Készült: 2024.05.10.20:50:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

183. ülésnap (2012.04.24.), 86. felszólalás
Felszólaló Dr. Fónagy János (Fidesz)
Beosztás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 7:00


Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami és önkormányzati szervek közfeladataik ellátása során nagy mennyiségben állítanak elő adatokat. Ezek az adatok nyilvántartásokba épülnek be, az adatokat sokszor maga a közszféra használja fel és kezeli a továbbiakban. Egy azonban mindenképpen közös ezekben az adatokban: azokat jogszabály alapján kizárólag a közszféra intézményei állíthatják elő, erre más nem jogosult, és ezek az adatok csak a közszféránál állnak rendelkezésre.

(12.40)

A közszféra által előállított alapadatok egy része azonban piaci jelentőséggel is bír, újrahasznosításukkal sikeres piaci szolgáltatások nyújthatók. Példaként említem a napjainkban már igen elterjedt műholdas navigációs szolgáltatásokat. A lassan minden gépjárműben és okostelefonban fellelhető navigációs alkalmazások az állami intézmények által előállított térképészeti alapadatokat használják fel, és az arra épülő többletszolgáltatásokkal egybecsomagolva kereskedelmileg is sikeres termékként jelennek meg a piacon. Ezért az adatok további felhasználása, illetve újrahasznosítása egyes vállalkozások tevékenységéhez nélkülözhetetlen, hiszen ezek olyan sikeres és keresett információszolgáltatások alapját képezik, amelyeket mindennapi életünk során egyre gyakrabban veszünk igénybe. Elengedhetetlen azonban, hogy a közadatok újrahasznosítói ezekhez az adatokhoz megfelelő garanciák és a tömeges feldolgozhatóságot biztosító versenysemleges feltételek mellett juthassanak hozzá. A közszféra információinak további hasznosításáról szóló uniós irányelv erre vonatkozóan alapvető szabályokat határoz meg. Mivel az érintett adatok csak a közszféránál állnak rendelkezésre, ezért a versenysemlegesség és a megkülönböztetésmentesség biztosítása ezen a területen is kiemelkedően fontos. Ezt a szempontot mind az irányelv, mind az önök előtt fekvő, a közadatok újrahasznosításáról szóló T/6585. sorszámú törvényjavaslat elsődleges szempontként kezeli.

Magyarországon a jogalkotó sokáig az információszabadság klasszikus szabályaival kísérelte meg lefedni a közadatok újrahasznosítását. A gyakorlatban azonban az információszabadság szabályai nehezen alkalmazhatók erre a területre, egyes adatok tekintetében ráadásul jogszabály zárta ki az ingyenes megismerési rendszer alkalmazását. A közadatok újrahasznosításának ezért meglehetősen szerteágazó gyakorlata alakult ki hazánkban, egységes szabályozói szemlélet nélkül. Erre az ellentmondásos helyzetre az Európai Unió Bizottsága is felhívta a figyelmet, és már 2007-ben jelezte kifogásait és aggályait a hazai jogszabályi környezettel kapcsolatban. A Bizottság többször kiemelte, hogy az információszabadságra vonatkozó szabályok nem képesek az irányelvben rögzített szabályok megfelelő érvényesítésére, ezért azok külön átültetését is el kell végezni. Mindezeket nyomatékosítva a Bizottság 2011 őszén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

A kormány 2007-től kezdve vizsgálta az újrahasznosítási irányelv átültetésének lehetőségeit, és - mérlegelve az Unió, illetve a hazai újrahasznosítási piac szereplőinek véleményét - végül az irányelv tételes átültetése mellett döntött. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ennek megfelelően a következő főbb rendelkezéseket tartalmazza. Kimondja, hogy a közadatok egy része újrahasznosítás céljából is kiadható az igénylő részére. A közadatok újrahasznosítás céljából történő kiadásánál az adatkezelő nem alkalmazhat megkülönböztető feltételeket, vagyis biztosítania kell a versenysemlegesség feltételeit és követelményeit. Az adatok kiadását az irányelvnek megfelelő húsz munkanapos határidőn belül kell elvégezni, az adatátadásról szerződést, jelen esetben újrahasznosítási megállapodást kell kötni. Az adatkezelőnek elsősorban elektronikusan, informatikai eszközökkel, automatikusan feldolgozható formátumban kell átadni az adatokat; s végül az adatok átadásáért felszámított díj nem haladhat meg egy minimális nyereséghányadot is tartalmazó, költségalapú árazást.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az uniós joggal teljes mértékben harmonizáló, alternatív adatátadási szabályrendszert teremt meg, amelynek célja a nagy mennyiségű, rendszeres adatátadást feltételező, professzionális adatigénylések kiszolgálása. Fontos kiemelni, hogy a törvény rendelkezései nem érintik vagy nem sértik az információszabadságra vonatkozó szabályokat. A külön szabályozási keret megteremtése éppen azt a célt szolgálja, hogy a közadatok újrahasznosításának kérdésköre egyértelműen elkülönüljön a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályoktól a hazai jogrendszeren belül. A törvényjavaslat erre való tekintettel kizárólag az igénylő önkéntes nyilatkozata alapján engedi alkalmazni a közadatok újrahasznosításának szabályait. A javaslat emellett egy jelenleg inkoherens gyakorlatnak teremt egységes szabályozási keretet, hosszabb távon pedig hozzájárulhat a közadatvagyon hatékonyabb hasznosulásához.

Az elmondottakra tekintettel kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a T/6585. számú törvényjavaslatot megvitatni, majd azt követően az elfogadását támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai