokról vitatkozunk, ami teljesen fölösleges, többek között az én mostani hozzászólásom is teljesen fölösleges, mert látom, hogy mosolyognak rajta. (Zaj a Jobbik soraiban.) Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Győrffy Balázs képviselő úr.

(20.10)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szilágyi képviselőtársamat a tények vonatkozásában hadd világosítsam fel. A Jobbik két fővel képviseltette magát a bizottsági ülésen. Ha azt mondom, hogy két percig voltak jelen, akkor talán nem túlzok, de legyen három, és akkor biztos, hogy belefér. Ők onnan kijöttek, Magyar képviselő úrnak onnantól kezdve lett volna lehetősége a bizottsági ülésen részt venni, hisz ez a két képviselőtársa az előbb említett agrártémájú törvények vonatkozásában itt a plenáris ülésen tudta volna a Jobbikot képviselni. Mindez nem történt meg. Hogy ezt önök hogy szervezik, hogy nem, azt természetesen nem tisztem bírálni, de azt azért elmondanám, hogy Sáringer képviselőtársam az előbb szövegszerűen ismertette a törvény egy szakaszát, de Magyar képviselőtársam éppen telefonált. Tehát amikor lehetősége lett volna felismerni a szöveget felolvasás formájában, akkor sem élt a lehetőséggel. Javaslom, hogy vagy olvasással, vagy odafigyeléssel próbálják behozni ezt a szakmai lemaradást.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Kettő perc, Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak tényleg a tisztánlátás kedvéért: a 17 órai bizottsági ülésen két képviselőtársam - ahogy Győrffy képviselőtársam említette - jelen volt, de nem voltak hajlandók részt venni abban a kutyakomédiában, amit önök létrehoztak. 17 óráig lehetett benyújtani a módosító indítványokat, tehát már nem is lett volna miről érdemben beszélgetnünk. Milyen vita alakulhatna ki egy bizottsági ülésen, amikor a módosító indítványok benyújtására már nem volt lehetőségünk? Nem is értem, hogy akkor itt milyen számonkérésről lehet szó. Nekem pedig itt a Házban kellett helytállnom, az én módosító javaslataimról volt szó, nyilván nekem kellett őket megvédenem.

Még egyszer szeretném alátámasztani, nem tudom, hogy jó-e ez a javaslat, elolvastam kétszer a rendelkezésre álló időben, és azért telefonáltam, hogy egy-két részletkérdést megkérdezzek azoktól, akik nálam jobban értenek ahhoz a paragrafushoz. Amennyi ez alatt a két olvasás alatt lejött, nem elég arra, hogy érdemben hozzá tudjak szólni, illetve nem elég ahhoz, hogy érdemben módosító indítványokat tudjunk benyújtani. Nem hiszem, hogy ezt bárkinek is lehet vitatnia.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A következő hozzászóló Ódor Ferenc képviselő úr, Fidesz.

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Meghagyva ezt a vitát, hogy mikor és ki hol van, arról beszéljünk, hogy miért is jó, mit fog majd elősegíteni, milyen célokat tud majd elérni vele az agrártársadalom. Azt gondolom, azt egy nagyon fontos kérdés, hogy vajon mi volt a célja a kormánynak a beterjesztéssel. A cél a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazatának az erősítése. Hogy milyen eszközökkel? Az előbb Sáringer képviselőtársam elmondta, hogy milyen segítségeket tud adni az agrártársadalom tagjainak: a gazdálkodók piacra jutásának elősegítését, a versenyképesség növelését, az Európai Unió közös agrárpolitikájához való megfelelőségünk biztosítását, a vidékfejlesztés ügyének előmozdítását, az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek minél szélesebb körű integrálását, tájékoztatását. Ezek azok a fő célok, amiért érdemes felvállalni ezt a még vitatható kérdést is, hogy vajon elegendő idő állt-e rendelkezésünkre vagy kevés idő.

Itt vagyunk és látjuk, hogy ha a tavaszi rendkívüli ülésszak meghosszabbításában ezt nem oldjuk meg, akkor hónapokkal csúszik mindez a lehetőség és feladat a kamara újraszervezésében. Azt gondolom, hogy a cél rendkívül fontos, és szövegszerűen, az egész átgondoltságában azt fogja tudni segíteni, hogy az agrártársadalom szervezettebb legyen, nagyobb információmennyiséggel rendelkezzen, magyarul: a szervezettséget, a gazdálkodást, a termelést és az értékesítést fogja tudni segíteni.

Mindezen fontos célok mellett nem mondom, hogy eltörpül, de jelentősen kisebb mindaz, ami itt ma elhangzott. Az előterjesztést ezért csak pozitívan lehet tekinteni. Amit a szervezéssel kapcsolatosan leír a törvény, tudomásul kell vennünk, hogy egy jogutódlással létrejövő kamarában ez időt fog igénybe venni. Éppen ezek azok az indokok, amelyek alkalmassá teszik ezt a törvényt arra, hogy ha ilyen vitákkal is, de elfogadásra kerüljön, és legyen egyfajta segítség az elkövetkezendőkben.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Ékes József képviselő úr!

