Felszólalás adatai

A lényeg az, hogy már a javaslat beterjesztése - és itt egyet tudok érteni az előttem szólókkal -, hogy vasárnap jön be a javaslat, ez egy dolog. Jó, beterjesztik, valamiért nagyon sürgős, egy bizottság tárgyalja, ahogy hallhattuk, és utána itt az Országgyűlés előtt... (Dr. Papcsák Ferenc: Kettő bizottság.) Akkor két bizottság, bocsánat, akkor így a pontos; és utána itt a plenáris ülésen, ráadásul a szorított menetrend alapján módosító javaslatokat sem a nap végéig, hanem jelen napirendi pont végéig lehet benyújtani, tehát ez egy elég feszes menetrend. Tehát ebben mindenképpen egyet tudok érteni képviselőtársaimmal, amikor nehezményezik azt, hogy ezt a javaslatot így érdemben nagyon nehéz annyi módosító javaslattal megbombázni, ami érdemben megváltoztathatja, illetve az érdemi része valóban a visszavonás lehetne, hiszen ezt azért ebben a formában jobban elő kellett volna készíteni.

Hogy jogilag megvilágítsam - tényleg a személyeskedést mellőzve -, szeretnék rávilágítani, hogy mi az az aggály vagy mi az a problematika, amit jogászként én egy kicsit furcsállok, mondom ezt úgy, hogy a dolgok végkimenetelét nem látjuk. Tehát én nem mondanám azt, hogy itt felhőkarcolók épülnek, mert lehet, hogy park lesz, lehet, hogy ez jó lesz az embereknek, lehet, hogy kevésbé, lehet, hogy valakinek lesz jó; ezt nem tudjuk, ezt nyilván az idő fogja eldönteni. Viszont azt nagyon szeretnénk törvényhozóként tudni, hogy mire kérik a szavazatunkat. Egyébként Hegedűsnével ebben maximálisan egyetértek, lehet, hogy ha látnánk a terveket, akkor nagy örömmel azt tudnánk mondani, hogy természetesen ez az, amire régen vágytunk, és meg tudjuk adni a hozzájárulást. Való igaz, ha egy ilyen döntés születik, akkor előtte, hogyha van, ha nincs, akkor meg lehet, hogy először az egyeztetést kell vagy kellett volna megkezdeni, esetleg nem a ciklus végén, hanem egy évvel ezelőtt, és az egyeztetés fórumaiba én beleértem nemcsak a társadalmi, hanem a zuglói önkormányzatot, a fővárost vagy akár az államot, az Országgyűlést, még akár a szarvasi önkormányzatot is - ahogy Schiffer képviselőtársam mondta, bár ezt inkább, gondolom, viccnek szánta -, de a lényeg az, hogy ha ezek a fórumok nincsenek megkérdezve, végső döntést olyan mértékben, hogy az mindenkinek jó legyen, nehéz hozni.

Egyetértek azzal is, itt nem látom, hogy jogilag mi szükség van arra, hogy ezt egy külön törvényben szabályozzuk, hiszen az állam, a XIV. kerületi önkormányzat és a főváros valóban nem mondható egy túl nagy tulajdonosi körnek. Három tulajdonos, ahol mindenhol jelen pillanatban fideszes meghatározó befolyás van, tehát erre én valóban nem látom a jogi szükségességét a törvénynek. Meg lehetne állapodni szerintem Zugló önkormányzatával, a fővárosban az egyeztetéseket le lehetne folytatni, és ezek a projektek megállapodásos módon simán elindulhatnának. Tehát én nem látom semmi akadályát ennek; vagy hogyha van akadálya, vagy önök ezt elkezdték, akkor nyilván mondják azt, és ettől függetlenül még lehet, hogy akkor is támogatnánk, ha azt mondják, hogy mondjuk, a főváros felhőkarcolókat akar oda építeni, az Országgyűlés ezt nem engedheti meg, és akkor le kell nyomni a csúnya fővárost, és döntsön az Országgyűlés. Ez is egyfajta hozzáállás, de így valóban csak egy biankó csekknek érezhetjük.

