Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk.

Most pedig soron következik a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. Az előterjesztést H/3462. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig H/3462/80. számon kapták kézhez.

Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, kívánnak-e előadót állítani. Igen? Nem? Balsay István kézjelzését nem tudom értelmezni, hogy igen vagy nem.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): A vita során szeretném majd a területfejlesztési bizottság álláspontját képviselni.

ELNÖK: Tehát külön előadót nem kíván a bizottság állítani.

Indítványozom, hogy a törvényjavaslat szerkezeti rendjére tekintettel, a részletes vita négy szakaszból álljon. Felkérem Szabó Erika jegyző asszonyt, hogy ismertesse a javasolt vitaszerkezetet.

DR. SZABÓ ERIKA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita javasolt szerkezete a következő:

A vita első szakaszában a határozati javaslat első három részéhez érkezett módosító javaslatokat vitatja meg az Országgyűlés. Ezek az indítványok a támogatások működtetésének, decentralizálásának és felhasználásának irányelveit kívánják megváltoztatni, és az ajánlás 4-59. pontjaiban találhatók. Szintén ebben a vitaszakaszban szerepelnek a 81. és 82. pontok, amelyek az 1. és 2. számú mellékletek módosítását indítványozzák.

A második vitaszakasz a térségi besorolási feltételrendszer megváltoztatását kezdeményező, 60-67., valamint 83. és 84. számú ajánláspontok megvitatásából áll.

A harmadik vitaszakasz a záró rendelkezésekhez érkezett módosító javaslatokat tartalmazza a 68-80. pontok alapján.

Végül pedig az 1., 2. és 3. pontok megvitatására kerül sor, amelyek a címben és a preambulumban kezdeményeznek változtatásokat.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy aki a javaslattal egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 4-59. pontjai alapján, valamint a 81. és 82. pontokra. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni.

Bajor Tibor jelentkezett, de nem világos, hogy ügyrendi kérdésben-e vagy pedig normál felszólalásra. (Bajor Tibor: Nem ügyrendi.) A napirendhez tartozó ügyrendi kérdésben? (Bajor Tibor: Normál hozzászólás.) Normál hozzászólás. Akkor parancsoljon, képviselő úr!

BAJOR TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ügyrendit azért vontam vissza, mert időközben megérkezett az előterjesztő képviselője, tartalmatlanná vált volna az ügyrendi.

Tisztelt Ház! A következő észrevételt szeretném megtenni ehhez a törvénytervezethez:

A bizottsági vitában több ízben megfogalmazódott az a gondolat, hogy ez a határozati javaslat eléggé elkapkodott és nem egészen átgondolt előterjesztés. Úgy gondoljuk, hogy itt egy joghiány, egy joghézag következtében vált nagyon sürgőssé ez az előterjesztés, hiszen az ezt megelőző határozat 1999. december 31-ével lejárt. Tehát a Magyar Köztársaságban, ha betartjuk a jogszabályokat, 2000-ben nem volt jogcím arra, hogyan osztják ki ezeket a pénzeket. Most ez utólag megtörténik vagy megtörténhet, ha a parlament ezt a határozatot jóváhagyja.

Gondot okozott az is, hogy rendkívül gyorsan kellett az észrevételeket megtenni. Nem volt ez különösképpen indokolt, bár mi is elfogadtuk ezt a javaslatot. Végül is a gyakorlati munka azt bizonyította, hogy jobb lett volna, ha a részletes vitára majd csak három hét múlva kerül sor, hiszen akkor normális menetben és alaposan lehetett volna megtenni a módosító indítványokat.

Hogy részletesen is elmondjam az észrevételeimet, kezdeném a 7. ponttal, amelyik azt a módosító indítványt tartalmazza, hogy az éves költségvetési eszközök kormányzati szintű koordinációjának megvalósítása, külön szövegkörnyezetben elhelyezve ez a módosítás. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy évek óta nem sikerül elérni azt, hogy azok a költségvetésben rendelkezésre álló keretek - a mi esetünkben ez közel 800 milliárd forint -, ami a területfejlesztés különböző területeire fordítható, koordináltan, egyeztetve jelenjen meg, ne egymást kioltva vagy egymás lehetőségeit, hogy úgy mondjam, gyengítve kerüljön meghatározásra. Ezt a kormányzati koordinációt nem tartotta a bizottság kormánypárti többsége szükségesnek, pedig az a meggyőződésem, hogy a kormánynak az egymással történő egyeztetése nem szükségtelen.

A következő pont, amit szeretnék kiemelni, a 12. pont. Ennek a módosító indítványnak a gondolata, illetve szükségessége végigkísérte az egész vitát. Itt pedig a következőről van szó: ez az előterjesztés konzekvensen kihagyja a kistérségeket. Csak megyéről és régióról beszél. Ugyanakkor azt mindenki tudja, aki országgyűlési képviselő és egyéni körzetben dolgozik, hogy maga a konkrét fejlesztés, maga a konkrét tevékenység egy adott kistérségben történik, nem a megye az, amelyik ezt konkrétan koordinálja, még csak nem is a régió, hanem maga a kistérség, ahol önkormányzati társulások, benne természetesen gazdasági társaságok is, részt vesznek azért, hogy egy kistérség fejlődjön.

Miután ez a határozattervezet a kistérségeket még csak meg sem említi, ebből az a gondolat következtethető ki, hogy itt egy nagyon erős centralizáció, megyei centralizáció történik, egy nagyon erős központosítás történik. Ez annál is érthetetlenebb, hiszen '98-ban a választásokkor a legnagyobb kormánypárt még messze nem a megyét kívánta erősíteni, hanem akkor régióban és kistérségekben gondolkodott. Most ezt a programot, úgy látszik, felrúgták, és ezzel a programmal tovább nem kívánnak foglalkozni.

