Felszólalás adatai

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt áttérnénk az interpellációk tárgyalására, kis figyelmüket kérem. Bejelentem, hogy a bizottsági elnöki értekezleten elhangzottak alapján a szükséges bizottsági előkészítésre figyelemmel Horváth Balázsnak az egyes törvényi rendelkezések hatálybaléptetéséről, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslata általános vitájára nem ma, hanem holnapi ülésnapunk utolsó napirendjeként kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Dornbach Alajos, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügy-miniszterhez: "A független magyar bíróságról" címmel.

A képviselő urat illeti a szó.

DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony, illetve távollétében tisztelt Államtitkár Úr! A korszerű demokráciákban a bíróságok a kormányoktól függetlenül működnek. A bírói függetlenség olyan érték, amit megsérteni halálos bűnnek számít. Magyarországon évtizedeken keresztül sérült a bírói függetlenség. Voltak olyan időszakok, amikor a hatalom számára kicsit is fontos ügyekben az ítéleteket párt- vagy rendőrségi irodák félhomályában fogalmazták. Számos bíró szenvedett súlyos hátrányt, mert ellene szegült az '50-es évek elején a diktátumnak. A bírói függetlenség politikai és jogi feltételeit a rendszerváltás és a rendszerváltás után alkotott törvények teremtették meg. A másfél éve elfogadott szabályozás szerint a bíróságok felügyeletének joga az igazságügy-minisztertől a jogásztársadalom képviselőiből - közöttük a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az igazságügy-miniszter - álló Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz került.

A rendszerváltás előtt a bíróságok hatásköre meglehetősen korlátozott volt, az utóbbi tíz évben viszont a hatáskörük általánossá tételével és a megváltozott viszonyokkal összefüggésben a perek száma megsokszorozódott. Az igazságukat a bíróságnál keresők érthetően elégedetlenek az ítélkezés lassúsága miatt, az egymást követő kormányok és a bíróság vezetőinek igyekezete nem tudja egyik napról a másikra kielégítő módon orvosolni ezt a súlyos problémát. Szimpátiával figyeljük a kormány problémamegoldásra irányuló erőfeszítéseit, de nagyon aggasztónak tartjuk, ha ezek a törekvések pártpolitikai célokat látszanak szolgálni, és olcsó népszerűség-keresés érdekében bárki támadja a bíróságokat.

Megdöbbenésemre a miniszter asszony beállt a bíróságokat populista módon támadók sorába. (Közbeszólások a MIÉP soraiból: Idő! Letelt az idő!) Megengedhetetlen szerintem, hogy az igazságügy-miniszter az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjaként - ráadásul valótlanságot állítva - nyilvánosan megbíráljon konkrét ügyben bíróságot vagy hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot torzszülöttnek nevezze.

(15.10)

Kritikus álláspontját a miniszter asszony elmondhatja az Igazságszolgáltatási Tanácsban vagy a törvény-előkészítő testületekben.

Kérdezem önt, illetve a miniszter asszonyt - sajnos nem személyesen van jelen -: tudatában van-e felelősségének és annak, hogy polgári demokráciákban miniszterek kisebb botlásokért lemondani kényszerülnek? (Közbekiáltások az MDF padsoraiból: Hú! Nana!)

Kérdezem: a kormányzati stratégia része-e a miniszter asszony megnyilatkozása, miszerint a helyes megoldás az lenne, ha a bíróságok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) felügyelete a kormánynál maradna?

Várom a válaszát. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétkedő képviselőtársaimat tájékoztatom, hogy az interpellációnál a kérdés feltevésére háromperces időkeret áll rendelkezésre. (Balczó Zoltán: Elnézést!) Köszönöm szépen.

Hende Csaba államtitkár urat illeti meg válaszadásra a szó.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a rendszerváltozás teremtette meg a bírói függetlenség személyi és szervezeti feltételeit hazánkban, napjainkra a bíróságok már szervezetileg is teljes mértékben elkülönültek a másik két hatalmi ágtól. A bíróságok igazgatási teendőit a több mint kétharmad részben bírákból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi.

Azonban minden egyes, okkal közfelháborodást kiváltó ítélet vagy elhúzódó eljárás miatt az ostor a kormányon csattan ma is. A kormány ugyanis felelősséggel tartozik az alkotmányos rend és az állampolgárok jogainak védelméért, valamint a törvények végrehajtásáért.

Az OIT ma az a fórum, ahol az igazságügyi miniszter mint a kormány képviselője találkozhat a bírói hatalmi ág képviselőivel, és az igazságszolgáltatást érintő kérdéseket megvitathatja. Neki mint az OIT tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége is elősegíteni azt, hogy a testület minél eredményesebben láthassa el tevékenységét, feltárja a bíróságok működésével, igazgatásával kapcsolatos esetleges nemkívánatos jelenségeket, és javaslatot tegyen azok megszüntetésére, illetve jövőbeni megelőzésére. (Folyamatos zaj.)

