Felszólalás adatai

FÜLÖP ISTVÁN, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A miniszter úr expozéját hallgatva egy költői kérdés jutott az eszembe: milyen egyéb gazdaságossági, hasznosítási programot fogalmaz még meg ez a terv?

A most tárgyalandó T/9938. számú törvényjavaslat valójában a Tisza-völgy árvízbiztonságának céljait szolgálja, és ennek megfelelően rendezni kívánja az árvízi tározók területével érintett földrészek igénybevételének kérdését. Már régóta vártuk, hogy a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának növelésére vonatkozó előterjesztés, az úgynevezett Vásárhelyi-terv továbbfejlesztési koncepciója megjelenjen. Sokan gondolják úgy, hogy erre a törvényre nincs túl nagy szükség, anélkül is megvalósítható a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, elég lenne kormányzati hatáskörben rendeletek megalkotása.

Az MDF azt vallja, jó az, ha törvényi szinten kerül megfogalmazásra a Tisza-völgy árvízi biztonsága, annál is inkább, mert ez a program eddig is és ezentúl is kormányokon átívelt, és ez a jövőben is így lesz. Fontos azért is, hogy a térségben élő embereknek garanciát, biztonságot nyújtson, hogy a jövőben is ott élhetnek, ahol születtek, térségünk fejlődése vízgazdálkodási, mezőgazdasági és komplex vidékfejlesztési szempontból is megnyugtató legyen. Úgy érzem, itt jutottunk el a törvény hiányosságaihoz.

Komplex vidékfejlesztés: ez az, ami hiányzik, és így mintha ebből a szempontból elkapkodott lenne a törvénytervezet. Az 1022/2003. (III. 27.) számú kormányhatározat már előírja, hogy a Vásárhelyi-terv által érintett területeken a térség lakosságának feltételeit javító, környezet- és természetbarát, az EU-követelményekkel összhangban lévő terület- és földhasználat infrastrukturális tervét ki kell dolgozni. E pont végrehajtásával biztosítható, hogy a fejlesztés az árvízvédelem prioritásának figyelembevétele mellett a Tisza-völgy népességének is esélyt adó programjává válhasson; zárójelben megjegyezve, hogy én is a Szamos-Kraszna vidékén lakom, és az ott élő emberek mindennapos problémáival szembesülök, ezzel a törvénnyel kapcsolatosan is azokat a kérdéseket nap mint nap megfogalmazzák felém, amelyek az ott élőkben megfogalmazódnak, illetve kérdésként fölmerülnek.

Hazánk lakosságának egy el nem hanyagolható része a termőföldből él, és remél a jövőben is megélhetést. A terv során jelentős vidékfejlesztési és tájgazdálkodási szerkezetváltásra számítanak. Az 1107/2003. (XI. 5.) számú kormányhatározat is megfogalmaz olyan elveket, amelyeket a törvény figyelmen kívül hagy. Többek között a koncepciónak, illetve a térség fejlődésének a társadalmi, a gazdasági és a táji rendszerek illeszkedésén és együttműködésén kell alapulnia. A fejlesztés célja az ártér fokozatos reaktiválása, amely az ártéri ökológiai és vízrendszer rehabilitálását jelenti, egy, a táji adottságukra épülő tájgazdálkodási rendszer kiépítésével, amely magában foglalja az egészséges, mozaikos tájszerkezet helyreállítását és fenntartását.

A jövőben a táj- és vízhasználatnak egyaránt szolgálnia kell az éghajlatváltozásból, az ár- és belvízvédelemből, a vízháztartás kedvezővé alakításából származó stratégiai jelentőségű funkciók és feladatok ellátását, valamint a társadalmi, gazdasági degradációnak fenntartható fejlődéssé fordítását. A térségi fejlődés egyéb ágazati és népességmegtartást, a jövedelemszerzés lehetőségét és az életminőség javulását kell hogy szolgálják. Ezen belül kiemelt jelentősége van a tájhasználatváltás mellett a népesség összetételét is figyelembe vevő oktatási, képzési, integrációs és szociális programoknak, valamint a tájgazdálkodáson alapuló termékfeldolgozási, szolgáltatási és turisztikai fejlesztéseknek.

A víz jelenléte és az ártér sajátos helyzete következtében kiemelt figyelmet kell fordítani a vízminőség-védelemre, a talajvédelemre, a szennyvíz- és hulladékártalmatlanításra, beleértve a vízgyűjtőn történő nemzetközi együttműködést is.

(18.00)

Úgy gondolom, érzékelhető, hogy ez a program nem csupán egy vízügyes kérdés, a törvénynek éppen ez a gyengéje, hogy nem komplex vidékfejlesztési terv része. Ha viszont innen közelítjük meg, akkor a törvény nem lehet féloldalas, csak a vízépítésre koncentráló.

