Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 1. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Gúr Nándor jegyző urak lesznek segítségemre.

Köszöntöm kedves vendégeinket, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Szomorú kötelességemnek teszek eleget azzal, hogy tájékoztatom önöket arról, hogy Lasztovicza Jenő képviselőtársunk életének 53. évében, január 8-án elhunyt.

Az 1998. évi országgyűlési választásokon a Fidesz jelöltjeként Veszprém megye 4. számú egyéni választókerületében szerzett mandátumot. Öt egymást követő ciklusban kapta meg a választók bizalmát. 1998-tól az Idegenforgalmi bizottság alelnöke, majd 2002-től elnöke volt. 2006-tól az Országgyűlés munkájában továbbra is a sport, az idegenforgalom és a turizmus területén dolgozott. A szakbizottság elnöki tisztségét is ellátta. 2014-ben a Törvényalkotási bizottság tagja volt.

1999 és 2002 között elnöke volt az Országos Idegenforgalmi Bizottságnak. 2006 és 2014 között betöltötte a Veszprém megyei közgyűlés elnöki tisztségét. Elnöke volt továbbá a Közép-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanácsnak, a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácsnak. Tagja volt a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak is.

Kérem önöket, hogy néma felállással adózzunk elhunyt képviselőtársunk emlékének. (A teremben lévők felállnak.) Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr: „Külügyi helyzet” címmel. A miniszter úré a szó.

Parancsoljon!

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A világban olyan geopolitikai változások zajlanak, amelyek napról napra eddig soha nem látott, és talán senki, de legalábbis kevesek által várt helyzeteket idéznek elő. Igaz ez mind politikai, mind gazdasági, mind biztonsági, mind pedig katonai szempontból.

Gondoljunk csak bele, kevesen sejtették előre, még kevesebben jelezték előre, hogy majd a versenyképességi helyzet és viszonyok oly mértékben változnak és rendeződnek át, mint ahogyan azt most látjuk. Nagy regionális kereskedelmi megállapodások futnak versenyt egymással és az idővel, politikai rendszerek buknak el és emelkednek fel, és a terrorizmus veszélye is minden eddiginél közelebb van hozzánk, a közelben kialakult háborús konfliktusokról már nem is beszélve.

Ebben a helyzetben azt is meg kell állapítanunk, hogy a változások nem a stabilitás és a lenyugvás irányába mutatnak, hanem egyre inkább gyorsulnak, ezért Magyarországnak, a magyar külpolitikának minden eddiginél súlyosabb és komolyabb kihívásokkal kell szembenéznie.

A nemzeti külpolitika feladata ilyenkor egyértelmű kell hogy legyen; világos fókusszal kell hogy rendelkezzünk, ez pedig az, hogy Magyarország érdekeit érvényesítsük a minden eddiginél komolyabb kihívások közepette is, mégpedig megalkuvás nélkül.

Az ilyen helyzetekben, az ilyen gyors változások közepette a reakcióképesség, a gyors reagálás nagyon fontos versenyelőny. Nem véletlen tehát az a diplomáciai nagyüzem, amely Budapestet jellemzi ezekben a hetekben. Ráadásul ebben a helyzetben felértékelődik az is, hogy Magyarország tagja a világ legerősebb védelmi szövetségének, és tagja a világ egyik legjelentősebb politikai, gazdasági integrációjának is.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a helyzetben a nemzeti külpolitika legfontosabb céljairól szeretnék egy rövid áttekintést adni önöknek. Nemzeti külpolitikánk fontos célja, hogy megerősítsük stratégiai szövetségünket Németországgal. Erre a közelmúltban Angela Merkel kancellár asszony budapesti látogatásakor sor is került. A német befektetések döntő szerepet játszanak a magyar nemzetgazdaság teljesítményében; Németország és a közép-európai országok, köztük a visegrádi négyek együttműködése pedig az elkövetkezendő időszakban is egészen biztosan az európai növekedés, így pedig az európai versenyképesség egyik zálogát és motorját fogják jelenteni.

