Készült: 2024.05.05.12:56:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

243. ülésnap (2012.11.28.), 12. felszólalás
Felszólaló Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:02


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Kezdem azzal, hogy valóban egy komoly jelentőséggel bíró törvényjavaslat fekszik előttünk. Ez kiderült egyébként abból is, mármint, hogy államtitkár úr is így gondolja, hogy az emelvényről mondta el az expozéját szokásától eltérően, mert általában, kisebb jelentőségű törvényjavaslatoknál a helyéről szokta ezt megtenni. Az is jelzi, hogy ez a törvényjavaslat terjedelmét tekintve - és itt még nem beszéltünk a tartalmi elemekről és azok méltatásáról - közel 250 oldal. 320 szakaszban módosít több mint 50 különböző törvényt a Btk. hatálybalépésének megfelelően.

Éppen ezért én azt gondolom, hogy a benyújtás körülményeiről érdemes volna beszélni, annál is inkább, mert sajnos nem áll módomban államtitkár úrhoz és Varga képviselőtársamhoz hasonló részletességgel elemezni az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Irigylem Varga képviselő urat, mert ennyire részletesen fel tudta dolgozni ez alatt a talán két munkanap alatt ezt a törvényjavaslatot, és feltételezem, nagyra becsülve az ő szakmai tudását, hogy amit felolvasott, bár meglehetősen ritkán nézett fel a papírból, nem a kormány szakértői adták a kezébe, hanem ő maga dolgozta fel az anyagot és írta meg a felszólalását. Annál is inkább, mert tudjuk, hogy fideszes képviselőtársaink nagyon sokszor csodákra képesek, például a választási eljárási törvénnyel kapcsolatban, amikor éjfélkor vitatkoztunk a részletes vita keretében a témáról, és akkor Papcsák képviselő úr elmondta, hogy azért nem tud még beszámolni a bizottsági módosítójavaslat-tervezetről, merthogy az még nincs kész, és még ő sem tudja részletesen elmondani ennek még a legfontosabb elemeit sem. Éjfélkor befejeztük ennek a törvénynek a vitáját, másnap reggel 8 órakor már megérkezett a 65 oldalt kitevő választási eljárási törvénycsomagot módosító bizottsági javaslat az Országgyűlés elnökéhez, illetve bocsánat, a bizottság elnökéhez. Szóval tudjuk, hogy képviselőtársaim csodákra képesek, én sajnos nem.

A benyújtás körülményeiről, mint mondottam, érdemes egy picit több szót ejteni. Pénteken délután, amikor megnéztem a napirendet, akkor a bizottság honlapján még üresen volt hagyva ennek a törvénynek a száma, azaz a hivatalhoz még nem érkezett be ez a jogszabály, mondom, múlt hét pénteken délután. Éppen ezért az alkotmányügyi bizottság reggel 9 órakor kezdődő ülésén mi kértük képviselőtársainkkal azt, hogy napoljuk, halasszuk ennek a törvénynek a megtárgyalását, hogy a képviselőknek legalább az esélyt megadjuk arra, hogy érdemi módon tudjanak felkészülni a szakbizottsági vitára. A plenáris ülésen már valamivel több, mert két munkanap is volt, mármint, hogy a részletszabályokat a 320 paragrafusban, szerintem több ezer törvényhelyet módosító részletszabályokat össze tudjuk vetni esetlegesen a jelenleg hatályossal, és meg tudjuk azt ítélni, hogy valójában ezek módosítása indokolt vagy nem indokolt. Azt gondolom, hogy azt képviselőtársaim is beláthatják, hogy ez lehetetlen vállalkozás.

Államtitkár úr, néztem az órát, csak annál a témánál hét percben fejtette ki azt, hogy csak az informatikai területre milyen mennyiségű és jelentőségű módosító javaslat érkezett ezen a törvényen keresztül.

(9.50)

Még mindehhez hozzátartozik, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez nem az egyetlen törvény volt, amit pénteken késő délután vagy este nyújtottak be, és a Ház hétfőn, illetve a mai napon tárgyalja, hanem a négy napirendhez kapcsolódóan összességében 500 oldalnyi törvényjavaslatot zúdítottak ránk péntek este. Csak hogy plasztikus legyen, elhoztam ezeket, így néz ki. (Felmutatja.) Ugye, önök se gondolják komolyan, hogy föl lehet belőle készülni? Ugye, önök se gondolják komolyan, hogy a képviselői jogok gyakorlására ezzel önök módot adnak?

