Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Győrffy Balázs képviselőtársammal komoly praxisunk van abban, hogy elvitázzunk itt az előterjesztések előtt arról, hogy milyen megfelelő volt egy-egy társadalmi egyeztetés. Valószínűleg mást gondolunk erről a kérdésről. Én ugyanezt a vitát újra nem folytatnám le, mindenesetre valószínűleg az, hogy tudható önökről, hogy mi a szándékuk, vagy hogy egy jogszabályi előírásoknak megfelelő társadalmi egyeztetés lezajlik-e, az szerintem két külön dolog. De ezt itt rövidre zárom, mert azt gondolom, hogy ezt lefolytattuk az előző napirendnél jó hosszan.Azonban az előterjesztői válaszában az előbb felvetett valamit, ami, azt gondolom, hogy általában is érinti itt a Ház munkáját és az agrárgazdálkodással, a mezőgazdasággal, a vidékfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályok kapcsán a frakciónk munkáját. Felvetette, hogy nem tudott delegálni tagot, nincs helye az MSZP-nek a Mezőgazdasági bizottságban. Sok kényszer okán állt elő ez a helyzet, és számunkra ez nem jó, tehát nem szerencsés. Ennek kapcsán én állandó meghívottként delegált lettem a Mezőgazdasági bizottságban, részt veszek a bizottság munkájában. Tudja jól, képviselőtársam, hogy ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szavazásban való részvételen kívül gyakorlatilag mindenféle jogosultsággal rendelkezem. Ott is vagyok rendszeresen az üléseken, hozzá is szólok. Megjegyzem, hogy néhány kormánypárti képviselőtársunknál többet vagyok ott és többet szólok hozzá, tehát ez egy ilyen helyzet. Ugyanakkor úgy láttam önön is, hogy az ön számára sem kielégítő így a vita, adott esetben a bizottsági üléseken vagy itt. Én kérném a segítségét. Ugyanis abban maradt a Házbizottság néhány héttel ezelőtt, hogy ezt a politikai megállapodást, ami köttetett, felül fogják vizsgálni a frakciók. Sok pontján nem jó, egyébként pedig alapvetően is változtak meg frakció-összetételek, itt több frakciónak az összetétele is az elmúlt hónapokban, tehát egy újragondolásra érett ez a megállapodás.

Ezek után ez bejött itt rajtaütésszerűen a tegnapi napon, nyilván ebben sok a személyi kérdés ezt megelőzően. Ennek kapcsán csak tartózkodni tudtunk, de változatlanul szeretnénk tagot delegálni a mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó szakbizottságba. Azt gondoljuk, hogy erre egyébként minden feljogosít minket, segítsen abban, hogy ezt a megállapodást, a frakciók közötti megállapodást újra lehessen gondolni, akkor, azt hiszem, hogy még építőbb jellegű vitákat tudnánk ott folytatni. De megjegyzem: mint ahogy el is ismerte, hogy ott voltam a bizottsági ülésen az előző napirendnél is, és hozzá is szóltam egyébként kétszer is. Azt szeretném mondani, hogy a szavazáson kívül természetesen ott mindenben részt veszek, és a frakciónk eggyel magasabb szinten tudja ezt a munkát folytatni, hogyha ez a megállapodás újragondolásra kerül.

Azt gondolom, hogy nagyon sok mindent elmondott Steinmetz Ádám az előzőekben. Itt változatlanul egy salátatörvényről beszélünk öt törvény kapcsán. Volt egy diszkrét bája annak, hogy az államtitkár úr is ezzel kezdte, hogy salátatörvény. Nem feltétlenül eretnek dolog az persze, hogy valami salátatörvény, a baj azzal van, hogyha olyan eltérő irányú módosításokat tartalmaz, ami, mondjuk, teljesen más szavazási magatartást váltana ki az ellenzéki képviselők részéről egy-egy ügy kapcsán. Ez részben most is így van persze, nagyon sok előremutató dolgot felsorolt Steinmetz Ádám, én az idő előrehaladtával ezekre nem térnék ki. Természetesen mi is találtunk ilyeneket, azonban szerintünk az alapprobléma az, hogy a természetvédelmi hatóság és a gazdálkodók érdekeinek egyfajta szembeállítása történik meg az előterjesztés kapcsán.

Volt szakértő, aki már-már lex Mészárosnak is nevezte a törvényjavaslatot, mert itt lexeket mondtunk eddig is, már volt lex Semjén meg lex Áder. Itt tulajdonképpen a békési vadászterületek kapcsán merült fel ez a történet, a vadgazdálkodási tájegységek határa az üzemtervi időszakon belül is módosítható a vadászatra jogosultak kezdeményezésére. Nyilván itt egy konkrét eset kapcsán merült ez fel. Egyébként pedig ennek a konkrét javaslatnak, ennek a lehetőségnek nem sok köze van a mezőgazdaság versenyképességéhez. Az előbb már utalt rá az előterjesztő, hogy túl élénk a fantáziája az ellenzéki képviselőknek. Legyen így, de azért  hogy mondjam  komoly a tapasztalatunk is az elmúlt évek tekintetében, hogy a jogalkotási szándék nem mindig értékalapú az önök részéről, hanem mondjuk úgy, hogy a legtöbbször érdekalapú.

