Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm a tisztelt Ház figyelmét ezen a késői órán. Valóban azt gondolom, hogy fontos téma az, amiről beszélünk.

A képviselőtársaim hozzászólásának a zömében arról szólt az összegző módosítóknak és a módosító javaslatoknak a részletes vitája, hogy azt a köznevelési törvényt módosítja, amely egyébként a szakképzési hátteret megteremti. Hiszen szeretném megismételni még egyszer határozottan azt, ami az általános vitában elhangzott ‑ itt időközben képviselőtársam, Korózs képviselőtársam kiment, nem vett részt az általános vitán, akkor talán néhány kérdését vagy hozzászólását nem tette volna meg, nevezetesen azt ‑, hogy az oktatási intézmények az oktatási tárca háttérintézményei, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, az Oktatási Hivatal vagy az OFI szakmai feladatai milyen mértékben vehetők igénybe a szakképző intézményeknek. Ugyanolyan mértékben, mint eddig, hiszen azért a köznevelési törvény a háttérjogszabálya a szakképzési törvénynek, és ezért kerül módosításra, mert egységes iskolarendszerben és egy iskolarendszerben gondolkodunk, így mindazok a bemeneti és kimeneti garanciák, amelyek a gyermekek tanulói életútját és életpályáját szabályozzák, a köznevelési törvényben kerültek meghatározásra. Ezért kellett mind a szakképzési Híd-programnak és az alap Híd-program szétválasztásának a szabályozásánál és néhány átmeneti szabálynak a kidolgozásánál az összegző módosító esetén hozzányúlni, és néhány, valóban a szakképzési törvényhez érkezett módosító tekintetében koherenciazavart kezelni.

Így azt gondolom, hogy a mai napon a tisztelt Ház előtt lévő módosító javaslatok tekintetében valóban egy, a szakképzési törvénnyel való összhang megteremtése volt a cél. A Törvényalkotási bizottság és a Kulturális bizottság javaslatainak, illetve összegző módosítójának a támogatásával, azt gondolom, így már mindaz a szakképzési reform, amelyet a kormány a szakképzés, a gazdaság szolgálatában, koncepciója mentén elfogadott, egy mobilabb, rugalmasabb, a munkaerőpiachoz is illeszkedni tudó, ugyanakkor a tanulók számára az intézmények közötti átjárhatóságot is biztosító és többutas lehetőséget megengedő köznevelési rendszert tesznek ennek a két törvénynek az alkalmazásával együttesen lehetővé.

Én azon nem nyelvészkednék, hogy a szakgimnázium és a szakközépiskola, a szakiskola és a szakközépiskola névváltozások mit jelentenek, vagy mit sem jelentenek. Felhívnám itt is ellenzéki képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez az általános vitában részletesen megtárgyalásra került, és akkor a céllal, azzal a céllal kapcsolatban, mely szerint a szakképző intézmények rendszerét és általában a szakképzés rendszerét egy, a tartalmi megerősítés irányába meg kell újítani és el kell indítani, nem volt vita. Az elnevezés pedig a 2016/17-es tanévtől indul, mint ahogy a törvény hatálybalépéséről rendelkező szakaszokból ez jól kiolvasható. Ez időszak alatt pedig nyilván az ehhez szükséges tartalmi szabályozásokat, illetve a kerettantervi, tantervi illesztéseket, bemeneti, kimeneti szabályoknak a kifejezetten szakmai összhangját meg kell teremteni. És még mielőtt riogatás menne ki a Ház falai közül, most is van, és eddig is működött a szakiskolai vagy szakiskolai képzésre alapuló érettségi felkészítő. Ott sem több időszakról volt szó, ugyanarról beszélünk, csak egy más rendszerben, egy erősebb OKJ-val megalapozott olyan szakmai ismeret elsajátítására nyílik lehetőség a szakiskolai rendszerben, amely, azt gondolom, hogy erősebb és alaposabb képzést tesz lehetővé. Nyilván ez már a szakközépiskolai tananyagtartalmaknak a meghatározását jelenti.

Tehát nem ördöngösségről, nem valami teljesen, itt az ellenzéki padsorokból kritizált, valami brutális szerkezetváltoztatásról van szó, arról van szó, hogy a meglévő és a szakképzési rendszerben jól működő protokollok számára egy erőteljesebb, hangsúlyosabb lehetőség nyílik. Hangsúlyozom, annak érdekében, hogy azokat a rémisztő adatokat, amelyeket egyébként ellenzéki képviselőtársaim is behivatkoztak, akár a korábbi szakképzési törvény vitájánál, akár pedig az imént, miszerint a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya az általános iskola befejezését követően a szakiskolai, szakközépiskolai, általában a középfokú képzésben milyen arányú, mind a szakképzési Híd-program, mind a Híd-program, mind pedig ezek az intézkedések azt kívánják szolgálni, hogy a későbbiekben az intézmények közötti váltás, átjárhatóság és az intézmények közötti összhang megteremtésével ez mindinkább a tanulók és a gyerekek érdekét tudja szolgálni, hogy minél kevesebb ilyen problémával kelljen a köznevelésnek és az iskolarendszernek küzdeni.

Tehát azt gondolom, hogy ezekkel a módosítókkal, amelyeket mind a Kulturális bizottság, mind pedig a Törvényalkotási bizottság benyújtott, ezzel már egy, a szakképzéshez beérkezett módosítók kapcsán is kialakult és valóban egy egységes és a szakképzési törvénnyel együtt értelmezhető, egy iskolarendszerben alkalmazott szakképzési rendszerről vagy megújuló szakképzési rendszerről tudunk beszélni. És mivel a köznevelési törvény a háttérszabálya, ezért itt kell bizonyos garanciális elemeket megtartanunk a köznevelési be- és kimeneti szabályoknál, illetve az intézménytípusok definiálásánál.

Azt gondolom, hogy minden olyan változtatás és minden olyan javaslat, amely akár az általános vitán, akár pedig a részletes vita során vagy a bizottsági vitáknál azt a célt szolgálta, hogy a szakképzést meg tudjuk erősíteni annak érdekében, hogy a gyermekek számára használható tudás mellett használható és alkalmazható szakmához juttassuk őket, azokat a módosításokat és hozzászólásokat megköszönve kérem a tisztelt Ház támogatását mind a szakképzési, mind pedig a köznevelési törvény módosításához.

Köszönöm szépen a szót és a figyelmet, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)