Felszólalás adatai

A magyar államnak alapvető kötelessége, hogy a Gyurcsány-koalíció idején drasztikus mértékben, 15-ször megemelt lakossági rezsiterheket az európai átlagnak megfelelő árszínvonalra csökkentse. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy ezután a magyar családoknál maradjon több pénz. Ezen célok elérése érdekében 2013. január 1-jétől, illetve 2013. november 1-jétől csökkentettük a háztartási energiaellátás árait. Így került sor a gáz, a villany, a távfűtés 20 százalékos, a továbbiakban a víz, a csatorna, a palackos gáz, a szennyvízszippantás, a szemétszállítás legalább 10 százalékos árcsökkentésére. 2013. november 1-jén, a rezsicsökkentés második körénél elértük, hogy Magyarország megközelítette az általunk európai átlagnak jelzett árakat. Erre most a harmadik rezsicsökkentés során teljes terjedelmében sor kerül, Magyarországon az emberek április 1-jétől európai átlagárat fognak fizetni.

Azonban a rezsicsökkentés politikáját továbbra is folyamatos támadások érik, elsősorban Brüsszelből, ezért kötelességünk az erre vonatkozó előírásokat törvényben, a legmagasabb szintű jogszabályban rögzíteni. Hiszen a brüsszeli bürokraták, akik a hazai baloldallal egyetemben a multinacionális vállalatok fogságában vannak, és azok érdekérvényesítői, bármire képesek azért, hogy meggátolják a rezsicsökkentést. A Fidesz-KDNP-frakció azonban elhatározta, hogy tovább folytatja a rezsicsökkentést, mégpedig ennek a harmadik ütemét úgy valósítja meg, hogy április 1-jétől a gáz árát 6,5 százalékkal, szeptember 1-jétől az áram árát 5,7 százalékkal és október 1-jétől, a fűtési időszakra a távhőszolgáltatás árát 3,3 százalékkal kívánjuk csökkenteni.

(14.50)

A törvényjavaslat kiterjeszti a rezsicsökkentést a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre, például a nyugdíjasotthonokra is, valamint azon háztartásokra is, ahol a közszolgáltató, bár véleményem szerint jól felfogott érdeke ez lett volna, de nem érvényesítette a rezsicsökkentést a bérlakások tekintetében. Ez elsősorban a hulladékgazdálkodást és a víziközmű-szolgáltatást érinti.

A törvényjavaslatban továbbá számos fogyasztóvédelmi problémára megpróbálunk javaslatot tenni. A közszolgáltatók bármit megtehettek eddig a fogyasztókkal. A fogyasztóvédelmi rendszerünk teljes egészében megerősítésre vár. Ezen tájékoztatási kötelezettség részeként például Európában elsőként és egyedülálló módon a fogyatékkal élők részére biztosítani szeretnénk a könnyen érthető, azonos adattartalommal rendelkező számlakimutatást. Ez azt jelenti, hogy a vakok és gyengénlátók, az ő érdekvédelmi szervezeteikkel egyeztetve, ezentúl dönthetnek arról, hogy Braille-írással nyomtatott számla formájában vagy pedig elektronikus számlán kérik a szolgáltatójuktól a fogyasztásra vonatkozó adatot, illetve a fizetési meghagyásoknak az értesítését.

Továbbá ebben a törvényjavaslatban a devizahitelekkel kapcsolatos előírásokra is szert teszünk. Jól tudjuk, hogy 2003 és 2010 között, a Gyurcsány-koalíció idején hogyan hajtották be az embereket ebbe a devizaalapú adósságcsapdába. Habár akkor is már számos figyelmeztetés érkezett az egykori kormányok részére erről a rossz pénzügyi termékről, ennek ellenére sem a Magyar Nemzeti Bank, sem pedig az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, sem pedig az akkori, Gyurcsány és Bajnai Gordon vezette kormányok nem tettek semmit, sőt ellenkezőleg: bátorították ezt a fajta hitelezési formát. Így nemcsak az ország, az államháztartás, nemcsak az önkormányzatok, hanem a magyar polgárok, a magyar családok is teljes egészében eladósodtak.

