Felszólalás adatai

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Egy költségvetés összeállítása mindig értékválasztás kérdése. Amikor ellenzéki képviselők megfogalmazzák a maguk módosító csomagját, abban is értékválasztás fejeződik ki, hogy koncepcionálisan, politikai szempontból mit tartanak fontosnak, mit tartanak kiemelkedően támogatandó célnak.

(11.20)

A szabad demokraták három ilyen célt tűztek ki akkor, amikor módosító indítványaikat megfogalmazták: egyrészt a helyben jelentkező feladatok ellátásához kívánunk több forrást biztosítani, erről beszélt részletesen Wekler Ferenc képviselőtársaim; másrészt a jövőbe tekintve az infrastruktúra fejlesztésére szeretnénk több pénzt biztosítani, erről részletesen Kovács Kálmán képviselőtársam szólt; a harmadik cél pedig a hátrányokkal küszködők fokozottabb megsegítése. Én erről szeretnék röviden beszélni, hangsúlyozva, hogy a szűkös időkeret miatt nem térhetek ki a gyermekvállalással kapcsolatos kérdésekre, a Ház falai között már sokszor elmondtuk, hogy inkább a családi pótlék megemelését és inkább a gyes, a gyermekgondozási segély megemelését javasoltuk volna - sajnos a kormány nem ezt az utat járja.

Amiről most részletesebben szeretnék szólni, az a fogyatékosügyet érinti, egészen pontosan azt figyeltük, azt vizsgáljuk, hogy a fogyatékosügyi törvényből fakadó feladatok végrehajtásához milyen forrásokat biztosít a kormány a 2000. évi költségvetésben. Sajnálatos módon meg kellett állapítanunk, hogy a kormány jobbára szavakban támogatja a fogyatékosügyet, szavakban szól arról, hogy a fogyatékostörvény végrehajtását fontosnak tartja, de ez a 2000. évi költségvetés az ehhez szükséges forrásokat nem tartalmazza, nem tartalmazza időarányosan az első évben megoldandó feladatokhoz szükséges pénzmennyiséget.

Néhány konkrét témáról szeretnék hosszabban szólni. Két olyan téma van, amelyhez milliárdos nagyságrendű módosító indítványt nyújtottunk be, jelzés értékű lenne, ha ezeket a módosító indítványokat a tisztelt Ház elfogadja.

Az egyik ilyen terület a lakóotthonok kiépítésének a feladata. Jól tudom, hogy 2010-ig ír elő határidőt a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségükről szóló törvény, de ha nem kezdjük el kellő léptékben előkészíteni és megoldani ezeket a feladatokat, akkor egészen bizonyos, hogy 2010-re nem tudjuk befejezni. A jelenlegi költségvetés-tervezet 200, azaz kétszáz millió forintot tartalmaz arra, hogy kiépítésre kerüljenek ilyen lakóotthonok. 200 millió forint az előterjesztő szerint is legfeljebb tíz ilyen lakóotthon kiépítésére elegendő pénz, amelyben körülbelül száz ember helyezhető el.

Tisztelt képviselőtársaim, ha körülbelül 20 ezer olyan fogyatékkal élő ember él ma Magyarországon, akinek a lakóotthonos elhelyezése nagyon indokolt lenne annak érdekében, hogy az életkörülményeiket javítsuk, hogy tulajdonképpen segítsük megélni számukra azt az önálló életvitelre való alkalmasságot, amire képesek, akkor könnyű kiszámolni, hogy így bizony száz esztendő kellene ahhoz, hogy ilyen költségvetési, finanszírozási feltételek mellett ennyi embernek kiépítsük a lakóotthonokat. Következésképp úgy éreztük, hogy itt egy léptékváltásra van szükség, mi 3,8 milliárd forint pluszt javaslunk erre a célra, ebből véleményem szerint körülbelül 160 lakóotthon lenne kialakítható 1600-2000 ember számára. Ha ezt a tempót tartanánk évenként, akkor körülbelül elvégezhető lenne a feladat.

A másik milliárdos nagyságrendű javaslatunk az akadálymentes közlekedés fejlesztésével kapcsolatos, erre a törvénytervezet 180 millió forintot tartalmaz. Mindannyian tudjuk, hogy egy busz több mint 30 millió forintba kerül, következésképp ebből az összegből összesen 6 darab busz lenne vásárolható, ami észrevehetetlen mennyiség a közlekedésben, következésképp itt is egy léptékkel nagyobb nagyságrendben kellene gondolkodni ahhoz, hogy ezen a területen érzékelhető legyen a változás.

Módosító indítványt fogalmaztunk meg a mozgáskorlátozottak támogatási összegének növelése érdekében is, hiszen itt egy forint emelést nem tervez a kormány - legalább a tervezett infláció mértékében indokoltnak tartanánk megemelni ezt az összeget.

Ugyancsak egy forinttal nem emeli a tervezet a négy nagy országos fogyatékosszervezet, -szövetség költségvetését. Azt gondolom, hogy ez példátlan, ez tarthatatlan, pont abban az évben, amikor a fogyatékostörvény már hatályba lépett, amikor az első olyan költségvetést tervezzük, amelyben a feladatokra már valóban biztosítani kellene forrásokat. A négy nagy fogyatékosszervezet: a vakok, a hallássérültek, a mozgáskorlátozottak és az értelmi fogyatékosok országos szervezetei '90 óta minden évben legalább az infláció arányában megemelt pénzt kaptak, erre a célra a legsúlyosabb válságévben is, amikor a megszorításokat el kellett szenvednünk, biztosítottunk forrást. Semmivel nem magyarázható, hogy 2000-ben egy forinttal nem emelkedik ez a támogatási összeg. Nem magyarázat az, hogy létrejött a fogyatékostanács, hiszen a fogyatékostanács nem elvesz a meglévő feladatokból, hanem ellenkezőleg: egyfajta lendületet ad ezen feladatok végrehajtásához.

Sajnos, az időm rendkívül rövid, úgymond le is telt. Azt gondolom, a szavazásnál fog kiderülni, hogy képviselőtársaim, a kormánypárti képviselők valóban csak szavakban tartják-e fontosnak a fogyatékosügy kezelését vagy tettekben is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)