Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek. ? Az MSZP-frakció tagjai felnyitják note­bookjukat, amelyeknek fedőlapjain, felváltva, nemzeti színű és európai uniós zászló képe látható.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 18. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Schmuck Erzsébet és Móring József jegyzők lesznek segítségemre.

Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Ház! A mai napon a kormány nevében napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr: „Beszámoló a Külügyek Tanácsa és Általános Ügyek Tanácsa ülésekről” címmel.

Miniszter úré a szó.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hagyományteremtő szándékkal kértem szót itt az Országgyűlésben ma. Szeretném, ha ezután a külgazdasági és külügyminisztertől minden egyes esetben az Országgyűlés beszámolót kapna az Európai Unió Külügyek Tanácsának és Általános Ügyek Tanácsának üléséről. Mivel ez a két testület az elmúlt héten hétfőn és kedden ülésezett, most van lehetőségem arra, hogy tájékoztassam az Országgyűlést az ott hozott döntésekről.

A Külügyek Tanácsának ülésén természetesen a leghangsúlyosabb témaként Ukrajna került napirendre. Örömmel tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a magyar érdekeknek megfelelő döntés született. Tekintettel arra, hogy mi szomszédos ország vagyunk, kettős az érdekünk: egyrészt, hogy minél gyorsabb megoldás jöjjön létre tárgyalásos úton, másrészt pedig, hogy Ukrajna legyen politikai és gazdasági szempontból is stabil ország.

A Külügyek Tanácsának ülésén a magyar egyetértés mellett létrejött egy szélesebb körű megközelítés, amely azt célozza, hogy az Ukrajnában kialakult válságot az eddiginél tágabb kontextusba kell helyezni. Ennek három eleme van. Egyrészt a Külügyek Tanácsának ülésén a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy fent kell tartanunk a politikai párbeszédet minden szereplővel, amelynek alapját a minszki jegyzőkönyv kell hogy szolgálja.

Második elemként abban is egyetértettünk, hogy a nemzetközi jog megsértésére és Ukrajna területi integritásának megsértésére meg kell adni a megfelelő választ. Ezt a célt szolgálta már korában is a visegrádi négyek és Nagy-Britannia külügyminisztereinek nyilatkozata, de ezt a célt szolgálta Németország és Nagy-Britannia közös javaslata nyomán a szövegbe került döntés, amelynek nyomán további szepara­tisták tiltó listára helyezését kezdeményeztük, az erre vonatkozó konkrét javaslatot pedig az Európai Bizottság ennek a hónapnak a végére fogja elkészíteni.

Harmadrészt ugyanakkor világossá tettük, hogy szükség van strukturális reformok végrehajtására Ukrajnában, szükséges egy világos reformmenetrend megalkotása, és szorgalmaztuk a minél gyorsabb kormányalakítást, valamint Magyarország érdekeinek megfelelően bekerült a konklúziók szövegébe a decentralizáció és a kisebbségi jogok fontossága.

Emellett a konklúziók kiemelték az úgynevezett fordított irányú gázáramlást biztosító országok szerepét, és örömmel számolhattunk be arról, hogy a Magyarország, valamint Szlovákia gázvezetékrendszereinek összeköttetése céljából létrejövő inter­konnek­tor biztosítja azt is, hogy újabb szállítások válhatnak lehetővé Ukrajna irányába.

Emellett pedig a hétfői napon hivatalosan is elindítottuk az Európai Unió ukrajnai tanácsadó misszióját, és azt gondolom, hogy mi, magyarok valamennyien büszkék lehetünk arra, hogy ezt a missziót egy magyar személy, mégpedig Mizsei Kálmán vezeti. Ez volt egyébként az első olyan döntés, amelyet az Európai Unió új külügyi főképviselője írt alá.

Másrészt szeretném tisztelettel tájékoztatni az Országgyűlést és képviselőtársaimat arról, hogy az általános ügyek tanácsának ülésén napirendre került az úgynevezett jogállamisági kezdeményezés. Magyarország álláspontja világos. Az Európai Bizottságnak jelenleg is vannak eszközei arra vonatkozólag, hogy ha ilyen típusú kritikákat kíván emelni, vagy ilyen típusú aggodalmai vannak, akkor annak hangot adjon.

Mi soha nem támogattuk és nem is fogjuk támogatni a szerződések lopakodó módosítását, ugyanakkor konstruktív hozzáállást tanúsítunk ehhez az ügyhöz is természetesen. Az Általános Ügyek Tanácsán létrejött konszenzus úgy szól, hogy fontos a politikai párbeszéd intenzitása a jogállamiságról. Ennek megfelelően az elnökség az Általános Ügyek Tanácsának decemberi ülésére előkészíti az ezen mechanizmus elindításához szükséges döntéseket.

