Készült: 2024.09.22.19:21:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

167. ülésnap (2000.10.20.), 106. felszólalás
Felszólaló Szita Károly (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:36


Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZITA KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! A kormány kétéves tevékenységének eredményeként sikerült bebizonyítani, hogy a gazdasági növekedés és az egyensúly egy időben is megvalósítható. Ennek köszönhetően nyílt lehetőség arra, hogy hosszabb távú tervezéssel stabil gazdálkodási környezetet, kiszámíthatóbb jövőt biztosítsunk a magyar családok és a gazdaság szereplői számára.

Kaposvár polgármestereként a beterjesztett költségvetés önkormányzatokkal foglalkozó fejezetével szeretnék elsősorban foglalkozni, és e kapcsán megosztani önökkel a gondolataimat. De engedjék meg, hogy egy alapelvben reflektáljak a délelőtti felszólalókra és azokra, akik az önkormányzatokat érintették. Helytelenül szólnak azok hozzá, akik az önkormányzatok költségvetési kapcsolatát csak az alapján értékelik, amit a beterjesztett költségvetés-tervezet önkormányzati fejezete tartalmaz. Áttekintve a költségvetést, kivétel nélkül minden egyes porcikája valamilyen módon kapcsolódik az önkormányzatokhoz; a teljes egészet kell nézni, és a teljes egészet kell értékelni.

Vallom azt, hogy a települések vezetőinek és a kormánynak egy a célja. Nem értek egyet azokkal a véleményekkel, amelyek azt fogalmazzák meg, hogy az önkormányzatoknak úgynevezett ellenpólust kellene alkotniuk a mindenkori kormánnyal szemben. Azért nem értek egyet ezzel, mert a cél azonos, a kormánynak és a településeknek, a települések vezetőinek is az a célja, hogy minél több mosolygós embert láthassunk falvainkban és városainkban. Úgy ítélem meg, hogy ehhez ez a beterjesztett költségvetés jó alapot biztosít.

Városvezetőként régi vágyam volt az, hogy Kaposvár lakóinak jó előre meg tudjam mondani, hogy melyik évben újítjuk fel az ő utcáját, melyik évben tudjuk a járdáját leaszfaltozni, mikor tudjuk az utcájába vinni a csatornát. Mind ez idáig ezt nem tehettem meg, mert kénytelen voltam azt mondani számukra, hogy nem tudom előre kiszámítani, hogy milyen pénzügyi szabályozók fogják majd a rákövetkező évben az önkormányzatokat érinteni, nem tudok előre tervezni, nem tudom, mekkora lesz a normatíva, nem tudom azt megmondani, hogy milyen felújítási tervet tudok konkrétumként ígérni. Ennek vége most, tisztelt képviselőtársaim, és önkormányzati szempontból fogalmazom meg azon véleményemet, hogy a kétéves költségvetés erre igenis alapot nyújt. Nem kell félrebeszélni, előre konkrétan, kiszámíthatóan meg tudjuk mondani településünk lakóinak azt, hogy mire futja az adott évben, de azt is meg tudjuk mondani, hogy a következő évben mire számíthatnak.

A magam részéről teljes mértékben támogatom és rendkívül jónak tartom a szisztémát, bárcsak lehetőségünk lenne arra és reményeim szerint lesz is, hogy ne csak két évre, hanem több évre előre meghatározhassuk és kiszámíthatóbbá tegyük ezeket a folyamatokat! Ezt különösen azért mondom, mert még emlékszem 1993-ra, és emlékszem '94-95-re is, arra az időszakra, amikor többen önkormányzati vezetőként - függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti párt tagjai közé tartoztak-e - mindig hangsúlyoztuk, hogy azt kérjük, hogy előre kiszámítható módon tudjuk alakítani az életünket, tudjuk irányítani városunkat. Akik most ezt kritizálják, 1993-tól számítottan pedig kérték.

Tisztelt Ház! Örömmel tapasztaltam, hogy tovább javulnak a helyi önkormányzatok pénzügyi feltételei, mégpedig reálértékben. Nézzük a számokat! Mit kapnak a települések? 2001-ben 786 milliárd forintot, 85 milliárddal, 12,4 százalékkal többet, mint tavaly; 2002-ben pedig 873 milliárd forintot, 78 milliárddal, 10,5 százalékkal többet, mint 2001-ben. Örülök annak is, hogy visszakapjuk azt a 61 milliárd forintot is, amellyel az előző kormány kurtított meg bennünket gázközműveink privatizációja kapcsán. Ebből a pénzből közel 600 településnél nyílik meg az a lehetőség, hogy újabb utakat, járdákat tud felújítani, csatornát tud építeni, tisztábbá tudja tenni parkjait, zöldterületeit gyakrabban tudja kaszálni.

