Felszólalás adatai

VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Amikor az Országgyűlés 1996-ban elfogadta a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt, az Európai Közösség vonatkozó jogszabályaival jelentős mértékben harmonizáló törvényt alkotott. Az Európai Bizottság azonban már a törvény hatálybalépésének évében, 1996-ban jelezte, hogy a jogszabály rendelkezései több ponton nem felelnek meg a később 97/36-os EK-irányelvvel módosított, a televíziós műsorszolgáltatásra vonatkozó egyes tagállami törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/552. EGK-irányelvek rendelkezéseinek.

A csatlakozási tárgyalások 1998-ban történt megnyitását követően a "Kultúra és audiovizuális politika" címet viselő fejezet az elsők között került napirendre. A magyar kormány 1998 szeptemberében átadta a 2198/98-as kormányhatározatban meghatározott álláspontját, amelyben az acquis - közösségi vívmányok - átvételét a csatlakozás tényleges időpontjáig vállalta teljesíteni, és ígéretet tett arra, hogy 1999 végéig benyújtja az önök előtt fekvő javaslatot, amely a teljes körű harmonizáció megvalósítását célozza. Az Európai Unió Bizottsága 1998 novemberében ismertette álláspontját, amelyben megállapította, hogy a hatályos médiaszabályozás nincs összhangban a közösségi szabályozással, ezen túl kiemelte, hogy Magyarországnak a Média-II. programhoz történő csatlakozása az acquis átvételében elért eredményeitől függ. Ebből az okból fakadóan hazánk mindeddig nem tudott csatlakozni a Média-II. programhoz, és a jövőben induló Média-plusz programhoz való sikeres csatlakozás előfeltétele is a jelen törvénymódosítás elfogadása.

Kívül maradásunk az audiovizuális területen indított közösségi támogatási programokból nemcsak a hazai audiovizuális ipart emiatt ért veszteség miatt különösen fájdalmas, hanem azért is, mert az Unió '96-ban a Média-I. program megnyitásakor a társult országok közül kizárólag Magyarország számára kezdeményezte a programnyitást. Mindezek a fejlemények nyilvánvalóvá teszik, hogy az audiovizuális terület jogharmonizációja végképp halaszthatatlanná vált. Ennek érdekében az önök előtt fekvő javaslat a rádiózásról és televíziózásról szóló '96. évi I. törvény több területén kíván módosításokat bevezetni.

Melyek ezek a területek?

1. A tervezet a kiskorúak védelmének új, a védett érték jelentőségéhez méltó, szinte kimunkált szabályozását tartalmazza, amelytől joggal várhatjuk, hogy a jövőben hatékonyan tölti be azt az űrt, amelyet a hatályos szabályok nehéz érvényesíthetősége okoz e területen. A gyermekek védelmét szolgáló rendelkezések egységes rendszerét a javaslat egy új címben foglalja össze. E rendelkezések alapvetően három új elemet tartalmaznak. A tervezet a műsorszámok differenciált osztályozását vezeti be, amelynek szempontja az, hogy az adott műsorszám milyen mértékben jelenthet veszélyt a kiskorú nézőre. Ehhez az osztályozáshoz kötötten határozza meg a közzététel feltételeit, amelynek körében egyértelmű és számon kérhető jelzésrendszer alkalmazását követeli meg a műsorszolgáltatóktól. Továbbá lehetőséget biztosít a törvényben meghatározott osztályozási ismérvek további szabályozással történő részletes meghatározására. Az így megalkotott normarendszer biztosítja, hogy a kiskorúaknak, illetve szüleiknek lehetőségük legyen előre tudomást szerezni a bemutatott műsorszámok esetleges káros hatásáról, és ennek ismeretében eldönteni azt, hogy a kérdéses műsorszámot meg kívánják-e tekinteni.

2. A javaslat a törvény hatálya alá kívánja vonni a műsorszétosztást. Ez a tevékenység a jelenleg hatályos jogszabályok alapján távközlési tevékenységnek minősül, amely nem tartozik a médiatörvény hatálya alá, tartalmi szempontú ellenőrzésére nincs lehetőség. A médiatörvény hatályának a javaslat által célzott kiterjesztése azért szükséges, mert a műsorszétosztást végző szolgáltató hatályos jogunk alapján nem vonható felelősségre az általa továbbított műsorszolgáltatásért, ugyanakkor az európai szabályozás alapján hazánk egyértelműen felel a területén végzett ilyen tevékenység tartalmáért is. Ennek érdekében a törvénytervezet a médiatörvény hatályát kiterjeszti a műsorszétosztásra, és önálló fejezetben szabályozza e tevékenységet.

