Felszólalás adatai

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 42. számon jegyzett módosító javaslatról és annak védelmében szeretnék önöknek rövid tájékoztatást adni.

Elöljáróban engedjék meg, hogy Kökény képviselő úr álláspontjához fűzzek egy rövid véleményt. Az ön által előbb elmondottak azt takarták, miszerint kormánypárti képviselőtársaim - elsősorban a legerősebb kormánypártra vonatkoztatva - nem adtak volna be érdemi módosító javaslatokat, vagy nem azon lettek volna, hogy az egyébként is jól előterjesztett törvényjavaslatot tovább javítsák. Ha végignézi a listát, akkor a módosító javaslatok között nem egy olyat talál, ami jobbító szándékú, és - még egyszer hangsúlyozom - az amúgy is jól összeállított jelenlegi költségvetési tervezetet bizonyos pontjain még tovább erősíti.

Amiről én szeretnék beszélni, ahogy jeleztem, ez a gyógyfürdő-szolgáltatások támogatásának emelésére tett javaslatunk, amelyet több képviselőtársammal adtunk be. A lényege az, hogy jelenleg a költségvetésben tervezett 2 milliárd 400 millió forintos támogatási előirányzatot 400 millió forinttal szeretnénk emelni és 2 milliárd 800 millió forintban szeretnénk a 2000. évre megállapítani.

Miért fontos ez? A gyógyfürdő-szolgáltatásokról tudni kell, hogy elsősorban az idős korosztályú polgárok veszik igénybe ezeket, akik vagy az egészségi állapotukon szeretnének továbbjavítani, vagy legalább a szinten tartás érdekében évenként, egészségmegőrző szolgáltatás címén veszik igénybe a gyógyhelyeken a jelenleg törvényben megállapított és szabályozott szolgáltatási formákat.

Ha a gyógyfürdők forgalmát megnézzük, akkor az a több millió ember, aki látogatja ezeket a fürdőket, úgy érzem, megérdemli azt, hogy minél nagyobb számban és minél nagyobb mennyiségben vehessék igénybe ezeket a kezeléseket. Nem kevés az, amit ma a törvény lehetővé tesz, hiszen ha megnézzük, 1999. évben a várható felhasználása az előirányzatnak megfelelően 2 milliárd forint lesz a támogatások mértékére vonatkozóan; a jelenlegi előterjesztés is 20 százalékos emelést tartalmaz, ami - a 6-7 százalékos várható inflációt figyelembe véve - igen dicséretes. Mégis azért gondoljuk, hogy további emelésre lenne szükség, mert 1998-ban is már 2 milliárd forint volt ez a keret, tehát az 1999. évre vonatkozóan nem változott.

Bár felülről nem korlátos ez az összeg sem, azt hiszem, hogy az előirányzat és a várható teljesítés egybeesése azt jelzi, hogy az e területen dolgozók igen fegyelmezetten veszik igénybe ezt a támogatási lehetőséget, illetve sajnos egy olyan hátráltató tényező volt mind a mai napig, amely a gyógyfürdő-szolgáltatások finanszírozása tekintetében egy át nem gondolt, igen heterogén rendszert üzemeltetett egészen 1999 novemberéig.

Miért mondom ezt? Sajnos a gyógyfürdők, és ez elsősorban a vidéki gyógyfürdőkre jellemző, olyan finanszírozási lehetőséget kaptak, illetve olyan megállapodást kötöttek a megyei egészségbiztosító pénztárakkal, amelyet éppen személyes kapcsolatuk vagy adott helyzetük lehetővé tett. Tehát nem volt egységes finanszírozási rendszer; volt olyan szolgáltatási kör, amelyért Csokonyavisontán 165 forintot, Budapesten 650 forintot fizettek. Hangsúlyozom, ugyanazt a kezelést vették igénybe a polgárok, akiknek ezt a reumatológus szakorvos felírta, de sajnos azért, mert az egyik kategória vidéki viszonylatban egy ilyen finanszírozást tett lehetővé, akik a környéken laktak, illetve akik odautaztak és nem tudták azt a többletköltséget vállalni, hogy mondjuk, Budapestre jöjjenek, azoknak egy olyan szintű és színvonalú kezelést tett lehetővé a lakókörzetük, amit például az előbb nevezett gyógyfürdőben megkaptak.

Ma, hála istennek, ez a rendszer megváltozott. A gyógyturizmus albizottság komoly előkészítő munkájának és a gyógyfürdőszövetséggel való együttműködésnek, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Egészségügyi Minisztérium hathatós támogatásának köszönhetően létrejött egy háromsávos finanszírozási rendszer, amely egy átmeneti állapotot jelent a majdan, reméljük, hogy egy-két éven belül bekövetkező egységes finanszírozási rendszer felé, ami azt jelenti, hogy az országos, a körzeti jelentőségű és a helyi jelentőségű fürdők egy-egy kategóriába kerültek, és a kategóriák között 10-10 százalékos finanszírozási különbség van. Ez is már jelentős pozíciójavítást jelent, mondom még egyszer, elsősorban a vidéki gyógyfürdők számára, és elérhető az az ideális állapot, miszerint az adott színvonalú kezelésekért adott mértékű támogatást fizet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

Azért szeretnénk ezt a plusz emelést realizálni, mert a gyógyfürdőknek szükségük van az ebből keletkező többletbevételekre. Tudjuk azt, hogy a működésük jelenlegi finanszírozása sok helyen a gazdálkodás következtében igen nehéz viszonyokat jelent, de meggyőződésem, hogy ezzel a rendszerrel, ami most elkezdődött és ami kialakulóban van, ez az egységes állapot mindenki számára, nemcsak a fürdők, hanem a szolgáltatást igénybe vevők számára is pozitív eredménnyel fog zárulni.

