Felszólalás adatai

Az elmúlt egy évben az igazságszolgáltatási szervezetrendszer kívül került a jogállami kereteken, hiszen olyan rendelkezések sorát iktatta törvénybe a kétharmados többség, a nemzeti cinizmus rendszere, amelyek komolyan veszélyeztetik a törvényes bíróhoz való jogot, és komoly aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy van-e hatékony ellensúlya az egyetlen személynek a bírói szervezetrendszer élén például a különböző személyi kinevezések tekintetében.

Ugyanakkor az is világosan látszik - és az előttem szóló képviselők erre már szintén utaltak -, hogy arról az indokról, amivel ezt az egész átalakítást a miniszterelnök tavaly beharangozta, hogy majd gyorsít a pereken az igazságszolgáltatási átalakítás, és majd inkább az emberek érdekét fogja szolgálni az új igazságszolgáltatási szervezetrendszer, egész egyszerűen kiderült, hogy hazugság. Nem ez az indok, hiszen pontosan ezek a brutális átalakítások, ezek az ötletrohamok, amelyeket tapasztaltunk az elmúlt egy évben az igazságszolgáltatás területén, pont nem az emberek érdekét szolgálják, éppen nem a perek gyorsítását, hanem az igazságszolgáltatási eljárások lassulását okozzák, jogbizonytalanságot okoznak, fenyegeti jó néhány jogtechnikai húzás a jogbiztonságot, és gyengítik a kiszámíthatóságot mind az állampolgárok, mind az egyes gazdálkodó szervezetek előtt.

Azt látjuk, hogy akkor, amikor egyetlen törvényhozási döntés miatt - gondolok itt a bírói nyugdíjkorhatárral kapcsolatos barmolásra - minimum 30 ezer ügyet kell gyakorlatilag párhuzamosan átszignálni, majd utána a kormány bevezeti a forum shoppingot, ki tudja, milyen érdekektől vezérelve, az bizony a perek elhúzódását jelenti, veszélyezteti az egyes jogi eljárások ésszerű időn belüli befejezéséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülését.

(11.50)

A kormány úgy tesz, mintha lenne koncepciója az igazságszolgáltatás átalakítását illetően, de ahogyan már a választási kampányban is a kormányprogramban nem fedte fel lapjait a kétharmados többség, most is azt látjuk, hogy koncepciója nincsen, pótcselekvés és a fejlécek lecserélése az, amiről ezek a nagyívű átalakítások szólnak, túl azon a hatalmi étvágyon, ami egyébként a Fidesz elmúlt kétéves politikáját a közjogi rendszer teljes spektrumában jelenti.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ezek a törvények, ezek az átalakítások felesleges költségeket és mesterségesen gerjesztett bizonytalanságot hoznak a jogalkalmazói apparátusban, és hogyha elbizonytalanítja a kétharmados többség a jogalkalmazókat, az azt jelenti, hogy elbizonytalanítja a magyar emberek életét is, hiszen nem lehet biztonsággal látni, hogy egyes peres ügyeket valóban azok a bírák fognak megtárgyalni, akikhez objektív eljárási szabályok alapján kiszignálják, vagy a jövő hónapban jön egy újabb jogalkotói húzás, amely alapvetően tereli át a folyamatban lévő jogi ügyeket. És nem állja ki a jogbiztonság próbáját az olyan megoldás, amikor egy alapvetően technikai, végrehajtó jellegű módosító törvénycsomagban belenyúlnak a fórumrendszerbe.

Ha a kormány komolyan venné a jogbiztonság követelményét, akkor ez a törvényjavaslat szigorúan a korábbi szervezeti törvényből fakadó átalakításokra, átnevezésekre koncentrálna, és nem nyúlna bele a fórumrendszerbe. Az, hogy ebben az országban gyakorlatilag félévente nyúl bele az Országgyűlés a bírói fórumrendszerbe, ez a jogbiztonság alapvető sérelme. Senki, aki ma Magyarországon keresi az igazát, senki, aki ebben az országban biztonságot szeretne az üzleti életben, nem lehet biztos abban, hogy a különböző jogvitákat, peres ügyeket hogyan, milyen eljárási szabályok alapján, milyen bíróságok fogják elrendezni.

Nagyon érdekes az, hogy ma egy fontos évfordulót ünnepelhetünk, egyéves évfordulót, tudniillik 2011. november 28-án fogadta el az Országgyűlés a 2011. évi CLXI. törvényt. Ez azért egy ünnepi évforduló, mert a 2011. évi CLXI. törvény az, amelynek, ha úgy tetszik, a kiteljesítésére, végrehajtására most előttünk fekszik a törvényjavaslat, és ha másból nem, például abból látszik, hogy ez a kormány képtelen az ország kormányzására, képtelen arra, hogy az alapvető alkotmányos feladatait úgy is, mint jogszabály-előkészítést, időben elvégezze, hogy egy évet kell várni arra, hogy azok a törvényjavaslatok megszülessenek, amelyek a rendszert, az önök rendszerét működőképessé teszik 2013-ban.

