Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki felszólalni. Nincs jelentkező. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a második vitaszakaszt az ajánlás 6-28., illetőleg a 36. pontjai szerint. Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Csákabonyi Balázs képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

Öné a szó, képviselő úr.

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az ajánlás 18. pontjában szereplő módosító indítványhoz szeretnék röviden néhány érvet felsorakoztatni. Elöljáróban annyit mondanék el, hogy ezt a módosító indítványt az alkotmányügyi bizottság nagy többsége - ha jól emlékszem - teljes egészében, tehát egyhangúlag támogatta. Ugyanakkor nem nyerte el vele a kormányzat támogatását, és anélkül nem sokat ér egy módosító javaslat, ha nem kerül be a támogatott csomagba. Ennek a lényege a következő:

A törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes munkabérét a bírósági fogalmazó, illetve a bírósági titkár illetményének figyelembevételével kell megállapítani. Tehát gyakorlatilag ez egy kógens rendelkezés, amelyben egyértelműen kifejezi a törvényhozó azt, hogy a közjegyzőjelöltnek és a közjegyzőhelyettesnek ugyanolyan mértékű fizetést kell élveznie, mint amit a bírósági fogalmazó, illetve a bírósági titkár kap. Legalábbis én ezt így értelmeztem, de ha nem így van, akkor a vitában kiderülhet.

Két okból is aggályosnak tartottam ezt a megfogalmazást, és ezt osztotta is az alkotmányügyi bizottság, mégpedig azért, mert a közjegyzőjelölt, illetőleg a közjegyzőhelyettes munkaviszonyban áll az őt alkalmazó közjegyzővel, a munkaviszony tekintetében pedig a munka törvénykönyvének a rendelkezései az irányadók. Márpedig a munka törvénykönyve a munkabért - kivéve a minimálbérre vonatkozó mindenkori kormányrendeletet - szabad megállapodás alapján határozza meg; tehát gyakorlatilag egy alku következménye. Ezt pedig nem tudom másként értelmezni, mint hogy azonos mértékben kell megállapítani. Az én módosító javaslatom próbálta ezt finomítani, és az értelmezést könnyebbé tenni akkor, amikor csak annyi módosító javaslatot terjesztettem elő, hogy ezeknek a munkabérét lehetőleg a bírósági fogalmazó, illetve a bírósági titkár illetményének figyelembevételével kell megállapítani.

Még egy oka volt e módosító javaslat benyújtásának. Nevezetesen az, hogy elriasztjuk az alkalmazó közjegyzőket, mert viszonylag magas a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár munkabére, legalábbis ami például az ügyvédjelöltekével azonos megítélés alá esne. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy lehetőleg figyelembe kell venni, ezzel a szabad mozgásteret továbbra is biztosítanánk, és senki nem értelmezhetné úgy, mint ahogy én értelmeztem. Mert lehet, hogy nem ez a helyes értelmezés, azonban így, ha a "lehetőleg" szót beszúrnánk, akkor precízebben figyelembe lehetne ezt venni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Hende Csaba politikai államtitkár úr jelezte, hogy szólni kíván. Államtitkár úr, az öné a szó.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon röviden szeretnék reagálni a Csákabonyi képviselő úr által elmondottakra. Véleményem szerint a törvényjavaslat helyes értelmezéséből nem az következik, hogy a bírósági fogalmazó, illetőleg a bírósági titkár egyébként jogszabályban rögzített bérével megegyező mértékben kell megállapítani a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes munkabérét, hanem ezeket a jogszabályban rögzített összegeket figyelembe kell venni annál a szabad alkunál, amelyre a képviselő úr rendkívül helyesen és helyénvalóan utalt.

