Felszólalás adatai

BECSÓ ZSOLT, a területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Igen tisztelt Államtitkár Úr! A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági megtárgyalását már február közepén elvégezte az első helyen kijelölt területfejlesztési bizottság. Érdeklődésre tarthat számot, hogy miközben a bizottsági ülésen részt vevő előterjesztő államtitkár úr április elejére ígérte a törvényjavaslat Országgyűlés általi elfogadását, május közepén csak az általános vita indulhat el.

A bizottsági ülésen is érezhető volt, hogy nem tökéletes az összhang a kormánypártok között, a véleményeltérés mind tartalmi, mind koncepcionális szinten jelentkezett. Tényként lehet kijelenteni, hogy a törvény előkészítése során igen sok helyen és fórumon próbáltak egyeztetni annak érdekében, hogy minden érintett számára elfogadható törvény születhessen. A bizottság többsége azonban megállapította, hogy ennek az elvárásnak nem sikerült megfelelni, hiszen nemcsak az ellenzék és a kormány, hanem a kormánypártok között sem sikerült az összhangot megteremteni.

Bár eleinte csak egy szűkebb módosításban gondolkodtak az előterjesztők, de a tervezettnél lényegesen nagyobb terjedelmű módosítás lett a munka végeredménye. Kérdésként merült fel, hogy a területfejlesztés kiragadható-e az államigazgatás és az önkormányzati rendszer megreformálásának kérdésköreiből. A beterjesztők véleménye szerint igen, a többségi álláspont szerint azonban nem, hiszen aki önmagában a területfejlesztést próbálja megreformálni, az légüres térbe kormányozza magát.

A törvényjavaslat tulajdonképpen két kérdéskörre helyezi a hangsúlyt. Az egyik a régiók területfejlesztési értelemben történő megerősítése. Ez a szándék abban ölt testet, hogy változtat a regionális fejlesztési tanácsok összetételén, és növelni igyekszik a tanácsok kompetenciáját és legitimációját. A törvényjavaslat célja egy tiszta önkormányzati alapon, delegálással összeálló testület létrehozása. A javaslat másik újdonsága, hogy a kistérséget intézményesen kívánja bekapcsolni a területfejlesztési intézményrendszerbe, amennyiben valamennyi statisztikai kistérségben kistérségi fejlesztési tanácsok alakulnának. Ezek az összetételüket tekintve önkormányzati alapon működő testületek lennének, hiszen a kistérségen belüli települések polgármesterei vennének benne részt. Mindenki más - egyébként ez a megyéknél és a régióknál is igaz - csak meghívotti státusban venne részt a munkában.

A bizottsági ülésen fontos kérdésként merült fel, hogy szükséges-e, hogy a területfejlesztés és az azzal foglalkozó intézmények törvényileg garantált forrásokkal rendelkezzenek. A válasz egyértelműen igen volt. De ez a mostani javaslat garantálja-e ezeket a forrásokat? A válasz egyértelműen nem. Fejlesztési koncepciók, programok készítéséhez, projektek menedzseléséhez, szakértők alkalmazásához, a munkaszervezetek működtetéséhez garantált és elegendő, és nem körülbelül, nem kielégítő mértékű forrásokra van szükség.

(20.10)

A bizottsági ülésen számtalan részletkérdések tűnő, de szakmailag igen fontos észrevétel is felmerült. Úgy változik az OTT összetétele, hogy abból nagyon fontos adatszolgáltató hivatalok kikerülnek - például KSH -, miközben a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek egy állandó képviselője tanácskozási joggal lehetőséget kap. A megyei területfejlesztési tanácsok munkájában a törvényjavaslat nem kíván minden kistérségi képviselőnek szavazati jogot biztosítani. Nem egyértelműen szabályozza a javaslat, hogy a megyei, illetve regionális szinten megjelenő miniszteri képviselő csak és kizárólag köztisztviselő lehet. A különböző szinteken csak a cigány kisebbségi önkormányzat részéről jelenhet meg tanácskozási joggal képviselő, miközben a más kisebbségi önkormányzatokhoz tartozókról megfeledkezik a javaslat. Nem egyértelmű, hogy az úgynevezett egyeztető fórum összehívását milyen módon kívánja megtenni a kormány. Nem világos, hogy a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsban vagy az érintett kistérségi fejlesztési tanácsokban az egyetértési jog milyen módon használható vagy nem használható föl.

Mi szükség van arra, hogy a 25 településnél több települést magában foglaló kistérség esetében úgynevezett végrehajtó bizottság létrehozására kerül sor? Egyértelmű megfogalmazást igényel, hogy ahol jelenleg is működik közhasznú szervezet, ott ez megmarad, megszűnik, átalakul vagy feladatát más szervezet veszi át.

A bizottság fontosnak tartotta, hogy a területfejlesztési törvény módosítása minél nagyobb nyilvánosságot kapjon. Szerencsés lett volna, ha egy komplex rendszert látunk, és ebbe a komplex rendszerbe helyezzük bele a területfejlesztés kérdéskörét. Miután a bizottság szükségesnek tartja a további egyeztetéseket, 11 nem szavazat és 10 igen szavazat mellett nem tartotta általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)