Nem kezeli ez a határozattervezet a következő problémákat sem:

Kistérségek egymás mellett tevékenykednek, és minden egyes kistérség a szomszéd kistérségre hatással van. Ha az egyik kistérség határában szeméttelep létesül, a másik kistérség pedig oda tervezi az üdülőközpontot, akkor valószínűleg ez a kettő nem lesz egymással összhangban. Ha ez a két kistérség egy megyén belül van, akkor még csak-csak egyeztethető a dolog, de ha a két kistérség két különböző régió határán tevékenykedik, akkor ennek a problémának a megoldása, illetve egyeztetése a jelenlegi rendszerben nem lehetséges, hiszen itt annyi egyeztetési fórumon kell átmenni, hogy mire ez megtörténik, addigra már régen minden beruházás megvalósul vagy végképp kútba esik.

(13.50)

Nem kezeli továbbá azt a problémát sem ez a határozattervezet, amikor adott egy megye, a megyében adott több kistérség, abból egy, azaz egy kistérség fejlett egy nagy gyár, egy nagy beruházás miatt, emiatt a megye besorolása már nem hátrányos, hanem adott esetben a gazdasági adatok miatt, a GDP miatt már jól fejlett megyének minősül - ugyanakkor mi lesz a többi kistérségben élő emberrel? Ezeket nem kezeli ez a határozattervezet.

Nem kezeli továbbá azt sem a határozattervezet, hogy azt a kijelentést, hogy a kistérségek, az önkormányzatok összefogással valósítsák meg a beruházásukat, ezt én támogatnám, ugyanis nagyon sok olyan önkormányzat és kistérség van, amelyik ugyan nem önhibáján kívül hátrányos, nem alaphiányos, csak éppen fejlesztésre nincs lehetősége. Korábban volt arra lehetőség, hogy erre is tudtak külön pályázni az önkormányzatok, ez a lehetőség teljesen megszűnik ebben a tervezetben.

A 14. pont egy olyan kérdést feszeget, amely nagyon régóta probléma. Ezeknél a beruházásoknál, fejlesztéseknél nagyon sok esetben gond volt az, hogy a kihelyezett pénzt, a megnyert pályázat felhasználását nem ellenőrizték pontosan, és szükség lenne ennek a monitoringrendszernek a kiépítésére, amelynek nemcsak a kormány képviselőiből, ezekből a megbízottakból kell állnia, hanem bizony nem árt, ha szakértőkből áll, akik adott esetben értenek is hozzá.

A következő pont, amelyikről beszélni szeretnék, a százalékok meghatározása, hogy mekkora területet lehet figyelembe venni, mekkora lakónépességre vonatkozhat a kedvezmény. Ez véleményünk szerint teljesen eklektikus, semmi nem indokolja ezeket a számokat.

Végezetül a 34. módosító indítványra szeretném felhívni a figyelmet. Ebben azt indítványoztuk, hogy a területfejlesztési célelőirányzat felhasználása során prioritást kell biztosítani a kormányzati regionális és válságkezelő programokba illeszkedő fejlesztéseknek. Mi ezt az "és" szót tettük be, ugyanis nemcsak regionális válságkezelő programok vannak, hanem vannak regionális programok, és vannak válságkezelő programok, és ezt a kettőt nem indokolt összemosni.

Most kénytelen vagyok kijavítani magam, még egy pont van, és utána ennél a résznél a hozzászólásomat befejezem, elnök úr. A 40. pontnál csak az szerepel, hogy az ipari területek fejlesztését kell kiemelten kezelni, ugyanakkor Magyarországon vannak vállalkozási övezetek, vannak ipari parkok, vannak agroparkok. Az ipari parkok rendszerét felül kell vizsgálni, mert nagyon sok ipari park van, amelyik a nevében ugyan az, de a valóságban semmi nem történik. Ez egy eurokonform területfejlesztési eszköz. Jó lenne, ha Magyarország is élne ezzel a lehetőséggel, már csak azért is, mert erre külön európai uniós támogatásokat lehet kapni, nemcsak most, hanem a csatlakozást követően is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Balsay István képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A javaslatok közül azokról, amelyekről előbb képviselőtársam is beszélt, a bizottságban a vita során némi ellentétes vélemény alakult ki, és ez természetes.

A 4. pontban, amely a terülefejlesztési támogatások átfogó elveivel foglalkozik, szeretném jelezni, hogy a 2017., az államháztartás működéséről szóló kormányrendelet pontosan szabályozza, melyek a pénzügyi, állami pénzeszközök, kedvezmények összehangolt működésének feltételei, és kik a felelősek. Ezt külön kiemelni nem szükséges, annál is inkább, mert a parlamenti határozat elfogadását követően négy kormányrendelet fogja szabályozni a decentralizációval és a hátrányos helyzetű térségek besorolásával kapcsolatos parlamenti határozatban rögzítetteket.

Szeretném továbbá elmondani, nem értek egyet azzal, hogy további késleltetése legyen a parlamenti határozat elfogadásának. Külön szeretném megköszönni a házelnök úrnak, hogy napirendre tűzte, hiszen ez az elmúlt év novembere óta a tisztelt képviselőház tagjainak a kezében van, és sajnálatos módon a költségvetési és pénzügyi bizottság későn tűzte napirendre, így nem volt a Ház elé hozható. Biztosan tudom, ellentétben az előttem szólóval, hogy a régiók és a megyék területfejlesztési tanácsai és az önkormányzatok várják, hogy mielőbb hozzájuthassanak azokhoz a forrásokhoz, amelyekkel utána megállapodásokat, további források bevonását és a fejlesztéseket tudják indukálni.