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tényleg utoljára szólok ebben a kérdéskörben. Egy biztos, az dicsérendő, hogy a Jobbik, annak ellenére, hogy arra hivatkozik, hogy nem tudta időben áttanulmányozni és nem tudott megfelelő szakértőkkel konzultálni ebben a kérdésben, mégis itt van az ülésteremben, és megpróbálja a vitát a Fidesz-KDNP-vel együtt lefolytatni. Szomorú az, hogy sem az MSZP, sem az LMP nincs itt az ülésen, pedig egészen biztos, hogy millió kifogást találtak volna a törvénnyel kapcsolatosan.

Még egyszer arra kérek mindenkit, hogy ha ez elfogadásra kerül, akkor utána mindenki érezze át annak fontosságát, hogy az eddig működő húsz különböző kamarai szervezettel szemben tényleg egy olyan testület fog felállni, amelyik széles merítéssel tudja biztosítani és garantálni akár a működést, akár a beszerzést, akár az export-import kérdését, vagy akár a hatósági feladatok ésszerűsítésével egy olyan kamarai rendszert kialakítani, amivel a legkisebb hazai vállalkozótól a legnagyobbikig meg fogja találni azt a szerepvállalást, amit egy kamarának Európában és a világban is nyújtania kell a saját tagjai számára, és valóban, ha eltérő tagdíjviszonyulások között is, de mindenki kellőképpen tud támaszkodni majd a kamarai rendszerre. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, ezért az összevont általános és részletes vitát lezárom.

Kérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e válaszolni. (Dr. Budai Gyula: Igen.) Igen, megadom a szót Budai Gyula államtitkár úrnak, az előterjesztőnek.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért egy dolgot tisztázzunk már egymással! Szilágyi György barátomat nagyra tartom, mert sok jó gondolatot mond, de azért lépjünk már vissza egy picit a realitások talajára. Van önöknek egy olyan szakértőjük a frakcióban, aki előtt ez a kérdés ismert, nem most hallott először az agrárkamarával kapcsolatos problémákról. Én ott voltam a bizottsági ülésen, és mielőtt ő elhagyta az üléstermet, kritizálta ezt a jogszabályt. Persze, azzal állt fel, hogy nem volt elegendő ideje, hogy felkészüljön, nem ismeri a törvény szövegét, öt óráig lehetett beadni módosító indítványt. Voltak olyan kifogásai, amelyekkel igazából nem tudok egyetérteni, mert aki ennek a területnek az ismerője, annak véleményem szerint nem kell nagy felkészülés, hogy ebben a kérdésben elmondja a véleményét, ha valamivel nem ért egyet, akkor azt megfelelő módon juttassa érvényre. Varga Gézának volt lehetősége, és ismeri a jelenlegi agrárkamarai rendszert.

Kedves jobbikos képviselőtársaim, megint egy álvitának érzem azt, ami most a parlamentben folyik. Az, hogy a szocialisták meg az LMP miért nincs itt, az az ő problémájuk, de azért itt lehetne szakmai vitát is folytatni, és nem mindig azt kellene mondaniuk, hogy nem kívánnak ebben részt venni, mert a Jobbiknak van elképzelése arról, hogy milyen agrárkamara legyen. Ahogy Magyar Zoltán képviselőtársunk is mondta, ő már nagyon régen konzultál szakértőkkel - most is hívott fel szakértőt -, akkor csak van valamilyen elképzelése az agrárkamaráról. És az a két képviselőtársa, aki bejött a bizottsági ülésre, az elképzelését elmondhatta volna, és esetlegesen azokat a jobbító javaslatokat is, amelyek az önök elképzeléseiben szerepelnek, hozzátehette volna. Ne haragudjon, én nem nagyon tudom elfogadni az önök érvelését. Aki az elmúlt nyolc-tíz évet az agráriumban töltötte el, mint én vagy Jakab István érdek-képviseleti vezetőként, annak azért van valami elképzelése arról, hogy hogyan működött az az agrárkamara, amely helyett most egy teljesen más szemléletű, egy centralizált, nem a megyékre, hanem területi elven épülő agrárkamarát képzelünk el.

