Készült: 2024.09.18.22:58:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

136. ülésnap (2011.11.17.), 258. felszólalás
Felszólaló Varga Géza (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:06


Felszólalások:  Előző  258  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA GÉZA (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A 390., 391., 395. módosítókhoz szeretnék hozzászólni. Ezen a három módosítón, lényegében csomagon próbáltam egyfajta koherencia mentén következetesen átszűrni a költségvetést, hogy a vidékgazdaság képe kirajzolódjon a módosító javaslataim nyomán. Ez nem egy alternatív költségvetés, de azért mégis talán egy picit több annál, hogy innen vegyünk el egy kicsit, és odategyünk.

Én a magam részéről, bármiről beszélek, mindig arról beszélek, hogy egyedül a vidékgazdaság komplex megközelítése képes az ország túlélését biztosítani ebben az agonizáló világgazdasági helyzetben.

Mit is jelent ez a vidékgazdaság? Itt többször elhangzott a Ház falai között ennek a bizonyos duális gazdaságnak a kérdése. Nos, az én értelmezésemben ez a duális gazdaság azt jelenti, hogy van a nemzetgazdaság, a nemzetgazdaság, ahol mindazok az események zajlanak, amiről itt ma délután is szó volt, hogyan változik a forint, tárgyalunk-e az IMF-fel, tartható-e a költségvetés, hogyan áll a GDP és egyebek. Erre természetesen szükség van, de ugyanakkor az agonizáló világgazdasági helyzetre szeretném a hangsúlyt tenni, aminek mindenképpen arra kellene irányítania a figyelmünket, hogy miközben a nemzetgazdasággal mindannyian törődünk és aggódunk érte, szükség volna arra, nevezzük, mondjuk, "B" haditervnek, hogy legyen az országnak egy ilyen "B" haditerve, ami valóban tudja biztosítani a túlélést azok számára is, akik már leszakadtak a nemzetgazdaság áldásaitól, és ez a vidékgazdaság.

Nos, ez a vidékgazdaság - rátérnék a módosítókra, hogy a módosítókat hogyan próbáltam beadni - a módosítóim alapján 3 pilléren nyugodna. Az egyik a részvételi demokrácia fejlesztése. Tudjuk, hogy a kormánynak ezt súlyos intézkedésekkel kell keresztülvinni a társadalmon, a társadalmi ellenálláson, de mennyivel jobb volna, ha ezt a társadalom együttműködésével tudná tenni a kormány, ehhez pedig arra van szükség, hogy a részvételi demokráciát erősítsük. Én most következetesen mindig a vidéknél maradnék. Ahhoz, hogy ott az emberek értsék, mi történik velük, miért csökken a nyugdíjuk, miért csökken a fizetésük, miért csökkennek a munkahelyek és egyebek, legalább érteniük kellene a folyamatot. Én azt gondolom, egy ilyen költségvetési átcsoportosítással ez részben orvosolható volna.

Ezen a ponton én két átcsoportosítást javasoltam. Az egyik, és ezzel valószínűleg nem leszek népszerű talán párttársaim körében sem, de a pártoknak egy évvel ezelőtt, amikor tárgyaltunk a 2011. évi költségvetésről, ahhoz képest 9,6 százalékkal magasabb a pártoknak juttatott támogatás, és ennek egy részét lehetne akár a civil alapon keresztül a részvételi demokrácia fejlesztésére fordítani. De egy másik módosító javaslatom pedig arra irányul, hogy a miniszterelnöki költségvetésben konzultáció címén lévő 700 millió forintot sem ott kellene elkölteni, és különösen nem úgy, ahogyan ezt a társadalmi konzultációt a kormány érti, nevezetesen, hogy ilyen előre megfogalmazott kérdések alapján kiküldik drága pénzen, sok postai költséggel, és be van határolva az, hogy mit lehet rá válaszolni. Ezt a társadalmi konzultációt azért megmosolyogta a társadalom. Nos, ezt az összeget is célszerű volna a civil szervezeteken keresztül a részvételi demokrácia javítására, erősítésére fordítani. Ezzel tehát egy olyan stratégiába, politikába lehetne bevonni a vidék társadalmát, amire nagyon nagy szüksége volna a kormánynak.