Szeretném továbbá jelezni, hogy a javaslatok között több olyan szerepel, amelyekről az előterjesztők nem teljesen tájékozódtak, hogy milyen intézményrendszer alakult ki Magyarországon. A decentralizáció iránya és célja a NUTS, az Európai Unió által elfogadott statisztikai, regionális, megyei, térségi és települési rendszer, amelyben a regionális és megyei területfejlesztési programok állami támogatását a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény értelmében kell meghatároznunk. A statisztikai vonzáskörzetek több alkalommal megjelennek, mint olyan területi egységek, amelyeknek programot kellene kidolgozni. Ez tévedés. A kistérségekben az önkormányzati társulások, a természetes társulások azok, amelyek a programokat kialakítják, és van olyan, amikor ötven esetben a statisztikai vonzáskörzet és a kistérség határa egybeesik. Ezeket a megyei területfejlesztési tanácsban és regionális szinten is szintetizálni és koordinálni szükséges.

Azt tapasztaltam épp a további javaslatoknál, hogy többen nem ismerik, milyen szabályozást ír elő az Európai Unió a határozatában, az 1260-as rendeletében a csatlakozásra váróknak és természetesen a már társult, a már belépett tagoknak, és ezt ennek a parlamenti határozatnak a tárgyalása során figyelembe kell vennünk.

A 9. sorszámú javaslatnál, amelyet a területfejlesztési bizottság nem támogatott, szeretném azt is elmondani, hogy az általunk elfogadott kétéves költségvetésben azok a tételek, amelyek a területfejlesztési célelőirányzattal vagy az önkormányzatok támogatásával kapcsolatosak, mint célelőirányzat megjelentek. Itt tehát a programfinanszírozásra való fokozatos áttérést tartom helyesnek. Annak 2002. január 1-jétől való beléptetését csak úgy tudom elképzelni, ha a költségvetésben szereplő tételeket fokozatosan bevonjuk a programfinanszírozásba.

Szerepelt egy olyan javaslat is, amely a munkarészek megvalósítása céljából készített pénzügyi tervvel, a regionális fejlesztési és megyei területfejlesztési tanácsok által megfogalmazott pénzügyi tervvel volt kapcsolatos. Mi a szigorúbb szabályozással értünk egyet, azzal, hogy a pénzügyi terv alapján kelljen intézkedéseket, nemzetközi, központi és térségi, helyi források bevonását szervezni. Ezt tehát helyesnek tartottuk az előterjesztésben.

Ugyancsak a 14. pontban előbb is említett, a területfejlesztési támogatások átfogó elveinél az európai uniós gyakorlatot tartjuk elfogadhatónak, vagyis a monitoringbizottságokat, a széles, társadalmi szervezetek köréből, a munkáltatók, munkaadók köréből is létrehozott szakértő bizottságokat tartjuk elfogadhatónak.

(14.00)

Itt is szeretnénk az uniós normákat megtartani, az előterjesztés ezt tartalmazza. Nem szeretnénk, ha ez leszűkítésre kerülne.

Nagy vita volt, és teljesen érthetetlen, hogy néhány ellenzéki képviselő a területfejlesztési támogatások átfogó elveinél, például a 18. pontban épp azt az eszközt próbálta kivenni a parlamenti határozattervezetből, amely önkormányzati szabályozás keretében, normatív támogatással segíti a súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködő települések önkormányzatait a településszintű vizsgálatok alapján történt besorolásnál.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy 2017 darab kedvezményezett település van, amelyből 1700 benne van a kedvezményezett térségek között, és körülbelül 300 olyan település ismert, amelyeknél szükséges egyedi elbírálás alapján támogatást adni az önkormányzati szabályozás keretén belül, természetesen a településmutatók ismeretében, és erre akkor van szükség, ha a térségben, amely jó állapotban van, néhány ilyen település található - az előbb említettem, hogy megközelítőleg 300 ilyen településről tudunk -, akkor a kedvezményezettek közé kell beemelni, akkor is, ha a térségi mutatók kedvezőek. Ezt mi fenn kívánjuk tartani; célszerű lenne e keret összegének a növelése, mert való igaz az, hogy vannak olyan megyék és vannak olyan térségek, ahol néhány település foglalkoztatási vagy egyéb összefüggések miatt hátrányos helyzetbe került. Igen lényegesnek tartjuk tehát, hogy a területfejlesztési támogatások átfogó elvei között megmaradjon a lehetőség, hogy önkormányzati szabályozás keretén belül normatív támogatással segíthessük az elmaradott és súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködő települések önkormányzatait.

Lényegesnek tartjuk azt is, hogy különbséget tegyünk a központi, a régiós és a megyei területfejlesztési feladatok között. Néhány módosító javaslat arra tesz kísérletet, hogy minden feladat minden szinten jelenjen meg. Ezzel mi nem értenénk egyet, differenciáltan kell a regionális, a megyei és a központi feladatokat meghatározni. Úgy gondolom, hogy egy 2003-ban joggal európai uniós csatlakozásra számító ország, nemzet akkor jár el helyesen, ha a decentralizációt, a hátrányos helyzetű térségek besorolását már most hozzáigazítja az európai uniós normákhoz, az érvényben lévő szabályozásokhoz, és nem küszöbszerűen, egyik napról a másikra kell az elfogadott szabályokat átvenni ennek az országnak. Erről szól ez a parlamenti határozat, amely igenis decentralizál, amely a korábbi 50 százalékról 65 százalékra növeli a regionális és a megyei szintű támogatásokat, és amely igenis a kistérségekkel, a NUTS-4-nek megfelelő térségekkel kiemelten foglalkozik. Ebbe a decentralizációba azok a térségek is bekapcsolódnak, amelyek eddig sem a Phare 2000-ben, sem az azt megelőző tapasztalatszerző, programíró és intézményfejlesztő programokban nem vehettek részt.