(20.20)

Ez egy szakmai vita, képviselő uraim, egy szakmai vita, hogy maradjon az a szervezet, ami 10 ezer tagot számlál, és kismértékben képviseli az agráriumban szereplők érdekeit, vagy jöjjön egy nagyobb merítés, ami sokkal bővebben, nemcsak agrár-, hanem az élelmiszer-gazdasági és vidékfejlesztési kamaraként is kell hogy szerepeljen, és közel 400 ezer szereplőt fog össze. Ezen szereplők között valóban mi nem a nagyüzemeknek kívánunk kedvezni, hanem azok a módosító indítványok, amelyek bejöttek például a tagdíj vonatkozásában - hogy meghúzunk egy felső limitet, és abból lefele bontjuk a tagdíjfizetési kötelezettséget -, lényegében olyan lehetőséget adnak, hogy a kisebb vállalkozások is tudják az érdeküket érvényesíteni ebben a kamarában. Ez a demokratizmus elve, az egy tag egy szavazat, képviselő urak.

Vannak olyan dolgok, amikhez nem kell nagy jogászi elme, hanem a józan paraszti ész vagy egy pici jártasság ebben a világban hozzásegít ahhoz, hogy ebben a kérdésben elmondjuk a véleményünket. Pontosan ezért nem szükséges politikai térre terelni ezt az egész dolgot. Ez egy szakmai dolog, higgyék el nekem. Az, hogy a magyar agrárszektornak egy olyan átfogó, egy olyan képviselete van, amely nemcsak Magyarországon, hanem Európában is megfelelő súllyal tud fellépni, ez egy nagyon nemes dolog, és nemcsak arról szól, hogy a szereplőket képviseljük, hanem ez egy komoly gazdasági egységként tud fellépni a Magyarországon levő nagyvállalatokkal, multikkal és mindenkivel szemben. Az új agrárkamarai törvény ezen szektor szereplőinek a versenyképességét növeli. Erről vitatkozunk, hogy ez mennyire jó nekünk, vagy mennyire nem jó. Én ebben a kérdéskörben állok a rendelkezésükre, és ezt a vitát le lehet folytatni.

Varga Gézát például azért nem értem, mert ő folyamatosan bírálja a Magoszt, amikor ő 2005-ben ennek a Magosznak az egyik jelentős szereplője volt a tüntetések során, most meg savanyú a szőlő, mondhatnám ezt. Ő nagyon jól tudja, hogy mi volt az elképzelése a Magosznak az agrárkamaráról. Ne jöjjenek nekem ilyen dolgokkal, mert én a képviselő úrnál egy picit régebb óta vagyok ebben a közegben (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.), és nagyobb rálátásom van ebben a dologban. Azt gondolom, hogy ezek a dolgok szerintem szakmai szempontok alapján kezelhetők.

Örülök egyébként, hogy Szilágyi György képviselőtársam új oldaláról mutatja meg önmagát, az agráriumhoz is ért. Nagyon örülök, mert eddig azt hittem, hogy máshoz ért, a sporthoz, most rájöttem, hogy az agráriumhoz is, és ez nagyon jó dolog, mert a magyar parlamentnek ilyen sokoldalú képviselőkre szüksége van, azt gondolom. (Szilágyi György: Azért van ön is ennyi szerepben.)

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Azt gondolom, hogy a kormánypárti képviselők, akik valóban ebből a szakmából jöttek, akik valóban ismerik ezt a közeget, akár Jakab István, akár Pócs János, akár Győrffy Balázs vagy Obreczán Ferenc, valami közük van a magyar gazdákhoz. Láttak már magyar gazdát, átéltek már krízishelyzeteket, voltak a barikádnak azon az oldalán, ahol önök soha nem voltak még. Azt gondolom, hogy legalább akkor ezt a tiszteletet adjuk meg nekik. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Rendőrök voltak? - Derültség a Jobbik padsoraiban. - Az elnök csenget.) Nem, képviselő úr. Amikor ön még szerintem azt sem tudta, hogy mi az, hogy magyar gazda, mi már 2005-ben a téren kétezer traktorral tüntettünk a kormány ellen. Érti, képviselő úr? (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból. - Az elnök csenget.)

Képviselő úr, csinálják jobban! Ha jobban csinálták volna, akkor nem ennyien vannak a magyar parlamentben, hanem többen. Ezt tudom önnek mondani. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Leszünk többen.)

ELNÖK: Államtitkár úr, egy kis türelmet kérek! Képviselőtársaim, és az államtitkár urat is kérem, hogy térjen a tárgyra.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Megpróbálom szakmai mederbe visszaterelni ezt a dolgot. Azt gondolom, hogy ez a törvény pontosan azokat az érdekeket fogja érvényesíteni, amelyek eddig a magyar agráriumban, a magyar élelmiszer-feldolgozó iparban és a vidéken nem érvényesültek.

Én jó szívvel tudom ajánlani, hogy támogassák ezt a törvényt, és tudomásul veszem az ellenzék kritikáit, persze az építő, szakmai jellegű kritikákat, de ahogy a személyeskedő kijelentéseket hallottam, ez elég messze van ettől. Uraim, önök előtt a lehetőség, 2014-ben lehet bizonyítani. Sok sikert kívánok önöknek! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   121-145   145-190   191-192      Ülésnap adatai