Felszólalás adatai

DR. MÁNYA KRISTÓF, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi és szociális bizottság augusztus 30-ai ülésén megvitatta az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló T/2917. számú törvényjavaslatot, és azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.

A közvetítői eljárás célja, hogy az egészségügyi szolgáltató és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezését elősegítse. A Nyugat-Európában mediációként ismert és mintegy húsz éve alkalmazott jogintézmény hazánkban még alig terjedt el, általános törvényi szabályozásra még nem került sor, részterületen is ez a törvényjavaslat az első.

A statisztikai adatok szerint az utóbbi években az egészségügyi intézmények és a betegek közötti kártérítési perek száma megszaporodott. A folyamat mögött összetett okok vannak. Egyfelől a betegek ismerik az egészségügyi törvényben szabályozott jogaikat, ezek érvényesítésére ügyvédi irodák szakosodnak, az ügyeket a sajtó előszeretettel tálalja. Másfelől a kórházüzem működése során a leromlott állapotú épületek, agyonjavított, amortizálódott műszerek, a szakdolgozók hiánya miatt nőhet a balesetek, kórházi ártalmak veszélye. Az egészségügyi szolgáltató és a betegek közötti vélt vagy valódi konfliktushelyzetek befolyásolják az egyes intézmények jó hírét, így betegforgalmát és bevételét is.

Mivel egy-egy nem vagyoni kártérítés megállapítására vonatkozó bírósági per sokszor két-három évig is elhúzódik, a per vesztesének kamatokkal együtt rendszerint tízmilliós nagyságrendben kell kártérítést fizetnie. A bírósági perek árnyékában természetesen a betegek és az intézmények között nehéz bizalmat teremteni. Ezért bizottságunk mindkét oldala elégedetten nyugtázta, hogy az egészségügyi törvény közvetítői eljárásra vonatkozó, a kérdés külön törvényi rendezését előíró normája a most tárgyalt törvényjavaslat benyújtásával és várható elfogadásával teljesül.

A bizottsági ülésen több kiegészítő kérdést tettünk fel az előterjesztő Igazságügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium képviselőinek. A válaszokból kiderült, hogy lényegében a javasolt eljárás a választottbírósági és az egyezség-elősegítői eljárás közötti átmenet, mely lehetővé teszi, hogy a nem vagyoni kár megállapítására vonatkozó, párhuzamosan zajló bírósági per megszakadjon, illetve a felek sikeres egyezsége esetén akár meg is szűnjön. Az a tény, hogy a családjogi perekben és a munkaügyi egyeztetés során a törvényjavaslatban megcélzotthoz hasonló eljárások hatékonynak bizonyultak, mindenképpen biztató.

Kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt pozitívan ítéltük meg, hogy ezen új jogintézmény bevezetését az elméleti jogászok egységesen, a gyakorló jogászok nagyobbrészt, a Magyar Orvosi Kamara és más szakmai egyesületek teljes mértékben támogatják. Ma már a jogszolgáltatás nemzetközi trendje, ezen belül az Európai Unió törekvései is abba az irányba mutatnak, hogy erősíteni kell a nem peres folyamatban történő, a felek megegyezését eredményező eljárásokat. Ezzel együtt a törvény működőképességének próbája az lesz, hogy kialakul-e a jogvitában álló felek között a minimális bizalom, hogy érdekeltek lesznek-e a megállapodásban. Bizottságunk úgy ítélte meg, hogy a közvetítők kijelölésére, a közvetítői tanács összetételére vonatkozó szabályok elegendő garanciát nyújtanak erre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatot néhány kritikai megjegyzés is érte. A kormánypárti oldalon észrevételeztük, hogy a normaszöveg nem eléggé világos a tekintetben, hogy a szolgáltatónak van-e lehetősége kárigényének jelzésére az ellátottal szemben. Noha az esetek döntő többségében nyilván a betegek kárigénye merül fel a szolgáltatóval szemben, ellenkező irányú kezdeményezést sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem lehet kizárni a mediációs eljárás során.

(22.10)

Ellenzéki képviselők az esetleges büntetőjogi eljárás és a közvetítői eljárás viszonyát látták tisztázatlannak, annak részletező szabályozását igényelve. Mindkét részről igen fontosnak tartottuk, hogy érvényt lehessen szerezni az eljárásban részt vevő felek és maguk a közvetítők titoktartási kötelezettségének. A javaslat tehát ezen pontokon feltehetően módosításokra szorul.

Mindent összevetve: a törvény elfogadásával jelentős lépést teszünk az egészségügy szereplői közötti bizalom, együttműködés erősítésének irányába. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)