A vita során több olyan javaslat volt, amelyet az előterjesztő képviselője támogatott, és amelyet a bizottság is támogatott; ezeket tisztelettel ajánlom a tisztelt Ház és a miniszter úr elé, azzal, hogy tovább gazdagíthatja majd a kapcsolódó módosító javaslatok után is a parlamenti határozatot, amelyet szeretnénk, ha a tisztelt Ház még az ülésszak közepén, végén elfogadna, annak érdekében, hogy jól megszerkesztett kormányrendeletekkel elő lehessen segíteni a decentralizáció továbbfejlődését és a versenyképes kistérségek, megyék és régiók helyzetbe hozását.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Keller László képviselő úr... aki közben elhagyta az üléstermet - akkor majd a következő alkalommal. (Balczó Zoltán közbeszólására:) Képviselő úr, ha hangosabban mondja, akkor bekerül a jegyzőkönyvbe is. (Balczó Zoltán: A gátakon van!)

Bajor Tibor képviselő úr viszont, ha jól látom, rendes felszólalásra jelentkezett, úgyhogy megadom a szót.

BAJOR TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak az előbbi megjegyzésre reflektálva, Keller úr nincs a gátakon, Keller úr itt van kinn a frakcióirodában; a gátakon az emberek vannak, és egyáltalán nincsenek jókedvükben, és nem humorizálnak. (Balczó Zoltán: Ő csinál belőle komolytalan propagandát!)

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Szeretném először is elmondani, hogy szó nem volt itt időhúzásról, amikor azt javasoltuk, hogy ne ilyen rövid idő legyen a részletes vitára, hanem hosszabb idő, hogy be tudjuk nyújtani normálisan a módosító indítványokat, hiszen mi azt javasoltuk, hogy három hét múlva, kedden legyen a részletes vita, és még aznap este lehessen szavazni a határozat elfogadásáról, tehát késedelembe nem estünk volna.

A programfinanszírozással kapcsolatban ez a határozattervezet azt mondja, hogy fokozatoson át kell térni a programfinanszírozásra; sem azt, hogy mikor kezdődik, sem azt, hogy mikor fejeződne be, erről ez a határozattervezet nem szól, emiatt ez az egész dolog csak óhaj marad, és semmiféle konkrétum nincs benne.

Az, hogy a megyei fejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok felé 65 százalékkal megnőtt a támogatottság, százalékban ugyan igaz, a valóságban azonban nem, hiszen eddig a megyei fejlesztési tanácsok kapták meg az 50 százalékát ennek a pénznek, most viszont megosztódik a pénz, és csak 30 százalék marad náluk, ráadásul a regionális tanácsban a kormány képviselői foglalnak helyet, tehát semmiféle decentralizáció nem történik; nem beszélve arról, hogy ez a határozattervezet teljes egészében kifelejtette a területfejlesztési törvényben szereplő térségi tanácsokat, annak a pénzügyeire semmiféle javaslatot nem tesz.

A Balsay úr által említett 18. módosító indítvány arról szól, hogy a településfejlesztést és a területfejlesztést nemigen kell összekeverni, ez az ominózus tervezet tulajdonképpen a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozna, és nem egy területfejlesztési országgyűlési határozatba.

A 42. pontnál az előterjesztő azt javasolta, hogy a regionális fejlesztési tanácsok által nem támogatott, gazdaságfejlesztéssel összefüggő és vállalkozásokat segítő, teremtő infrastrukturális beruházások, így elsősorban a halastó kiépítését, a hírközlést, a térségi hulladékelhelyezést, -kezelést szolgáló fejlesztések kiépítése.

Tisztelt Ház! Nemigen tudom, hogy mit keres a halastó építése egy területfejlesztéssel kapcsolatos országgyűlési határozatban, hacsak nem az a célja ennek a dolognak - miután 2000-ben még év közben elfogytak az agrártámogatások, és ezekre csak ígérvényt kaptak a pályázók -, nem azt szolgálja-e ez a javaslat, hogy majd ennek az ürügyén itt agrártámogatásokat lehessen kiosztani a területfejlesztés pénzéből.

A 47. pontnál mi azt javasoltuk, hogy megyei szinten támogatni kell a legalább tíz munkahelyet teremtő fejlesztéseket. Ezt sem javasolta a kormánytöbbség, ugyanakkor tudni kell, hogy a magyar vállalkozóknál a tíz munkahelyet teremtő vállalkozás bizony már igencsak közepes, majdnem nagyvállalkozásnak nevezhető a magyar vidéken, tehát ennek a támogatottsága igencsak szükséges lett volna.