Dávid Ibolya miniszter asszonynak az OIT tagjaként Kovács Mihály ügyének - ő az egyébként, aki Kunos Péter vádlott-társa volt egy másik ügyben - soron kívüli tárgyalása érdekében előterjesztett indítványát a testület vita nélkül, egyhangúlag megszavazta. Sőt, az OIT legutóbbi ülésén szintén a miniszter asszony javaslatára döntött arról egyhangúlag, hogy a két évnél régebbi bírósági ügyek elhúzódásának okát megvizsgálják, és erről az érintett megyei bírósági elnökök rendszeresen jelentést tesznek a tanácsnak.

Ezért hát nem vitatható el az igazságügyi minisztertől az a jog, hogy a nyilvánosság előtt kifejthesse és ezáltal nagyobb nyomatékot adjon a bíróság működését érintő véleményének. Tanulságként leszűrhető az ügyből, hogy lényegében az OIT két tagjának álláspontja ütközött, és nem a két hatalmi ág képviselőjének ádáz harcáról volt szó.

Solt Pál elnök úr ez év október 12-én az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtt maga is kijelentette, hogy a bíróságok nem bírálhatatlanok. Idézem az elnök úr szavait: "Ami most már azt a kérdést illeti, hogy a bíróságok bírálhatók-e, az a válaszom, hogy természetesen igen. Nyitottak vagyunk, várjuk a bírálatokat." - mondta Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Ezt mintegy megerősítve, a minap egy sajtótájékoztatón Solt elnök úr kijelentette, hogy a bírói kar nem tévedhetetlen, a tárgyszerű, higgadt bírálatra fogékony.

Éppen ezért az igazságügy-miniszter, akinek az OIT tagjaként kötelessége mindent megtenni az eljárások gyorsítása érdekében, nemcsak egyes eljárások ügyében, hanem általánosságban is, semmilyen szempontból nem szolgáltatott okot arra, hogy ön a bíróságok függetlensége iránt érzett aggódás hangjába burkolt, alaptalan vádaskodásokkal illesse őt.

Kérdéseire válaszolva tehát elmondhatom:

1. A miniszter asszony nagyon is tisztában van az igazságszolgáltatás törvényes működéséért viselt felelősségével, ezért viseli szívén az ítélkezés gyorsításának kérdését.

2. A kormányban a törvényesség betartását szolgáló eszközrendszer érdekében fogalmazódott meg az elképzelés az ügyészség kormány alá rendeléséről. Szó sem volt tehát arról, és ilyen fel sem merülhet, hogy a bíróságok felügyeletét lássa el a kormány vagy a kormány nevében az igazságügy-miniszter. Az ügyészség - számos mértékadó európai államban is létező - kormány alá rendelésének legfőbb indoka egyébként a hatalmi ágak egyensúlyának biztosítása, természetesen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a bírói függetlenség sérelme nélkül.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem Dornbach Alajos képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ.

A képviselő urat illeti a szó.

DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ): Tisztelt Államtitkár Úr! Ön a tényeket kissé elferdítette. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a miniszter asszony megnyilatkozásaira úgy vélekedett, hogy átlépte a Rubicont a miniszter asszony bizonyos megnyilatkozásaival.

Az a baj, hogy miniszter asszony a kritikus véleményét nem az Igazságszolgáltatási Tanácsban, hanem a nagy nyilvánosság előtt mondta el. Torzszülöttnek nevezett egy olyan intézményt, amelynek ő az egyik tagja. Torzszülöttnek nevezte azt az intézményt, amely véleménye szerint idő előtt jött létre, mert még nem alkalmas erre a magyar demokrácia, hogy a hatalmi ágak szétválasztását így oldja meg. Ezt mondta a miniszter asszony!

Nekem pedig az a véleményem, hogy a miniszter asszony nem fogékony a hatalmi ágak elválasztására, és e tekintetben, úgy látom, kísért a múlt.

Válaszát épp ezért nem tudom elfogadni. (Taps az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt képviselőtársaim, a képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr által adott választ. Ezért kérdezem önöket, elfogadják-e az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 168 igen, 68 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett fogadta el az államtitkár úr válaszát. (Többen jelentkeznek.)

Több képviselőtársam jelzi, hogy nem működik a gépe. Kérném szépen képviselőtársaim, többek között Mátrai Márta frakcióvezető-helyettes asszony gépét bekapcsolni! Kérném képviselőtársaimat, akinek nem működik a gépe, a hozzászólási gombját nyomja meg! (Közbeszólások.) Az sem működik. Kérném szépen, intézkedjenek a gépek kijavítása érdekében!

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Farkas Imre és Kovács Tibor, a Magyar Szocialista Párt képviselői, interpellációt nyújtottak be a pénzügyminiszterhez: "Törvényes-e, ha az önkormányzatoktól feltételezések alapján vonnak el normatív hozzájárulást?" címmel. Megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak a kérdés feltevésére.

A képviselő urat illeti a szó. (Folyamatos zaj.)