Ugyanakkor egy irányba mutat a magyar állásponttal az, hogy az Általános Ügyek Tanácsán egytől egyig mindenki kiemelte, hogy ha létrejön egy ilyen mechanizmus, akkor annak az kell legyen a célja, hogy megerősítse a szolidaritást a tagállamok között, és ne az, hogy aláássa. Ennek érdekében a diszkriminációmentességre, az egyenlő bánásmódra, a politikai elfogulatlanságra és a bizonyítékok alapján való megközelítésre mindenki felhívta a figyelmet, amit azért tartottunk jó hírnek és jó jelnek, mert a saját példánkból kiindulva az elmúlt időszakban bizony volt néhány rossz tapasztalatunk, azonban a tagállamok egyértelmű állásfoglalása ezen értékek mellett mindenképpen biztatást jelenthet a jövőre nézvést.

Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.10)

ELNÖK: A miniszter úr ötperces hozzászólását a frakciók kétperces időkeretben válaszolhatják meg. Tóth Bertalan képviselő úr következik, az MSZP részéről. Parancsoljon!

DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Valóban üdvözlendő lenne, ha minden egyes külügyi témában, ami az ország külpolitikáját jellemzi vagy éppen érinti, akkor itt, a parlament előtt ön fölszólalna, és ismertetné a kormány álláspontját, illetve ismertetné az adott események mögött rejlő valóságot. Ön nem hajlandó a Külügyi bizottság előtt megjelenni, tehát szeretnénk javasolni, hogy a Külügyi bizottságban is ezt tegye meg, hiszen ott kérdésekre is kell válaszolni, és valószínűleg több minden kiderülhet.

Ebben a tájékoztatóban viszont nem hallottunk arról, hogy miért folytat olyan külpolitikát a kormányzat, ami a kettős beszédre épül: amikor Nyugat-Európába mennek, akkor a Nyugat-Európa melletti elköteleződést hangsúlyozzák, amikor pedig Moszkvába, akkor önöket az ottani külügyminiszter pedig a keblére öleli, és olyan témákat vetnek föl, és olyan témákban tesznek nyilatkozatokat, ami pont ellenkező a nyugat-európai érdekekkel.

Nem hallottunk ebben a tájékoztatóban arról, hogy az ott lévő tagállamok hogyan ítélik meg ma Magyarországot, hogy annak a korrupciós botránynak, amibe belekeveredett a magyar kormányzat, milyen visszhangjai voltak ezeknél a tagállamoknál. Nem hallottunk erről a véleményről. Nem hallottunk ebben a beszámolóban arról sem, hogy mi vezérli önt, miniszter úr, a személyügyi politikájában, hiszen több száz embert elbocsát a Külügyminisztérium, miközben lassan már egy egész focicsapat fog ott működni.

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmét. Ön az első informális, pártok közötti egyeztetésen azt jelezte, hogy készül egy külügyi akcióterv, amit mi külügyi stratégiának hívunk, amiben szeretné, ha lenne egy nemzeti minimum, viszont ennek nyomát sem látjuk, nem kaptunk anyagokat, hanem az összevissza való megszólalás hol Nyugat-Európában, hol pedig Moszkvában, ez a jellemző.

Nem tudom így elfogadni az ön által mondottakat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Most Schiffer András következik, az LMP frakcióvezetője. Parancsoljon!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Külügyminiszter Úr! Először is szeretném megköszönni a hagyományépítés szándékát. Az elmondottakhoz néhány gondolatot szeretnék csak hozzáfűzni. Az természetesen üdvözlendő, hogy az Európai Unió az Ukrajna-álláspontjába beépíti a decentralizáció elvét. Ezt természetesen fölfoghatjuk akár magyar sikernek is.

Viszont azzal pontosan tisztában kell lennünk, hogy Magyarország a külhoni magyarság autonómiatörekvései, önrendelkezési joga iránt éppúgy, mint a Kárpát-medence környezetbiztonsága iránt csak akkor szerezhet szövetségeket az Európai Unión belül vagy akár a nagyvilágban, ha értékközpontú külpolitikát folytat. Egy kalmárszemléletű külpolitikával nekünk nem lesznek szövetségeseink abban, hogy akár Kárpátalján, akár bárhol másutt a Kárpát-medencében meg tudjuk óvni az ottani magyarság önrendelkezési törekvéseit.

Ezenkívül fontos lenne az is, hogy a magyar diplomácia tegye félreérthetetlenné, hogy ebben a válságban, ebben a háborús helyzetben messzemenően elítéli az orosz birodalomépítési törekvéseket, az orosz agressziót, és tegye egyértelművé azt, hogy Magyarországnak a külpolitikai stratégiájában semmi keresnivalója különböző keleti diktatúrák oldalán.

