Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Sza­vazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 110 igen szavazattal, 37 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Gyopáros Alpár, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Valóban ránk kényszeríti-e az Európai Unió a menekültek kvótaalapú befogadását?” címmel. Gyopáros Alpár képviselő urat illeti a szó.

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Magyarországra soha nem látott migrációs nyomás nehezedik. Az illegális határátlépők száma az utóbbi hónapokban drasztikusan megemelkedett, a mai adat szerint pedig Magyarország határait átlépte a 312 ezredik bevándorló is.

A Fidesz-kormány intézkedéseit igazolja, hogy míg a szerb határnál szeptember 14-én több mint 9 ezer tiltott határátlépővel szemben kellett intézkedni, addig két nappal később ez a szám 266-ra esett vissza. Bebizonyosodott, hogy a Fidesz-kormány az, amely egyértelmű, határozott bevándorláspolitikát folytat, hiszen az MSZP még júliusban is álproblémának nevezte a bevándorlást, a Jobbik elnöke, Vona Gábor szerint az iszlám az emberiség utolsó védőbástyája, a Demokratikus Koalíció szerint pedig a bevándorlás csupán kormányzati gumicsont.

A kormány sikeres nemzeti konzultációt folytatott le, amely során több mint 1 millióan küldték vissza a kérdőívet. A magyar nép akaratával összhangban új jogszabályok születtek, ideiglenes műszaki határzár épült a magyar-szerb határon, valamint a rendőrség csapatainak munkáját már 4300 katona is segíti, továbbá a határ törvénytelen átlépése, a határzár megrongálása és az embercsempészet is bűncselekménynek minősül, illetve súlyosabban minősülnek, az elkövetők börtönbüntetésre vagy kiutasításra számíthatnak.

A kialakult helyzetért nagymértékben felelős az európai baloldal, amely támogatja bevándorlást. Ha rajtuk múlna, bármennyien és bárki beléphetne az országba és Európába. Az Európai Unió elhibázott bevándorláspolitikája miatt pedig a jelenleg még távoli szegényebb országokból is bevándorlók milliói vagy éppen tízmilliói indulhatnak meg Európa felé lavinaszerűen. Ki kell mondanunk, hogy felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük és gyermekeik életének kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt.

A bevándorlási helyzet kezelésére az európai uniós belügyminiszterek tanácsa megszavazta azt a rendkívüli műveletet, amely 120 ezer menedékkérőt helyez majd át Olaszországból és Görögországból a többi tagállamba. Habár Románia, Szlovákia és Csehország mellett Magyarország is nemmel voksolt, a szavazatok minősített többségével azonban átment a javaslat. Az önkéntesség ellenére, ha egy tagállam vonakodna befogadni a neki szánt menedékkérőket, kötelezettségszegési eljárás során felelhetne érte.

A döntés több problémát is felvet. Mi alapján döntjük el, hogy kit illet meg nemzetközi védelem, ki az a menedékkérők közül, aki valóban menekült? Fontos kérdés, hogy azokat a menekülteket, akik elsősorban nem Magyarországon, hanem más európai uniós tagállamban kívánnak letelepedni, kötelezhetjük-e maradásra, és ha igen, hogyan. Mi alapján döntjük el, hogy ki melyik európai uniós tagállamban köteles tartózkodni, szétszakítva családokat, barátságokat? Hiszen ha valaki Németországba akar menni, mert ott vannak a rokonai, nem fog Magyarországon letelepedni. Mindezt alátámasztja, hogy a menekültek elosztását célzó kvótarendszer ellentétes valamennyi uniós tagállam érdekeivel.

Tisztelt Miniszter Úr! Kérdezem ez alapján, valóban ránk kényszeríthet-e az Európai Unió egy Magyarország által elutasított menekültkvótát, és az új intézkedésnek lesz-e hatása a magyar kormány sikeres menekültpolitikájára. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr válaszol. Öné a szó, miniszter úr.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon már a napirend előtt volt lehetőségünk arra, hogy néhány gondolat erejéig elidőzzünk az Európai Unió kötelező kvótákra való döntésénél. Engedjék meg, hogy megismételjek ebből néhány elemet, tekintettel a kormány álláspontjára.

Először is, magát a kötelező kvótáról szóló vitát károsnak tartottuk, mert időt vitt el a lehetséges megoldások keresésétől, politikai feszültséget szült a tagállamok között, ráadásul 120 ezer bevándorló relokációjáról szólna, miközben csak a vita időtartama alatt több mint 120 ezren érkeztek az Európai Unió területére. Mindaddig semmi értelmét nem látjuk a kötelező kvótákról meg általában bármifajta kvótáról szóló vitának, amíg az Európai Unió nem tudja visszaszerezni az ellenőrzést a saját határai felett. Márpedig világosan látszik, hogy Görögország nem képes saját határainak a megvédésére a jelenlegi körülmények közepette. Azt tegyük hozzá a korrektség kedvéért, hogy ez nem egy bírálat Görögországgal szemben, mert sok száz vagy ezer kilométernyi tengeri határszakasz megvédése, valamint a szigetek megvédése nyilvánvalóan egy borzasztóan komplikált feladat, ugyanakkor azt is meg lehet oldani.

