Felszólalás adatai

A szűkítés tekintetében felmerült, hogy semmiféle szűkítést nem tartalmaz ez az előterjesztés, ugyanakkor alapesetben a közérdekű adatok szabadon terjeszthetőek, ezt ugye mindenki tudja. Ezzel szemben a törvényjavaslat alapján az állami szerv és az adatigénylő állampolgár adott esetben megállapodást köthet, tehát kijelenthető, hogy a megállapodás léte önmagában annyit jelent, hogy feltételhez köthetik az adatok újrafelhasználását. Ez mi, ha nem egy szűkítő tényező?

Ugyanakkor nagyon örülök annak, hogy meg kívánják akadályozni azt a jelenséget, hogy mondjuk, egy 7 millió forintért beszerzett adatsort akárki 20 millióért továbbértékesítsen. Ezt támogatom, abszolút egyetértek vele. Adódik a kérdés ugyanakkor, hogy az általam felhozott példa esetében, ami 2-3 évvel ezelőttről is datálható akár, amikor állami szerv vagy, mondjuk, minisztérium, szintén pénzért, közpénzből, közintézményből vásárol adatsorokat, akkor miért nem lehet feloldani ugyanezeket az ellentmondásokat. Tehát hogy van az, hogy az egyik oldalon most itt ez a szándék megjelenik, ugyanakkor az állami szférán belül vannak olyan területek, ahol továbbra is fennállhatnak azok az anomáliák, amikről beszélünk? Tehát adott esetben állami szerv közpénzből állami szervtől olyan adatsorokat vásárolhat, amelyek adott esetben indokolt volna talán, hogy térítésmentesen vagy csak egy minimális költségtérítési szinten, de nyereséghányad nélkül kerüljenek a birtokába.

Nyilvánvaló, hogy lehetne egyszerűsíteni ezen a rendszeren, lehetne ésszerűsíteni rajta, de sajnálatos módon az a gyanú nem tud eloszlani belőlünk, hogy a bevezetett nyereséghányad által bizony itt azért költségvetési szándékok is meghúzódnak a háttérben.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)