Tisztelt Külügyminiszter Úr! Mielőtt ilyen félénken beszélne arról a törekvésről, hogy az Európai Unión belül a jogbiztonság, a jogállamiság megerősítésére valamiféle folyamat kezdődik el - természe­tesen mi sem szeretjük a lopakodó szerződésmódosítást ?, azért arra hadd utaljak, hogy a jogállamiság, a jogbiztonság megerősítése az Európai Unión belül annyit jelent, hogy az Európai Unió minden polgára tudja biztonságban a vagyonát, tudja biztonságban a megtakarításait. Ne lehessen olyan állam Európában ? ma sajnos Magyarország ilyen ?, ahol az emberek nem tudhatják biztonságban a vagyonukat, nem tudhatják biztonságban a szerzett jogaikat.

Tehát én azt gondolom, hogy a magyar emberek érdeke az, hogy legyen egy erős, olyan rendszer az Európai Unión belül (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ami a vagyonukat, a jogaikat megvédi. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Most Hörcsik Richárd úr, a Fidesz képviselője következik. Parancsoljon!

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Először is szeretném megköszönni Szijjártó miniszter úrnak, hogy az általa említett, múlt heti brüsszeli Külügyminiszterek Tanácsában a nemzeti érdekek képviseletének megfelelően járt el Ukrajnával kapcsolatban, amikor is kiállt Ukrajna területi egysége és szuverenitása, valamint a 200 ezer fős ukrajnai magyarság érdekeinek a védelme mellett.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja az elmúlt években következetesen képviselte azt a külpolitikai irányultságot, hogy Ukrajna mint keleti szomszédunk kiemelt, stratégiai fontosságú Magyarország számára. A Kárpátalján élő nemzettársaink védelmét egyébként az Alaptörvényünk is előírja, és úgy hiszem, hogy a magyar kormány ennek megfelelően jár el. Másrészt pedig Magyarország energiabiztonsága szempontjából is fokozott figyelmet követel Ukrajna.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a véleményünk a válság kirobbanása után sem változott meg, és ma sem más. Összhangban a visegrádi négyek, illetve az Unió tagállamai többségével, Magyarország elemi érdeke, hogy tárgyalásos alapon rendezzék az ukrajnai válságot, és ebből a célból már csak azért sem engedhetünk, mivel Ukrajna nyugati integrációjának előfeltétele a békés viszonyok megteremtése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy hiszem, hogy ehhez a folyamathoz mi, a Magyar Országgyűlés képviselői is hozzájárulhatunk, hiszen az Unió és Ukrajna tagállamai között az idén júliusban aláírt társulási megállapodás általános vitája lezárult a tisztelt Házban, és holnap szavazhatunk arról. Úgy hiszem, hogy az ukrajnai békés rendezés érdekében ez is fontos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy az uniós tagországok ? így Magyarország is ? kiálljanak a társulási szerződés mellett. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.20)

ELNÖK: Most a Jobbik nevében Gyöngyösi Márton képviselő úré a szó.

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm szépen én is a ma reggeli beszámolóját arról, hogy mi történt az Európai Unióban. Természetesen Ukrajna kapcsán mi is számtalanszor elmondtuk, hogy a békének, a békés rendezésnek és a párbeszédnek vagyunk a hívei, és a nemzetközi jog tiszteletben tartását mindenekelőttinek tartjuk, csak mi akkor is felemeljük a szavunkat, amikor Ukrajna sérti meg ezeket a jogokat a saját területén. Én nagyon tisztelem azt a szándékot, ami az Európai Unióban végre egy egyéves késéssel megszületett, ugyanakkor jó lenne, ha az Európai Unió azt az értékrendet, amit magának vindikál és azt vallja, hogy képvisel, azt nem kettős mércével képviselné, hanem észrevenné azt, hogy a kisebbségi jogok milyen mértékben sérültek Ukrajna területén még az előtt, hogy leültek volna párbeszédre az Európai Unióval.

Nagyon fontos a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, és nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a decentralizáció folyamata elindult. Ugyanakkor nagyon nagy aggodalommal követtük azokat az eseményeket, amelyek arról szóltak Ukrajnában, hogy a kisebbségek nyelvhasználati jogát ellehetetlenítik, az autonómiatörekvések elé folyamatosan akadályokat gördítenek, úgy alakítják át Ukrajnában a választási határokat, hogy a kisebbségek ne tudjanak általuk választott delegáltat küldeni a radába Kijevbe. Ezeket a folyamatokat kellene megállítani és Ukrajnát magához téríteni, mielőtt az Európai Unió leül velük tárgyalni az európai integrációs folyamatokról.

Ami az alkotmányossági és jogi dolgokat illeti: a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagyon nagy aggodalommal figyeli azt a folyamatot, ami az Európai Unióban Maastricht óta elindult és a lisszaboni szerződés óta felgyorsult, miszerint az Európai Unió folyamatosan olyan jogokat vindikál magának, amelyek arról szólnak, hogy a nemzetállamok jogaiba hogyan szóljanak bele.

Mi ezt a törekvést elvetjük, és szeretnénk, ha az Európai Unióban itt vitatnánk meg ezeket a kérdéseket, nem pedig Brüsszel szólna bele a nemzetállamok dolgaiba. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Felszólalások:   1   1-10   11-14      Ülésnap adatai