Készült: 2024.09.24.09:12:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

199. ülésnap (2009.03.24.), 167. felszólalás
Felszólaló Keleti György (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:31


Felszólalások:  Előző  167  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondoltam, hogy könnyű dolgom lesz a Szocialista Párt nevében elmondani, hogy egy korábbi négypárti egyeztetésen, illetve ötpárti egyeztetésen megállapodtunk abban, hogy támogatjuk ezt az alkotmánymódosítást. A Fidesz részéről a Honvédelmi Minisztérium meghívására (Dr. Avarkeszi Dezső: KDNP-s, kereszténydemokrata.), folytatom, a Fidesz részéről is a Honvédelmi Minisztérium meghívására, a kereszténydemokraták részéről a Honvédelmi Minisztérium meghívására, a szabad demokraták részéről - és sorolhatnám - részt vettek ezen a megbeszélésen, ami több fordulóban zajlott, és nemcsak parlamenti képviselők, hanem hozzájuk tartozó szakértők is.

Úgy tűnik, vagy nem tájékoztatták Salamon urat erről a kérdésről, vagy egy teljesen új álláspontja alakult ki a kereszténydemokratáknak, aki számomra elgondolkoztató, hiszen mi arra tettünk egyfajta ígéretet, hogy a parlamentben a kétharmados törvények tekintetében - márpedig ez, ha szabad így mondani, minősített kétharmados döntést igényel - lefolytatjuk ezeket az egyeztetéseket annak érdekében, hogy könnyítsük a plenáris ülésen a munkát, illetve tegyük lehetővé a valóban fontos változtatások megvalósítását.

Ez meglep engem, őszintén megmondom, mert még a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is támogató vélemények hangzottak el, annál inkább, mert amit Salamon képviselő úr az imént elmondott, abban is érzek néhány sántító megjegyzést. Az alkotmány jelen pillanatban úgy szól, hogy az Országgyűlés jogkörénél fogva az alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásoztatásáról.

Ebből a halmazból két dolgot kíván kivenni az alkotmánymódosítás: a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételéről és a külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről való döntést, vagyis benne maradnak a legfontosabbak, és benne marad, amit ön történelmi példákra hivatkozva is fontosnak tart, hogy a Magyar Honvédség alkalmazásáról a parlamentnek kell dönteni. Én azt gondolom, hogy az alkotmány ilyen tekintetben tovább már nem módosítható.

(15.10)

Mégis azt kell mondjam, hogy Salamon képviselő úr, ha lehet, kérem, vizsgálja felül álláspontját, és amennyiben ez az ön frakciója álláspontja, akkor azt is, hiszen azt hiszem, hogy ez a két feladat, amely itt felsorolásra kerül - mint kivétel az alkotmányban, vagyis ami utalást jelent a kormány hatáskörébe -, olyan feladat, ami a korszerű hadműveletekkel való együttjárás gyors döntését igényli, illetve olyan feladat, amely tekintetében a Magyar Honvédség képességeket ért el, illetve hozott létre, pontosan az ilyen jellegű feladatok végrehajtása érdekében.

Mire gondolok? Elsősorban gondolok a különböző humanitárius segítségnyújtásokra, ami sok esetben viccként hangzik el, vagy az önök szájából is nemegyszer viccesen hangzott el, hogy víztisztító alegységek létrehozása. Igenis, ez egy rendkívül fontos, hadműveleti területeken folyó humanitárius segítségnyújtás, amelynek a képességét a Magyar Honvédség profi szinten műveli. Vagy idetartozik a különböző laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, ami az adott területek sugárszennyezettségét hivatott kimutatni, avagy a mentesítést hivatott előkészíteni, vagyis a Magyar Honvédség e tekintetben ért el és dolgozott ki képességeket a NATO-n belül, illetve Európában, az Európai Unió úgynevezett biztonságpolitikai együttműködésének a keretén belül. Így hát arra kérem önöket, hogy e tekintetben szíveskedjenek felülvizsgálni a véleményüket, és fogadják el ezt a módosítást, ezt én fontosnak tartom.

Ugyanakkor szeretném azt is elmondani, hogy a Magyar Honvédség számára az ilyen jellegű alkalmazások kormányzati hatáskörbe való utalása egy folyamat. Hiszen visszaemlékeznek rá, ön is említette, hogy a NATO-csatlakozást követően először a NATO-hadműveletekben való részvételünk, majd azt követően az Európai Unió biztonságpolitikai együttműködése keretében a gyors reagálású erők alkalmazásának a kormányhatáskörbe való utalása, ez az én meggyőződésem szerint bizonyos bizalmat is jelent a kormányzattal szemben, hiszen ezekben a kérdésekben itt a parlamentben és a bizottságon belül is egyfajta konszenzus alakult ki, mármint ami a honvédelem kérdését illeti.

Nem jelenti azt természetesen, hogy a kormány úgy fog dönteni, hogy senki nem tud róla, hiszen kialakultak ennek is a hagyományai, hogy akár a külügyi bizottságban, akár a honvédelmi bizottságban, amikor a kormány egy ilyen jellegű felkérést kap, akkor ezek azok a színterek, ahol ez megvitatásra kerül, tájékoztatásra kerül, de a végső döntést a kormány hatáskörébe kellene utalni, és véleményem szerint szükséges, indokolt lenne, ha oda utalnák.

Fontosnak tartom azt is, hogy ezekben a kérdésekben egyfajta beszámolási kötelezettség van az Országgyűléssel szemben. Mint említettem, ez egy utólagos alkotmánybizottsági módosítással került ide elénk, de a módosítás megszületett, tehát él, és bedolgozható az alkotmánymódosításba. Ez persze a gyakorlatban nem mindig azt jelenti, hogy plenáris ülésen történő tájékoztatásra kerül sor, hanem az adott szakbizottságot, a honvédelmi és rendészeti bizottságot tájékoztatják erről a kérdésről, de erről a honvédelmi és rendészeti bizottság jelentés formájában egy plenáris ülésen napirendre kerülő tájékoztatást továbbít, ez is egy fontos lépés. Nagyon fontos az is, hogy a köztársasági elnök pedig tájékoztatást kapjon, ami szintén az alkotmánymódosítás ilyen formában történő elfogadása esetén megvalósul.

Én tehát az MSZP-frakció nevében javaslom a parlament számára, hogy fogadja el az alkotmánymódosítást, és arra kérem valamennyi korábbi tárgyaláson, ötpárti konzultáción részt vett pártot, frakcióját, hogy az ott részükről elhangzott előzetes elkötelezettség alapján támogassák az alkotmány módosítását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  167  Következő    Ülésnap adatai