Államtitkár Úr! Mi tartott egy évig? Miért kellett egy évig várni, és most rohamtempóban, néhány nap alatt áttolni az Országgyűlésen ezt a törvényjavaslatot? Ha önök fölkészültek volna a kormányzásra, ha önöknek lenne koncepciójuk az igazságszolgáltatási politikára, már tavaly decemberben itt kellett volna hogy legyen ez a törvényjavaslat. És igen, azt látjuk, hogy ez a mostani törvényjavaslat újra a forum shopping játékát játssza, nem egészen világos az, hogy ott, ahol új fórumhoz rendelnek folyamatban lévő ügyeket, ott a bírák számára biztosítja a törvényjavaslat az ügyek automatikus továbbvitelét. Ha ez nem így van, és az a gyanúnk, hogy ez nem így van, akkor él a gyanú, hogy egész egyszerűen az történik, hogy például a mobilfrekvencia-használati jogosultsággal kapcsolatos bírósági felülvizsgálatnál már megtapasztalt forum shoppingról van szó, egy bírói fórum nem az egyetlen személy, illetve a nemzeti cinizmus rendszerének elvárása szerint dönt, és attól a fórumtól önök elveszik az ügyeket.

Ha pusztán arról lenne szó, hogy ugyanazokat a bírákat, illetve bírói tanácsokat átrendelik egy másik szervezeti egységhez, ez a maga logikáján belül egy ésszerű lépés lenne, viszont erre nem látunk garanciát. És nem szeretnénk azt, hogy ez legyen most már a gyakorlat a nemzeti cinizmus rendszerében, hogy ha egy bírói fórum nem megfelelően dönt, akkor magának a bírói fórumnak a jogosultságát egyes eljárástípusoknál, pertípusoknál egy tollvonással a kétharmados többség megszünteti. És azt is lássuk be, hogy a bírói fórumok mozgatása, a fórumrendszer folyamatos változtatása, ez nem az igazságszolgáltatás minőségén javít, ez nem az úgynevezett végpontokon álló emberek, tehát a jogkereső magyar állampolgárok érdekét szolgálja, ezek a fórumrendszerbeli változtatások vagy a nyugdíjkorhatárral kapcsolatos ámokfutásuk, ez azzal jár, hogy az eljárások tovább fognak húzódni, az embereknek még több időt kell várniuk arra, hogy az igazságot szolgáltassa nekik a bírói szervezetrendszer.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném én is hangsúlyozni azt, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által hozott határozatok felülvizsgálatával kapcsolatos ügyekben első fokon eljárt bírói fórum mozgatása komoly jogbiztonsági, alkotmányossági problémát vet föl, nem látunk arra garanciát, hogy nem az fog folyamatosan ismétlődni, hogy ha egy bírói fórum hoz egy nem tetsző döntést, akkor a bírói fórum hatáskörébe nyúlnak bele. Nem az a gond, államtitkár úr, hogy a Kúria kap egy másodfokú lehetőséget, az a gond, ami első fokon történik. Eddig az ítélőtábla hozott döntést, most önök valamiért az ítélőtábláról ezt az elsőfokú döntési jogosultságot elmozgatják a munkaügyi és közigazgatási bíróságok felé. Miért?

És hogyha azt mondtam, hogy a nagy dolgok eldőltek, akkor azért szeretném megemlíteni azt, hogy az éppen ma egy évvel ezelőtt megszületett törvényjavaslatnál módosító javaslatokkal is az LMP jelezte, hogy minden ésszerű és az emberek érdekét szolgáló indokot nélkülöz az, hogy ez az új bírói szervezeti rendszer egybevarrja a munkaügyi és a közigazgatási bírósági fórumokat. Mind anyagi, mind eljárásjogi szempontból, tehát szakmailag teljesen különböző ügytípusokról, eljárástípusokról van szó, teljesen más típusú anyagi jogi felkészültséget igényel egy munkaügyi és egy közigazgatási peres ügy lezárása, sőt továbbmegyek: nemcsak hogy eljárásjogi, illetve anyagi jogi szempontból teljesen különbözőek a munkaügyi, illetve a közigazgatási perek, hanem történetesen az eljáró bírák részéről is egészen más hozzáállást igényel az, egészen más - hogyan mondjam - pszichológiai felkészültséget igényel az, amikor egy bírónak a hatósággal szemben kell elbírálnia, mondjuk, egy állampolgár kérelmét egy közigazgatási határozat bírói felülvizsgálata során, és egészen más bírói habitust igényel az, amikor egy végletekig kizsigerelt, kizsákmányolt jogkereső állampolgár érdekét kell valamilyen módon megmérni a munkáltatójával szemben. Összekeverni az állammal, az állami hatóságok döntéseivel szembeni pereket a munkaügyi perekkel, szerintem ez tökéletesen indokolatlan.

