Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt bekiabáló Képviselőtársam! Be kell jelentkezni felszólalásra, és akkor tudok adni szót. Így sajnos nincs lehetőség.

„Magyarországnak kötelessége megvédeni a határon túli magyarokat” címmel a Jobbik képviselőcsoportjából Mirkóczki Ádám képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr!

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem ma szót napirend előtt, mert egy példátlan súlyú és példátlanul durva esemény történt az elmúlt napokban Ukrajnában. Példátlanul súlyos és példátlanul durva az az eset, ami talán a délszláv háború óta nem fordult elő, hogy fegyveres alakulat nyíltan, fizikai megsemmisítéssel vagy éppen likvidálással fenyegessen meg kárpátaljai magyarokat vagy bármilyen határon túli magyarokat.

Azon képviselőtársaim előtt, akik a Nemzetbiztonsági bizottság tagjai, nem lehet ismeretlen, sőt elég sokat hallhattak mind a Karpatszka Szics, mind az Azov, mind pedig a Právij Szektor nevű formációkról vagy alakulatokról, amelyeket egy dolog köt össze: mind kellően soviniszta, mind különösen kegyetlen, mindegyik irreguláris szervezet, és mindegyik öntörvényűen működik.

Mindezt teszik és tehetik úgy, hogy a kijevi kormány hol hallgatólagosan szemet huny tevékenységük fölött, hol támogatja, hol pedig egyszerűen elnézi mindazt a brutalitást, amit ezek az alakulatok akár Kelet-Ukrajnában, akár máshol Ukrajna területén véghezvisznek. Az, hogy egy ilyen szervezet ‑ amelyet, még egyszer hangsúlyozom a téma súlya kedvéért, nem üres fenyegetésnek kell venni, hanem nagyon is komolyan, hiszen egy névvel, arccal, fegyverekkel jól ellátott szervezetről van szó ‑ nyílt likvidálással, fizikai megsemmisítéssel fenyegessen magyarokat, ez példátlan. És fölmerül ilyenkor a magyar kormány, a magyar külügy, a magyar parlament felelőssége, hogy mi is a mi teendőnk.

Nagyon kérem, hogy itt most mindenki tegye félre azokat a dolgokat, hogy mit ír a nyugati sajtó, hanem szerezzen első kézből tapasztalatot a Kelet-Ukrajnában végbemenő folyamatokról. És hogy mennyire kell komolyan venni egy ilyen szervezetet? Két nappal ezelőtt a különböző videomegosztókon láthatták, hogy az Azov nevű fegyveres szervezet hogyan feszít keresztre egy foglyot, és hogyan gyújtja azt fel. Azt gondolom, hogy ha ilyen események megtörténnek Ukrajnában, ott nem lehet pusztán arra számítani és azt várni, hogy az ukrán kormány felelősséggel és becsülettel megvédi saját állampolgárait, tartozzon az akár az orosz kisebbséghez, ukrán, ruszin, magyar, lengyel, román vagy bármilyen más nemzeti kisebbséghez.

Ami a mi feladatunk, azt gondolom, teljesen egyértelmű, bár szomorúan tapasztalom, hogy eddig nem láttam vagy nem hallottam és nem olvashattam arról, hogy a magyar kormány vagy a magyar külügy magához kérette volna az ukrán nagykövetet, vagy kezdeményeztünk volna bármilyen kormányközi egyeztetést a tekintetben, hogy hogyan kívánja a kijevi kormány megvédeni saját állampolgárait és saját kisebbségeit.

És szeretném hangsúlyozni, itt nem arról van szó, hogy ki milyen politikai nézeteket vall, ki milyen vallási felekezethez tartozik, vagy épp ki melyik nemzeti kisebbség része. Itt arról van szó, hogy egy fegyveres, brutális soviniszta szervezet nyílt likvidálással megfenyegetett magyarokat, konkrétan a kárpátaljai magyarságot. És ki vállalja majd a felelősséget, ha akár Kárpátalján élő pusztán ukrán állampolgár, de magyar származású személyt ér bármilyen atrocitás, ha Kárpátalján élő ukrán és magyar állampolgárságú személyt ér ilyen atrocitás, vagy mi lesz akkor, ha Magyarországról csak éppen, mondjuk, segélyszállítmányt vivő vagy segíteni igyekvő magyar állampolgárt ér olyan brutalitás, amit láthatunk ezektől az egységektől?

Azt gondolom, hogy a magyar kormány előtt most nagyon komoly feladat áll, amiben egyébként biztosíthatom a Jobbik frakciója nevében önöket, hogy mi minden tőlünk telhető támogatást e tekintetben megadunk, de itt most egy olyan ponthoz érkeztünk a délszláv háború óta ‑ és elnézve az ukrán politikai és katonai eseményeket, amikor a kisebbségeket egyfajta piros ultiként próbálják kijátszani különböző titkosszolgálatok vagy egyéb fegyveres szervek egymás ellen ‑, amikor nagyon nagy a felelősség és nagyon nagy a feladat. És ezt nem lehet azzal lesöpörni, hogy pártpolitikai alapokra helyezzük, és megpróbálunk ebből egy bagatell kérdést csinálni.

Nagyon bízom abban, hogy a magyar kormány kellő bölcsességgel, kellő óvatossággal, de a lehető leghatározottabban fellép minden olyan esemény ellen, különösen most Ukrajnában, amely magyarokat érinthet negatív értelemben. A Jobbik ebben partner lesz. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzottakra a kormány nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr válaszol. Parancsoljon, miniszter úr!

(9.40)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Először is engedje meg, hogy megköszönjem önnek, hogy ezt a témát felvetette itt az Országgyűlés plenáris ülésén, hiszen egy rendkívül súlyos kérdésről nyílik így módunk szót váltani.

