Felszólalás adatai
247. ülésnap (2001.12.11.), 132. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Balczó Zoltán (MIÉP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés |
Videó/Felszólalás ideje | 2:12 |
Felszólalások: Előző 132 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön Debrecenben október 31-én avatta föl a német E.ON-csoport által megvalósított erőművet. A miniszterelnök úr beszédében - a Világgazdaság beszámolója szerint - kiemelte, hogy Konrad Kreuzerrel, az E.ON Hungária vezérigazgatójával három éve dolgoznak együtt, és keresik a jogi megoldásokat, hogy a magyar energiaipar is nyitottabbá váljék. Konrad Kreuzer és az E.ON szakértői nélkül nem lenne képes a magyar parlament arra, hogy tárgyalja és hamarosan megalkossa az új energiatörvényt. - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Kérdésem alapja nem valamiféle képviselői önérzet, hanem az a vélemény, mely szerint a villamos energiáról szóló törvényjavaslat a külföldi tulajdonú energetikai társaságok keze nyomát erőteljesen magán viseli. Egyébként a törvényt előkészítő és levezénylő helyettes államtitkár is az ELMŰ felügyelőbizottsági tagságát cserélte a minisztériumi tisztségre.
A miniszterelnök úr a megelőző törvényjavaslat visszavonása előtt kérdésemre válaszolva elfogadhatatlannak minősítette azt a törvénymegalapozást, amely 4 és 80 milliárd forint közé helyezte az úgynevezett befagyott költségeket. A mostani költséghatárok 27 és 103 milliárd forint, a lakossági fogyasztókkal is megfizettetve. A törvényjavaslat megszünteti az MVM kizárólagos importjogát, az olcsóbb keleti import így csak részben szolgálja a közüzemi árak alacsonyan tartását, részben az áramszolgáltatóknak jelent majd extraprofitot. A monopóliumok megakadályozását - ami egy versenypiacon szükségszerű - szolgálnák a törvényben lévő úgynevezett befolyásszerzési korlátozások. Apró szépséghiba: e korlátozások a törvény hatálybalépése előtti tulajdonszerzésekre, a létező monopóliumokra nem vonatkoznak.
További példák helyett a címben megadott kérdéshez még egy kívánkozik. Végül is kinek az érdekét szolgálja ennek a törvénynek a hatályba léptetése, évekkel a reálisan várható uniós csatlakozási időpont előtt? Várom válaszát.
Köszönöm. (Taps a MIÉP soraiban.)
Felszólalások: Előző 132 Következő Ülésnap adatai