Felszólalás adatai

A Ház 213 igen szavazattal, 80 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Pócs János, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a vidékfejlesztési miniszterhez: "Húzóágazat lehet-e a magyar vetőmagtermelés?" címmel. A képviselő urat illeti a szó.

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! "A magyar vetőmag stratégiai termék, gyakorlatilag korlátlanul adható el a világban" - hangzott el a "Vessünk magyar vetőmagot" címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetésen.

Hazánkban jelenleg a mintegy 130 ezer hektáron folyó vetőmagtermelés szempontjából kedvező körülmény, hogy az genetikai módosítástól mentes környezetben és fajtákkal történik. A GMO-mentességet Magyarország gyakorlatilag 2005-ben deklarálta, amikor megtiltotta a Monsanto 810-es génmódosított kukorica termesztését. A génmódosított növények termesztése mellett nehéz érveket találni, és egyre világosabbá válik, hogy a génmentességünk a vetőmagtermelés területén rövid távon is kiaknázható előnyöket rejt. Fontos deklarálnunk, hogy az a magyarnak tekinthető vetőmag, amely hazai nemesítésű és termesztésű.

A Magyarországon megtermelt vetőmagok értéke mintegy 190 milliárd forint. Ebből mintegy 70 milliárd forint értékű vetőmagot használunk fel idehaza. Rövid távon megtérülő befektetés volna a vetőmag külkereskedelmi élénkítése (sic!), a hazai vetőmag-előállítás volumenének növelése. A magyar vetőmag piaca egy aktívabb piacfeltárás eredményeként dinamikusabban bővülhetne, főleg a keleti piacok irányában, de minden olyan orientációban, ahol már átlátják a nagy vetőmag-előállító világcégek üzletpolitikájában és a GMO-szervezetek térhódításában rejlő veszélyeket.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Magyarországon mintegy száz növényfaj 1500 fajtáját termesztik. A fémzárolás a hibrid vetőmagok esetében száz, az öntermékenyülő növények esetén viszont mintegy 25-30 százalékos. Indokolt volna ezt az arányt jelentősen növelni. A hazai termesztésű vetőmagok aránya a kalászosok esetében jó, mintegy 80 százalék körüli, de sajnos a burgonya esetében nem több a 15 százaléknál. Ez az arány tarthatatlan, hiszen a hazai burgonyatermesztés világszínvonalú. Fajtáink a világ bármely fajtájával szemben versenyképesek.

A vetőmagtermesztésben sajnos gondot jelent az öntözött területek alacsony aránya, az öntözhető területek növelésével szélesebben lehetne meghúzni a magyar vetőmagtermesztés határait. A vetőmag-előállítás jelentős haszon termelésére képes, így az ebbe fektetett tőke biztos megtérülésével lehetne számolni egy aktívabb, hatékony külkereskedelem mellett.

Kérdezem tehát az államtitkár urat, hogy van-e tervünk a magyar vetőmag-előállítás és a vetőmagexport növelésére. Húzóágazat lehet-e a magyar vetőmagtermelés?

Várom megtisztelő válaszát. Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Megadom a szót Budai Gyula államtitkár úrnak.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt képviselő úr, engedje meg, hogy két választ fogalmazzak a kérdésére. Az első válaszom az ön feltett kérdésére az, hogy igen, lehet húzóágazat a vetőmagtermelés Magyarországon. Magyarország számára az agrár- és élelmiszer-gazdaság stratégiai ágazatnak minősül. A magyar vidék és ezzel összefüggésben az egész ország sikere jelentős mértékben függ az agrárágazat versenyképességétől és jövedelemtermelő képességétől.

Ön nagyon jól idézte azokat az adatokat, amelyek jelen pillanatban a vetőmagtermelésben meghatározóak. Valóban közel 130 ezer hektáron folyik vetőmagtermelés Magyarországon. Ez egy 190 milliárd forintot felölelő piac. Magyarország az Európai Unióban a harmadik, a világon pedig a kilencedik legjelentősebb exportőrnek minősül vetőmagtermelésben. Ehhez pedig egyrészt hozzájárul az ország adottsága, a vetőmag-termelési és feldolgozási tapasztalatok, a logisztikai előnyök, és mindezek a körülmények tették a legsikeresebb ágazattá. Az is igaz, amit ön mondott, valóban ma Magyarországon közel 100 ezer hektár területet öntöznek, és ennek az öntözött területnek a növelésével a vetőmagtermelést sokkal versenyképesebbé tudnánk tenni. A magyar vetőmagok kiváló minőségűek, jól bírják a hazai klímát, és a Vidékfejlesztési Minisztérium ezért indította azt az akciót, hogy vessünk vetőmagot, vagyis egy kampányt indítottunk. Ennek pedig célja nagyon egyszerű, a magyar vetőmagok piaci arányát új fajták forgalomba hozásával... - korszerű, egészséges magyar élelmiszert szeretnénk előállítani Magyarországon.

Magyarországon a vetőmag-előállítást egy 2003. évi törvény határozza meg. A vetőmagtörvény egy kerettörvény, és a részletes szabályokat egy végrehajtási rendelet fogalmazza meg. A Vidékfejlesztési Minisztérium felismerte az ön által elmondottakat, és megkezdtük ennek a törvénynek és a végrehajtási rendeletnek a módosítását abban a szellemben, amely során szeretnénk érvényesíteni, hogy a magyar vetőmag kimagasló biológiai alap, és a vetőmag pedig nemzetstratégiai alap, illetve érdek.

Valóban igaz, hogy Magyarország jelentős lépéseket tett a kiváló, versenyképes vetőmagfajták védelmében. Ezek a vetőmagok valóban GMO-mentesek, és 2012. január 1-jétől az alaptörvény is garantálja a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét. Ehhez járul hozzá, hogy az Országgyűlés nem olyan régen elfogadta a már régóta szorgalmazott géntörvény módosítását, amely újabb lehetőséget biztosít. Ezen új szabályok alapján Magyarország biztonságot adhat azoknak a termelőknek, akik az elmúlt időszakban jelentős mértékben vették ki a részüket a vetőmagtermelésből, ezáltal az Európai Unióban jelenleg elfogadott két GMO-s termék, a MON 810-es kukorica és az Amflora burgonya tekintetében, illetőleg amennyiben az Európai Unió újabb ilyen növények termesztésbe vonását szorgalmazná, Magyarország lényegesen előrébb tart, és ezen GMO-s termékek vonatkozásában előrébb tartunk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

A válaszom önnek, képviselő úr, hogy nemcsak (Az elnök jelzi az idő leteltét.) vezető szerepet játszunk, nemcsak húzóágazat...

ELNÖK: Államtitkár úr, ha lehet, legyen szíves befejezni.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Bízunk benne, hogy a képviselő úr el tudta dönteni már ennyi idő alatt, hogy elfogadja-e a választ vagy sem, de megkérdezem öntől, képviselő úr, hogy elfogadja-e az államtitkári választ.

(14.50)

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Államtitkár Úr! A nemzeti kormányunk elkötelezett a magyar föld magyar kézben tartása mellett. (Derültség az ellenzék soraiban.) A sikeres magyar mezőgazdaságnak az alapja a magyar föld, a magyar vetőmag, a magyar gazda és a határainkon belül tartható forint.

Köszönöm szépen a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   43-49   49-56   57-63      Ülésnap adatai