A szakmai egyeztetésről pedig ne is szóljunk, tisztelt képviselőtársaim. Két véleményt megkaptam egy másik törvényhez, ezt köszönöm szépen, államtitkár úr, de ez nem ehhez tartozik, hanem a következőhöz, ehhez a törvényjavaslathoz semmilyen szakmai véleményt nem láttam. Gondolom, ha lett volna önöknek írásban, akkor ezt a bizottsági kérésemnek megfelelően megküldték volna, ahogy megküldték a másik törvényhez is, amit még egyszer köszönök, de én azt gondolom, hogy azért nincs ehhez, mert nem hagytak időt a szakmai egyeztetésre sem. Speciel azt hallottam hírként a Kúriáról, hogy az a bíró, aki megkapta, hogy nézze meg, egyetért-e az ebben foglaltakkal, nem egészen egy munkanapot kapott határidőként arra, hogy ezt megtegye. Igen tehetségesnek tartom az összes büntető kollégiumban dolgozó és működő kúriai bírót, de azért azt gondolom, hogy megint csak lehetetlent kértek a szakemberektől. Ilyenformán az egyeztetésnek legalább erről az irányáról tudunk, hogy volt, arról fogalmam sincs, hogy az OBH elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a legfőbb ügyész egyáltalán bármilyen véleményt nyilvánított-e a törvényjavaslattal kapcsolatban, erről nemcsak hogy nem hallottunk az államtitkár úrtól, de semmilyen nyomát nem látom. De még ha volt is szakmai egyeztetés, és ezt egy nap alatt sikerült keresztülvinni, azt gondolom, ez legalábbis tartalmi szempontból nem tekinthető szakmai egyeztetésnek, ez csak a jogalkotási törvény kijátszásának tekinthető, így lehet talán definiálni.

Szeretném hangsúlyozni még egyszer, hogy a jogalkotási törvény nem azt írja elő, hogy úgy általában a témáról a törvényjavaslat benyújtását megelőzően egyeztetni kell, hanem azt, hogy konkrétan a benyújtandó törvényjavaslatot kell megküldeni az érintett szakmai szervezeteknek, hatalmi ágaknak, független állami szerveknek, és ők ezt véleményezik, nem úgy általában beszélgetnek a kormánnyal a témáról.

Én úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jogalkotási menetnek, a jogalkotási szabályoknak az ilyen szintű megszegése, áthágása bizony fölveti azt, hogy a köztársasági elnök megint visszaküldi ezt a törvényjavaslatot, mert úgy ítéli meg, hogy az alkotmányban rögzített szabályoknak, illetve az Alkotmánybíróság ebben a tárgykörben hozott két határozatának nem felel meg ez a jogalkotási eljárás. Mi reméltük azt, és erre mutatkozott is némi remény az elmúlt időszakot alapul véve, hogy önök szakítanak ezzel a gyakorlattal, hogy péntek délután nyújtják be a törvényjavaslatokat, és hétfőn kezdi tárgyalni azokat az Országgyűlés. Őszintén sajnálom, hogy ez ebben az esetben nem így volt.

Pár szót, tisztelt képviselőtársaim, a tartalmi részekről, és még egyszer mondom, nem azért nem bocsátkozom konkrét részletekbe, mert ne lehetett volna a 250 oldalból kigyűjteni, mondjuk, tíz olyan pontot, amiről lehet beszélni, a másik 250-et pedig nem érinteni, hanem azért, mert ez a saját magunk átverése lenne. Nem arról van szó, hogy ki tudom-e tölteni a 15 percet, tudok-e annyi témát találni egy törvényben, hanem arról, hogy lehet-e anélkül beszélni egy törvényjavaslatról, hogy arról a képviselő átfogó képet kapna, és ilyet is tudjon kommunikálni az Országgyűlés plenáris ülésén.

Egy azonban első ránézésre látszik, legalábbis én Btké.-t vártam volna, ahogy Varga képviselőtársam mondta, de ez nem az. A Btké., ha úgy tetszik, műfaját tekintve értelmező rendelkezéseket és hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazott volna, ahogy a '78. évi IV. törvényhez csatolt Btké. is tartalmazza. Megjegyzem, hogy ott 32 paragrafusban össze tudták ezt foglalni, ez pedig 320-ból áll, de nem azért, mert ennyire lett volna szükség, ha Btké.-t szerettek volna önök alkotni. Egyébként megjegyzem azt is és kitérek arra, hogy én nem nagyon találtam benne értelmező rendelkezést. Tehát ha már a műfajt tekintjük, akkor a 320 szakaszból összesen 4, illetve ha a hibák javítását is ideszámoljuk, akkor 5 paragrafus foglalkozik a büntető törvénykönyvvel, és a maradék 315 vagy 316 - tetszés szerint - meg valami egészen mással. Szóval, én azt gondolom, hogy műfaját tekintve sem megfelelő a javaslat.

