Felszólalás adatai

DR. VASTAGH PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! Lehetett volna ez a vita, kezdődhetett volna más hangulatban és juthattunk volna egyetértésre, aminek követelményét és igényét még júniusban, az első találkozásunk alkalmával kifejtettük, hogy az államalapítás emlékének törvényben történő megörökítésében egyetértés van közöttünk. A mondanivaló és a tartalom kialakításában pedig kérünk egy olyan körültekintő egyeztetést, amelyben a politikai érdekeknek, értékeknek, a történelemfelfogásnak azt a szintézisét tudjuk kialakítani, amelyben közös megegyezésre tudunk jutni a Magyar Országgyűlésben. Ez nem így alakult, ezt végtelenül sajnáljuk, és nem túlságosan értem azt a fordulatot, ami bekövetkezett az önök álláspontjában a miniszteri expozé után. Jó lenne azt hinni, hogy a kormány valóban a konszenzust keresi, de ez a konszenzuskeresés ebben a formájában példátlan, hiszen az Országgyűlésnek benyújtották önök a törvényjavaslatot, a törvényjavaslat tartalmával kapcsolatos aggályainkat elmondtuk, és most, az általános vita kezdetén, a miniszteri expozéban kapunk arról tájékoztatást, hogy számunkra lényeges ponton térnek el, vagy hajlandók eltérni a törvényjavaslat tartalmától.

(9.00)

Jó lenne, ha ez tényleg a kormány belátását jelentené, de attól tartok, hogy inkább annak a konzultációnak a hatása, ami a közelmúltban megtörtént, és amely során figyelmeztetést kaptak arra vonatkozóan, hogy ez a törvényjavaslat bizony sok ponton súlyos aggályokat vethet fel.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialisták egyetértenek azzal, hogy a Magyar Országgyűlés emléktörvényben adózzon az államalapítás sorsfordító eseményének. Elismerjük ennek jelentőségét, tudjuk, hogy mindaz, ami ma Magyarországhoz tartozik, ennek az eredménye, ennek vagyunk valamennyien haszonélvezői, és egyben tisztelettel adózunk a magyar történeti alkotmány pozitív értékeinek is, azoknak az intézményeknek, amelyek segítették a magyarságot abban, hogy megőrizze önálló államiságát, hogy olyan korszakokban, amikor súlyos nyomás nehezedett ránk, Magyarország ne süllyedjen az örökös tartományok sorába. Erre mindannyian joggal büszkék lehetünk, és büszkék is vagyunk, pártállástól függetlenül.

Nem értünk egyet azonban a törvényjavaslat preambulumában foglalt számos megállapítással, a Szent Korona-tan újjáélesztésére tett kísérlettel, már csak azért sem, mert a Szent Koronához kapcsolódó szuverenitás csak a történeti alkotmány idején létezett. A Szent Korona ma nem testesítheti meg a magyar állam egységét, mert ma az alkotmányos államberendezkedés alapja a népszuverenitás, és a közhatalomból való részesedés alapja a népszuverenitáshoz kapcsolható.

Világos különbséget teszünk az államalapítás történelmi jelentősége, a Szent Korona és a Szent Korona-tan között. Nyilvánvalóan nem tekintjük a Szent Koronát pusztán múzeumi tárgynak, muzeális értékű történelmi emléknek. A Szent Koronának most is van közjogi relevanciája, de ez a relevancia nem más, mint az, hogy a Szent Korona az alkotmány alapján része a Magyar Köztársaság címerének. Álláspontunk szerint ennél tovább nem terjed a jogfolytonosság a Szent Korona mai közjogi jelentősége tekintetében.

Tisztelt Képviselőház! Miniszter asszony idézett egy professzortól, én is szeretnék egy professzortól idézni. A szegedi jogi kar, jogtörténeti tanszék vezetője írja 1996-ban az Acta Juridica Politica egyik, alkotmányozással foglalkozó kötetében: "A rendiség eltörlése, 1848, majd az Ausztriával való dualista államközösség megszűnése után, 1918, a koronának és a historizáló közjogászok által táplált tanának két funkciója maradhatott: a királyság államformájának jelképes megtestesítése, valamint a történeti Magyarország territoriális helyreállítására való revíziós igény ébren tartása. Nem igényel különösebb indokolást, hogy ezen az idő régen túlhaladt. A magyar Szent Koronának mint az egyik legbecsesebb történeti ereklyének a Magyar Nemzeti Múzeumban van a jól megérdemelt helye." - írta a jogtörténet professzora 1996-ban. (Taps az MSZP és SZDSZ soraiból.)