Mi több lépésben adtunk arra lehetőséget, hogy segítő kezet nyújtsunk a polgároknak. Az egyik volt a végtörlesztés intézménye, amelyet 170 ezren vettek igénybe; illetve az árfolyamgát, amit tavaly novemberben a Fidesz-KDNP-frakció javaslatára kibővítettünk, megszüntettük azokat az adminisztratív korlátokat, amelyek az árfolyamgátba való belépést egyébként az addigiakban akadályozták, ebben már 180 ezren vesznek részt; és mintegy 15 ezer háztartásban a Nemzeti Eszközkezelő már megkötötte a szerződéseket. Emiatt van szükség arra, hogy ebben a törvényjavaslatban éljünk azzal, hogy akik már beléptek az árfolyamgát rendszerébe, azokat köteles a bank tájékoztatni arról, hogy az árfolyamgáttal mennyi pénzt spóroltak meg. Az első ilyen tájékoztatási kötelezettség március 20-án lép életbe, és onnantól kezdve minden negyedévben kell tájékoztatni az ügyfeleket.

Most, hogy látjuk a forintnak ezt a zavaros le-föl mozgását, inkább fölfelé való mozgását, szeretném felhívni a figyelmet a jogszabály másik előírására, amely nemcsak azt mondja, hogy az eddig belépőket tájékoztassák, hanem azokat is, bármennyire is furcsa ez nekünk, nagyon sokan még nem tudnak arról, hogy van ez az árfolyamgát rendszere, egész egyszerűen a hitelező bankjuk erről nem tájékoztatta őket, most ezt a tájékoztatási kötelezettséget is előírjuk. Tehát a banknak minden ügyfelet, aki jogosult az árfolyamgátba belépni, de még nem lépett be, tájékoztatni kell.

A pénzügyi rezsicsökkentés második lépéseként van még egy nagyon fontos dolog, amit a törvényjavaslatban előírtunk. Tavaly döntöttünk arról itt közösen a parlamentben, hogy mindenki, akinek folyószámlája van, és természetesen a 16. évét betöltötte, magyarországi lakhellyel rendelkezik vagy magyar állampolgár, megkapta azt a lehetőséget, hogy havonta kétszer maximum összességében 150 ezer forintig hozzájuthasson díjmentesen, ingyenesen a saját pénzéhez. Ezt megpróbálták többféle módon kijátszani a bankok, most előírjuk a bankoknak, hogy nem lehet az automatát 30 ezer vagy 50 ezer forintos egyszeri kiadásra korlátozni, hanem a legalsó plafon 75 ezer forint, amit meghatároztunk. Bízunk benne, hogy törvény nélkül is ment volna, mert a Bankszövetség ugyan bevállalta ezt, de azért mi ezt megsegítjük még egy olyan előírással, hogy a Nemzeti Bankról szóló törvény 7. §-ában - ugye most már a felügyeleti jogokat, illetve a bírságolás lehetőségét is a Nemzeti Bank látja el - 500 millió forintos bírsághatárra emeljük az ezt megszegő bankkal szembeni eljárást.

A törvényjavaslatban még részletezzük a jegyzők társasházak és szövetkezeti lakások felett gyakorolt törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat, ezeket pontosítanunk kellett. Erről is döntöttünk már tavaly, de nem voltak teljes egészében szabályozva ezek a pontok.

Kedves Képviselőtársak! Arra kérek mindenkit, hogy párthovatartozás nélkül, a magyar családok életének megkönnyítése és a magyar fogyasztók érdekének határozott védelme érdekében döntsünk, és támogassuk a harmadik rezsicsökkentést, illetve az ebben a törvényjavaslatban foglaltakat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)