3. A javaslat az európai művek fogalmával és arányával összefüggő módosításokat is tartalmaz. Az irányelv szabályozza a tagállamok egyes műsorszerkezeti követelményekkel kapcsolatos kötelezettségeit. E körben előírja, hogy a műsoridő több mint fele mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi műsorszolgáltatók esetében európai műveknek jusson. E követelményeket az irányelv kiegészíti az európai mű fogalmának megadásával.

(21.40)

Az irányelv nem tesz lehetővé az európai művek részére fenntartott hányadon belül semmiféle diszkriminációt az adott tagállamban készült művek javára. A médiatörvény jelenleg az irányelvtől eltérő műsorszerkezeti követelményeket támaszt, csupán a közszolgálati műsorszolgáltatókat kötelezi arra, hogy évi műsoridejének legalább 70 százalékát európai gyártású műsorszámokból szerkesszék, a többi televíziós műsorszolgáltatót nem.

A törvényjavaslat bevezeti az értelmező rendelkezések körében az európai mű fogalmát, valamint az egyes műsorszolgáltatási követelmények hatályos rendelkezéseinek módosítása mellett az irányelv által meghatározott műsorszerkezeti kvótákat mind a közszolgálati, mind pedig a kereskedelmi televíziók tekintetében.

A fenti módosítások a csatlakozási szerződés hatálybalépésével egyidejűleg lépnek életbe. Ennek indoka egyfelől az, hogy a csatlakozás időpontjáig meg kell felelnünk olyan, az OECD-tagságunkból fakadó követelményeknek, amelyek alapvetően ellentétesek azokkal, amelyeket hazánkkal szemben az Európai Unió támaszt, másfelől pedig az, hogy a hatályos jogszabályban szereplő nemzeti preferenciák fenntartása a csatlakozás időpontjáig hozzájárul további magyarországi alkotások létrejöttéhez.

4. A javaslat új, a közérdeklődésre számot tartó eseményekkel összefüggő szabályozás bevezetésével kívánja biztosítani azt, hogy kizárólagos közvetítési jog ne legyen gyakorolható olyan módon, hogy a társadalom nagy részét megfossza attól a lehetőségtől, hogy figyelemmel kísérjen valamely nagy jelentőségű eseményt.

5. A tervezet a fenti pontokon kívül több olyan módosítást is tartalmaz, amely jogtechnikai szempontból tekinthető igen fontosnak. E körben az előterjesztés pontosítja a médiatörvény reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezéseit.

A javaslat részletesen szabályozza a műsorszámok reklámmal való megszakíthatóságát, a kiskorúak védelmét a reklámozásban, a reklám műsoridőn belüli időtartamát, valamint külön rendelkezik egyes áruk - alkohol tartalmú italok, gyógyszertermékek - televíziós reklámozásáról és a televíziós vásárlásról. Összhangban az európai normákkal, a javaslat kifejezetten tiltja a félrevezető reklámok közzétételét, és olyan szabályokat épít be a jogszabályba, amelyek megakadályozzák, hogy valamely reklám a nagykorúakra gyakorolt hatását közvetetten kiskorúak befolyásolásán keresztül érje el.

A műsorszámok támogatását illetően a korábbi szabályozást kiegészítve a törvényjavaslat rögzíti, hogy a támogató sem a támogatott műsorszám tartalma, sem műsorbeli elhelyezése tekintetében nem befolyásolhatja a műsorszolgáltatót. Leszögezi, hogy nemcsak a hírműsorszám, de az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorok sem támogathatók.

A módosítás ugyanakkor nem érinti a közszolgálati műsorszolgáltatókkal - kuratóriumok, közalapítványok, Magyar Rádió, Magyar Televízió, Duna TV -, a műsorszolgáltatás támogatásával, a frekvenciapályáztatással, illetve az ORTT jogállásával, valamint a testület hatáskörével és működésével kapcsolatos jelenlegi rendelkezéseket.

Tisztelt Ház! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslat kizárólagos célja a médiatörvény jogharmonizációs szempontú módosítása. A javaslat elfogadása lehetővé teszi számunkra, hogy az Európai Unióval folytatott tárgyalásaink során lezárjuk a "Kultúra és audiovizuális politika" című fejezetet, és megnyíljanak számunkra azok a közösségi programok, amelyek célja a részt vevő országok kulturális örökségének megőrzése és további gazdagítása. Ennek érdekében, de különösen - és ezt szeretném kiemelni - a gyermekek védelmének biztosítása érdekében kérem támogatásukat a T/1982. számú törvényjavaslat elfogadásához.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)