Akkor csak néhány rövid példát mondanék: itt a természetvédelmi hatóság, tehát a természetvédelmi érdekek és a gazdálkodók érdekei között ilyen optimumot kellene megtalálni. Valószínűleg ez lenne egy kormányzati feladat is, mondjuk, adott esetben a gazdálkodót anyagilag érdekeltté tenni az élőhely és a védett fajok megőrzésében. Ez egy nemes cél lenne, és hogyha ilyen célok határoznák meg egy-egy ilyen előterjesztés elkészültét, akkor ez mindenképpen támogatható lenne. Itt szerintem az optimum nem jól került meghatározásra. Van olyan, ami a gazdálkodók érdekeivel ellentétes kitétel, és van olyan, ami egyébként a természetvédelmi garanciákat gyengíti. Mondok egy ilyet például az utóbbira: a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám, aminek a megőrzését garantálni kell, ez kikerül, ez gyengítheti a természetvédelmi garanciákat. Lehet azt mondani, hogy legyünk jóhiszeműek, de végül is mégiscsak ilyen garanciákat gyengít.

Megjegyzem, hogy például pont a kúttörvény  ma már hivatkoztam rá, most már használjuk így a kifejezést, elterjedt így  kapcsán is például a köztársasági elnök aggálya, majd az Alkotmánybíróság véleménye is az volt, hogy nem lehet ezekből a természetvédelmi garanciákból a jövő nemzedékek érdekében visszalépni. Szerintem ez is egyfajta visszalépés.

Most, hogy az alkotmányossági problémának milyen fokát jelenti, az lehetne vita tárgya, de ezt visszalépésnek lehet tekinteni.

Felmerül a kérdés, hogy hogyan járna ez egy alkotmánybírósági próbán, az alkotmányosság próbáját kiállná-e.

(14.50)

Itt van az, hogy akinek a vadászterületéről a kárt okozó vad származik, az már nem köteles vadkárt téríteni. Ez egyébként a mezőgazdaságnak egyfajta hátrány mégiscsak ilyen értelemben. És van benne egy rendelkezés, amely csökkenti a vadkáralap fedezetét, ez is hátrányos a mezőgazdaság számára. Tehát úgy sikerült tulajdonképpen összerakni ezt az előterjesztést ezekben a kérdésekben, és persze sok előremutató dolog van, ezek már elhangzottak, nem fogom ismételgetni, de azt tudom mondani, hogy itt tulajdonképpen természetvédelmi aggályok is felvethetők, meg a gazdálkodók szempontjából is felvethetők aggályok. Ezek a kérdések mindenképpen rendezésre várnak.

(A jegyzői székben dr. Varga Lászlót Szávay István váltja fel.)

Általában véve még arra hadd térjek már ki, ha egy jogszabály-módosító csomagnak és salátatörvénynek az a címe, hogy „Egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról”, akkor azért az ilyen, részben parciális elemeket tartalmazó módosításon túl egy átfogó dologra gondolna az ember, és majd mindjárt világossá teszem, hogy mire gondolok. Sokszor beszélt miniszterelnök úr is meg mások önök közül arról, hogy a magyar agrárgazdaság 20 millió ember ellátására lenne alkalmas. Egyébként ez, amilyen szakértőkkel én erről beszéltem vagy amilyen munkákat olvastam, így van, tehát ez tényleg egy nagyon komoly össznemzeti érték, 10 millió itt élő értéke, és azt gondolom, hogy ezt jól kellene használni. Ha versenyképességről beszélünk, akkor szerintem arról beszélünk, hogy olyan dolgokat, olyan ügyeket tegyünk az asztalra, olyan jogszabályokat fogadjunk el, ami efelé visz minket, tehát hogy menjünk előre ebbe az irányba, hogy minden több ember ellátására képes hely legyen a hazánk. Ma a felét sem teljesítjük ennek az előttünk álló lehetőségnek.

Amikor ilyen versenyképességi kérdéseket nézünk, akkor biztos többet vár az ellenzék és az ország lakossága is annál, hogy  bocsánat  adjunk oda a kamarának minél több jogosultságot, és akkor majd minden rendben lesz, meg tegyünk asztalra ilyen parciális érdekeket. Ennél többet várunk. Mondok egy példát: szerintem, ha egy normális vízgazdálkodás lenne ebben az országban  és mondom ezt akkor, amikor évszázados rekordokat megdöntő aszály sújtotta a hazánkat , és ma is hallottuk, hogy meg kell fogni a vizet, halljuk ezt évek óta, és tényleg meg kell fogni a vizet, csak mik a konkrét lépések ebben a tekintetben? Ma nagyjából százezer hektár öntözött terület van ebben az országban, 200 ezer hektár volt nem is olyan rég  ez egy óriási feszültség, a kettő közötti különbség szerintem , és lehetőség lenne a víz megfelelő megtartásával sok szakértő szerint 500 ezer hektár öntözött terület kialakítására is itt a hazánkban. Bólogatnak itt fideszes képviselőtársaim is, például Czerván képviselőtársam. Köszönöm, hogy ebben egyetértünk, hogy hasonlóan látjuk, ezek tényleg objektív dolgok és számok.

Azt hiszem, ha semmi mással nem foglalkozna egy-egy ilyen előterjesztés, csak annak a lehetőségnek a vizsgálatával, hogy hogy tudjuk az öntözött területek arányát növelni, hogy tudunk tartani az 500 ezer hektárhoz vagy legalább elérni újra a 200 ezret, akkor rengeteget tennénk a magyar mezőgazdaság versenyképességéért, akkor valóban beszélhetnénk arról, hogy az olasz és francia mezőgazdasággal fölveheti a versenyt a magyar agrárium. Az errefelé mutató javaslatokat építő jelleggel mindig támogatni fogjuk, azonban a kritikánkat az előbb elmondottaknak megfelelően változatlanul el fogjuk mondani. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)