Felszólalás adatai

Szomorú - és engedjék meg, hogy legyek ennyire szubjektív - eseményt is hadd mondjak: a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja, az én kedves barátom, Bubik István pontosan 8 évvel ezelőtt indult el végzetes útjára és hunyt el.

Tisztelt Országgyűlés! Most akkor a száraz témával kezdeném. Ahogyan államtitkár úr expozéjában elmondta és ahogyan minden képviselőtársam tudja, az ebben az évben, a nyáron elfogadott új büntető törvénykönyv bár csak a jövő év nyarán fog hatályba lépni, de ez a nagy horderejű és a '78. évi IV. törvényt felváltó új büntető törvénykönyv hatályba léptetéséhez számtalan jogszabály módosítására van szükség, és ahogyan államtitkár úr is utalt rá, ez a törvényjavaslat olyan hatalmas köteg és egy olyan hatalmas munka, amely nélkül hiába fogadtuk el konszenzussal az új büntető törvénykönyvet, a nyári hatályba léptetésnek komoly akadályai lesznek, és ahogyan az előbb az ügyrendi javaslatomat megtettem, még a mai napon is szeretnénk jó néhány módosító indítványt benyújtani, hogy ez a konszenzussal született és a magyar igazságszolgáltatás talpkövének tekinthető, XXI. századi korszerű büntető törvénykönyv valóban 2013 nyarán hatályba lépjen.

Képviselőtársaim, engedjék meg, hogy nagyon röviden próbáljam összefoglalni mindazt, amit ilyen rövid időkeretben lehetetlen összefoglalni. Ahogyan említettem, az új büntető törvénykönyv megalkotásához és a hatályba léptetéséhez rengeteg módosításra van szükség. Ezek elsődlegesen büntető tárgyú jogszabályok, azonban egyéb tárgykört szabályozó törvények is nagy számban tartalmaznak a büntető anyagi jogi rendelkezésekre való utalást, több mint félszáz ilyen törvény található a magyar jogrendszerben.

A javaslat tartalmazza az új Btk. hatálybalépéshez szükséges átmeneti rendelkezéseket, illetve néhány, a büntető tárgyú törvények alkalmazása során felmerült problémát is orvosol. Az új Btk. 2013. július 1-jével új intézkedési nemként bevezeti az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét. Az intézkedést a bíróság rendeli el az eljárást érdemben lezáró határozatában, és annak akkor is helye van, ha az elkövető egyébként nem büntethető vagy büntethetősége megszűnt, továbbá ha büntetőeljárás konkrét személy ellen nem indult. Ez utóbbi esetekben az elrendelésre úgynevezett tárgyi eljárás keretében kerülhet sor.

A javaslat ezzel párhuzamosan a büntetőeljárás menetében bevezet egy olyan új kényszerintézkedést, amely a fenti intézkedésekhez hasonló célokat szolgál, azonban csak ideiglenes jelleggel akadályozza meg az adathoz való hozzáférést. Fontos kiemelni, hogy mind a Be. szerinti kényszerintézkedést, mind az anyagi jogi szankciót kizárólag bíróság rendelheti el.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény új fejezettel egészül ki - erre államtitkár úr is utalt -, amely a vagyon-visszaszerzési eljárást szabályozza azzal, hogy a fejezet az általános szabályokhoz képest különös szabályokat állapít meg. A javaslat végső határidőt szab a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követően, egyrészt a vagyon-visszaszerzési eljárás elrendelésére, másrészt az eljárás lefolytatására.

Módosítja a Be. lefoglalási szabályait oly módon, hogy a nyomokat és anyagmaradványokat az eljárás során nem kell lefoglalni. Ez régi probléma volt már. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítását az új Btk. által bevezetett új büntetési és intézkedési nemek - például elzárás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a jóvátételi munka, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele - végrehajtási szabályai alkotják.

Az eljárás gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése és a költséghatékonyság növelése érdekében lehetővé teszi meghatározott esetekben, hogy a büntetés-végrehajtási bíró tárgyalás tartása nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján hozza meg a döntését, továbbá lehetővé teszi, hogy a büntetés-végrehajtási bíró feladatait bírósági titkár önállóan elláthassa.

A javaslat újraszabályozza a közérdekű munka kijelölésének rendszerét. A jövőben nem a büntetés-végrehajtási bíró határoz a munkahely kijelöléséről, hanem a pártfogó felügyelő, döntésével szemben az elítélt fellebbezéssel élhet a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A javaslat a közérdekű munka végrehajtására objektív, kétéves határidőt állapít meg.

A javaslat beemeli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába azok adatait, akik ellen dolog elleni erőszakkal vagy közveszély színhelyén, két évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő vagyon elleni bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás.

Az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága és az OECD vesztegetés elleni munkacsoportja is vizsgálta a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény alkalmazását. A két országértékelés hasonló megállapításokat tartalmaz a jogi személyek büntetőjogi felelősségével kapcsolatosan. A hatékony alkalmazás egyik akadálya az a feltétel, amely szerint ahhoz, hogy a jogi személy büntetőjogi felelőssége megállapítható legyen, meg kell állapítani a természetes személy büntetőjogi felelősségét.

(9.40)

A másik akadály az a feltétel, amely szerint a szándékos bűncselekmény elkövetése esetén is csak akkor alkalmazhatók az intézkedések jogi személlyel szemben, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte. Tekintettel arra, hogy Magyarországnak e nemzetközileg vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell, ezért kerül sor a módosításra.

