Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy először a számokkal kell tisztában lenni, és legalább a vita alapját kell valamilyen közös nevezőre hozni ahhoz, hogy érdemben tudjunk erről a kérdésről beszélni. Hiszen a képviselő úr hozzászólásában több számot is mondott, amely azt gondolom, hogy vagy valamilyen téves kalkuláción alapul, vagy pedig nem arra az időszakra vonatkozik, amiért a polgári kormány a felelős. (Bauer Tamás: De, arra!) Erre tudok következtetni abból, hogy a képviselő úr több alkalommal is az elmúlt időszakról beszélt. Nem tudom, hogy milyen időtávra, milyen időszakra gondolt; én azért tudok itt felelősséget vállalni, ami az elmúlt két esztendőben történt. (Bauer Tamás: Arról beszélt!)

A képviselő úr arról beszélt, hogy a minimálbér reálértéke is csökkent. Ezt cáfolnom kell: a minimálbér az elmúlt két évben közel 30 százalékkal nőtt - nem gondolom, hogy ezenközben a fogyasztói áremelkedés üteme 30 százalék körüli lett volna. (Kiss Péter: Ez nem igaz, ez képtelenség!)

Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a most 25 500 forintos minimálbér helyett a kormány javaslatként fogalmazta meg, hogy a következő esztendőben egy 40 ezer forintos minimálbér kerüljön bevezetésre. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem a kormány döntési kompetenciája. Az Országos Munkaügyi Tanácsban kell dönteni azokkal a partnerekkel, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel, akik ebben a kérdésben, azt gondolom, a véleményüket már részben megfogalmazták.

Az Európai Szociális Charta egészen pontosan fogalmaz meg a minimálbérre iránymutatást. Azt fogalmazza meg, hogy a minimálbérnek körülbelül az átlagkeresetek 60 százalékát kell elérnie. Erre Magyarországon nemcsak azért van szükség, mert jelenleg ez a különbség jóval nagyobb és a magyar minimálbér körülbelül 30 százalékát teszi ki a magyar átlagkereseteknek, hanem azért is szükség van, mert ha azt akarjuk, hogy a segély és a minimálbér közötti különbség nőjön, azaz a foglalkoztatáspiaci, foglalkoztatáspolitikai szempontokból minél több embert ösztönözzünk arra, hogy munkát vállaljon, akkor bizony ezt a különbséget növelnünk kell. Azt gondolom tehát, hogy ez a javaslat megalapozott, és várjuk a szociális partnerek hivatalos válaszát is.

Cáfolnom kell a képviselő úr azon állítását, hogy itt valamiféle reáljövedelem-csökkenés történt. Az elmúlt esztendőben, 1999-ben a Központi Statisztikai Hivatal számai alapján közel 4 százalékos reálbér-növekedés volt. Azt gondolom, hogy ezt összevetve azzal az időszakkal, amikor ön munkaügyi miniszter volt és 12 százalékos csökkenést szenvedtek el a jövedelmek (Kiss Péter: Akkor én nem voltam munkaügyi miniszter!), ez mindenképpen figyelemre méltó szám.

(9.40)

Azt is hozzá kell tennem, hogy igen, a kormány átalakította az érdekegyeztetés, a párbeszéd rendszerét, mert úgy gondoljuk, hogy nem egy formális, nem egy látszat-érdekegyeztetésre van szükség, hanem olyanra, amely valóban figyelembe veszi a partnerek véleményét, amely időt hagy a felkészülésre, és lehetőleg minél több területen vonja be a partnereket ebbe az egyeztetésbe. Mi ilyenre törekszünk, és nem egy olyan formálisra, amelynél a munkavállalók egyértelműen csak vesztesei voltak ezeknek az egyeztetéseknek.

Azt is el kell mondanom, hogy ez egy több elemű rendszer. A kormányprogramban az szerepel, hogy törekedni kell a lakosság életminőségének a javítására, amely nemcsak a jövedelmek emelését vagy a jövedelmek változását jelenti. Szeretném emlékeztetni a képviselő urat arra, hogy olyan gyermektámogatási, családtámogatási rendszer került bevezetésre, amelynek nagyon sok eleme van, és amely törekszik arra, hogy lehetőleg minden család, aki gyermeket vállal vagy gyermeket nevel, e támogatások egy részét el tudja érni.

A képviselő úr arról beszél, hogy mi lesz a többlettel. Én azt gondolom, hogy korai még erről beszélni, mint ahogy korai volt a múlt esztendőben arról beszélni, hogy mi lesz a hiánnyal, és hogyan kompenzálja majd ezt a kormány. Úgy gondolom, hogy egy negyedév számaiból még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni. A tavalyi esztendőben is korai volt arról beszélni, hogy egy újabb Bokros-csomagra van szükség, hogy megszorító intézkedések sorozatára van szükség. Legalább a fél esztendei adatokat meg kell várni ahhoz, hogy erről objektívan tudjunk beszélni.

Szeretnék itt arra is emlékeztetni, hogy olyan katasztrófahelyzetben, amely jelenleg az ország keleti részén van, előre nem tervezett, nem várható kiadások merülhetnek fel. A kormány tegnap döntött egy 37 milliárd forintos összeg elkülönítéséről a katasztrófahelyzet és a károk megelőzésére. De ha ezzel párhuzamba állítom, hogy a tavalyi esztendőben 70 milliárd forintba került e katasztrófahelyzet kezelése, akkor még korai arról beszélni, hogy az idei év költségvetésével mi történjen.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)