Második fontos célkitűzése a nemzeti külpolitikának az, hogy tovább javítsuk szövetségesi együttműködésünket az Amerikai Egyesült Államokkal. Célunk, hogy a politikai együttműködésünket ‑ a közelmúltban megvolt nyitott kérdések dacára -vissza­emeljük a gazdasági és védelmi együttműködés szintjére. Az elmúlt időszakban kétségtelenül pozitív folyamatok kezdődtek meg, ezek fenntartása érdekünk, erre törekszünk. És ebben a geopolitikai helyzetben, amely kialakult körülöttünk, kifejezetten indokoltnak tartjuk annak átgondolását, hogy esetleg növeljük hozzájárulásunkat a kurdisztáni katonai stabilitás javítása érdekében.

A harmadik nagyon fontos célkitűzése és törekvése nemzeti külpolitikánknak az, hogy béke legyen Ukrajnában. Ukrajna egy szomszédos ország, több mint 150 ezer magyar ember él ott, és az ország energiabiztonságában fő szerepet játszó orosz gáz is Ukrajnán keresztül érkezik Magyarországra. Ezért, ha van olyan ország a világon, amelynek legfontosabb célja az, hogy béke legyen Ukrajnában, minél előbb béke legyen, és ezt tárgyalások útján érjük el, akkor az egészen biztosan Magyarország.

Érdekünk és reményünk, hogy mindenki tartani fogja magát a minszki megállapodásokhoz, és a tűzszüneti megállapodás hosszú távon működni fog; bár engedjék meg azt a megjegyzést is, hogy egy törékeny tűzszünet mindig jobb, mint egy stabil háború.

Orbán Viktor miniszterelnök úr pénteken Kijevben megbeszélést folytatott Ukrajna elnökével, ahol világossá vált, hogy Ukrajnának még sok humanitárius és gazdasági segítségre lesz szüksége a politikai és gazdasági stabilitáshoz, ezért Magyarország készen áll arra, hogy az eddigieknek megfelelően humanitárius és gazdasági segítséget nyújtson szomszédunknak.

(13.10)

Végezetül pedig, a nemzeti külpolitikai törekvések között szeretném elmondani önöknek, hogy mi pragmatikus, partnerségen, egymás és a nemzetközi jog iránti tisztelet talaján álló együttműködésre törekszünk Oroszországgal, annak érdekében, hogy meg tudjuk kötni azokat a Magyarország számára oly fontos gazdasági és energiabiztonsági megállapodásokat. Az ezen megállapodások megkötése felé vezető úton pedig Putyin elnök úr holnapi látogatása egy fontos mérföldkő lehet.

Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, szeretném elmondani, hogy a nemzeti érdek ugyan mindig felette áll a pártpolitikai vitáknak, de az ilyen rendkívül kiélezett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) geopolitikai időszakokban különösen indokolt az együttműködésünk, ezért tisztelettel kérjük a parlamenti pártok együttműködését a nemzeti külpolitika céljainak elérése során.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem a képviselőcsoportok vezetőit, hogy kívánnak-e a rendelkezésre álló két percben reagálni. (Jelzésre:) Schiffer András frakcióvezető úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Külügyminiszter Úr! Először is természetesen szeretném kifejezni köszönetemet azért, hogy ‑ ellentétben az elmúlt négy év gyakorlatával ‑ igényt tartanak arra, hogy az öt parlamenti frakció az alapvető külpolitikai kérdésekben egyeztessen. Erre valóban szükség van, nemcsak ebben a kiélezett helyzetben, hanem szükség lett volna rá az elmúlt négy évben is.

Való igaz, abban egyetértünk, hogy Magyarországnak és egész Európának a legalapvetőbb érdeke az egész ukrán konfliktusban az, hogy mihamarabb béke legyen, és konszolidált viszonyok legyenek Európa peremén. Ugyanakkor Magyarországnak nyilvánvalóvá kell tennie folyamatosan, hogy mit gondol az orosz területi agresszióról, mit gondol a nemzetközi jog, történetesen például a 25 évvel ezelőtt kötött budapesti megállapodás sárba tiprásáról. És akkor, amikor külpolitikai célokról beszélünk, azért azt sem kell elfeledni, hogy önök egy jó évvel ezelőtt egy olyan külpolitikai stratégiát hirdettek meg, ami a külpolitikát összetéveszti a kalmárkodással, és gyakorlatilag hadat üzentek az értékközpontú külpolitikának. Én azt gondolom, hogy ezt is ideje lenne felülvizsgálni.

Magyarországnak az első számú stratégiai szövetségese Kelet-Európa, pontosan ezért volt hiba például az észt nagykövetséget megszüntetni, és a másik fontos stratégiai szövetségese Dél-Európa. Észre kell venni, hogy a magyar érdekek érvényesítéséhez elsősorban Kelet- és Dél-Európában találunk szövetségeseket.

