Felszólalás adatai

MÁDI LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A biztosítás alapgondolata, hogy a kockázatnak kitett veszélyközösség szintjén megossza a kockázatot, ezáltal csökkenti a káreseményekből származó egyéni veszteségeket. Ez volt egyik legfontosabb alapgondolata az előző kormány előző politikai államtitkárának, amikor 1995. szeptember 19-én elmondta az expozéját, és amellyel a rendszerváltást követően ezen terület is egy átfogó törvényi szabályozás része lett.

Ma már csak ketten vagyunk Bakonyi Tibor képviselőtársammal a teremben, akik akkor elmondták a frakciók álláspontjait, és azt gondolom, hogy négy és fél év elteltével - hiszen a törvény 1996. január 1-jén lépett hatályba - az akkori képviselők, az akkori törvényalkotók őszintén szólva büszkék lehetnek erre a törvényre, még akkor is, ha négy és fél év számos tapasztalata, az a közben történt változás és fejlődés egyértelműen indokolja a törvény átfogó felülvizsgálatát.

Nagyon fontos általában a szabályozórendszerben a stabilitás, és ezen területen, a pénzügyi szektor egyik legdinamikusabban fejlődő ágában, a biztosítói szférában ez a stabilitás törvényi és egyéb oldalról is biztosítva volt. Azon túl, hogy az egyszerű emberek, a polgárok számára a biztosítóintézetek sok esetben nagyon távoli és idegen, az ő életüket nem érintő képződménynek tűnnek, azt kell hogy mondjam, hogy a biztosítás mint egy kockázatkezelés, kockázatmegosztás átszövi a mindennapjainkat. Hiszen nem más a család is bizonyos szempontból, mint egy biztosítói érdekközösség, ahol a férj és a feleség megosztja azokat a kockázatokat, amelyeket külön-külön elszenvednek, és be tud segíteni az egyik a másiknak akkor, ha a másik éppen beteg lesz, munkanélkülivé válik, abban az esetben ketten összefogva tudják azokat a drámai problémákat is még valamilyen szinten kezelni, amelyek egy család életében előfordulnak. A gyerekek vállalása is egyfajta kockázatmegosztás, hiszen a gyerekek felcseperedve tudnak segíteni a szülőknek, a szülők tudnak segíteni a gyerekeknek, tehát ilyen értelemben a biztosítás, túl azon, hogy egy nagyon speciális pénzügyi szakma, át- és átszövi napjainkat.

Sajnos nemcsak az ilyen üzemszerű működés szempontjából, hanem katasztrófák okán is az elmúlt évek során, az elmúlt egy-két évben nagyon komolyan szembesülnünk kellett azzal, hogy mind az állami vagyon, mind pedig az emberek kis vagyonkája tekintetében óriási kockázatnak vagyunk kitéve, az árvizek, az óriási havazás és az egyéb természeti katasztrófák fenyegethetik mindennapjainkat. Tehát igenis gondoskodnunk kell arról, hogyan tudjuk ezeket a sokszor rendkívül súlyos kockázatokat és problémákat kezelni, hogyan tudjuk a társadalom szolidaritását a biztosításokon keresztül is kezelni.

Négy és fél év elteltével az általános felülvizsgálat, azt gondolom, hogy indokolt, és örülök neki, hogy ez a törvény nem esett áldozatául annak, mint sok más törvény, hogy szinte évről évre állandó felülvizsgálat és módosítások történtek volna. Ugyanakkor az európai uniós csatlakozásunk, mint ahogy a pénzügyminiszter úr is elmondta, egyértelműen indokolja a törvény ilyen és a jogharmonizáció szempontjából történő átvizsgálását is.

(9.40)

Azt hiszem, örülhetünk mindannyian, képviselők, hogy derogációs szinten - tehát a kivételek szintjén, hogy az emberek számára világossá váljon - egy tekintetben kértünk csak átmeneti halasztást, ötéves halasztást az Európai Uniótól, ebben pedig egyértelmű a nemzeti érdekünk, hogy az életbiztosítás matematikai tartalékainak befektetésére vonatkozóan öt évig csak belföldön lehetséges ezen befektetés; a magyar gazdaság és a magyar érdekek szempontjából kívánjuk ezt a derogációt, ezt a kivételt fenntartani.

Mint ahogy a pénzügyminiszter úr is elmondta az expozéjában, lényegében 1986 óta, ameddig egy biztosító működött az országban, rendkívül dinamikus fejlődés történt ebben a pénzügyi szektorban. Ma már 22 részvénytársaság, mintegy 35 biztosítási egyesület fejti ki hasznos tevékenységét. Az akkori mintegy 20 milliárdos díjbevétel a tavalyi évre elérte a 300 milliárdos összeget. Az életbiztosítási ág - amely az emberek idősebb korára történő tartalékolás lehetőségeként és a nyugdíjak, a nyugdíjrendszer mellett egyfajta kiegészítő rendszerként működik az üzleti biztosítás tekintetében - aránya megduplázódott, ma már eléri a 40 százalékos szintet az összdíjbevételen belül. Ebben még továbblépésre van szükség, az Unióban ez 50 százalék, de a tendencia az, hogy évről évre ez a terület jobban növekszik, és az emberek öngondoskodása egyre fokozódik. Ez nagyon örvendetes jelenség, azt gondoljuk, hogy a polgári mentalitásnak ez az egyik legfontosabb jele.