És végezetül, számomra a legmulatságosabb pontja a módosító indítványoknak az 55. pont, ahol az szerepel, hogy a területfejlesztési célelőirányzatok felhasználásának irányelvére van egyszer egy kormánydöntés, majd a d) pont azt mondja, hogy a területfejlesztésért felelős miniszter által meghatározott területfejlesztési stratégia megvalósítására szolgáló programokhoz. Magyarán, e szerint a határozattervezet szerint van egyszer egy kormányfejlesztési program, és van ettől teljesen külön a területfejlesztésért felelős miniszternek is egy programja. Ezt talán kormányszinten kellene egyeztetni, és nem két külön programot megvalósítani, mert azért annyira jól nem állunk gazdaságilag.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Újabb felszólalásra jelentkezett Balsay István képviselő úr, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Nem kívánom a területfejlesztési bizottságban lefolytatott vitát a Ház elé hozni, csak rá szeretnék arra mutatni, hogy ez a parlamenti határozat a kormányra is, az önkormányzatokra, természetesen a minisztériumokra, a területfejlesztési tanácsokra vonatkozik.

(14.10)

Az egyes fejezetekben az előirányzatok megjelentek a kétéves költségvetésben. A területfejlesztési célelőirányzat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében jelent meg, amely az előző évihez képest négyszeresére növekedett, tehát 17 milliárdnál is nagyobb összeget tartalmaz. Ezt lekicsinyelni lehet, mi is szeretnénk, ha több jutna a területfejlesztésre, de a növekedés és a decentralizáció mértéke nem vitatható el.

A Belügyminisztérium fejezetében is szerepel az az összeg, amely a jelentős különbségek mérséklése érdekében normatív támogatással segíti a településeket. A számokat nem akarom megismételni, de 2017 hátrányos helyzetű települést tartunk nyilván, és nagyon fontos, hogy ezt az ellenzéki javaslatot, amely törölni kívánná az elmaradott és súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködő azon településeket, amelyek térségében - és mintegy 300 ilyen település van - a mutatók nem olyan rosszak, nagyon-nagyon negatív megközelítésnek és lépésnek tartanám.

Nagyon lényegesnek tartom azt is, hogy legyen lehetőség olyan, a vízgazdálkodással, a szabályozással összefüggő fejlesztési feladatok támogatására, amelyek esetleg csökkenthetik az árvíz mértékét és nagyságát, vagy amelyek aszályos időszakban lehetőséget biztosítanak öntözésre is. Magyarország területéről nagyon hamar lezúdul, átfolyik a külső, mintegy 98 százalékban a bennünket övező országokból érkező víz. Itt-tartásának és hasznosításának az egyik lehetséges módja, természetesen a gátrendszer megfelelő karbantartása mellett, hogy olyan halastavakat, víztározókat létesítünk, amelyekben összekapcsoljuk a víz Magyarország területén való tartását és az ebben való gazdálkodást is. Lényeges, hogy ennek a szintjét, hogy melyik területfejlesztési tanács adhat ilyen támogatást, rögzíteni szükséges.

Nagyon fontosnak tartjuk továbbá azt, hogy fokozatos áttérés legyen a programfinanszírozásra, amelyet az Unió támogatásai elvárnak tőlünk, és amikor teljes jogú tagok leszünk, akkor ezeknek a támogatásoknak a programfinanszírozás tanulási időszaka végén lényeges szerepük lesz a nemzetgazdaság, a terület fejlesztésében. Azok a javaslatok, amelyek az egyes szintek közötti feladatokat ide vagy oda módosították és csoportosították, nem számolnak azzal, hogy a koncentrálás elve a tervezésben, a pénzügyi tervek készítésében épp olyan fontos, mint a decentralizáció elve.

Nem szabad, hogy e pénzeszközök mind a fejlődésnek indult, mind a hátrányos területeken azonos mértékben jelenjenek meg. Igenis differenciálni kell, és ez a szabályozás, ez a parlamenti határozattervezet ennek az elveit rögzíti, és felsorolja azokat a térségeket, településeket, amelyeket kiemelten, különböző tárcáknál megfogalmazott eszközökből kell támogatni. Ezért tehát azokat a módosító javaslatokat, amelyek települések támogatását szüntetnék meg, nem lehet támogatni, hiszen így közel 300 település esne el támogatási lehetőségtől.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Bajor Tibor képviselő úr kért ismét felszólalási lehetőséget.

BAJOR TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tökéletesen egyetértenék Balsay István úrral, ha az a 800 milliárd forint, amely területfejlesztésről szól, mind e szerint a határozattervezet szerint kerülne szétosztásra, de a területfejlesztési bizottság vitájában is kiderült, hogy ennek igencsak töredéke az, amely fölött ez a határozat rendelkezik; kevesebb, mint amennyi a Budapest Sportcsarnok építésére fog jutni. Tehát nem egy olyan nagy összeg, és ha nem nagy összeg, akkor abból nem lehet mindent támogatni, hanem szelektálni kell.

Ami az előző hozzászólalásban elhangzott; ami az agrártámogatási rendszerhez tartozik, azt abban kell szabályozni, ami a vízgazdálkodási törvényhez tartozik, azt abban kell szabályozni, ami pedig a területfejlesztési törvényhez vagy határozathoz tartozik, azt meg abban kell szabályozni. Ezt a hármat összekeverni csak egy embernek sikerült, az már nem az, ami. Nagyon jó lenne, ha a magyar parlament ezt nem keverné össze.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Járvás István képviselő úr, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bajor képviselő úr hozzászólása indukálja a kétpercesemet, nevezetesen, nem tudom, hogy miért nem érti meg az előterjesztésben a halastóval kapcsolatos részt. Javaslom vagy tanácsolom önnek, hogy amennyiben nem akarja vagy nem tudja megérteni, Orosz Sándor képviselőtársától kérdezze meg, mert ő teljesen és pontosan érti, hogy miről van szó.

