Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Immáron hetedik éve húzódik 1082 lakitelki részarány-földtulajdonos tulajdonjogának bejegyzése a kecskeméti körzeti földhivatalban. Az elhúzódó tulajdoni rendezést kiváltó ok még egy 13 évvel ezelőtti szerződésben rejlik. Akkor a földeket használó Szikra Tsz öntözésfejlesztési beruházást hajtott végre 1388 hektárnyi területen, és ennek finanszírozása érdekében 32 millió 100 ezer forint hitelt vett fel az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Részvénytársaságtól. 1988 januárjában a bank erre a földterületre jelzálogot jegyzett be, jogellenesen, mivel ezek a földek nem a téesz, hanem a tagok tulajdonában voltak.

(15.40)

A kárpótlást és a részaránytulajdont elrendelő törvények után a részarányföldalapba kijelölt területek tehermentesítése nem történt meg, sőt gyakran a kárpótlási területek tehermentesítése érdekében a jelzálogterheket átterhelték a részarányföldalapba kijelölt területekre.

A részarány-tulajdonosok felé ezt a terhet úgy jelenítették meg, mint a föld értékét növelő beruházást, aminek a kifizetését - hektáronként több mind húszezer forintot - vállalniuk kellett.

1993-ban megindult a lakitelki Szikra Tsz felszámolása. A felszámolási eljárás során a felszámoló a szövetkezet valamennyi mobilizálható vagyontárgyát értékesítette. A felszámoló eladta mind az öntözőberendezés szivattyútelepét, mind pedig a vízkijuttató forgódobos öntöző részegységeket. Mivel a leszerelt és üzemképtelen öntözőrendszer nem képvisel tartós értéknövekedést, a legtöbb gazda nem volt hajlandó kifizetni az értéknövekedés címén rájuk kirótt hektáronkénti 20 240 forintot.

A felszámolók és a gazdák közötti perben a bíróság a gazdáknak adott igazat. A megkérdezett igazságügyi szakértők egyöntetű véleménye szerint ugyanis a kérdéses földterületen semmilyen értéknövelő tényező nem fejtette ki termésnövelő hatását, csupán annyi történt, hogy a szövetkezet felszámolója a bank követeléseinek egy részét az adósság keletkezésében teljesen vétlen új földtulajdonosokra hárította át. A bírósági döntés után az értéknövelési összeget már nem követelték a gazdákon, viszont változatlanul ott volt a földeken a jogellenesen bejegyzett jelzálogteher.

Véleményem szerint minél hamarabb tehermentesen kell a gazdák tulajdonába átadni a részarányföldalapba kijelölt területeket. Mikor kerül erre sor Lakitelken?

Várom miniszter úr válaszát. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)