A biztosítók mintegy 440 milliárd forint vagyont kezelnek, ami mind a költségvetés, az államháztartási hiány finanszírozása szempontjából, mind pedig az a stabilitás, amit ezek a biztosítók képviselnek - hiszen zömében ezek biztos befektetésekben gondolkodnak, állampapírokat vesznek -, rendkívüli jelentőségű a magyar gazdaság szempontjából. Ám még így, ezzel együtt is rendkívül jelentős a lemaradás, és joggal reménykedhetünk abban, hogy a következő években a biztosítói szféra tevékenysége tovább erősödik, az itt lévő verseny fokozódik. Ma is jellemző az, hogy a három-négy nagy biztosító mellett a kisebb biztosítók fokozatosan nyernek teret. Mi szeretnénk ezt a versenyt ösztönözni azért, hogy a polgárok minél olcsóbban tudjanak biztosításokat kötni, és minél több biztosítással rendelkezve minél jobban tudják a jövőjüket, vagyontárgyaikat biztonságban tudni.

Az az arány, amelyet a pénzügyminiszter úr is említett, és amely lényegében a GDP-n belüli bruttó díjbevétel, a biztosításokra költött pénzek megtermelt jövedelmen belüli arányát mutatja, Magyarországon még csak 2,4 százalék, a korábbi 2,1 százalékról nőtt fel 2,4 százalékra. Annak ellenére, hogy dinamikus fejlődés volt az elmúlt évtizedben, el kell mondanom, hogy ez a fejlett országokban 6,5 százalék körüli átlagos szinten van, tehát igenis komoly perspektívák vannak még.

Ezek után el kell mondanom, hogy a törvénymódosításnak rendkívül fontos céljai vannak ezen általános vonatkozásokon túlmenően. Négy ilyen célt fogalmaznék meg, és ezekre mondanék konkrét példákat, hogy milyen intézkedéseket, milyen intézményfejlesztéseket, milyen megoldásokat eredményez ez a beterjesztett törvénymódosításban.

Mindenképp a beterjesztés célja, hogy egyértelműbb, átláthatóbb, hatékonyabb szabályozás legyen ezen a területen. Például azzal is egyértelműbb - az úgynevezett unit-linked szakszóval élve -, hogy a befektetési portfóliók jól elkülönüljenek a biztosítók saját eszközeitől, és ezáltal átláthatóbb és az emberek megtakarításait jobban védő, egyértelműbb szabályozás jöjjön létre, hiszen az a célunk, hogy az emberek pénze, a polgárok pénze mindig biztonságban legyen. A biztosítási szféra rendkívül erős, és el kell mondanom, hogy eddig, az elmúlt egy évtizedben igazán komoly probléma, pénzügyi nehézség, csőd nem történt ezen a területen, és szeretnénk, ha ez a jövőben is így maradna.

Nagyon fontos a biztosítottak érdekvédelme. A biztosítottak számára olyan szabályozásnak kell lennie - a törvény mindenképpen ezt célozza -, amely az ő érdekeiket, az egyszerű emberek érdekeit védi, hiszen ők egy óriási nagy, mamut biztosítótársasággal szerződnek, és ebben az értelemben nekünk, törvényhozóknak közös a felelősségünk - azt gondolom, hogy ebben mindenképpen konszenzusnak kell lennie minden frakció képviselőjével -, hogy az ő érdekeiket törvényben megpróbáljuk garantálni, minél kedvezőbb helyzetbe hozva őket. Egyébként nekik sokkal nehezebb átlátni ezeket a speciális szabályokat, az ő védelmüknek és érdekeiknek a szerződések kapcsán mindenképp megfogalmazásra kell kerülniük.

Mondok három példát, ami egyértelműen ezt erősíti. Bár eddig nem volt gyakorlat, de lehetőség volt arra, hogy biztosítóintézeteket hitelből alapítsanak. Azt gondolom, hogy ez komoly kockázatot rejt magában, ezt a törvénymódosítás egyértelműen kiküszöböli, ezáltal is a biztosítóknak a likviditását és a kurrens viselkedését, a megbízható viselkedését egyértelműen garantálni tudja.

A második az úgynevezett MLM, a multilevel marketingnek nevezett terjesztési módszer, ami egyértelműen visszaélésekre ad lehetőséget, ennek megtiltása történik a törvényben. Igazából azok a kártyavárak, amelyek jó néhány esetben felépülnek más területeken, a biztosítási szférában nem jöhetnek létre.

