Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi is elmondhatjuk azt a magunk részéről, a Jobbik részéről, hogy valóban semmiféle társadalmi vita, megbeszélés, frakciók közötti álláspont-megvitatás nem volt előzetesen ebben a kérdésben, és azt gondolom, hogy mindenképpen az lett volna, ha lovagiasságot nem is várok el a Fidesz-KDNP részéről, mert hát ezt nem tapasztaltuk a törvényalkotás során, de legalább valamilyen szinten, mivel ez az egész magyar társadalmat érinti, én azt gondolom, ez egy választási törvény, itt azért be kellene vonni az ellenzéket is egy ilyen javaslatba, és nem csak tényként beterjeszteni egy már teljesen kész javaslatot itt az év végén, pontosan a veszélyhelyzet kihirdetésének az idején. (Sic!) Még arra sem vették a bátorságot a jelen esetben, mint amikor ennek a törvénynek az alapját megteremtették, akkor legalább felállítottak egy látszatbizottságot, egy eseti bizottságot, egy új választójogi törvényt előkészítő eseti bizottságot, legalább abban tárgyaltunk, volt társadalmi vita s a többi – hát, itt most csak megkaptuk, ez van, aztán fogadjuk el. És hát nyilván azt is megszoktuk, hogy ha ellenzéki képviselő bármilyen módosítást bejavasol itt, akkor önök azt nem szokták elfogadni; jó, hát itt nyilván felhozhatják, hogy Volner János komoly ellenzéki, független képviselő, nyilván, és az övét elfogadták, de erre majd kitérek a későbbiek során.

Vissza is térve erre a Volner-féle javaslatra, már azzal sem értettünk egyet, amikor önök az eredeti törvénymódosító javaslatot beadták, amikor 27-ről 50-re emelték az egyéni választókerületben induló jelöltek számát ahhoz, hogy egy párt pártlistát tudjon indítani a választásokon. Nyilván önök azzal az indokkal tették be ezt a módosítást, hogy a valós társadalmi támogatással rendelkező pártok tudjanak csak országos listát állítani. És itt hirtelen nekem megint a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos törvényjavaslatuk jutott az eszembe, és valamiféle hasonlatot érzek a két törvény között, hiszen önök a saját hibájukat próbálják most úgy kiküszöbölni, hogy az ellenzéki pártokra próbálják tolni a felelősséget. Hiszen a börtönzsúfoltságnál is alapvetően az önök törvényalkotási hibájából és kormányzati mulasztásából adódott az, hogy 9,5 milliárd forint kártalanítási összeget kellett kifizetni a rabok részére, és itt is az önök kormányzati hibájából adódott az, hogy kamupártok összességében milliárdokat tudtak felhasználni egy-egy választás során, amit elvontak az állami költségvetésből, elvitték a közpénzeket. És aztán hogy mennyire vették önök ezt komolyan, látszik az az ellenőrzés, ami azok után történt, hogy hogyan számoltatták el a kamupártokat, mennyi pénzt gyűjtöttek vissza azokból a jogosulatlanul felvett milliárdokból; semmifajta politikai, kormányzati törekvés nem volt arra, hogy itt valóban felelősségre vonják a kamupártokat.

Nyilván mire irányul ez az új módosítás? Arra irányul, hogy a jelenlegi politikai helyzetet befagyasszák, tulajdonképpen ne tudjon új szervezet bekerülni a magyar Országgyűlésbe, és a jelenleg fennálló politikai helyzet, a jelenlegi kormánypártok és ellenzéki pártok alkothassák, és ebből gyakorlatilag kívülről nem tud senki bekerülni. Én azt gondolom, hogy ez alapvetően az Alaptörvény szellemiségével is ellentétes, egy jogállamisággal nyilván ellentétes, egy demokráciával ellentétes, hiszen az emberek nagy tömegeit kizárja abból, hogy parlamenti szinten, törvényalkotási szinten tudjanak akár új pártot létrehozni, azt bejuttatni az Országgyűlésbe. Hiszen addig, amíg csak 27 egyéni jelöltről volt szó, és már tudtak országos listát állítani, akkor már el tudott érni egy párt egy olyan szintet, hogy felfigyeltek rá, hogy lám, emögött már van társadalmi támogatottság, lehet, hogy már a következő négyéves ciklus végére ki tudta magát nőni, fel tudta tornászni magát. Most erre igen kevés pártnak van esélye, amely jelenleg nem parlamenti párt, nincsen komoly szervezettség mögötte, hogy valóban Volner János javaslata alapján, amelyet azonnal elfogadott és magáévá tett a bizottság, és amely 71-re emeli a körzetek számát ahhoz, hogy egy országos lista legyen, illetve 14 megyében, illetőleg a fővárosban kell ez egyéni jelöltet állítani ehhez, ez bizony nem kis feladat a kis pártoknak.

Én azt gondolom, hogy most a parlamentben ülő pártok túlnyomó többségének ez nyilván nem okozna gondot, és nyilván az elmúlt tíz évben azért azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb párt tudott ennyit állítani, viszont egy új mozgalomnak a megjelenése sokkal nehezebb lesz ezek után, és szerintünk alapvetően mindenféleképpen demokráciaellenes ez a lépés, és ez semmiféleképpen nem támogatható, hiszen valós politikai célokért valósan küzdő kisebb pártokat vagy akár regionális érdekeket…  ami most szerintem nincsen Magyarországon, de bármikor lehet erre vonatkozóan igény (Nacsa Lőrinc: Országos lista!), hogy olyan pártok jönnek létre, amelyek regionális szinten akarnak, azok nem fognak tudni majd országos listát állítani.

(21.20)

Itt van még, ami már felvetődött, a levélszavazás kérdése, amiről reméltük volna, hogy valamiféle módosítás beáll. Hiszen ez a törvényjavaslat érintőlegesen hozzányúlt a levélszavazások kérdéséhez is, de sajnos nem olyan módon, hogy ne tenne különbséget állampolgár és állampolgár között.

Hiszen a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező állampolgároknak van továbbra is csak egyedül az a joga, hogy levélben is szavazhatnak. Bizony az a furcsa ellentmondás fordulhat elő, hogy a külföldön együtt dolgozó csíkszeredai és debreceni magyar állampolgár, magyar nemzetiségű személy esetén az egyik levélben szavazhat, a másik nem szavazhat levélben, önmagában csak azért, mert Csíkszereda jelenleg nem tartozik Magyarországhoz, és az ottani állandó bejelentett lakcíme a magyar törvények szerint jelenleg nem bejelentett magyar lakcím, ezért ő levélben szavazhat. Míg a másik állampolgár, akinek Debrecenben van állandó lakcíme, de nem él ott életvitelszerűen, mert külföldön dolgozik, az pedig nem szavazhat. Szerintünk nyilván ez egy régi vita köztünk, a kormánypártok és az ellenzék között. Mi alapvetően jogállamiság-ellenesnek látjuk, hogy különbséget tesz állampolgári jogok gyakorlása terén magyar állampolgár és magyar állampolgár között. Jó lett volna, hogyha ebben történik elmozdulás.

Nyilván látjuk mi azt, hogy a kormányzatnak alapvetően az az érdeke, hogy ha az ő támogatását bírja valamelyik társadalmi csoport, ő megkapja azt a lehetőséget, míg ahol inkább kisebbségben van a kormány támogatása, azt pedig igyekeznek elzárni attól, hogy az állampolgári jogát tudja gyakorolni. Nyilván ezt a kormányzati szándékot lehet látni ebben az intézkedésben is, ebben nincsen változás.

Alapvetően tehát azt látjuk, hogy vannak apróbb pozitívumok az elmozdulásban, de vannak kifejezetten negatív irányban elmozduló folyamatok is ebben a törvényjavaslatban. A magunk részéről mi ezt támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.