Felszólalás adatai

Mindjárt kezdjük azzal a kérdéssel - most nem megyek bele, elmondtuk az általános vitában, hogy milyen jellege van ennek a költségvetésnek, hogy értékeljük, jó irányba vagy rossz irányba megy a dolog -, én úgy érzem, alapvetően a nemzetközi pénztőke elleni harc a frontvonal, csak az a kérdés, hogy jó irányba lövünk-e és milyen fegyverekkel lövünk. A Jobbik ebben még határozottabb irányba szeretne lőni és még keményebb fegyverarzenállal szeretne lődözni. Tulajdonképpen ez az alapvető különbség. A legnagyobb különbség pedig az, hogy nem az adósság-visszafizetés rabszolgaszíján kéne tartani az országot és ennek oltárán kivéreztetni a magyar háztartásokat és vállalkozásokat, hanem újra kellene tárgyalni az államadósságot, és meg kellene kísérelni csökkenteni azt a terhet, ami évi 1400 milliárd forintnyi államadósság-kamattörlesztést jelent. Ez az a teher, amit görgetünk a költségvetésben, ez vetül át mindenre, az élet minden területére, szociális területre, egészségügyre és minden másra.

De van még egy tétel, ezt is elmondtam már az általános vitában, de szeretném még egyszer felrázni a kedélyeket e tárgyban. Bevallom őszintén, engem ez akaszt ki a legjobban. 845. számon a módosító ajánlási sorban olvasható a javaslatom, amely a brit visszatérítés című tételt szeretné törölni. Ez 14 milliárd forint. Kedves adófizetők, az önök zsebéből 14 milliárd forintot - nem tévedés: 14 milliárd forintot - Nagy-Britannia részére fizetünk meg közvetlenül. Ez nem háborús jóvátétel, nem könyöradomány, nem mezőgazdasági támogatás. Tulajdonképpen valójában az, csak ezt Margaret Thatcher harcolta ki Nagy-Britanniának, a brit gazdák javára, s ennek örömére vagy éppenséggel nem örömére minden európai uniós tag, függetlenül attól, hogy milyen lerongyolt állapotban van - jelen esetben Magyarország -, jó adós módjára, mint a katonatiszt, fizet. Én azt javaslom, hogy ne fizessünk. Ezért nyújtottam be a 845. számú módosító javaslatot. Ezt felejtsük el, elfogadhatatlan az, hogy ilyen terheket viseljünk.

Vagy itt van a 841. pont. Mert az a kérdés, hogy honnét legyenek bevételek. Mindig mondják, hogy annyi ötletünk van, ide adjunk, oda adjunk, tessék megjelölni a forrást. Megjelölök egy másik forrást: 841. tétel, párizsi békeszerződésből fakadó fizetési kötelezettség, 1,7 milliárd forint. Amikor az alkotmányügyi bizottságban megkérdeztem a kormány képviselőjét, legyen kedves, jelezze már pontosan, hogy mit takar ez a tétel, akkor némi habogás-hebegés után azt jelezte, hogy ez zsidó honfitársaink részére kerül kifizetésre. Én nem tudok arról, hogy zsidó honfitársainkkal háborúban álltunk volna a második világháborúban, arról sem tudok, hogy Izraellel háborúban álltunk volna, hiszen Izrael akkor nem is létezett.

Mi ez a tétel? Kedves Cséfalvay államtitkár úr, kérem, erre adjon választ, nézzen utána, nézessen utána. Húzzuk ki! Ezt az 1,7 milliárd forintot adjuk oda kórházaknak, adjuk oda szerencsétlen helyzetben lévő kisiskoláknak, adjuk oda bármire, ami nem ez, mert ez a cél elfogadhatatlan. S gondolom, zsidó honfitársaink is ugyanolyan sértődötten veszik tudomásul, hogy nekik évekig háborús jóvátétel címén fizet a magyar állami költségvetés. Gondolom, ők is úgy gondolják, hogy ez méltánytalan, ők is szeretnének részt venni a közös teherviselésben, hiszen nem rendes dolog az, hogy különbséget teszünk polgártársaink között úgy, hogy valakik kevesebb, mások meg több terhet viselnek. Az igazságos, egyenlő közteherviselés 1848 egyik legnagyobb törekvése volt, ha történeti alkotmányosságban gondolkodunk, ez egy ilyen tétel.