Ezen kívül a fogyasztók napi tájékozódási lehetőségének megteremtésére nyílik mód az életbiztosításaik, befektetéseik kapcsán, és azt gondolom, ez olyan lehetőség, amely egyértelműen azt a garanciát teremti meg, hogy egyszerű polgárok az életbiztosítási befektetéseiket - amelyek részben befektetések is - nyomon kísérhessék napról napra, és ha látják, hogy nem úgy alakul annak a hozama, ahogy azt korábban elvárták, akkor tudjanak változtatni, tudjanak megfelelő lépéseket tenni.

A harmadik cél, amiről részben beszéltem, az EU-jogharmonizáció, amit két lépcsőben tervez a polgári kormány. Most nagyon sok lépést megteszünk, ám a fokozatosság okán is indokolt az, hogy az összes EU-szabály alkalmazására végül is a csatlakozás időpontjában egy második lépcsőben kerüljön majd sor. Ez a módosítás nagyon komoly, végre táblázatot kaptuk, hatástanulmány is készült, ami ritka, az elmúlt tíz év parlamenti jogalkotásának történetében, rendkívül fontos és előremutató. Egy táblázatot kaptunk arról, hogy hány területen történik meg a megfelelés az EU-jogszabályokhoz, ugyanakkor marad azért a következő módosításra is elegendő muníció.

Azt látjuk azok, akik a különböző pénzügyi szektorok és pénzügyi szférák tevékenységét vizsgáljuk, hogy egyre jobban összekapcsolódnak és ma már nehezen szétválaszthatóak különböző pénzügyi tevékenységek: a biztosítók tevékenysége a bankok tevékenységétől, a bankok tevékenysége a különböző nyugdíjpénztárak és egyéb pénztári lehetőségektől, az értékpapír-piaci területek a biztosításoktól. Ezzel az indokkal is hozott létre a kormány egy olyan integrált felügyeletet, amely egységesen tudja ezeket a területeket szemlélni, és ezen egységesítésnek az igénye megjelenik ebben a törvényjavaslatban is. Szerintem nagyon örvendetes az, hogy például kinyitja azt a kaput, hogy a bankok 75 százaléknál nagyobb arányban is lehetnek tulajdonosai biztosítóknak, hiszen látjuk azt, hogy versenyképesek a hazai piacon is és a külföldi piacon is csak egy megfelelő méret után tudnak lenni a biztosítók, és óriási kényszer van arra, hogy ezeket a korábban elzárt területeket kinyissuk a biztosítók számára. Látjuk, hogy például Németországban is milyen óriási fúziók lépnek fel ezen a területen, és a magyar jogalkalmazásnak is, jogalkotásnak is alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez.

A beterjesztett javaslat nagy terjedelmű módosítás, mintegy 250 ponton, 119 szakaszban módosítja a beterjesztett törvényt, és jogos az az igény, hogy integráltan, a többi pénzügyi törvénnyel együtt próbáljuk meg ezeket a területeket áttekinteni, így a Fidesz-frakció nevében mindenképpen elfogadjuk azt az igényt, hogy a hitelintézeti törvény és az értékpapír-piaci szabályozás is ezzel a törvénnyel összhangban kerüljön módosításra. Reményeink szerint az év második félévében ezen beterjesztésekről is a parlament érdemi vitát tud folytatni.

(9.50)

A cél mindenképp az, hogy ugyanúgy, ahogy négy és fél, öt évvel ezelőtt -amint azt idéztem az előző kormány expozéjából -, a mostani törvény is lehetőség szerint minél nagyobb támogatással szülessen meg. Éppen ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója kezdeményezi, hogy a többpárti egyeztetés történjen meg, a frakciók illetékes szakemberei egyeztessenek erről a kérdéskörről, vegyék górcső, nagyító alá azokat a problémás területeket, amelyek kapcsán esetleg nézetkülönbségek, feszültségek vannak, hogy mind a biztosítási szakma, a pénzügyi intézetek, mind pedig az állampolgárok szempontjából egy olyan törvény szülessen, amely hosszú távon stabil, kiszámítható és jó feltételeket teremt.

Számos megoldandó kérdés van, azt gondolom én is, amelyben esetleg konszenzusra kell jutnunk. Ilyen a jelzálog-hitelezésnek valamilyen szintű megjelenése a törvényben, az e kérdésben való egyeztetést én mindenképp indokoltnak látom. A biztosítástechnikai tartalékok fedezetével kapcsolatosan is azt gondolom, hogy célszerű párbeszédet folytatni, az alkuszok tevékenysége kapcsán is jó néhány észrevételem van, de bízom benne, hogy ezeket az észrevételeket felelősségteljes szakmai vitában végig tudjuk tárgyalni, és ezt a törvényt is minél nagyobb támogatással tudja a Ház elfogadni. Ez egyértelműen előremutató és a polgárok szempontjából kívánatos lenne.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)