Felszólalás adatai

CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy 10 órától a kormány ülésén kell részt vennem, ezért a vita jelenlegi szakaszában szeretnék néhány kérdésre válaszolni, illetve néhány félreértést tisztázni.

Béki Gabriella képviselő asszony jogosan veti föl, hogy olyan szabályozást kellene kialakítani, ami a visszaélések lehetőségét kizárja. Mi is megnéztük, és mi is vizsgáltuk ezt, hogy teljesen zárt legyen a szabályozás. A törvénymódosítás szövegéből ez persze így egyértelműen nem derül ki, de a társadalombiztosítási törvények és a foglalkoztatási törvény összefüggésében ez megáll. Arról van szó, hogy a létszámbővítést - merthogy a létszámbővítéshez kapja a kedvezményt a munkáltató - az EMMA-rendszerben, az egységes magyar munkaügyi adatbázisban nyomon követjük; nem személyhez kapcsolódik a járulékkedvezmény, hanem munkahelyhez. Tehát ha nem válnak be egymásnak a felek, attól még a munkahelybővüléshez kapcsolódik a járulékkedvezmény, vagyis ha mást vesz fel a helyére a munkáltató, akkor természetesen ugyanúgy jár neki a kedvezmény. Ha viszont egy év után nem foglalkoztatja tovább, vagy azt a munkahelyet nem tartja fönn, azt az EMMA-ban rögtön lehet látni, és abban a pillanatban ugyanúgy követelhető a járulékbefizetés, mint egyébként az adók és járulékok mint közterhek.

Három hónap nem rövid-e? - vetette fel a képviselő asszony. Azt gondoljuk, hogy három hónap az az idő, amikor még gyorsan vissza lehet kerülni a munkaerőpiacra. Három hónapos idő után egyre nehezebb a helyzet. Nem akartuk szűkíteni a kört, így is 300 ezer ember van a regisztrációban három hónapon túli álláskeresőként. Minél több embernek szerettük volna ezt a lehetőséget megadni.

Ugyanez lényegében az ok, de nyilván ennek költségvetési oka is van, hogy meddig tart a kedvezmény, hogy a minimálbér 130 százalékáig. Itt szeretnék pontosítani, 81 200 forint az a 71 ezer, tehát valószínűleg elszámolás történt, egészen pontosan 81 250 forintig szól a járulékkedvezmény. A szándék és a szabályozási javaslat arról szól, hogy eddig lehet igénybe venni. Természetesen, ha fölötte állapodnak meg a bérben, akkor a fölötte levő részre vonatkozik a rendes járulékfizetés, de eddig, 81 200 forintig havonta jár a kedvezmény. Fölfelé nem óhajtottunk olyan nagyon befolyással lenni a felek megegyezésére. Hozzáteszem, hogy ez a számítási mód és a járulékkedvezmény azt jelenti, hogy ha 130 százalékos minimálbérig elmegyünk, akkor egy ember után a munkáltató 259 500 forintot spórol egy esztendőben 2006-ban, azért azt gondolom, ez egy ilyen jelentős költségcsökkenés a vállalkozói szektor számára.

Bernáth Ildikó képviselő asszony hozzászólásából lehet, hogy a nézők, hallgatók számára nem derült ki, hogy a Fidesz a foglalkoztatási bizottságban támogatta a törvényjavaslatot, mert a foglalkoztatási bizottság egyhangúlag általános vitára ajánlotta. Tehát csak azért jelzem, mert a hozzászólásból ez olyan nagyon nem sugárzott (Bernáth Ildikó: Kritika volt!), hogy ez a fideszes támogatás benne lett volna. Tekintettel arra, hogy ebben véletlenül egyetértünk, hogy a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat kell segíteni, ráadásul járulékkedvezménnyel; úgyhogy ez elég érdekes, hogy amikor ilyen típusú javaslatot tesz a kormány az asztalra, azzal a Fidesznek baja van, pedig amikor elméletben elvileg beszélgetünk ilyen kérdésekről, akkor mindig ezt veti a kormány szemére, hogy miért nem támogatja eléggé a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat, miért nem járulékcsökkentést, miért nem általános járulékcsökkentést terjeszt elő. Most, mikor letesszük az asztalra, most meg ezzel van bajuk.

El kellene dönteni, képviselő asszony, hogy most mi a problémájuk a dologgal. Nyilván az, hogy a kormány tette az asztalra, tehát ez a helyből probléma, ez világos, hogy így van, de úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben most véletlenül éppen szakmailag is egyet tudnánk érteni, csak tudom, nehezére esik kimondani a képviselő asszonynak azt, hogy hát bizony ez egy jó javaslat.

Azt mondta, hogy a sikeres gazdaságnak az a fokmérője, hogy az iskola után el tudnak-e helyezkedni a fiatalok, hogy sok munkahely van. Azt szeretném mondani, hogy azért van még más fokmérője is. Van néhány sikeres gazdaság Európában, ahol ugyanekkora vagy ennél jóval magasabb a munkanélküliség, mint Magyarországon, ugyanekkora a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetősége, mint Magyarországon, és mégis lényegesen sikeresebb gazdaság, mint a magyar gazdaság. Úgyhogy nem gondolom, hogy ez lenne csak és egyedül a fokmérője. Hozzáteszem, hogy a foglalkoztatás bővítése, azt gondolom, valamennyiünk érdeke.