Úgy gondolom, hogy a törvényhozónak még egy szabad alkuhoz is kell bizonyos kapaszkodókat és támpontokat adnia. A mi szövegjavaslatunk egyfajta kapaszkodót kínál. A felfogásunk alapja az, hogy az itt megjelölt munkaköröket egymással összemérhetőnek és összehasonlíthatónak tartjuk. Vitányi képviselő úr a vitában már utalt arra is, hogy a közjegyzői tevékenység sok tekintetben rokonítható a bírói tevékenységgel, és helyes, ha a vonatkozó szabályozás is közelítésre kerül, természetesen a jogviszonyok eltérő jellegéből fakadó sajátosságok messzemenő figyelembevételével. Megint a "figyelembevételével" szót használtam. Úgy gondolom, hogy a "lehetőleg történő figyelembevétel" kötelezettsége a magyar nyelv, illetőleg a jogszabályalkotás logikájának is enyhén ellent mond, egyfajta kétszeres kívánalmat fejez ki. Megfogalmazhatnám úgy is, hogy valaminek a figyelembevételére mindig lehetőség van, az mindig lehető, akkor is, ha ezt külön nem írjuk oda.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Isépy Tamás képviselő úr, a Fidesz-Magyar Polgári Párt csoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem csak két percet, mert abba belefér a második részbe tartozó vita. A vita ugyanis a közjegyzői irodák című fejezet teljes megkavarása. Tudomásom szerint, kérem szépen, a lóversenypályán is csak lovak futnak, öszvérek nem. A módosítás teljesen öszvéresíti az irodát. Van már iroda, van székhely, van hivatali helyiség, tehát teljesen megalapozatlan így ennek a feloldása.

Tehát egy kicsit előre jelzem a csatlakozó módosító javaslatunkat, hogy vissza kívánjuk állítani az eredeti törvénynek az irodával kapcsolatos rendelkezését, mert az ésszerű rendelkezés volt. Az, hogy egy adótörvényt és egy adózási kötelezettséget hogyan lehet majd szabályozni, egy más kérdés. De az iroda fogalmát ne keverjük székhely, székhelyen kívüli tevékenységgel. Tehát itt a törvényjavaslat vonatkozásában a csatlakozó módosító indítvány feloldja majd ezt az öszvéresítési igyekezetet.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Mivel a vita e szakaszához nem érkezett felszólalási igény, a vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom az utolsó vitaszakaszt az ajánlás 30-35. pontjai alapján. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Csákabonyi Balázs képviselő úr jelentkezik a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Öné a szó, képviselő úr.

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Megítélésem szerint sokkal kisebb jelentőségű az a módosító javaslat, amely a 33. ajánlási pontban szerepel, és amelynek a védelme érdekében mondanék néhány mondatot. A bizottsági ülésen megértettem az előterjesztő képviselőjének az indoklását, amely szerint az általam javasolt dátum feltüntetése gyakorlatilag ismétlését jelentené a jogszabály egyéb helyein már előforduló dátumnak, pontosított időpontnak.

Azonban ismételten áttekintve a törvénytervezetet - amely a 62. és az 59. §-aiban foglalkozik ezzel a témakörrel, tehát a közjegyzői levéltárban elhelyezendő iratok időpontjának a meghatározásával -, valóban így igaz, ahogy az előterjesztő képviselője mondta, hogy e három jogszabályhely összevetéséből okkal lehet arra következtetni, hogy a közjegyzői irattárban az 1992. január 1-je után keletkezett okiratokat, nyilvántartásokat és bélyegzőket kell elhelyezni.

(16.40)

Azonban az állampolgár nem olvassa ilyen összefüggésében a törvényt, mint ahogy ezt egyébként az előterjesztő elmondta. És igaza van, mert szerepel benne, de a precizitás, a pontosítás érdekében is, a használhatóság érdekében azt hiszem, senkinek sem ártunk vele, ha a 33. § (4) bekezdésébe - úgy, ahogy a módosító indítványban szerepel - a teljes pontosítás kedvéért bevesszük azt, hogy 1992. január 1-je után keletkezett. Csak ennyi az, amire felhívnám az előterjesztő szíves figyelmét, mert ez a jogszabály használhatóságát, közérthetőségét volna hivatott elősegíteni.

Tudom, hogy le tetszett zárni a vita előző részét; én egyetértek az államtitkár úr okfejtésével, de egy kapcsolódó módosító indítványon mégis fogok gondolkodni, ami még pontosabbá teszi, hogy valóban nem kell azonos mértékűt megállapítani, és akkor megpróbálom majd egyeztetni az előterjesztővel.

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Vitányi István képviselő úr jelezte, hogy két percben kíván reagálni. Képviselő úr, önt illeti a szó.