Ezért azt javasoltuk, hogy egy európai uniós erő jöjjön létre annak érdekében, hogy a görög külső határ védelme megoldott legyen. Na, ott például támogatnánk a kötelező kvótát, hogy az európai uniós tagországok hozzájárulásaival egy ilyen erő létrejöjjön. Egy egyszerű listát kell összeírni, hány rendőrre, hány határőrre, hány katonára, hány hajóra, hány repülőgépre, hány helikopterre van szükség annak érdekében, hogy biztosítani lehessen Görögország külső határát. Azt gondoljuk, itt helye volna annak, hogy a tagországok kötelező hozzájárulásokat tegyenek egy ilyen erő létrehozására.

A második pontként azt gondolom, nagyrabecsülés és tisztelet illeti Törökországot, Jordániát és Libanont, amiért aránytalanul sokat viseltek mindeddig a Közel-Keleten és Észak-Afrikában kialakult instabil helyzetek kezeléséből. Több millióan tartózkodnak ebben a három országban. Azt gondolom, a helyes politika az, hogy nem meghívást küldünk kvóta álnéven a bevándorolni szándékozóknak, hanem abban segítjük a menekülteket, hogy az otthonaikhoz a lehető legközelebb tudjanak tartózkodni mindaddig, amíg a menekülésük okául szolgáló fegyveres konfliktus véget nem ér. Ezért azt gondoljuk, abban kell segítenünk a menekülteket, hogy Törökországban, Jordániában és Libanonban megfelelő ellátásban részesüljenek. Ezért is javasoltuk azt, hogy az Európai Unió vegye át az ezen országokban található menekülttáborok finanszírozását, és ha új menekülttáborokra van szükség, akkor finanszírozzuk meg azokat is.

A kvótával kapcsolatban, tisztelt képviselő úr, azt gondolom, az végrehajthatatlan döntés, amit a belügyminiszterek tanácsa meghozott, tekintettel arra, hogy még nincs megállapodás arról, hogy a letelepítés alapjául szolgáló hotspotok hol jönnek létre; végrehajthatatlan, mivel a másodlagos migrációra semmifajta megoldás nem született; harmadrészt pedig végrehajthatatlan azért is, mert ha nem teszünk semmit a határvédelem érdekében, akkor olyan elképesztő nyomás lesz az Európai Unión, ami nem százezrekben, hanem milliókban lesz mérhető.

Végezetül pedig tájékoztatom tisztelt képviselő urat és az Országgyűlést, hogy a kormány szerdai ülésének napirendjére tűzte a kötelező kvótákkal kapcsolatos lépésekkel foglalkozó napirendi pontot, amikor is a kormány döntést fog hozni arról, hogy milyen módon tud fellépni azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió egy ilyen fenntarthatatlan és végrehajthatatlan, ráadásul a bevándorlók és az embercsempészek szempontjából is meghívásként értelmezett döntést hozott. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ.

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Ki-ki vérmérséklete szerint szomorúan vagy éppen mérgelődve olvasta, olvassa Juncker európai bizottsági elnök úrnak azon szeptember közepi szavait, miszerint „itt az ideje, hogy megkezdjük egy valóban európai migrációs politika kialakítását”. Mondta ezt elnök úr szeptember közepén. Nem kell politikai zseninek lenni ahhoz, hogy tudjuk, ez a kérdés már hónapok óta feszíti az európai közvéleményt, a nemzetbiztonságot és egyebeket.

Ugyanakkor továbbra is örülünk, hogy a Bizottság végre napirendre tűzi, de továbbra is nyitott kérdések maradnak a biztonságos származási országok jegyzékével kapcsolatban, a visszatérési intézkedésekkel és az ösztönzőrendszerrel kapcsolatban, a belső mobilitás ösztönzésével kapcsolatban, vagy éppen annak a matematikai nonszensznek a feloldásával kapcsolatban, hogy hogyan lesz 120 ezer illegális bevándorlónak az elosztása, hogyan történik meg úgy, hogy tudjuk, csak Magyarországon keresztül a mai napig 312 ezren érkeztek már be az Európai Unió területére.

Kormányközi és parlamentközi nyomás alá kell helyezni az Európai Bizottságot, hogy mielőbb hatékony válasz szülessen. A válaszát természetesen elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   52-58   58-63   64-70      Ülésnap adatai