Ami a pályakezdőkkel kapcsolatos, ismételten szeretném a képviselő asszony figyelmét arra az egyszerű tényre felhívni, hogy azok a pályakezdők, akik ma kezdik a munkájukat, azok a pályakezdők nem ebben a kormányzati ciklusban kezdték el az iskolai tanulmányaikat, nem ez a kormány döntött azokról a beiskolázási keretszámokról, beiskolázási összetételekről, amelyek alapján ezek a fiatalok elkezdtek tanulni valamit abban a hitben, hogy majd lesz állásuk a munkaerőpiacon, mert ezt elhitették velük, amikor a beiskolázás volt, és nem törődtek azzal, hogy egyébként ennek semmilyen alapja nincs, mert a beiskolázási döntéseket az önök kormánya annak idején a munkaerőpiactól teljesen függetlenül hozta meg.

Örülök, hogy elismeri, hogy járulékcsökkenésre van szükség. Nem tudom, hogy kritikaként fogjam-e föl vagy dicséretnek, hogy van olyan járulékcsökkentés, amit ebben az évben vezettünk be, ami egy speciális problémát kezel, például a pályakezdést, például az 50 év feletti újraelhelyezkedést, például a kisgyermeket nevelő szülők újraelhelyezkedését, és most pedig egy általános járulékkedvezményre tettünk javaslatot élethelyzettől függetlenül. Azt gondolom, hogy mind a kettőre szükség van a maga helyén. Nem egyikre vagy másikra, és amikor az egyiket terjeszti elő a kormány, akkor azt mondja a Fidesz, hogy a másikra van szükség, ha a másikat, akkor meg azt mondja, hogy az egyikre van szükség. Ez nyilvánvalóan komolytalan, úgy gondolom, hogy a kettőt együtt kell kezelni, legalábbis a mi logikánkban ez így szerepel.

Nem beszélni kell a járulékcsökkentésről, mert önök ezt teszik folyamatosan, hanem cselekedni. Ebben az esztendőben, ha egy kis leltárt tetszene csinálni, akkor már négy alkalommal terjesztettünk elő járulékcsökkentési javaslatot foglalkoztatásbővítési szándékkal. Bármikor tessék felütni az elmúlt 15 év parlamenti történetét, jegyzőkönyveit, és tessék keresni egy olyan évet, ahol az éppen akkori kormány foglalkoztatásbővítési szándékkal ennyi járulék- és adócsökkentési javaslatot tett egy év leforgása alatt. Nem tetszik ilyet találni. A leltár meglehetősen hosszú, ha az adót is hozzátesszük. Úgyhogy úgy gondolom, hogy a kormánynak nincs szégyellnivalója az idei évben a járulék- és adókedvezmények tekintetében, egyrészt a már bevezetett, másrészt pedig a törvényjavaslatban megfogalmazott öt évre előretekintés esetében.

Megint csak nem nagyon értettem ezt a társasági adóval kapcsolatos problémáját, hogy most probléma a társasági adókedvezmény vagy nem probléma. Azt gondolom, hogy nem probléma. Ön azt mondja, hogy ötmillió forintos határt gyakorlatilag egy létszámbővítés elvisz. Ha gyorsan számolok, azt gondolom, egy átlagos vállalkozásnál a profitráta olyan 5-8 százalék környékén körülbelül normális, az azt jelenti, hogy egy százmilliós árbevételű cég kell ahhoz, hogy ötmillió forintos nyereséget produkáljon. Ha azt egyszemélyes vállalkozásként, ahogyan azt példaként használta, valaki tudja produkálni, ahhoz azért eléggé gratulálok. Nem szokványos, hogy egyszemélyes vállalkozások vagy egy-két személyes vállalkozások százmilliós árbevétellel rendelkezzenek egy évben.

Szeretném megnyugtatni a képviselő asszonyt, hogy a “Lépj egyet előreö képzési programunk nem párhuzamos azzal, amit ön említett, hanem azzal teljesen szinkronban van, és forrásait nem a kis- és közepes vállalkozások támogatásától vesszük el, hanem azzal párhuzamosan az európai uniós forrásokból, a 3.4-es intézkedésből fedezzük. Ez éppen a hazai vállalkozások képzési szükségleteit kívánja kielégíteni.

Az önkormányzatok számára egy lehetőség, mint minden munkáltató számára egy lehetőség, amit a törvényjavaslatban tettünk, hogy a prémiumévek programot támogassa. Azt nem gondolnám, hogy azt evidenciának kéne venni, amit a képviselő asszony mond, hogy 3200 önkormányzatnak nincs forrása erre. Nem így van. Tényszerűen nem így van, merthogy egyébként tetszenek látni a költségvetésben a tegnapi szavazás eredményeként, hogy több forrásuk van az önkormányzatoknak, mint volt eddig.

(10.00)

Azt gondolom, a Fidesznek tényleg el kellene dönteni, hogy ténylegesen támogat-e intézkedéseket a foglalkoztatás bővítése érdekében, vagy egyszerűen csak tartja magát a szokásos kötekedő magatartáshoz. Azt javaslom, hogy a konstruktív irányt válasszák.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)