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tulajdonképpen a korábbi hozzászólásom folyományaként az ajánlás 32. pontjában foglaltak mellett kívánok én is egypár szót elmondani, illetőleg megvédeni, mert ezt sem támogatta a kormány.

Tulajdonképpen arról van szó, hogy a módosító indítványunk azt jelenti, miszerint a közjegyző képviseletet még szűk körben se láthasson el. Ugyanis álláspontunk szerint a képviselet klasszikus ügyvédi tevékenység, és ha már az ügyvédi-közjegyzői tevékenységet jól körülhatárolhatóan el kívánjuk választani, akkor bizony álláspontunk szerint a képviseleti jogot még szűk körben sem javasoljuk a közjegyzők számára lehetővé tenni. Annál is inkább, mivel a képviselet nem fér össze a pártatlan, hatósági, közhiteles jogszolgáltató tevékenységgel, és egyébként is, a képviselet megbízáson alapuló jog, és a korábban kifejtettek szerint a közjegyző nem megbízásos alapján jár el.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Isépy Tamás képviselő úr kért hozzászólásra lehetőséget. Képviselő úr, önt illeti a szó.

DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Folytatom ezt a gondolatmenetet. Egyértelműen elfogadott a törvénymódosításnak az a törvény 1. §-át (4) bekezdéssel kiegészítő rendelkezése, hogy a közjegyző a hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. Az indokolás utal arra, hogy így az úgynevezett ügyfél és a közjegyző között nem jön létre polgári jogi jogviszony, mert ő hatósági tevékenységet lát el. Tehát megbízási jogviszony sem jöhet létre. Ha nincs megbízási jogviszony, akkor nem lehet képviseleti jogviszony sem.

A csatlakozó módosító indítványunkban éppen ezért az eredeti törvény 175. §-át át kívánjuk alakítani úgy, hogy a közjegyző, aki közokiratban foglaltan szerkeszt akármilyen jogügyletet, természetesen utána nem adhatja oda az ügyfélnek a közokiratot, hogy menjen isten hírével és jegyeztesse be a tulajdonjogot vagy jegyeztesse be a céget! Ha hatáskörében jogügyletet szerkeszt közokiratba foglaltan, nyilvánvaló, hogy az abban foglalt jogok és kötelezettségek érvényesítése érdekében megkeresi az illetékes hatóságot. Nem beadványt szerkeszt, ha mint képviselő jár el! Ő egy hatósági jogkört gyakorló személy. Hanem éppen úgy, ahogy az ítéletek alapján megkeresnek földhivatalokat bejegyzésre, vagy az ilyen jogkörrel felruházottak ilyen tevékenység körében járnak el, az ő megkeresésükön alapulhat bármilyen bejegyzés, igenis a közjegyzőket is fel kell jogosítani arra, hogy az általuk szerkesztett és közokiratba foglalt jogügylet érvényesülése iránt a szükséges hatósági intézkedést megtéve megkereséssel forduljanak a bejegyző hatósághoz - de nem képviseleti jogkörben eljárva! És a beadványon fel fogják tüntetni, mint az ügyvédek, hogy képviseli X. Y. közjegyző? Ez nyilván kizárt!

Tehát senki sem akarja a közjegyzőktől a jogosítványokat elvonni. Sőt, csináljanak nyugodtan közokiratba foglalt adásvételi szerződéseket! Viszont azért ne nyilatkozzanak olyat a sajtóban, hogy sokkal biztonságosabb lenne Magyarországon a jogi helyzet, és kevés érvénytelen szerződés lenne akkor, ha ugyanúgy, mint Franciaországban, kizárólag a közjegyzők lennének feljogosítva ingatlanra vonatkozó adásvételi jogügylet elkészítésére! Azért ez nem egészen így van! De nyilvánvalóan, miután ez a hatáskörük és jogosítványuk kiterjed bármilyen jogügylet közokiratba foglalására, megvan a lehetőség arra, hogy nem képviseleti jogkörben, nem megbízás alapján, hanem éppen azért, mert a részükre biztosított hatósági jogkörben eljárva szerkesztenek közokiratot, hogy ennek a hatályosulása iránti lényeges lépéseket meg tudják tenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra adok lehetőséget Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Elnök Asszony! Meg kívánom erősíteni Isépy képviselő úr okfejtését, mert szerény megítélésem szerint is az, hogy a közjegyző elkészít történetesen egy adásvételi szerződést és ehhez megírja az ügyfelek nevében a bejegyzési kérelmet, az nem önálló magánokirat-szerkesztés, hanem ez szükségszerűen kapcsolódik ahhoz a tevékenységhez, amire őt a törvény feljogosítja. De ugyanez vonatkozik a cégbejegyzési kérelmek esetére is, tehát nemcsak arról van szó, hogy annak a bizonyos aláírási címpéldánynak a tervezetét készítheti el mint magánokiratot vagy az aláírási címpéldányt - mert itt vita van, hogy tervezetnek tekintjük-e vagy már elkészített okiratnak -, de szerintem az evidencia, hogy a közjegyzőnek erre minden külön törvényi felhatalmazás nélkül lehetősége van.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Gyimesi József képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, kért hozzászólási lehetőséget. Öné a szó, képviselő úr.

DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 35. pontjában foglalt módosító javaslat kapcsán röviden kívánok szólni. Ennek az is az oka, hogy az alkotmányügyi bizottság és az előterjesztő is egyetértett ezzel a módosító javaslattal.

Mint ismeretes, az 1991. évi XLI. törvény hatálybalépésekor szükséges volt ideiglenes rendelkezéseket hozni az új közjegyzői szervezet kialakítása kapcsán, és ez a most hatályos törvény az igazságügy-minisztert felhatalmazta arra, hogy a kivételes vagy átmeneti helyzetre tekintettel miniszteri rendeletben ezeket a rendelkezéseket meghozza.

Nyilvánvaló azonban, hogy ezt követően a közjegyzői kar szervezeti kiépítését és folyamatos működését követően szükségtelenné vált már olyan személy közjegyzővé történő kinevezése, aki a jogi szakvizsgát mint feltételt teljesíteni nem tudta, illetve jogi szakvizsgával nem rendelkezett. Úgy gondolom, hogy a törvény hatálybalépését követő nyolc év múlva már szükségtelen ezt a provizórikusnak szánt rendelkezést hatályban tartani, és az egyébként netalántán még mindig jogi szakvizsga nélkül működő közjegyzőket arra kell ösztönözni, hogy a jogi szakvizsgát letegyék, hiszen a közjegyzői karral szembeni minőségi elvárás is ezt az igényt szüli.

Az alkotmányügyi bizottságban egyetértés is volt ebben a kérdésben, vita tulajdonképpen csak abban volt, hogy milyen időtartamot szabjunk meg a közjegyzőként dolgozó, de jogi szakvizsgával nem rendelkező közjegyzők számára. A módosító javaslat előterjesztője végül is úgy tűnt, hogy egy ott kibontakozó egyeztetés eredményeképpen kilenc hónapban határozta meg ezt az időtartamot, és ezzel az alkotmányügyi bizottság egyetértett.

(16.50)

A kilenc hónap nem tűnik rövid időnek, teljesíthető. Tekintettel arra, hogy aki közjegyzőként ilyen alkalmazási vagy kinevezési feltétel hiányában dolgozik, az nyilvánvalóan egyrészt a gyakorlati ismereteket a közjegyzői pályán már megszerezte, és nyilvánvaló, hogy a gyakorlati ismeretekkel együtt feltételezhetően a szakmai ismereteknek is a birtokában van, és ha még ehhez hozzászámítjuk a törvény tényleges hatálybalépéséig eltelő időt, akkor azt hiszem, a hatálybalépéstől számítandó kilenc hónappal együtt bőséges idő áll az érintett közjegyzők rendelkezésére ahhoz, hogy ezt a feltételt teljesítsék, és a közjegyzői jogviszonyuk netalántán ennek hiányában ne szűnjön meg.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom. Kapcsolódó módosító javaslatok házszabályszerű benyújtására mai ülésnapunk végéig van lehetőség.

Megkérdezem Hende Csaba politikai államtitkár urat, hogy most vagy a határozathozatalt megelőzően kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! A határozathozatal előtt kívánok reagálni.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok határozathozatalára következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mai ülésnapunkat bezárom. Pénteken, azaz holnap 9 órakor folytatjuk munkánkat. Addig is kívánok önöknek jó pihenést! Köszönöm a figyelmüket.

A viszontlátásra! (Taps.)