Felszólalás adatai

Mégis próbálkozom néhány módosító javaslatot a figyelmükbe ajánlani, elsőként a Magyarok Világszövetségét, amely 1938 óta képviseli az összmagyarságot, és az MVSZ rendelkezik a legnagyobb külhoni és külföldi alapszervezeti hálózattal. Állami támogatását pont az előző Orbán-kormány vonta meg sajnos, miután nem olyan elnököt választottak, akit Orbán Viktor kijelölt. Mégis azt gondoljuk, hogy miután az MVSZ mégsem adja fel a külhoni magyarok képviseletét, a kormány nem veheti semmibe a Magyarok Világszövetségét, hiszen a támogatások kiosztásánál a politikai hovatartozás sohasem jelenthet hátrányt vagy előnyt, a nemzetünkért végzett odaadó munka jelentheti az egyetlen viszonyítási alapot, és ebből a szempontból az MVSZ mindenképp megérdemli a támogatást.

Ez esetben azt is megmondtuk Szávay István képviselőtársammal, hogy honnan javasoljuk elvenni a szükséges pénzt: a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványtól néhány száz millió forintot, azt gondolom, úgy át lehet csoportosítani, hogy a zsidóság észre sem fogja venni azt szerintem, tehát csak néhány száz millió forintról van szó.

Szeretnék még az Erdélyi Magyar Ifjak mellett is szót emelni, hiszen a jövőre nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő gyergyószentmiklósi EMI-tábor, a Kárpát-medencei, de mindenképpen az erdélyi magyarság egyik legnagyobb, már nem csak ifjúsági seregszemléje. A tábor megszervezése mellett tagszervezeteiken keresztül számos kulturális, karitatív, hagyományápoló rendezvényt szervez még az EMI, amelyek fontos szerepet töltenek be az erdélyi magyarság megmaradásáért vívott harcban, ezért szükségesnek tartjuk egy nagyon szerény, de mégis szimbolikus értékű tízmillió forint éves támogatás odaítélését.

Végül a kulturális bizottság tagjaként két színház mellett is szeretnék síkra szállni. Az Usztics Mátyás vezette Nemzeti Kamaraszínház mindenképpen olyan tevékenységet folytat, amely méltó a költségvetési támogatásra. 2002. augusztusi megalakulásuk óta több mint 400 előadást tartottak idehaza és külhonban a Felvidéktől Kárpátaljáig, a Felső-Bodrogköztől a moldvai Csángóföldig.

Szintén szeretném, ha a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínháznak hasonlóan egy 30 millió forintos állami támogatást biztosítanánk itt a költségvetési törvényben, hiszen az MKUK 2002-ben alakult a délvidéki Magyarkanizsán, fenntartója a HON Alapítvány, amelyet Andrási Attila rendező alapított még a Magyar Rádiótól kapott díjból 1994-ben. A színház a XX. század magyar sorsfordulóinak bemutatására vállalkozott, és a színháznak talán a legnépszerűbb darabja, nekem legalábbis mindenképpen a kedvencem a teljes hazai palettán Síposhegyi Péter: Halottak napjától virágvasárnapig című drámája. A színmű a kisebbségbe szorult délvidéki magyarság megpróbáltatásait mutatja be a két világháború közötti időben.

Az idő előrehaladottsága miatt most sajnos nincs időm több módosító javaslatomról beszélni, de ha megvárják, és esetleg itt maradnak az Országgyűlés mai ülésnapjának végéig, napirend után még síkra szállnék, harcba szállnék egy szent ügy mellett, megtoldva még egy ötperces lehetőséggel a hozzászólásomat; napirend után, ahogy tettem ezt két napja is a magyar nyelv napja kapcsán, hogy a gyakorlatba is ültessük itt át ezeket a sorozatos ünnepeket. Tehát ha megtisztelnek majd figyelmükkel, akkor napirend után még egy szent cél érdekében szeretnék szót emelni. Köszönöm figyelmüket addig is. (Taps a Jobbik soraiban.)