A másik észrevétel, amely még az előző hozzászólásában volt, hogy a tíz fő feletti kisvállalkozások támogatása kerüljön bele. Azt gondolom, hogy a tíz fő alattiakat is lehet támogatni, mert vannak olyan elmaradott térségek, és fontos, hogy ne szűkítse le a törvény, hogy legalább tíz fő legyen, hanem az az alattiak is.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Bajor Tibor képviselő úr.

BAJOR TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Természetesen megkonzultáltuk a képviselőtársaimmal a módosító indítványokat, és továbbra sem értem, hogy mit keres itt a halastó, nem azért, mert nem akarom megérteni, hanem azért, mert nem itt van a helye.

A másik hozzátétel pedig az, hogy e határozattervezet szerint, amelyen vitatkozunk, nem a tíz fő alattiakat nem lehet támogatni, hanem sokkal magasabb létszámnál lehet csak támogatásokat adni. Mi éppen bővíteni szerettük volna a létszámot, hogy többen kaphassanak támogatást.

Köszönöm.

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni e vitaszakaszban. (Senki sem jelentkezik.) Mivel nem jelentkezett senki sem, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 60-67. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Megadom a szót Bajor Tibor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt.

BAJOR TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A 64. pontban benyújtott módosítás éppen az EU-harmonizációt szolgálja, ugyanis az európai közösségi 99. cikkely b) és c) pontjai szerint a kedvezményezett térségek elérhetik az 50 százalékot, itt pedig kevesebb van.

A 67. pontnál pedig a következő módosítást nyújtottuk be: e határozattervezet szerint a decentralizálásnál és a kistérségek besorolásánál alkalmazott mutatókról és módszerekről tájékoztató kiadványt kell készíteni, és azt a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok, valamint területfejlesztésben érintett egyéb szervezetek és intézmények rendelkezésére kell bocsátani. Szeretném elmondani, hogy itt nem tájékoztatót kell csinálni, hanem, ha ilyen besorolás van, akkor e határozattervezetnek a mellékletét kell hogy képezze, mert az az, amely hivatalosan megjelenik a Közlönyben, amely eljut az érintettekhez. Itt nem külön kiadványok kellenek, hanem egy egységes határozat, amelyben minden megtalálható, ami az adott témára vonatkozik.

Köszönöm.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Balsay István, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az e szakaszban beadott módosító javaslatok mindegyike, amelyek a támogatások különböző százalékú meghatározását kívánják módosítani, abba az irányba hat, hogy a legnehezebb helyzetben lévő térségektől, így a kelet-magyarországi térségektől is elvegyenek, és több lehetőséget kapjanak más területek.

Kismértékben, de azért határozott lépésekkel az infrastruktúra, a foglalkoztatás területén a polgári kormány intézkedései elérték, hogy van kimozdulás, van változás. Azzal értek egyet, ami az előterjesztésben szerepel, hogy mind a nemzeti össztermék mutatói, mind a népesség számának az arányai és az a 18 mutató, amelyből összeraktuk a hátrányos helyzetű térségekre vonatkozó szabályozás alapjait, ne változzanak, főleg ne a hátrányos helyzetű térségek rovására.

Szeretném még azt is elmondani, hogy messze nem értek egyet azzal a javaslattal, amely nem kívánja azt, hogy olyan tájékoztató anyag készüljön, amelyet a kistérségek, települések fel tudnak használni.

(14.20)

A záró rendelkezések között szerepel, hogy milyen időszakonként kell a felülvizsgálatot elvégezni és a tisztelt Ház elé tárni, tehát ez benne van a parlamenti határozatban. Azt pedig, hogy különböző fejezetekben a költségvetés előirányzatai szerepelnek, természetesnek tartom, hiszen egy összehangolt parlamenti, kormányzati, regionális és megyei munkáról, tervezésről, programozásról szól ez a határozat.

Köszönöm.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Bajor Tibor képviselő úr.

BAJOR TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr, nagyon rövid leszek. Egy országgyűlési határozattervezetben szerepelnie kell mindannak, ami az adott témára vonatkozik, és nem kell külön arra kitérni, hogy kell-e tájékoztató anyag vagy nem; azt majd a tárca illetékes szakemberei eldöntik, hogy miről kívánnak tájékoztatót adni. Ez így, hogy mi alapján határoznak meg mit, nem tájékoztató anyagnak a kérdése, ez kimondottan egy országgyűlési határozatnak vagy egy törvénynek a része kell hogy legyen.

Köszönöm.

ELNÖK: Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni ebben a vitaszakaszban. (Senki sem jelentkezik.) Nem jelentkezett senki sem, így a részletes vita e szakaszát is lezárom.

Megnyitom a részletes vita harmadik szakaszát az ajánlás 68-80. pontjaira. Megadom a szót Bajor Tibor képviselő úrnak.

BAJOR TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Mindjárt szeretném azt is megjegyezni, elnök úr, kimondottan sajnálom, hogy a többi pártnak az illetékes képviselői nincsenek itt, és így csak párbeszéddé alakul át ez az elvileg országgyűlési vita.

A 70. pontnál az eredeti előterjesztés úgy szól, hogy a határozatban foglaltak végrehajtása során a legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai adatokat kell felhasználni. Ez így teljesen kezelhetetlen, hiszen a legfrissebb statisztikai adatok nem egy konkrét évre vonatkoznak. Ha itt pontos és egzakt eljárást akarunk folytatni, akkor meg kell határozni, hogy 2001-ben a '99-es, 2002-ben pedig a 2000-es statisztikai adatok alapján kell ezt meghatározni, mert az így kezelhető.