Található benne viszont több olyan érdemi módosítás, és erre az államtitkár úr is kitért, aminek az égadta világon semmi köze az új büntető törvénykönyv hatálybalépéséhez. Annak, hogy mondjuk, a büntetés-végrehajtási bíró mikor tart tárgyalást vagy mikor nem, és dönti el az ügyet, mármint tárgyalás tartása és az érintett meghallgatása nélkül, vagy hogy ilyen esetekben csak a bíró ítélkezhet vagy hozhat döntést, határozatot, vagy a bírósági titkár is megteheti ezt, pont semmi köze nincs az új büntető kódexhez, ahogy például a DNS-profil kezelésére vonatkozó szabályok megváltoztatásának - amiről az államtitkár úr elég részletesen beszélt, hogy azt ki végzi, honnan hova kerül át - sincs köze, azt gondolom, az új büntető törvénykönyvhöz.

Ezenkívül az előttünk fekvő törvényjavaslat 35 oldalon keresztül részletezi a büntetés-végrehajtás megváltoztatására vonatkozó szabályokat. Én akkor föltenném a kérdést, hogy ha önök tudnak pillanatok alatt új büntető kódexet alkotni, tudnak új polgári törvénykönyvet alkotni, ne is beszéljünk az alkotmányról, vagy most már sajnos csak alaptörvényről, a sarkalatos törvényekről, és a többi, nem zavarja önöket, hogy a büntetés-végrehajtásról szóló jogszabály még mindig egy törvényerejű rendelet, olyan, ami 22 éve már nincs Magyarországon? Nem tudom, hogy van-e még, lehet, hogy van, de ilyen jelentőségű törvényerejű rendelet biztos, hogy nincs hatályban Magyarországon. Azaz ha önök úgy ítélik meg, hogy 35 oldalon keresztül bizony nagyon is érdemi és nagyon sokszor - elismerem - indokolt módosításokat kell átvezetni a Bv. tvr.-en, akkor nem lett volna jó a büntető törvénykönyvhöz vagy amellé, vagy utána közvetlenül benyújtani az Országgyűléshez a büntetés-végrehajtási törvényt és az új kódexet? Én azt gondolom, hogy ez egy igen nagy hiba volt a kormány részéről, hogy ezt nem tette meg. Összefoglalva: a törvény műfaját tekintve inkább egy igazságügyi - ahogy szokták mondani - salátatörvény, mint hogy Btké. lenne.

Egy gondolattal még hadd térjek ki arra, hogy technikai-e a módosítások zöme. Én készséggel elhiszem önnek, államtitkár úr, hogy ez így van, de sajnos tapasztaltunk már mást is itt a Házban. Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy amikor az alkotmánybírák jelölési rendjéről volt szó, éppen Mátrai képviselő asszony nyújtotta be ezt a javaslatot, és akkor abban volt egy, az alkotmánykoncepcióra vonatkozó négyötödös szabályt a jogrendszerből kiemelni hivatott rendelkezés is, amelyről annyi látszott első ránézésre, hogy egy technikai szabály, mert se indokolás nem volt mögé fűzve, egy szó se, hogy ezt miért kell megtenni, ráadásul, azt hiszem, egy sort sem tett ki az egész, tehát körülbelül a lapon a sornak úgy az egyharmada-fele lehetett. Tehát én megmondom őszintén, hogy akkor vagyok biztos abban, hogy önök nem technikai módosítást kívánnak végrehajtani, ha arról magam is meg tudok győződni - erre sajnos lehetőségem nem volt.

Tisztelt Államtitkár Úr! Éppen ezért, én azt gondolom, az a helyes, ha szakmai véleményt, azt, hogy szakmai szempontból ezt a javaslatot támogatni tudjuk vagy nem tudjuk támogatni, nem fogalmazok meg; talán a részletes vitára - ha nem tűzik ki azt is nagyon közel, de valószínűleg az már a jövő hétre átcsúszik - fogok tudni megfogalmazni.

Örülök annak és támogatom - de talán nem is kell támogatni, mert az elnök úr ezt a javaslatot befogadta -, hogy a módosító javaslatok benyújtására az ülésnap végéig kerüljön sor. Én annak a megfontolását is javaslom, tisztelt elnök úr, tisztelt államtitkár úr, hogy ne ennek az ülésnapnak a végéig álljon fenn ez a lehetőség, hanem akár a részletes vita megkezdéséig, ha és amennyiben erre a Házszabály lehetőséget ad.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

(10.00)




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai