Felszólalás adatai

FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Nem kívántam felszólalni, de miután már ketten felszólaltak a módosító javaslatommal kapcsolatban, mégis szeretnék néhány gondolatot elmondani.

Amit Mádi képviselő úr mondott, az egy általános kritikája a gyermekekkel kapcsolatos ellátásnak. Az én módosító javaslatom egyébként nem erre irányul - közelebb áll ahhoz a véleményhez, amit Lezsák Sándor képviselő úr mondott. Én mindössze arra tettem javaslatot, hogy amikor a kormány benyújtotta a javaslatát a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényhez, amelyben pluszellátást kívánt biztosítani azoknak a szülőknek, akik a gyermeket egyedül nevelik, vagy törvényes képviselő gondozza a gyermeket, az ő esetükhöz kötődik az én módosító indítványom.

Konkrétan arról van szó, hogy van az országban néhány ezer olyan eset, amikor a szülők meghalnak, és nemcsak az egyik szülő, hanem mind a kettő szülő, és a nagyszülők gyámként nevelik ezt a gyermeket vagy a gyermekeket. Az én választókörzetemben is van ilyen eset, és általában az történik, hogy a nyugdíjas szülőknek, nagyszülőknek kell a gyermeknevelés terheit vállalniuk, akik ennek egyébként örömmel eleget is tesznek, de rendre felvetik, hogy ha az állam nevelné ezeket a gyermekeket, akkor az mennyibe kerülne az állam számára. És ezért feltétlenül indokoltnak tartják, hogy ha 10 százalékkal, vagy mint ahogy most a törvény erre javaslatot tesz, nem is 10 százalékkal haladja meg a minimálnyugdíj összegét, hanem például 25 százalékkal, akkor is megkaphassa ez a nagyszülő az ellátást.

Egyébként is érdekesnek látom, és a javaslatom erre irányul, hogy miért nem kaphatja meg az a család, az a gyermek vagy a nagyszülők az ellátást, akik az árvaellátási szituációba bekerülnek. Én megnéztem a számokat. A mai törvény szerint, de a korábbi szerint is, hangsúlyozni szeretném, aki árva és már, mondjuk, nagykorú lett, nem jogosult semmiféle ilyen ellátásra. Miért nem? Mert az árvaellátás összege 21 900 forint, és erre a szintre ki lett egészítve. Ehhez kapcsolódik egy felemelt összegű családi pótlék, mondjuk, 11 ezer forint, és ez már mindenképpen fölötte van a 120 százaléknak.

Tehát én azt gondolom, hogy ilyen esetekben is segíteni kellene az árvákat és az árvát vagy az árvákat nevelő nagyszülőket. Erre vonatkozik az én javaslatom. A törvényjavaslat keretei között nem tudtam mást csinálni, mert nem lehetett beilleszteni a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény körébe, hiszen a 120 százalékot kellene felemelni általánosan, vagy pedig egy speciális esetben, amire én gondoltam, amikor nagyszülők nevelik ezeket a gyermekeket, de ezt megfogalmazni borzasztóan nehéznek láttam.

És a probléma az, hogy ahol nem jogosultak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ott nem jogosultak a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra sem, mert a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás egyik feltétele, hogy jogosultak legyenek az előbb említett ellátásra. Az én módosító javaslatom végeredményben arra irányul, hogy ezt a feltételt ne kelljen teljesíteni a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás esetében, úgy is igénybe vehessék az árva gyermekek után ezt az ellátást.

Én nem számítottam ki ennek az anyagi vonzatát. Nem tudom, hogy Magyarországon hány olyan család lehet, hány olyan ember élhet ebben a szituációban, ahol a gyermekek mindkét szülőjüket elvesztették például, és a nagyszülők nevelik őket, úgy, hogy egyébként a nyugdíjuk fölötte van ennek az ellátásnak, vagy már nagykorú a gyermek, de úgy gondolom, hogy néhány ezer gyermek vagy nagyszülő lehet ilyen helyzetben. Nem tudom, hogy most van-e esély ennek a megvalósítására, de azt hiszem, a közeljövőben ezzel feltétlenül foglalkozni kellene, mert mindenképpen fontos a társadalom számára, hogy a gyermekek családban nevelkedjenek, ne pedig azt válassza a nagyszülő vagy bárki más, hogy az állam nevelje őket, meglehetősen magas összegért.

Köszönöm szépen.