A konkrét törvényjavaslattal kapcsolatban három felvetése van a Lehet Más a Politika országgyűlési frakciójának. A törvényjavaslat, ha jól emlékszem, 48. §-a érinti az úgynevezett közigazgatási nem peres eljárásokat, és azt mondja, hogy a közigazgatási nem peres eljárásokban, tehát mondjuk akkor, amikor egy versenyhivatali eljárásban bírságot, sokszor százmilliós bírságot szab ki a közigazgatási hatóság, itt egy végzéssel egyetlen bíró, egyetlen bírói fórum egyetlen végzéssel bírálhatja felül egy nem peres eljárásban ezeket a közigazgatási döntéseket, és ilyen esetben - hangsúlyozom még egyszer, súlyos százmilliók forognak kockán - az egyetlen bírói fórum és az egyetlen eljáró bíró fölött semmiféle kontrollrendszer nincsen.

Tekintettel az ilyen jellegű bíróság elé kerülő közigazgatási ügyek súlyára, és ahol egy nem peres eljárásban, tehát szűkített eljárási garanciák mellett egyetlen bíró dönt például súlyos százmilliós bírságok tekintetében, megfontolandó az, hogy még egy kontrollt beépítsen a jogalkotó az eljárásrendszerbe.

(12.00)

Látszólag technikai az a javaslat, ami mentesíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát a zárolások alól. Viszont gondoljunk már bele egy picikét, hogy ez mit jelent! Amikor önök zárolnak, amikor a legújabb, valamelyik száz évvel ezelőtti miniszterelnökről elnevezett megszorító csomagot zúdítják az emberek nyakába, és megszorításokról dönt a kétharmados többség, amelyik ugye, mint tudjuk, nem szokott megszorítani, ne arra figyeljünk, amit mondanak, hanem amit tesznek, akkor nyilvánvaló, hogy a fűnyíróelven, amit megtanultunk az elmúlt 20 évben, ez a KIM előirányzatát is érinti. Tehát a közigazgatási és igazságügyi tárcának is megszorítania kell, de úgy kell megszorítania, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát ez nem érintheti, mint egy alfejezetet.

Magyarul, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nem lehet érvényesíteni a megszorításokat, akkor más címeken lesznek ezek a megszorítások még súlyosabbak. Tehát önök például a pártfogói felügyelet, az Igazságügyi Hivatal pénzéből fognak még többet elvenni, a helyreállító igazságszolgáltatásra meglévő és egyébként is nagyon szerény összegből az áldozatvédelemre, az áldozatsegítésre rendelkezésre álló eszközökből, pénzügyi eszközökből fognak elvenni. Tehát önök most megint egy olyan rendelkezést csempésznek be a törvénybe, aminek az árát a kisemberekkel fizettetik meg. A jogkereső emberek a bűncselekmények áldozataival fizettetik meg azt, hogy önök egy téves gazdaságpolitikai pályán állnak, és a zárolások hatványozottan fogják sújtani például az áldozatvédelmi programokat, például a jogi segítségnyújtás intézményrendszerét. Az, hogy önök a KIM kasszáján belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát mentesítik a zárolások alól, beszéljünk világosan, azt jelenti, hogy az áldozatsegítés, a jogi segítségnyújtás terhére fogják a megszorító csomagot végrehajtani.

Végezetül szeretném megemlíteni azt, hogy miután az LMP az állampolgári részvétel erősítésének pártján áll, mi abban hiszünk, hogy az állampolgári részvétel erősítésével lehet a demokratikus intézményeket az emberekhez közelebb hozni, nem elégednénk meg azzal, hogy az önkormányzati rendeleteket csak az ombudsman viheti adott esetben bírói fórum elé. Szeretnénk kezdeményezni azt, hogy az az állampolgár, akinek jogos érdekét érinti egy önkormányzati rendelet, az is fordulhasson az önkormányzati rendelettel szemben bírósághoz. Az elmúlt másfél évben túl sokat tettek önök nemcsak az alaptörvényi, alapvető közjogi rendelkezésekkel kapcsolatban, hanem például a kiemelt beruházási törvény módosításai során az emberek részvételi jogosultságával szemben, itt a lehetőség arra, hogy bővítsék az állampolgári részvétel lehetőségét. Legyen lehetőségük az embereknek megkeresni az igazukat a bíróságoknál a helyi Döbrögik hatalmaskodásaival szemben.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiban.)