Tisztelt Képviselő Úr! Nyilvánvalóan egyetértünk abban, hogy nem túlzás kijelenteni, hogy ma a Kárpát-medencében élő magyar közösségek közül a Kárpátalján élő magyar közösség van a legnehezebb helyzetben, illetve kihívásokkal a leginkább telített helyzetben, tekintettel arra a háborúra, ami zajlik Ukrajnában, és tekintettel arra, hogy a háborús időszak mindig a legalkalmasabb arra, hogy szélsőséges, illetve nacionalista eszméket és csoportokat felkorbácsoljon.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önnek elmondani általánosságban, hogy a magyar kormánynak az az álláspontja, hogy Ukrajnában számunkra csak a békés megoldás elfogadható, aminek pedig előfeltétele az, hogy a minszki megállapodásokhoz minden fél ‑ hangsúlyozom, minden fél ‑ tartsa magát hiánytalanul.

Egyetértek önnel abban is, hogy óvatosan, pontos fogalmazással, higgadtan és korrekt módon kell itt véleményt alkotni, mert lehet, hogy adott esetben mindenfajta túlfűtött megfogalmazás ebben a helyzetben belpolitikai előnyt jelentene, ugyanakkor az ott élő magyarok számára egészen biztosan hátrányt jelentene. Mert egyet szögezzünk le, egy dolgot állapítsunk meg: mind ez idáig a magyar nemzeti közösséget Kárpátalján fizikai inzultus, nacionalista indíttatású fizikai támadás nem érte, és nekünk az az érdekünk, hogy ez a jövőben is így maradjon.

Ezért amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr Porosenko elnökkel találkozott, vagy amikor az elmúlt három alkalommal én Ukrajna külügyminiszterével tárgyaltam, mindig, minden egyes alkalommal felhívtuk a figyelmet arra, hogy a magyar nemzeti közösség a legfontosabb összekötő kapocs Ukrajna és Magyarország között, és Magyarország kormánya, sőt a Magyar Országgyűlés is rendkívüli figyelmet fordít a kárpátaljai magyar közösségre. Mind Ukrajna elnöke, mind Ukrajna külügyminisztere minden alkalommal úgy nyilatkozott, hogy a magyar nemzeti közösség jogainak és biztonságának szavatolása és tiszteletben tartása fontos szempont Ukrajna kormányzása során.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önnek elmondani azt is, hogy a besorozások tekintetében is természetesen voltak egyeztetések közöttünk. Klimkin külügyminiszter úrral abban állapodtunk meg, hogy a besorozandó magyarok aránya nem mehet a magyarság Ukrajnán belüli aránya fölé, és azt tudom önnek mondani, tisztelt képviselő úr, hogy eddig ehhez tartják magukat az ukrán kormány tisztségviselői.

Azt is szeretném elmondani önnek, tisztelt képviselő úr, hogy napi kapcsolatban vagyunk a KMKSZ-szel, a kárpátaljai magyarokat képviselő szervezettel, a KMKSZ elnökével is napi kapcsolatban vagyunk, és annak megfelelően alakítjuk álláspontjainkat és a kárpátaljai magyar közösséggel kapcsolatos politikánkat, ahogyan azt a KMKSZ tőlünk elvárja, mert én azt gondolom, a leginkább ők, a kárpátaljai magyarok tudják, hogy nekik mire van szükségük, és az a helyes, ha a kormány kikéri az ő álláspontjukat.

Szeretném elmondani azt is önnek, tisztelt képviselő úr, hogy több pénzügyi támogatásról döntött a kormány a kárpátaljai magyar közösség támogatása érdekében. Januárban aláírtam a Kárpátaljai Megyei Tanács vezetőivel azt a 200 millió forintos szerződést, amelynek nyomán a kárpátaljai intézmények működését támogatjuk: az ottani tárgyalásaim során becsatornázott pluszigények alapján a kormány még 140 millió forintos támogatásról döntött; emellett a kisgyermekeket nevelő kárpátaljai magyar családok számára az óvodai étkeztetés támogatására 116 millió forintot biztosítunk; 2 ezer kárpátaljai magyar pedagógus, köztük a tanárok és az óvodapedagógusok számára 486 millió forintos keretösszeget állapítottunk meg a bérkiegészítésükre, és a szórványközösségek tekintetében szolgálatot teljesítő 400 lelkész munkájának támogatására 50 millió forintot szavaztunk meg.

Emellett, tisztelt képviselő úr, világos elvárásaink vannak az Ukrajnában zajló közigazgatási reformfolyamat kapcsán. Azt várjuk el, hogy a magyar nemzeti közösség ne kerüljön rosszabb helyzetbe sem a nyelvtörvény reformja során, tehát a nyelvhasználatra vonatkozó szabályozás semmiképpen se legyen hátrányos vagy a jelenleginél kedvezőtlenebb a magyarok számára, és elvárjuk azt is, hogy a közigazgatási reform nyomán ‑ ugyanúgy, mint ahogy most van ‑ legyen egy olyan közigazgatási egység, ahol a magyarság többségben van. Ez jelenleg a beregszászi járás, a közigazgatási reform nyilván érinteni fogja a közigazgatási egységek beosztását és határait. Nekünk az az elvárásunk, hogy legyen egy közigazgatási egység, ahol a magyarság többségben van.

Elnök Úr! Arról szeretném biztosítani a parlamenti pártokat, hogy az együttműködésükre továbbra is számítunk akkor, amikor a kárpátaljai magyarokkal kapcsolatos politikánkat fogalmazzuk meg. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) És még egyszer köszönöm a képviselő úrnak, hogy ezt a fontos kérdést itt a parlament plenáris ülésén felvetette. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-14   15-18   19-22      Ülésnap adatai