Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A közérdekű adatok megismerésének jogát és azok nyilvánosságát az alkotmány garantálja. Ugyanakkor kimondja, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a magántitok, az üzleti titok és a személyes adatok védelmét. Az adatvédelmi törvény szerint közérdekű adat az állami és önkormányzati szerv kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső és a törvényben meghatározott kivételek körébe nem tartozó adat.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint közérdekű adatnak tekintendő azon személyek személyes adata, akik feladatszerűen politikai véleményformálók vagy azáltal, hogy közhatalmat gyakorolnak, politikai közszereplést vállalnak, vagy pedig azáltal, hogy a közvélemény-formálás közvetítőit, médiumait működtetik, és így közvetlenül képesek a politikai közvélemény alakítására. Más személyek személyes adatát, így például egy magáncég vezetőjének jövedelmét ezek szerint csak hozzájárulásukkal lehet nyilvánosságra hozni.

A jogi helyzet az elmondottaknál mégis összetettebb. Az adatvédelmi törvény szerint ugyanis az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv és személy a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. E körben közérdekű adatnak tekinthető minden olyan adat és információ, amely az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással, illetőleg a költségvetési pénzeszközök felhasználásával függ össze. A közérdekű adatok védelme, illetve nyilvánossága sem kevesebb, sem több védelmet nem élvez, mint az egyéb alkotmányos alapjogok. A versengő alapjogok esetén pedig meg kell találni azokat az eszközöket és módszereket, amelyek biztosítják, hogy mindkét jog egymás sérelme nélkül érvényesüljön. Jelen esetben az üzleti titok és a közérdekű adatok nyilvánossága állnak szemben.

Az előző általános elvek alapján véleményem szerint az önkormányzat által kötött szerződéseknek a közpénzek felhasználásával összefüggő elemei közérdekű adatnak számítanak, feltéve, ha az adatokat az adatvédelmi törvény 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem minősítették, illetve a megismerésüket nem korlátozták. Természetesen az említett önkormányzati szerződéseknek is lehet olyan része ugyanis, amely a szerződő felek érdekei védelmében üzleti titoknak számít, például technológiai eljárások vagy munkaszervezési kérdések, és így megismerésük korlátozott. Az adatvédelmi törvény azonban nem aktavédelmet, hanem adatvédelmet biztosít. A közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának követelménye ezért teljesíthető lenne megítélésem szerint a közérdekű adatot tartalmazó szerződés nem védett részeinek a nyilvánosságra hozatalával is.

A jogi helyzet bemutatásán túl azonban a konkrét ügyben csak az említett szerződés részletes ismeretében foglalhatnék állást. Egyedi ügyben egyébként kizárólag a bíróság jogosult dönteni. Ezért ebben az esetben is az adatvédelmi törvény 21. §-át kell idéznem, amely szerint a közérdekű adat megismerésére vonatkozó kérelem elutasítása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat, amely soron kívüli eljárásban dönt az ügyben. Ez tehát a nyitva álló törvényes út ebben a konkrét esetben.

Kérem válaszom szíves elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)