Az új Btk. több tényállást hatályon kívül helyez 2013. július 1-jével. A javaslat szerinti módosítások nagy része 2013. július 1. napján lép hatályba, ugyanakkor - figyelemmel a hatályos Btk. 2. §-ában és a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra - indokolt a dekriminalizálást már korábban, 2013. február 1-jével végrehajtani. Ezért szükséges a hatályos Btk. módosítása. Ezen túlmenően az új Btk. elfogadását követően a hatályos Btk.-t módosító rendelkezések átvezetése is szükséges az új Btk.-n, még a hatálybalépést megelőzően.

Mivel a javaslat szerint az egyes bűncselekmények 2013. február 1-jét követően nem bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek minősülnek, az új Btk. alapján egyes bűncselekmények 2013. július 1-jét követően értékhatártól függően minősülnek bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, az e cselekmények miatt a folyamatban lévő eljárások során követendő szabályokról külön rendelkezni is szükséges. A javaslat szerint ebben az esetben a büntetőügyben eljáró hatóság feladata, hogy az ügy iratait a szabálysértés elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak megküldje. Emellett a bíróság döntése szerint is elbírálhatja a szabálysértést, vagy ha elévült, az eljárást megszünteti.

A Btk. új büntetési nemként vezeti be a sportrendezvény látogatásától eltiltást. A sporthulliganizmus elleni hatékony fellépés eszközévé vált a sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetése, amely az egyéni és általános prevenciós célokat is megfelelően szolgálhatja.

A sporttörvény 72. § (5) bekezdése kimondja, hogy beléptetőrendszer alkalmazása esetén a szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy belépőjegy, bérlet vagy klubkártya eladásakor, valamint a rendező beléptetés során a néző személyazonosságát egybeveti a sportrendészeti nyilvántartás adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek belépőjegy, bérlet, kártya nem értékesíthető, az eltiltó és kitiltó határozat szerinti sportrendezvény helyszínére vagy a sportrendezvényre történő belépést meg kell tagadni. Képviselőtársaim előtt is ismeretes, és beszélt államtitkár úr is erről az új Btk.-rendelkezésről. Nyilvánvaló, hogy a végrehajtási rendelkezés nélkül abszolút értelmetlen, illetve szankció nélkül is alkalmazhatatlan lenne az új Btk. különös részi tényállása.

A Btk. új intézkedésként vezeti be a jóvátételi munkát, ami részben a próbára bocsátáshoz, részben a közérdekű munka büntetéshez hasonló jogintézmény, elsősorban speciális megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Ennek a szankciónak a beiktatását kifejezetten a helyreállító jóvátételi szempontok indokolták. Célja az, hogy az elkövető a jóvátételi munka által a közösség felé kifejezze, hogy hasznos tagja tud lenni a közösségnek.

Nem minden bűncselekmény kapcsán kerülhet sor közvetítői eljárás lefolytatására, de a helyreállító igazságszolgáltatás egyéb megoldásai még alkalmasak lehetnek a bűncselekménnyel érintett közösségek kiengedésének. A közösség javára teljesített hasznos munkavégzés a közösség felé irányuló reparációt célozza, ugyanakkor segítheti főként a fiatalkorúakat a tervszerű életvitel kialakításában. A bíróság meghatározza a jóvátételi munka tartamát, de ennek kereteiről, a végrehajtás konkrét részleteiről, feltételeiről az elítélt és a munkahely állapodik meg. Az elítélt számára egy év időtartam áll rendelkezésre, hogy a jóvátételre alkalmas munkavégzést találjon, és az előírt mértékben teljesítsen. A jóvátételi munka végzése, miként a közérdekű munka, nem munkaviszony keretében történik, továbbá szervezett munkavégzésnek sem minősül, mivel a végrehajtás körülményeiben az elítélt és az adott intézmény, szervezet vezetője állapodik meg, és az elítélt díjazás nélkül, mintegy társadalmi munkaként végzi.

A Btk. kiterjesztette a jóvátételi nevelés alkalmazhatóságának hatályát, még hangsúlyosabbá téve ezt az intézkedést a fiatalkorúak szankciórendszerében. Ugyanakkor annak hatékonysága akkor bizonyított, ha a fiatalkorú nevelése egy folyamatot alkot. Ezt szakítja meg a fiatalkorú szökése, ráadásul kikerülvén ebből a védett környezetből, a szökés ideje alatt még inkább ki van szolgáltatva olyan erők hatásának, amelyek esetleg újabb bűncselekmény elkövetésébe sodorhatják, vagy esetleg annak áldozatává válhat.

A nevelési cél érvényesülésének, vagyis a fiatalkorú fejlődésében való pozitív változás és a fenntarthatóság érdekében a javaslat határozottan fellép az egyébként korosztályokra jellemző magatartással szemben, remélve, hogy az kellő visszatartó erőként fog szolgálni. Ha a fiatalkorúval szemben három alkalommal az intézet engedély nélküli elhagyása miatti fegyelmi felelősséget megállapítják, a jogszabály rendelkezése alapján ideiglenesen nem lesz elbocsátható az intézetből, erről külön döntést kell hozni.

Kedves Képviselőtársaim! Hosszan citálhatnám még azokat a rendelkezéseket, amelyek, mint hangsúlyoztam, feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az új büntető törvénykönyv nyáron hatályba lépjen. Meggyőződésem, hogy a néhány módosító indítvány benyújtásával egyidejűleg ez a most benyújtott Btké.-törvényjavaslat alkalmas arra, hogy a büntető törvénykönyv hatálybalépését elősegítse, és mindenképpen képviselőtársaim figyelmébe ajánlom elfogadásra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)