Arról is szólni kell, hogy amikor ön itt eufemisztikusan nagy regionális kereskedelmi megállapodásokról beszél, ki kell tenni az asztalra, hogy az a diktátum, amit az Amerikai Egyesült Államok le akar nyomni az Európai Unió torkán, ez a szabadkereskedelmi egyezmény ellentétes Magyarország, ellentétes Kelet- és Dél-Európa érdekeivel. Akkor, amikor ezzel szembeszállunk, kellenek erős magyar pozíciók, amiket kár elfecsérelni fölösleges konfliktusokra. És az egyik függőséget nem lehet a másik függőségre felcserélni, és jó lenne, ha ennek is tudatában lennének a holnapi magyar-orosz tárgyalásokon. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Most Tóth Bertalan képviselő úrnak adom meg a szót az MSZP részéről. Parancsoljon!

DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Valóban, amikor ön elkezdett egy egyeztetést a frakciók képviselőivel még a tavalyi év során, akkor az a megállapodás született, hogy készül az önök részére egy úgynevezett külpolitikai akcióterv. Az ott részt vevők még stratégiát kértek, de önök azt mondták, hogy ez akcióterv lesz, amit írásban megkapnak a frakciók, erről lehet egyeztetni, és azon nemzeti külpolitika alapján, amelyet ön emleget, ön és az ön pártja, az ön kormánya azt szeretné, hogy ez konszenzussal kialakuljon.

Abban, amit ön elmondott most Németországgal kapcsolatban, az Egyesült Államokkal való diplomáciai konfliktus rendezésével és Ukrajnával kapcsolatban, azt gondolom, sok mindenben egyet lehet érteni. A Magyar Szocialista Párt frakciója is a béke pártján áll, ezekről a kérdésekről lehet egyeztetni. De van még nagyon sok olyan kérdéskör, amelyről ezek az egyeztetések nem szólnak, és ez a nemzeti külpolitikai akcióterv, amit ön megfogalmazott, a mai napig nem áll rendelkezésünkre. És nyilván él ilyenkor az ember a gyanúperrel, hogy önök a külpolitikát a saját belpolitikai céljaikra használják fel; hogy éppen belpolitikailag milyen kényelmetlen vagy kényelmes helyzet van, aszerint várják el a pártoktól, a frakcióktól a konszenzust, aszerint várják el az egyeztetéseket.

Szeretném leszögezni, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója nem fog asszisztálni ahhoz, hogy az önök belpolitikai céljait és elgondolásait támogassa ezeken a külügyi megbeszéléseken, ehhez nem fogják megkapni tőlünk a támogatást. És azt is szeretném kiemelni, hogy a Fidesz gazdasági holdudvarának érdekeiben sem kívánunk semmilyen konszenzusra törekedni, semmilyen egyeztetésben részt venni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Most Vejkey Imréé, a KDNP képviselőjéé a szó. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A KDNP parlamenti frakciója nevében köszönöm a miniszter úr beszámolóját. Engedjék meg egyúttal, hogy megköszönjem Orbán Viktor miniszterelnök úr parlamenti frakcióvezetők részére tartott szombati egyeztető megbeszélését is, amely az alapvető külügyi kérdésekben történt.

Mindezek alapján mondhatom, hogy a KDNP teljességgel egyetért a kormány külpolitikájával. Magyarország külügyi érdekeinek érvényesítése érdekében a KDNP-frakció a szakértőivel együtt támogatja a kormány külpolitikáját. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most a Jobbik képviselője, Gyöngyösi Márton következik. Parancsoljon!

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Én is csatlakozom az előttem szólókhoz: köszönjük szépen ezeket a rendszeres egyeztetéseket és ezeket a rendszeres beszámolókat is itt a parlamenti ülések alkalmával.

Egyetértünk abban, hogy égető szükség van, különösen akkor, amikor a nemzetközi helyzet fokozódik, az összetartásra. Ez nagyon fontos, egy fontos célkitűzés, ugyanakkor nagyon nehéz ezt a célkitűzést megvalósítani akkor, amikor a kormánynak a stratégiája nem világos, és egyfajta pávatáncot jár, amit már lassan mi, itt ülő szemlélők sem tudunk nyomon követni, hát még a kívülállók, hát még a külpolitikai partnereink.

