Felszólalás adatai

DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország kulturális nagyhatalom. Ezt nem mi mondjuk, hanem a hazánkba érkező külföldi látogatók ezrei állítják. Ezt bizonyítja évezredes történelmünk, több mint ezeréves kultúránk.

Ennek ellenére saját millenniumának évében az állam elfelejtett gondoskodni egyik legféltettebb kulturális kincsének jövőjéről. Munkácsy Krisztus-trilógiája a magyar és az összeurópai kultúra felbecsülhetetlen értéke, ma pedig ez a kincs veszélybe került. A Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című képek már nem sokáig tekinthetők meg a Debreceni Déri Múzeumban. Tudjuk, hogy későn léptek a debreceni és a megyei illetékesek, és ugyan létrehoztak egy alapítványt, amelybe állampolgárok forintjait várják, de az eddig összegyűlt 10 millió forintból állami segítség nélkül nem lehet itt tartani az alkotásokat. Félreértelmezett szerződések, elfelejtett dátumok, lejárt határidők, egymásra mutogatás folyik hónapok óta.

És mégis ki vállalja a nemzet, a magyar polgárok előtt a felelősséget? Kinek fontosak ezek a képek? A köztársasági elnök úr, a miniszterelnök úr, az "Orbánimázs Központ" vagy az ön minisztere fontosnak tartják-e a Munkácsy-trilógiát, hisz a hozzájuk írt levelemet válaszra sem méltatták? A megyei lapban tett nyilatkozat alapján az is érdekelne, hogy kinek az imázsát építi az Országimázs Központ, hisz vezetője azt nyilatkozta, hogy nem kompetens ebben a kérdésben. Én naivan úgy gondoltam, hogy az éves 4 milliárdos támogatásból jut e nemzeti kincs megmentésére is. Nem feltételeztem, hogy csak az olvasatlan és olvashatatlan programokra, kiadványokra, szórólapokra és filmekre futja belőle.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ön szerint a magyar nemzet kulturális örökségének tekinthető-e a Munkácsy-trilógia? Számíthatunk-e egybentartására itthon, Debrecenben, hogy megőrizhessük gyermekeink számára a koronázási ékszerekhez és a Feszty-körképhez hasonlóan?

Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)