Ha megszabadulnánk az ilyen tételektől - vagy a 674. ajánlási pontban kértem az Európai Beruházási és Befektetési Bank javára fizetendő több tucat milliárd forint kamat elengedését -, máris felszabadulna a tér több értékes javaslat elfogadására. Például a 62. ajánlási szám alatt a bíróságok, a kidöglés állapotában lévő magyar bíróságok részére többletforrásokat javasolok 9 milliárd forint összegben. Hogy mennyire alapos ez a kérelem, arra utal, hogy Lázár János is ilyen tartalmú javaslatot nyújtott be, csak ő 3 milliárdnál megállt. Én úgy gondolom, ha nem megyünk tovább, akkor teljesen elakad a magyar igazságszolgáltatás, amelyet már nagyon sokan sajnos - tapasztalati tények alapján - gazságszolgáltatásnak neveznek csupán. Sajnos, ezt egyes esetekben ügyvédként is alá tudom támasztani.

Külön felhívom a figyelmet arra, hogy a tavalyi költségvetési törvénybe belekerült a Fővárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság áldatlan helyzetére fordítandó 1,5 milliárd körüli összeg. Ezt nem használta fel a költségvetés. Megnéztem a zárszámadási törvényt, és kiderült, hogy a költséget nem használtuk fel, és az idei költségvetésbe már nem került be. Magyarul: eltűnt. Ez nem jó! Nekem ne tűnjön el ez az összeg, fordítsuk arra a célra, amire kell, mentsük meg ezt a két bíróságot, mert ezek viselik az ügytöbbséget a vállukon.

Végül a fogyó idő miatt most már csak inkább szemléltető jelleggel szeretnék kiemelni két dolgot. Egyrészt a Kárpát-medencei magyar jogsegélyszolgálat felállítását javasolom. Ezt tavaly is megtettem már. Ez arról szólna, hogy a magyarságuk miatt üldözött, elcsatolt területen élő honfitársaink számára a magyar állam állami feladatként biztosítsa a jogvédelmet, szervezze meg a magyar érzelmű vagy magyar érdekek mentén működő ügyvédek hálózatát, akik azonnal, mihelyt valakit magyar zászló használata miatt, mondjuk, Kolozsvár főterén fejbe kólintanak, vagy Szabadka főterén ugyanezt teszik vele, azonnal megteszi a hatályos jogszabályok szerinti összes lépést, kiviszi az ügyet nemzetközi fórumra, és ezzel elveszi a kedvét az utódállamoknak, hogy vegzálják honfitársainkat.

Aztán honnan lehetne még forrást találni? A terrorelhárító központ egy hálás téma. Szerintünk ez a 10 milliárd nagyon sok és felesleges, mert Magyarországon igazából nincsenek terroristák, legfeljebb Budaházy Györgyből próbálnak ilyet gyártani, de ez úgyis eredménytelen lesz. A rendőrségnek is több támogatást kellene kapnia, erre is beadtam módosítót 335. számon, és beadtam arra is módosítót, hogy kártalanítsák azokat az embereket, akik bűncselekmény áldozataivá váltak, ugyanis a költségvetésbe csak 150 milliárd forint került be erre a célra, és én ezt 1 milliárd forinttal megnövelni javasolom, hiszen a bűnüldözés jelenleg nagyon rosszul áll Magyarországon, mindennapi bűnözéstől szenvednek az emberek, s még ha meg is találják száz esetből egy esetben az elkövetőt, ő nem fogja kifizetni annak a gazdának a kárát, akinek ellopták az összes terményét meg a termelőeszközét. Mindezek alapján kérem önöket, hogy fontolják meg a módosító javaslataink támogatását.

Végül, de nem utolsósorban, mivel aktualitása van: itt a Házban alakult meg - és részt is vettem miniszterelnök úr beszédén - a Magyar Diaszpóra Tanács, amely sok, a világban élő magyar szervezetet tömörít. Nyilvánvalóan a Magyarok Világszövetségének a helyére próbál ez a szervezet lépni, de nélkülözi azt a legitimitást, amit az MVSZ bír.

(14.10)

Hiszen 1938-ban létrejött jogfolytonos szervezetről van szó a világszövetség nevében, vagy a világszövetség egy ilyen szervezetet jelent. És mi azt javasoljuk, illetve azt javasolja Szávay István és Novák Előd képviselőtársam a 618-as számú ajánlási pontban, hogy kapja vissza a 2000-ben elvont állami támogatását, mert ezt bizony az első Orbán-kormány alatt vonták el, és most éppen jelezte Patrubány elnök úr, hogy viszont ők már 200 millió forintot a költségvetésnek befizettek az alkalmazottaik és azon közterheik alapján, amit a működésükkel mégis tudtak generálni.

Jövő évben egy világkongresszust szerveznek, a VIII. magyar világkongresszust, nagyon értékes munkát végeznek. Kérem, még ha létre is jött ez a Diaszpóra Tanács, amely fontos nyilván, de ne tapossuk el a Magyarok Világszövetségét, adjunk nekik életet, adjunk a magyarságnak felemelkedést.

Kérem, hogy támogassák ezeket a módosító javaslatokat, és ne hagyják kivéreztetni az országot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)