Való igaz az is, hogy van már egy törvény a kiemelt beruházásokra, hogy pontosan idézzem, ez a 2006. évi LIII. törvény, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről; ugye, önök ezt is egy kiemelt jelentőségű beruházásként fogalmazták meg. Bár ezt a 2006-os törvényt nem szeretjük kifejezetten, de lehetett volna itt adott esetben alkalmazni. Ha viszont annak körén, a 2006-os törvénynek, a kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvénynek a körén is túl szeretnének terjeszkedni, akkor viszont valóban a terveket szükséges lett volna beterjeszteni, mert így valóban csak a sötétben tapogatózunk.

Az jó persze, hogy a zöldterületeket egy módosító javaslattal beemelik, vagy Papcsák képviselőtársam azt mondta, hogy ezt támogatni fogják, ennek örülünk, hogy a zöldterület nem lesz kevesebb, de látja, hogy egy csomó probléma vagy támadás az önök részéről is megelőzhető lenne, ha egy kicsit mélyebben engednének betekintést a tervekbe. Vagy ha az Országgyűlésnek nem kívánnak ilyen betekintést adni, vagy úgy gondolják, hogy nem ez az a terep, ahol ezt pontról pontra meg kell beszélni, akkor viszont a fővárosi és a kerületi fórumok erre alkalmasak lehetnek.

Jogilag én nem nagyon értem azt, illetve jogilag értem, csak inkább a gyakorlati részét nem, hogy 99 évre, ami akár... Hongkong esetében volt ez korábban, hogy 99 évre kapták meg, ami egy beláthatatlan időtartam, s ami a vagyonkezelési jogok tekintetében és az épületek tekintetében több épületciklust is jelenthet. Tehát 99 év alatt több generációja felépülhet az épületeknek, hiszen ha az adott esetben nincs megfelelően karbantartva, akkor az átlagos időtartam ez alatt lehet. A tulajdonjog pedig - mert elhangzott itt a vitában is, hogy a tulajdonjog ott marad annál, aki ezzel rendelkezik - tulajdonképpen csak egy teljesen kiüresített, mezítlábas tulajdonjog marad, amivel kapcsolatban nehéz arról beszélni, hogy azon kívül, hogy papíron rendelkezik vele, de valódi rendelkezési jogosultsággal nem bírhat.

(16.20)

A hatálybalépés időpontja - nem szeretném itt elhúzni az időt, mert valóban hosszú vita után vagyunk -, a hatálybalépés is elég gyors, 2014. január 31-e van meghatározva, ami szintén arra enged következtetni, hogy itt nyilván valamiféle sürgető erő lehet a háttérben. (Dr. Papcsák Ferenc: Nincs ilyen!) Nincs, akkor ezek szerint nincs, de akkor viszont nem értem, miért kell ezt január 31-éig feltétlenül hatályba léptetni, és mi az azutáni ütemezés, azon kívül, hogy egy dátum szerepel benne a főváros kötelezettségéről, de ezt valóban jobban szeretnénk látni, ha már az Országgyűlés elé behozták.

A végére csak egy gondolat: annak örülök, hogy Babák képviselőtársammal abban legalább egyetértünk, hogy a Regnum Marianum templomnak ő is támogatója, és ezt remélem, a Fidesz-frakción belüli lobbitevékenységként is latba fogja vetni. Szerintem a katolikus egyház is könnyebben meggyőzhető lesz, ha úgy érzi, hogy az állam mögötte áll. A katolikus egyház a legtőkeerősebb magyar egyház tudtommal, és egy ilyen jelentős - illetve lehet, hogy önök mást tudnak, de én így tudom a hivatalos pénzügyi adatokból -, egy ilyen gesztusjellegű templom felépítése, ami a magyar nemzet számára roppant fontos, hogy a kommunizmus általi eltiprása és az újjáépítése a megújulásnak is lehetne egy szimbóluma, ha az egyház azt látja, hogy az állam mellérakja a szabályozási eszközöket, mellérakja a segítségét, akár segít a pályázatban, hogy bevonják a Városliget megújításába is a templomot, akkor nem hiszem, hogy azt fogják mondani, esetleg Semjén miniszterelnök-helyettes urat is be kellene vonni, ő jó kapcsolatot ápol a katolikus egyházzal, nem hiszem, hogy azt mondanák neki, ez nem célja az egyháznak, hogy ez megtörténjen. Úgyhogy kérem, vessék latba a meggyőzőerejüket, és legalább annyi eredménye legyen ennek a javaslatnak, hogy a Regnum Marianum-templom újjáépüljön.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)