Így viszont nem tudni, hogy melyik évre vonatkozik minden esetben a legfrissebb statisztikai adat, lesz olyan, amelyik '99-re, lesz olyan, amelyik 2000-re - vagyis káosz fog kialakulni ebben a pontban.

A következő módosító indítványunk a 71-es, amely arról szól, hogy a hatályba léptetés hogyan történik: ezt 2001. január 1-jétől tervezték életbe léptetni.

Amikor ezt a határozattervezetet beterjesztették, ez még időszerű is volt, csak azóta eltelt egy kis év, így most visszamenőleges hatállyal kellene ezt a határozattervezetet elfogadni, és a legjobb tudomásom szerint ez nem egészen helyénvaló.

A 74. módosító indítványunk arról szól, hogy az nem mérvadó, mikor fogunk csatlakozni az Európai Unióhoz, ugyanis ezt előre jelen pillanatban még senki nem tudja. Az, hogy majd akkor kell ezt felülvizsgálni, amikor becsatlakozunk, parttalan határozattervezet. Arról, hogy mikor legyen ennek a felülvizsgálata, természetesen lehet vitatkozni, de azért tartottuk a 2002. évet ennek a dátumnak megfelelőnek, mert a kétéves költségvetéssel, amelyet a parlament többsége elfogadott, így kerül összhangba.

A 78. módosító indítványunk, amelyet a záró rendelkezésbe pluszindítványként tettünk bele, a következő: felkéri a parlament, a Magyar Országgyűlés a pénzügyminisztert és a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a 30/1997. (IV.18.) országgyűlési határozat érvényesüléséről, eredményességéről nyújtson be jelentést 2001. május 31-éig az Országgyűlés számára. Arról szól a dolog, hogy ismételten azt az eljárást választotta a kormány, hogy van egy korábbi döntés, de semmiféle felmérés, semmiféle anyag, semmiféle tájékoztató nem készült arról, hogy annak milyen volt a sikere, milyen volt az eredményessége, milyen probléma merült fel. Hoz megint a parlament egy olyan határozatot, amelyről nem tudja, hogy jó-e vagy kell-e rajta módosítani. Jó lenne, ha minden ilyen esetben előzetesen az előterjesztő a korábbi jogszabályok, határozatok vagy döntések hatásairól hatáselemzést készítene, és azt benyújtaná, hogy érdemi vitát lehessen folytatni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Balsay István képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A záró rendelkezéseknek egy nagyon fontos része az, amelyet több képviselő el kíván hagyni, amivel a Fidesz-Magyar Polgári Párt területfejlesztési munkacsoportja és a Regionális Fejlesztési Tanácsok Egyesülete nem ért egyet. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kétéves költségvetésben már megjelent a Phare által támogatott regionális programok társfinanszírozásának összege, és azt is fontosnak tartjuk, épp a miniszterelnök úr és Matolcsy miniszter úr jelentette be és mutatta be a Balaton térségében a strukturális alapok felhasználására szolgáló felkészülés forrásait és lehetőségeit. Azaz arról van szó, hogy az általunk elfogadott kétéves költségvetést megelőzően benyújtott parlamenti határozat késésben van. Jó lenne, ha ezt ellenzéki képviselőtársaink is felismernék, és mindent megtennének azért, hogy ezt a késést ledolgozzuk.

A "legfrissebb statisztikai adatok" megjelölés pedig arra vonatkozik, hogy itt a Házban is vita folyt például arról, hogy a nemzeti össztermék különböző mutatóit milyen módon és milyen pontossággal tudja felhasználni a tervező, a hátrányos helyzetet megállapító. A kormányrendelet ezért azt mondja, hogy minden ilyen adatban a KSH által készített vagy más intézmények által rendszeresített adatok közül a lehető legfrissebbet kell figyelembe venni, hogy a mért változások a pénzek, az előirányzatok felosztásánál figyelembe vehetők legyenek.

Nagyon lényegesnek tartom azt is, hogy a korábban, az előző kormány által kiadott 30/1997-es, illetve a parlament által elfogadott országgyűlési határozat, amely hasonló címet viselt, mint ez az előterjesztés, megszüntetésre kerüljön ezen parlamenti határozat elfogadásával, előbbre tudjunk lépni a régiók finanszírozásában.

Az is elhangzott, hogy ez a pénz kevés. A 800 milliárd forintnyi fejlesztésnek - amely körülbelül a Széchenyi-tervben 1 milliárd dollárnak megfelelő összegű - a területfejlesztési célelőirányzat valóban egy kicsi része. Tisztelt Parlament! Azt kérném megérteni, hogy ez az előterjesztés, ez a parlamenti határozat épp arról szól, hogy ennek az összegnek az összehangoltsága, a különböző ágazatok között megjelenő fejlesztési lehetőségek regionális és megyei szintű összehangolása emelkedjen magasabb szintre, hogy lehessen bevonni újabb és újabb forrásokat mind a regionális, mind a megyei szinteken. Ez a parlamenti határozat nem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium területfejlesztési tevékenységét koordinálja és jeleníti meg a régiókban és a területen, hanem összkormányzati, összregionális, megyei szintű és kistérségi összehangolt munkára utal.

Befejezésül szeretném azt mondani ennél a szakasznál a felszólalásomban, hogy nagyon lényegesnek tartom, hogy a záró rendelkezés megfogalmazza: abban az esetben, ha az Unióhoz történő csatlakozásunk időpontja elhúzódna, akkor 2003-ban felül kell vizsgálni a parlamenti határozatot, ez lehetőséget ad arra, hogy az eltelt kétéves időtartamot a tisztelt Ház és a kormány áttekintse. Az Európai Unióba való felvételünk, csatlakozásunk pedig egyértelműen új szabályozást jelent. Abban az esetben, ha a csatlakozás megtörténik, akkor ez a parlamenti határozat érvényét veszíti, és az Európai Unió szabályozása, a különböző források felhasználásának a szabályozása lép életbe, amelyre épp ezen parlamenti határozat értelmében, valamint a területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvény értelmében fel kell készülnünk.

