Készült: 2024.09.20.18:19:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

313. ülésnap (2013.10.21.), 237-241. felszólalás
Felszólaló Göndör István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:49


Felszólalások:  Előző  237 - 241  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az elején szeretnék két dolgot tenni. Az egyik az, hogy számomra csalódás, hogy Rétvári Bence államtitkár úr most már egyértelműen támogatta ezt a nyúlfarknyi törvényjavaslatot, de egyetlen ráutaló mondatot nem mondott arra, amit munkatársai a gazdasági bizottságban megfogalmaztak. Tehát nem kaptunk választ arra, hogy miért most és miért ennyire sürgős ez a törvényjavaslat, és melyek azok a tartalmi változtatások, amiket az igazságügyi tárca fontosnak tartott.

De, elnök úr, úgy érzem, hogy fölösleges beszélnem, mert államtitkár úr valahol egészen máshol van pillanatnyilag (Dr. Rétvári Bence telefonál.), miközben én hozzá beszélek. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Konzultál. - Dr. Józsa István: Telefonál. A kormány nincs jelen.) Önhöz beszélek, államtitkár úr, bocsánatot kérek, és ön helyett nem fog tudni más válaszolni erre.

ELNÖK: Képviselő úr, az államtitkár úr döntése, hogy milyen feladatai vannak, kérem, szíveskedjen folytatni. Plenáris ülésen vagyunk.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tudomásul veszem, elnök úr. (Dr. Józsa István: A kormány nincs jelen.)

ELNÖK: Kérem, egyelőre még az ülés vezetése a pulpituson van. Parancsoljon, képviselő úr! (Dr. Rétvári Bence: Lehet, hogy nincs mondanivalója.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Szóval, hogy alátámasszam, tisztelt elnök úr, Villányi Imre főosztályvezető az Igazságügyi Minisztérium képviseletében elmondta, hogy számukra új a javaslat. Bejelentette, hogy pénteken benyújtott a kormány egy ilyen tárgyú törvényjavaslatot, és itt, ennek kapcsán jegyezném meg, hogy Házszabályunk alapján a kormány által benyújtott javaslat megelőzi a képviselői önálló indítványt. De úgy látszik, hogy itt valami olyan súlyos fennforgás van, hogy ezt a szabályt is fel kell rúgni. Tehát először el kell fogadni a Koszorús képviselő úr által jegyzett, mindössze két paragrafusból álló törvényjavaslatot, és csak azt követően beszélhetünk majd a kormány indítványáról.

A dologban az az érdekes, hogy miközben most Rétvári államtitkár úr ezt támogatja, ha valaki vette magának a fáradságot, és megnézte a pénteken benyújtott javaslatot, abban még ehhez hasonló kezdeményezés sincs. Tehát a kormány formailag erre nem gondolt. Én ezt inkább úgy fordítanám meg, hogy a kormány továbbmegy a rendeleti úton való szabályozás felé. Ezt nem merte bevállalni, helyette megkérte a képviselő urakat, hogy nyújtsák be ezt a módosító javaslatot. Hogy miért tűnik ez, és miért merem azt állítani, hogy nagy valószínűséggel így történik?

Tisztelt Képviselőtársaim! A Gazdasági Versenyhivatalról szóló törvény meglehetősen részletesen szabályozza, hogy mely esetekben lehet már most vizsgálni, nemcsak lehet, hanem kötelessége vizsgálni a fúziót vagy összeolvadást, és mely esetekben adhat felmentést. És azok a felmentési érvek, amelyek akár a gazdasági bizottságban, akár e törvényjavaslat mellékletében megfogalmazásra kerültek, kivétel nélkül a VI. fejezetben megtalálhatók. És kérem, hogy tekintsenek el attól, hogy én most ezeket a paragrafusokat tételesen felolvassam, mert én hiszem, hogy önök ugyanúgy ismerik, mint én, csak valami oknál fogva valami mögöttes szándék van.

Mert ha az lett volna a szándék, hogy munkaerő-piaci kérdéseket is akarnak, vagy foglalkoztatási kérdéseket is akarnak szabályozni, akkor csak azt szeretném megjegyezni, hogy ha egész konkrét ügyeket veszek, Pápai Húskombinát, pacsai baromfi-feldolgozó, a sort hosszan lehetne folytatni, minden esetben megadhatná a Versenyhivatal a hozzájárulást, hogy valaki ezt felvásárolja kifejezetten azért, hogy tovább működjön a piacon, és a fogyasztók ellátása biztosított legyen. Tehát ez az érv így nem érv. A takarékszövetkezeti részre vonatkozóan is van a hatályos törvényben kivétel, tehát elvileg az is megoldható. Sőt, ott még az is benne van, hogy egyéves garancia arra, hogy el kell idegeníteni a tulajdoni részt.

Tehát visszatérve, a versenytörvény lényege, hogy egyrészt biztosítsa hazánkban azt, hogy tisztességesen viselkedik minden piaci szereplő, és korlátlan legyen a verseny, amelynek végeredménye az, hogy a fogyasztók olcsóbban és jobb minőségű termékhez tudjanak hozzájutni. Ezzel szemben mi az, ami most történik? Megint egyfajta lopakodó törvényhozással, mindenféle körülírás nélkül, ha nagyon pikírt vagyok, akkor azt mondanám, hogy ez a törvényjavaslat akármilyen kicsi, még nyelvújításnak is elmegy. Mert azt jelenti most már Magyarországon a kivétel, hogy a kormány bármire rámondhatja, hogy nemzetgazdasági jelentőségű.

(19.30)

És abban a pillanatban egyszerűen kizár mindenféle jogszabályi, törvényi érvényesülést. Engedjék meg nekem, hogy idehozzam és az érveim között felhasználjam: nyáron, amikor a Pócs-Budai-páros, talán emlékeznek rá, a nagy ívű dinnyekartell kapcsán is módosították a Versenyhivatalról szóló törvényt, amelynek megint csak az volt a lényege, hogy a Versenyhivatal ne vizsgálhasson úgy az agrárium keretébe tartozó ügyeket, hogy előtte és irdatlan hosszú 60 napos határidőn belül nem nyilatkozik az agrártárca vezetője. A mai napig senki nem vizsgálta azt, hogy eme agrárkartell-megállapodás eredménye, hogy a hazai termelők hozzájutottak egy nagyon szerény jövedelemhez, nem ezzel van a baj, hanem miközben ők egy szerény jövedelmet tudtak realizálni, az importőrök meg ennek a többszörösét. Tehát egy bugyuta szabályozás volt, de hogy a bugyuta szabályozást ne engedjék, hogy a Versenyhivatal megvizsgálja, inkább kimentették Budai urat azzal, hogy visszamenőleges hatállyal megállapították, hogy ebben a körben a Versenyhivatal nem vizsgálódhat. Márpedig ha a Versenyhivatal nem vizsgálódhat, képviselőtársaim, akkor ez azt jelenti, hogy a fogyasztók valahol valamilyen érdeksérelmet szenvednek el.

A másik, ami nagyon sarkalatos ebben a törvényben: mivel nem írják körül most ugyanúgy, mint ahogy korábban tették, és én azt reméltem, hogy esetleg az igazságügyi tárca erre tesz majd javaslatot, hogy ebben az irányban módosítsuk, hogy írja már egyszer valaki körül, mi az, hogy nemzetgazdasági vagy nemzetstratégiai jelentőség, mert ezt ma bárkivel meg lehet tenni katasztrófavédelmi ügyekben, meg lehetett tenni agrárügyekben, és meg lehet tenni bármely privatizációs, légyen az magán- vagy légyen állami megoldás, tehát ez lehet akár az államosítás eszköze is. Úgy gondolom, most előkészítik a pályát a Gazdasági Versenyhivatalnak a kormány számára valamilyen oknál fogva érdekes nagyvállalatok egyesüléséhez. Én itt most nem vizionálok, akár energiaszolgáltatót vagy bármi mást lehetne mondani. Akkor csak arról beszéljünk, hogy az nem, hanem a baj az, hogy itt a háttérben nyilván elő vannak készítve összevonások, esetleg államosítás, amihez ez a törvényjavaslat egy biankó felhatalmazást ad, mert egyszerűen hamis az az állítás, hogy itt az átláthatóság (Zaj. - Az elnök csenget.) valósulna meg, vagy hogy a korábbi átláthatatlan volt; ahogy arra már hivatkoztam, a korábbi nagyon részletesen szabályozta, hogy mely esetekben lehet.

Márpedig hogy itt mi minősül ennek, ezt ember el nem fogja tudni dönteni, és itt jogorvoslati lehetőségről szó sincs, mert a kormány egy rendelettel bármely vállalkozásra rámutathat, és attól kezdve ő a piacon szerepelhet. Bele lehetne gondolni a nonprofit energiaszolgáltatásba, amit itt a Házban megint csak nem vitattunk meg, nem ennek a törvénynek a része, hogy majd az hogyan fog működni, és biztos-e hosszú távon, hogy a fogyasztók számára ez kedvező lesz.

De fel lehet tenni ugyanezt a takarékszövetkezetekkel kapcsolatban, hogy lehet, hogy már tudják, hogy hol és kinél fog landolni a jelenleg állami kézben lévő, a lenyúlt takarékszövetkezeti tőkét biztosítandó a kormány számára, de hogy a tulajdoni rész majd azt követően hol landol, ez egyelőre nem látszik, nem világos.

Annyiban vitatkoznék Koszorús Lászlóval mint előterjesztővel, hogy képviselő úr, az én olvasatomban az ellátásbiztonság és a verseny egymást nem zárják ki. Hogy nagyon egyszerű legyek, és ne kelljen túl hosszan magyaráznom, hadd mondjam önnek azt, és hiszem, hogy ismeri, ha nem, akkor még az olajiparban jártas kollégáim ezt majd megerősítik, a kőolaj-készletezés kérdése, amely szabályozva van benzinkútmélységig, és ellátásbiztonság van, és verseny is van a kutak között, tehát azt gondolom, a kettő nem zárja ki egymást úgy, ahogy ön azt mondta, bizonyos esetekben primátusa kell hogy legyen az ellátásbiztonságnak a versennyel szemben. A verseny az, ami biztosíthat a fogyasztók számára kedvezőbb, jobb minőségű és jobb áron való szolgáltatást.

Tehát ez a törvényjavaslat nem más, mint a fogyasztóvédelem megkerülése, és lehetővé tenni azt, hogy személyre szabottan, a kormány biankó, tehát bármilyen mérlegelés alapján dönthessen, kiválaszthasson és korlátozhassa a versenyt.

Ez a kivétel, azt gondolom, hogy számunkra elfogadhatatlan, ezért mi, szocialisták ezt a törvényjavaslatot így, ebben a formában semmi körülmények között nem támogatjuk, mert nem lehet tudni, hogy mi a mögöttes tartalom, nem lehet tudni, hogy mi a cél. Sajnos erre nincs érv, nincs indoklás. Az elején egy mondattal érintettem - ez a befejező mondatom -, hogy vajon a kormány, amely ugyanazon a napon benyújtotta a sajátját, abban miért nem szerepel ez a javaslat?

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  237 - 241  Következő    Ülésnap adatai