Ami pedig a nagyságrendeket illeti: tudjuk azt, hogy az előterjesztésben szereplő 135 milliárd forint, amit a gyógyszerkassza jelent, annak közel 1,8 százalékát teszi csak ki a gyógyfürdő-szolgáltatások támogatására előirányzott 2 milliárd 400 millió forint. Ha azt vesszük alapul, hogy Magyarország nemzeti kincse, a gyógy- és termálhévízkészletünk jelentősége ma a gyógyászati kezelésekben nemcsak Európa-, hanem világhírű, hiszen Európa valamennyi országából, de a tengerentúlról is turisták százezrei, sőt, ha a statisztikai adatokat nézem, több millió turista érkezik csak azért, hogy ezeket a gyógyfürdő-szolgáltatásokat igénybe vegye, nekik nyilván nem jár a támogatás, ez teljesen természetes. Ezzel csak azt kívántam megerősíteni, hogy milyen vonzereje és milyen jelentősége van ma Magyarországon a gyógyfürdő-szolgáltatásoknak, az ott folyó gyógykezeléseknek.

Ami tovább javíthatná a társadalom egészségi állapotát, az az lenne, ha ezeknek a kezeléseknek az igénybevétele nemcsak rehabilitációs céllal lenne lehetséges, hanem preventív, tehát megelőző célokkal is. Meggyőződésem, hogy ezzel az előbb említett gyógyszerfelhasználás mértéke jelentősen csökkenthető lenne hosszú távon, hiszen a jelenlegi statisztikák is, amelyeket a gyógyfürdőszövetség támogatásával, az ORFI közreműködésével készítettek el, mutatják azt, hogy bizonyos spektrumú megbetegedések - és itt elsősorban az ízületi, a reumás megbetegedésekre gondolok, de ugyanúgy vannak keringési problémák és izomsorvadással járó betegségek is - kezelésénél a rendszeres megelőző munka következtében sokkal kisebb mértékű lett a megbetegedések száma.

(17.40)

Ennek következtében kevesebb gyógyszerigény jelentkezett ezeknél az embereknél, és ami még fontosabb, nem estek ki a munkából, nem kerültek táppénzre, tehát a gazdaság számára is aktív szereplőként tudtak részt venni. De erre sajnos ma nincs lehetőség, ez egy rövid távon megoldásra váró feladat, egy kormányrendelet módosítását igényli, ami azonban nem ennek a vitának a része. Ezt csak azért szerettem volna elmondani, hogy tovább erősítsem önökben és minden kedves képviselőtársamban, hogy ennek a módosító indítványnak rendkívüli jelentősége van. Ezért szeretnénk, ha a szavazások során ezt majd önök is támogatnák.

Egy utolsó megjegyzésem lenne még, ami szintén a gyógyfürdőkhöz és a gyógyfürdő-szolgáltatásokhoz kapcsolódik. A korábbi gyakorlat - ahogy mondtam - sajnos megnehezítette a polgárok számára ezen szolgáltatások igénybevételét. Ez nemcsak a felírási rend miatt, hanem magának az egész finanszírozási struktúrának a következtében is jelentkezett. Azt gondolom, hogy azzal a módosítással, amit most sikerült elérnünk, kevés lesz az a 2 milliárd 400 millió forint, amely a jövő évi előirányzatban van, és sajnos év közben - mivel ez a felhasználási keret felülről nem korlátos - várhatóan túllépés jelentkezne e kategóriában.

Azt szeretnénk, ha az eddigiekhez hasonlóan nem kerülne erre sor, ezért már előzetesen kérjük, hogy 400 millió forinttal emelje meg a költségvetés e támogatás keretösszegét. Ezzel tartható lenne az a fegyelmezett felhasználás, amely korábban is jellemző volt a gyógyfürdőkre - magyarul az előirányzat és a végleges felhasználás egybeesése. Év közben nem szeretné ez a szekció arra ítéltetni a költségvetést, hogy ez a plusz teher valamelyik oldalról elveendő legyen, illetve hogy ennek a pótlólagos forrását valahogy meg kelljen teremteni.

Tehát minden képviselőtársamat arra kérném, hogy ezeket figyelembe véve támogassa javaslatunkat, és meggyőződésem, hogy ennek a pozitív hatása bőven meg fogja termelni a költségvetés számára ezt a többletkiadást.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)