(14.30)

Szoros tehát az összefüggés az uniós szabályozás és ezen parlamenti határozat időpontjai között. Elkészült az elmúlt két év felülvizsgálata, elkészült a jelentés, a kormány már meg is tárgyalta, és ismereteim szerint a kormány néhány héten belül a tisztelt Ház és a bizottságok elé terjeszti ezt az átfogó értékelést az elmúlt két év területfejlesztő, területrendező tevékenységéről. A záró rendelkezésekből tehát azoknak az elhagyásával nem értünk egyet, amelyek keretet, időpontokat és felelősöket szabnak meg ennek a parlamenti határozatnak a végrehajtására.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Bajor Tibor képviselő úr, Magyar Szocialista Párt.

BAJOR TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetlen mondatot szeretnék mondani. Az egyik korábbi pontnál éppen arról beszéltem, hogy van egy olyan módosító indítványunk, amelyik arról szól, hogy kormányzati szinten koordináció szükséges. Ezt a bizottság kormánypárti többsége nem támogatta. Balsay úr most arról beszélt, hogy ez a határozat majd lehetővé teszi a kormányszintű koordinációt - akkor, ha, majd, mert ezt szeretnék s a többi. Megmondom őszintén, nem nagyon értem, ha egyszer kormányzati koordinációt szükségesnek tart, akkor miért nem támogatja azt, hogy ez meg is történjen, és ebben a határozatban meg is jelenjen.

Köszönöm.

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni ebben a vitaszakaszban. (Nincs jelentkező.) Nem jelentkezett senki sem.

A részletes vita e szakaszát is lezárom, és megnyitom a részletes vita utolsó szakaszát az ajánlás 1., 2. és 3. pontjaira. Megadom a szót Bajor Tibor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt.

BAJOR TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Jelenlévők! Van szerencsém örömmel bejelenteni önöknek, hogy ismertethetem azt az egy módosító indítványunkat, amit támogatott a kormánytöbbség. Ez arról szól, hogy a 2000-ben benyújtott határozattervezet száma ne úgy kezdődjön, hogy "Az Országgyűlés 2000... országgyűlési határozata", hanem úgy, hogy "2001...". Nagyon örülünk, hogy ezt a lényeges, komoly és nagy vitát kiváltó módosító javaslatunkat megtámogatták és elfogadták.

Köszönöm.

ELNÖK: Megadom a szót Balsay István képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A módosítást valóban elfogadta a területfejlesztési bizottság. Összességében három módosító javaslat volt, amely kapcsolódó módosító javaslatokkal és szövegezésbeli finomítással vissza fog kerülni a tisztelt Ház elé, illetve a határozati javaslatban pontosításként majd megjelenik.

Lényegesnek tartom megismételni, hogy az Európai Unió az 1260-as rendeletében szabályozza a tagok területfejlesztéssel, -rendezéssel kapcsolatos kérdéseket. Ezek szerint a területfejlesztési támogatások, a decentralizáció elveiről és a kedvezményezett térségek besorolásáról saját szabályt kell átvennünk és alkalmaznunk. Ezért nagyon lényeges ezek hatályosulása, az, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjáig terjedjen ez az országgyűlési határozat, amely a kedvezményezett térségek besorolását is magába foglalja.

A kormány tevékenységének a szabályozását egy kormányrendelet tartalmazza, amely természetesen minden tárca rendelkezésére álló fejlesztési források koordinálását, összehangolását rögzíti. Lényegesnek tartom elmondani, hogy a 800 milliárd forintnak megfelelő fejlesztési lehetőségekből vannak olyanok, amelyeknek a regionális vagy megyei szintű megjelenítése a terület-előkészítésben természetesen lehetséges, de nem célszerű egy Mária Valéria-hídnak vagy egy autópálya- vagy gyorsforgalmiút-építésnek megyei vagy regionális szintű decentralizálása. Igen lényeges, hogy a megyék, a térségek és a régiók részt vegyenek a terület-előkészítésben, a forrásteremtésben, a nyomvonal kijelölésében, de vannak és lesznek olyan feladatok - az Európai Unióban ez az arány körülbelül 50-50 százaléknak megfelelő -, amelyekben továbbra is kormányzati szintű feladat és kötelezettség szükséges.

Lényegesnek tartom azt is, hogy a 35 százaléknyi központi forrás adjon majd lehetőséget arra, hogy a regionális feladatok fölött jelentkező gondok és problémák is orvoslásra kerüljenek.

Mind a preambulumra, mind pedig a törvényjavaslat címére vonatkozó módosító javaslatokat a Fidesz-Magyar Polgári Párt területfejlesztési munkacsoportja támogatja. Ismételten arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a kormányrendeletek mielőbbi jó és pontos megjelenésével legyen lehetőségünk segíteni a hátrányos helyzetű térségeken a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok munkáját.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni ebben a vitaszakaszban. (Nincs jelentkező.) Nem jelentkezett senki sem.

A részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét is lezárom.

Megkérdezem Boros Imre miniszter urat, hogy most vagy pedig a határozathozatalt megelőzően kíván válaszolni a vitában elhangzottakra.

DR. BOROS IMRE tárca nélküli miniszter, megbízott földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: A határozathozatal előtt.