Ehhez még szeretnék annyit hozzátenni, képviselőtársaim, hogy amikor a rendszerváltás politikai, alkotmányjogi formáit és ideológiáját keresték '89-ben, akkor az 1946. évi I. törvényhez, annak szellemiségéhez, felfogásához nyúltak vissza, nemcsak a köztársasági elnök kompetenciáját, feladatkörét, hanem a törvény egész szellemiségét illetően.

Tisztelt Képviselőház! Álláspontunk szerint tehát a preambulumban foglaltak több pontban ellentétesek jelenlegi, hatályos alkotmányunkkal. De nem tartjuk alkotmányosnak az elfogadás módját sem. Az csak politikai természetű és tartalmú megállapítás, hogy amiről olyan szép szavakkal szólt a miniszter asszony, az egység kifejezésének igényéről, vajon milyen egység az, amit egyszerű többséggel kívánnak létrehozni. Nem lett volna eleve célszerűbb ezt a törvényt kétharmados törvénynek kezelni, és ebből kiindulva megtalálni a kompromisszumokat?

A Szent Koronának, mint ahogy említettem, annyiban van közjogi relevanciája, hogy része az ország címerének, és ezt az alkotmány tartalmazza. Emellett 1995-ben elfogadtunk egy olyan törvényt, amely a nemzeti jelképek használatára vonatkozik. Szeretném képviselőtársaimat emlékeztetni arra, hogy ezt a törvényt akkor a képviselők kétharmadával, tehát az úgynevezett nagy kétharmaddal fogadta el az Országgyűlés. Ez a törvény normaszövegében tartalmazza, hogy ez a speciális jogi védelem kiterjed a nemzeti jelképek egyes elemeire is, és konkrétan példaként említi a Szent Koronát. Ebből következik rendszertani értelmezéssel, ha ehhez a törvényhez nagy kétharmad kellett, akkor teljesen logikus az a következtetés, hogy e tekintetben is jogos az az igény, hogy ezt a törvényt kétharmaddal fogadja el az Országgyűlés. Amennyiben ez nem így történik, a szocialista képviselőcsoport ezen a ponton Alkotmánybírósághoz fog fordulni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Asszony! A XXI. század elején a magyar államra új és nagy feladatok várnak. Ezek a feladatok újszerűek, és olyan célkitűzéseket kellene megvalósítanunk, mint a jól elrendezett, rendben tartott, demokratikus, szociális tartalmú jogállam kiépítése, az állam, a társadalom és az egyén közötti egyensúlyt biztosító államberendezkedés. Be kell kapcsolódnunk egy olyan új rendszerbe az európai uniós integráció keretében, amely megváltoztatja az állam szerepvállalását. Egy tervező, programozó, menedzselni képes államra van szükség, egy gyökeresen átalakított államszervezetre, és ezek valóban történelmi léptékű és mélységű feladatok. Kétségtelen, hogy ehhez erőt, iránymutatást adhat számunkra mindaz, ami a Szent István-i államalapítás történelmi tartalma és ösztönző példája.

Ezért, tisztelt képviselőtársaim, szükség van olyan törvényjavaslatra, amely ezeket a pozitív elemeket tartalmazza, szükség van olyan törvényjavaslatra, amely összefogja a nemzet erőit. Nincs szükség azonban olyan törvényjavaslatra, amely megoszt, amely különbséget tesz keresztények és nem keresztények között, hívők és nem hívők között, amely zavart kelt és megoszt szomszédpolitikánkban, szomszédainkhoz való viszonyunkban is, amely a térségben egy középhatalmi státus valamilyen történeti, historizáló ideologizálását tartalmazza.

Éppen ezek miatt az aggályok miatt a törvényjavaslatot ebben a formában nem fogadja el a szocialista képviselőcsoport. Módosító indítványainkat benyújtottuk, amely tartalmaz egy új bevezető szöveget a törvényjavaslathoz, amelyben kezdeményezzük, hogy a korona és a koronázási jelvények maradjanak Nemzeti Múzeumban, és a koronázási testület elnöke a köztársaság elnöke legyen. Készek vagyunk ezen az alapon együttműködni a törvényjavaslat új tartalmának kialakításában.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)