Az, hogy a Külügyminisztériumban nem sejtették a világban zajló folyamatokat, engem csöppet sem ér meglepetésként, ha megnézzük azt, hogy a Külügyminisztérium hogyan működött. Milyen elemző munka folyhatott a diplomáciai testületekben akkor, amikor nem látták előre Ukrajnának a destabilizálását? 2004 decembere óta, a narancsos forradalom óta teljesen világos az, hogy Ukrajna milyen irányba halad, azóta rendelkezésünkre állt tíz év arra, hogy megfelelő stratégiát dolgozzunk ki Ukrajnával kapcsolatban.

Az, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal való partnerségi viszonyt fontosnak tartja ma Magyarország, ugyanakkor az ukrajnai békét is, ez meglátásom szerint két teljesen összeegyeztethetetlen célkitűzés.

(13.20)

Ugyanis teljesen világos az, hogy ami jelenleg Ukrajnában zajlik, az az amerikai geostratégiai céloknak megfelelően alakul. Ezt a konfliktust az Amerikai Egyesült Államok és a Nyugat provokálta ki kerek fél évvel ezelőtt. Ezt a két célkitűzést nagyon-nagyon nehéz lesz összeegyeztetni. Ebben a helyzetben nekünk nem lehet más dolgunk, mint hogy három dolgot kiemelten kezeljünk, nyilvánvalóan a béke kérdését. Azt ki kell mondani, hogy magyar embereket nem sorozhat Ukrajna egy idegen cél érdekében, magyar katonákat ne vigyenek Kelet-Ukrajnába harcolni.

És itt lenne az ideje, tisztelt miniszter úr, beszélni az autonómia kérdéséről is. Ez egy fontos célkitűzés, Kárpátaljának autonómiára van szüksége. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Most pedig a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője, Rogán Antal következik. Parancsoljon!

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter úr nem tette, diszkréten hallgatott arról, de azt gondolom, én megtehetem azt, hogy felteszem a kérdést, mi lett volna, ha az elmúlt hónapokban a külpolitikai stratégia alakításakor, mondjuk, baloldali képviselőtársainkra hallgatunk. Ha ezt tettük volna, tisztelt képviselőtársaim, akkor néhány hónappal ezelőtt, amikor az amerikai nagykövetség ügyvivője vádakat fogalmazott meg bizonyíték nélkül, akkor „yes, sir” módra fejet hajtottuk volna, és nem úgy viselkedtünk volna, mint ahogy az egy szuverén országhoz illik, és nem kértük volna azt, hogy tessék bizonyítékokat is tenni mindemellé, és akkor minden bizonnyal ma nem ott tartanánk, hogy azóta a vádló távozott, bizonyítékok továbbra sincsenek, ellenben végre az amerikai-magyar kapcsolatok talán egy normalizált viszonyban egy új korszakot kezdhetnek el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanígy, ha baloldali képviselőtársainkra hallgattunk volna, akkor minden kapcsolatot megszakítunk tőlünk keletre, főleg Oroszországgal, és akkor most egy kicsit talán ‑ bár ez a magyar gazdasági érdekekkel ellentétes - cso­dálkozva néznénk, amikor a francia elnök és a német kancellár az ukrán és az orosz elnökkel közösen ír alá egy olyan megállapodást, amelyik eurázsiai gazdasági együttműködésről szól, ahol az Európai Unió tagállamai kifejezik azt a készségüket, hogy a tőlünk keletre található országok és Európa egymás fontos stratégiai, gazdasági partnerei.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, az elmúlt hónapokban bebizonyította a magyar kormány, hogy a tapasztalatokra alapuló, tapasztalati alapú külpolitikai stratégia jól működik, mert Magyar­ország gazdasági érdekeit szolgálja. Azt gondoljuk, hogy erre van szükség a továbbiakban is, nem pedig arra, hogy egyszer az egyik irányba hajoljunk, másszor a másik iránya, hanem mindig azt nézzük, hogy melyek Magyarország érdekei.

Ezt tette az elmúlt időszakban a kormány, és a Fidesz frakciója nevében azt szeretném kérni miniszter úrtól, hogy a következő hónapokban is ugyanígy következetesen a magyar érdekeket tartsák szem előtt a külpolitikai stratégia alakításakor. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-12   13-16      Ülésnap adatai