Mire volna még szükség a vidékgazdaság felépítésében? Mi a második pillére az én módosítóim alapján? Ez a településgazdaság-fejlesztési program. Én az önkormányzati fejezetben olyan átcsoportosításokra tettem javaslatot, nem elvonásokra, igaz, nem is növelve a költségvetésüket, de olyan átcsoportosításokra, amelyek nem tükröznek mást, mint egy szemléletet. Sehonnan, semmilyen tételből nem akarok elvenni, elvételt nem javasolok, hanem egy olyan szemléletet, ami ugyan átcsoportosítással jár, de azzal, hogy azt egy bizonyos településgazdaság-fejlesztési koncepció mentén költsék el az önkormányzatok. Tehát azon, hogy ők csak kapják a pénzt, akár a helyi adókból, akár a központi költségvetésből, és költsék el a különböző feladataikra, talán túl kellene ezen lépni.

Ez a településgazdaság-fejlesztési koncepció - nyilván itt nincs idő arra, hogy ezeket nagyon részletesen mind elmondjam - lényegében úgy tekintené a településeket, mint egy kis köztársaságot. Higgyék el, hogy ez a hajónk, amit mondjuk, nevezzünk a nemzet hajójának, úszik a világgazdaság sártengerében, és ezer léken keresztül jön be a sárözön, a zavaros víz. Ezeket a lékeket települési szinten sokkal hatékonyabban lehetne betömni, mint ahogyan ezt tudjuk tenni a nemzetgazdaság szintjén. Itt a probléma, azt szokták mondani, hogy mi nyitott gazdaság vagyunk, és azt gondolom, ez része a problémának, hogy mi ennyire nyitott gazdaság vagyunk, ezért kellene a hátországban, a vidéken egy vidékgazdasági koncepcióval biztosítani a hátországot. Nos, tehát ez a második pillére lenne, tehát ez a településgazdaság-fejlesztés, mint kis köztársaságok.

A javaslataim harmadik pillére pedig a mezőgazdaság megerősítése. Nem kevesebbet javasolok, mint azt, hogy olyan 130 milliárdos nagyságrendű összeget adjunk vissza a mezőgazdaságnak, adjuk vissza abból a néhány, több száz milliárdból, amit MSZP-s, fideszes nagykoalícióval elvontunk a vidéktől az elmúlt négy évben. Képviselőtársam, Riz Gábor ingatja a fejét. Ezt meg lehet nézni. A top-up kifizetéseket visszavettük, és a nemzeti önrész reálérték-követését nem biztosították az elmúlt négy évben a kormányok, így értve jogos az, amit mondok, hogy ez bizony MSZP-Fidesz koalícióval történt.

(17.30)

Ebből a mintegy háromszáz-háromszáz-egynéhány milliárdból javaslom, hogy 150-et adjunk vissza a mezőgazdaságba. Ha ezt megtesszük, akkor ez a mezőgazdaság - mint tudjuk az új adatokból, 10 százalékkal járult hozzá a tavalyi évben a GDP-növekedéshez - képes volna akár egy év alatt ezt visszatermelni a nemzetgazdaság kasszájába. Elég, ha csak az élelmiszerimport 900 milliárdos nagyságrendjére utalok, és abból 150-200 milliárdot, ha a mezőgazdaság kapna, tudna beruházni, tudna fejleszteni, akkor ezt simán vissza tudná adni a nemzetgazdaságnak, és a megszorítások politikája, a hiánycél minden áron való tartása mellett volna egy kis jövőkép. Több képviselőtársam említette az optimizmust és a pozitív jövőképet, nos, ez azt a célt szolgálná.

Én azt gondolom, hogy így a három szektor koordinációja, tehát a civilek, az önkormányzatok és a mezőgazdaság szereplői, ez a hármas szektor képes volna a vidékgazdaságot felvirágoztatni, és ez mindannyiunk javára, a költségvetés javára is szolgálna.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  258  Következő    Ülésnap adatai