Felszólalás adatai

BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomban én is az üzemmóddal kapcsolatos módosító, illetve kapcsolódó módosító indítványokhoz szeretnék hozzászólni, hozzájárulni a vitában.

Az erdőgazdálkodás üzemmódjáról az európai erdőtörvények nem rendelkeznek ily módon, mint ahogy a mi mostani hazai szabályozásunk tervezi.

(9.30)

Ennek oka valószínűleg a tulajdon működtetésébe való túlzott mértékű beavatkozás, beleszólás elkerülése volt, ami természetesen szinkronban van a nyugat-európai jogrenddel. A hazai gyakorlatba mégis most szeretnénk, ha ezek az üzemmód-kategóriák bekerülnének. Az erdészeti szakmai és a kívánatos természetvédelmi és közjóléti elvárások fokozottabb, de megvalósítható módon történő teljesítése vezérelte a jogszabály alkotóját az üzemmód törvényi megjelenítésében. Ezzel európai és világviszonylatban is előremutató lépést teszünk.

Az üzemmód vágásos, szálaló, átalakító vagy faanyagtermelést nem szolgáló lehet. Ennek megállapítása, illetve meglévő üzemmód megváltoztatása a tervezet szerint általában a tulajdonosok tulajdonhányada alapján számított kétharmad részének hozzájárulása, javaslata alapján az erdészeti hatóság feladata. Úgy véljük, ez a minimális gazdálkodói szabadság kötelező megnyilvánulása.

Az üzemmód megválasztása hosszú távú szakmai és gazdasági döntés az erdőgazdálkodó részéről, amit nem másnak, hanem magának, neki kell meghoznia. Meg kell említeni, hogy a védett területeken gazdálkodó nemzeti parkok sem alkalmaznak minden arra alkalmas területen szálaló üzemmódot, ami a természetvédelem által hangoztatott kívánatos cél. Ez is azt támasztja alá, hogy még van mit kísérletezni és üzemszerűen kipróbálni az üzemmódok tekintetében.

Számtalanszor bebizonyosodott már, hogy ami kötelező, az nem működik. Meg kell értetnünk, hogy amennyiben az egyik üzemmód előnyösebb volta világossá válik a tulajdonosok, gazdálkodók előtt, akkor úgyis kérni fogják a meglévő ilyen irányú megváltoztatását. Ily módon a szálaló üzemmód nagymértékű előretörése várható a jövőben, hiszen reményeink szerint mind a hivatásos, mind a civil természetvédelem mind komolyabb bizonyítékokkal szolgál ennek ökológiai és gazdasági előnyére vonatkozóan a vágásos üzemmóddal szemben. Amennyiben ezek a feltevések a gyakorlatban is igazolódnak a különböző állománytípusokban, akkor a tulajdonosok jól felfogott érdeke is azt diktálja majd, hogy erdeink üzemmódját ebbe az irányba módosítsák.

A védett természeti területen lévő erdők esetében pedig a tervezet egyértelműen lehetővé teszi a természetvédelmi kezelésért felelős szerv beavatkozását az üzemmód megváltoztatása érdekében, ugyanakkor nagyon helyesen és európai módon jelzi, hogy az erdőgazdálkodó ebben az esetben külön jogszabály szerint kártalanításra lesz jogosult.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Demendi László tapsol.)