Jó hír az is, hogy a kormány továbbra is támogatja beruházásainkat. A címzett és céltámogatások 2001-ben 10 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőnek, ezzel meghaladják a folyamatban levőkkel együtt a 62 milliárdot, újabb csatornák és korszerű hulladéklerakók épülhetnek. Itt jegyzem meg, ezzel a beterjesztett költségvetéssel és ezzel a beruházástámogatással mintegy 100 milliárd forinttal növekedhet az önkormányzati vagyon.

Hölgyeim és Uraim! Tíz év óta először segíteni tudunk mindazokon is, akik az önkormányzattól várják lakásgondjaik megoldását. Lakásokat tudunk építeni, a költségvetésből látható, hogy ez a folyamat, ami ebben az évben elkezdődött, folytatódik 2001-ben és 2002-ben is. Tíz éve kérjük, önkormányzati vezetők, ismerve településeinken a lakásgondokat, ismerve azt a réteget, amely az önkormányzaton keresztül kívánja lakásgondjait megoldani: építeni akarunk, de ehhez segítséget kérünk.

 

(13.40)

 

Tíz éve kérjük, és most megkaptuk. Köszönet; azt hiszem, ezt megfogalmazhatom valamennyi polgármester kollégám nevében is.

Itt említeném meg, hogy számtalan ponton kapcsolódhatnak az önkormányzatok a Széchenyi-tervhez is. Abból a 290 milliárd forintból, ami a Széchenyi-terv összegét jelenti, meggyőződésem, hogy ennek nagyon jelentős részéből több önkormányzatnál fog megvalósulni beruházás, nagyon jelentős részben fognak pályázni erre is a települési önkormányzatok. Nem beszélve arról, hogy az ágazati alapoknál a különböző tárcáknál levő pályázatokon elnyerhető pénzek útján szintén tudjuk a forrásainkat bővíteni, újabb játszótereket, sportpályákat, parkokat tudunk építeni.

Örülök annak is, hogy emelkednek a szociális juttatások, és így több rászorulón tudunk segíteni, mint eddig. A magam részéről támogatom - 1998 óta gyakorlom is -, hogy segély helyett munkalehetőséget biztosítsunk településeinken, és nem a nevelés miatt, hanem amiatt, mert joggal várják el tőlünk a városlakók, hogy a szociális juttatások azokhoz menjenek, akik arra valóban rá is szorulnak.

Támogatom azt a kormányzati elképzelést, hogy a helyi önkormányzatok költségvetésében is kapjon prioritást az, hogy a nálunk dolgozó több mint félmillió pedagógus, közművelődési dolgozó, a gyógyításban részt vevő szociális intézményi dolgozó, egészségügyi közalkalmazott érzékelhetően többet vihessen haza a borítékban.

Kedves Képviselőtársaim! Természetesen a következők években is lesznek gondjaink. Nem tudunk annyi kátyút betömni, mint amennyit szeretnénk, nem tudunk annyi iskolát sem felújítani, mint amennyire szükség lenne. Ismerve az önkormányzati szövetségek véleményét, amivel egyetértek, bízom is abban, hogy a módosító indítványok egy része befogadásra kerül. Számítok arra, hogy a béremelések fedezete megjelenik a normatívákban, és bízom abban, hogy a tűzoltók - az előző kormány által ki nem fizetett - műszakpótlékának rendezésében is valamikor segítséget fogunk kapni.

Ugyanakkor a beküldött vélemények egyetlenegy alapelven alapulnak; mégpedig azon az alapelven, amit '93 óta folyamatosan hangoztatunk és mondunk a jelenlegi feladat- és hatáskörökből adódóan. Minden egyes beterjesztett vélemény a jelenlegi feladat- és hatáskörökhöz kapcsolódik, amit már '94-től számítottan megoldandó problémaként kezelünk. Ezek átrendezése szükséges.

Ehhez három dolog kell: 1. politikai akarat és elszánás; 2. megfelelő hozzáértés - ezt a kettőt biztosítva látom -; 3. kétharmados törvény - ebben már sokkal pesszimistább vagyok.

Kedves Képviselőtársaim! Összességében garantálva látom az ország egyenletes fejlődését, az elmaradott települések felzárkóztatását, azt, hogy tovább fejlődnek falvaink és városaink. A költségvetést szíves figyelmükbe ajánlom. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai