Felszólalás adatai

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Közeledve az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz, egyre több gazdaságot érintő törvényjavaslattal találkozhatunk az előterjesztések között. Ez a mondat fordítva is igaz: azaz minél több a gazdaságot, illetve a gazdasági környezetet érintő harmonizációs döntésünk, annál közelebb jutunk az Unióba való belépéshez. Az előttünk fekvő törvényjavaslat is ezen az úton visz tovább egy jelentős lépéssel.

A magyar pénzügyi piacot bizonyos szempontok szerint markáns pénzügyi átrendeződés jellemzi, olyan változások és változtatások, amelyek mind a piac önszabályozásán keresztül, mind pedig a szabályozók részéről felmerülnek. Gondolunk többek között a tisztelt Ház előtt lévő tőkepiaci, a pénzmosás elleni és a jelen törvényjavaslatra, amelyek elfogadása révén átláthatóbb, biztonságosabb, a gyakorlatnak megfelelő jogszabályi környezet alakulhat ki.

Szeretném leszögezni, hogy a pénzügyi szektor stabil, kiépült, és a szabályozási háttere közel áll az Európai Unió követelményeihez is, az említett módosításokra azonban szükség van a további fejlődéshez.

Tisztelt Ház! A magyar gazdaságban hosszú ideig szigorú szabályok rögzítették a megszerzett deviza, valuta birtokban tartását, felhasználását. A rendszerváltás után a piacgazdaság fokozatosan kiépült, majd megerősödött, és mára stabil gazdasági környezet alakult ki. Ez a stabilitás, valamint a kormány aktív pénzügypolitikája együttesen tette lehetővé, hogy a szigorú devizagazdálkodási rendszert teljes mértékben megszüntessük és a tőke szabad áramlását elősegítsük. Az ország devizaháztartását immár a piac szabályozza, és makrogazdasági mechanizmusok irányítják. A liberalizációról szóló döntés egy hetvenéves periódust zár le, így bátran merem állítani, hogy történelmi jelentőségű lépést tettünk meg, és minél több új ablakot nyitunk a világra, annál otthonosabban mozgunk benne, annál több lehetőséggel irányítjuk a nemzetközi gazdasági befektetők, üzletemberek figyelmét Magyarországra.

A Magyar Nemzeti Bank 2001. május 3-án a kormány egyetértésével döntött a forint árfolyamsávjának kiszélesítéséről, így az plusz-mínusz 15 százalékra növekedett. A sávszélesítésből adódóan megnőtt a pénz- és tőkepiaci kockázat. Ahhoz, hogy a gazdaság szereplői csökkenteni tudják árfolyamkockázatukat, elengedhetetlen a jól működő, likvid, határidős piac mind a hazai, mind pedig a külföldi szereplők jelenlétével. Egy jól működő és sok szereplős határidős piac lehetőséget teremt arra, hogy az exportőrök a szélesebb árfolyamsáv mellett is biztonsággal tervezhessék kiadásaikat, bevételeiket.

A forint teljes konvertibilitásának megteremtéséről a kormány 2001. június elején döntött. Ez egyaránt érintette a belföldi és külföldi gazdasági és pénzügyi szereplőket, szervezeteket, természetes személyeket. A teljes körű liberalizáció folytán többek között megszűnt a devizahatósági engedélyeztetési és bejelentési, a deviza-valuta hazahozatali kötelezettség, külföldön szabaddá vált a bankszámlatartás, a külföldi és a belföldi fizetőeszköz kivitele. Ilyen tartalmú liberalizációs intézkedések megtételére a felhatalmazást a kormány számára a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 89. § (2) bekezdése biztosította. A kormányrendelet szabályozása által biztosított új devizális környezetben szükségessé vált a devizáról szóló törvény által használt fogalom- és szabályozórendszer felülvizsgálata, az egész magyar jogrendszert átható korábbi devizális szabályozás átformálása és a gyors és teljes liberalizáció által kialakult helyzethez történő átalakítása. E törvény a fenti cél megvalósítására törekedve tartalmazza a szükséges törvénymódosításokat.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a törvény néhány előnyére hívjam fel figyelmüket. A döntés következtében megnő a vállalkozó szabadsága pénzügyi gazdálkodásában, egyszerűsödik a mindennapi működés és a tevékenység. Gondoljunk csak az idegenforgalmi vállalkozásokra, de említhetném azt is, hogy a hatóságok számára is jelentős feladatcsökkenést jelent, hiszen nem létezik többé a deviza-bűncselekmény, illetve deviza-szabálysértés fogalma. Csak a tavalyi évben másfél ezer ilyen jellegű szabálysértés, bűncselekmény történt; az ezekre fordított munkát, költséget és energiát egyéb területre összpontosíthatjuk.

A devizaliberalizációt követően kialakuló gazdasági környezet nemcsak a vállalkozói kezdeményezés és tevékenység számára biztosít nagyobb teret, hanem a lakosság deviza-, valutavásárlásai szinte minden adminisztratív kötöttségektől mentessé válik, és végül, de nem utolsósorban a liberalizációs lépések azt eredményezték, hogy Magyarország nagymértékben felkészült a tőkeműveletek területén az Európai Unióhoz történő csatlakozásra.

Az előttünk lévő törvényjavaslatnak az a célja, hogy az új környezetben szükségessé vált szabályozórendszert felülvizsgálja, és megelőzze, hogy a jogalkalmazásban ellentmondásos helyzet alakuljon ki, továbbá tartalmazza a szükséges jogszabályi módosításokat, és egyben megerősít néhány jogszabályt, például azt, amely kimondja, hogy hazánkban továbbra is a forint a törvényes fizetőeszköz.

Tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és azt támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)