Hiányolom, hogy az FVM nem kellő súllyal vett részt a terv kidolgozásában, az agrárium és a térségben mezőgazdaságból élők nem kaptak megnyugtató választ. Milyen termékszerkezet-váltás várható? Ehhez milyen támogatást kapnak? Milyen értékesítési feltételeket biztosít a kormány? A törvény általános vitájakor a gazdasági bizottságban a földművelésügyi tárca nem is képviseltette magát, és ahogy észreveszem, most sem - jó lett volna, ha az agrártárca is képviselteti magát.

A térségben lakóknak a tározókon kívül is számos más, legalább olyan horderejű beruházásra, elsősorban infrastrukturális fejlesztésre van igénye és joga. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését nemcsak tározók és gátak létesítésével lehet teljesítettnek tekinteni, hanem más, közérdeket és közjót szolgáló, tartós létesítmények megvalósulásával.

Az ökológiai rendszerek között stratégiai jelentőségük alapján meg kell valósítani a természetes erdők helyreállítását, ökológiai szerepüknek megfelelő fenntartását, területük olyan arányú növelését, amely már lehetővé teszi az ártéri élőrendszer egészséges működését. A tájgazdálkodási rendszert a táji rendszerek működési sajátosságai szerint kell kialakítani, a táj térszintjei és a rehabilitálandó vízrendszerek által meghatározott élőhelyek potenciális haszonvételei, ezek piaci lehetőségei, a helyi társadalom képességei és szándékai, valamint az országos érdekű, stratégiai jelentőségű funkciókat elismerő kifizetési rendszer alapján.

A tájgazdálkodás-váltást a kellő óvatosság és fokozatosság elve alapján árapasztó, illetve tájgazdálkodási mintaterületeken kell elkezdeni a helyi érintett közösség közreműködésével. Ezen elvek figyelembevételével célszerű lett volna önálló fejezetbe foglalni a térség fejlesztését szolgáló komplex terület- és vidékfejlesztési tervek elkészítésének kötelezettségét, szempontrendszerét, felelőseit, a megvalósítás forrásaira vonatkozó alapvető előírásokat. Külön meg kellett volna jeleníteni a tervek, a programok készítésének és megvalósításának költségeit a finanszírozásra vonatkozó rendelkezésekkel, például a költségvetési terv elkészítése során valamennyi érintett minisztérium fejezetében külön soron kell tervezni a Vásárhelyi-terv finanszírozását, és ez év közben ne legyen elvonható.

Felvetődik a kérdés: a 8 milliárd forintot, ami a költségvetésben szerepel, pontosan mire fogják elkölteni? Ebben az évben jószerével csak a tervezés történik meg? Vagyis 2004-ben a 8 milliárd forintból pontosan mit fognak megvalósítani? Fontos lenne egy mindenki számára átlátható ütemezés mind a munkafolyamatok tekintetében, mind a hozzájuk rendelt pénzösszegek tekintetében.

Itt említeném meg, hogy a tározók megvalósításánál első lépésként a Szamos-Kraszna köze, majd a Szamosköz és a Tisza-Szamos térsége kell hogy prioritást kapjon. A járulékos és infrastrukturális beruházások támogatását normatív módon, illetve céltámogatási rendszer kialakításával kell segíteni. Az állami beruházásokat a térségben intenzívebbé kell tenni, például az úthálózat korszerűsítésével, valamint az úgynevezett menekülőutak biztosításával és így tovább.

A tározók területének igénybevételekor a földcserét előnyben kell részesíteni az adásvétel és a kisajátítás elé, mivel ennek a lakosságmegtartó ereje nagyobb, mint a pénzbeli kártalanításnak. Azon tározóterület, ahol gazdálkodni lehet, a törvény erejénél fogva kapjon érzékeny területi besorolást.

A tározók területére eső földek tulajdonosainak a kártalanítását nem aranykoronában, hanem területi alapra kell helyezni, mert az tisztességesebbnek tűnik az ott élőkkel szemben. Az egyszeri térítés aranykorona-értékben is elfogadható, amennyiben az egyszeri térítés mértéke nem 6 ezer forint aranykoronánként, hanem 12 ezer forint.

Beruházóként a majdani üzemeltetőket kell nevesíteni: vízügyi igazgatóságok, vízgazdálkodási társulások és így tovább. Sajnos, ismét meg kell említenem, hogy az FVM a munkálatokban nem kellő intenzitással vett részt, így a komplex program mezőgazdasági része kívánnivalót hagy maga után.

Az elkövetkezendő időben erre a törvényre kell felfűzni azokat az agrárprogramokat, amelyek az ott élő emberek számára biztonságot, megélhetést nyújtanak hosszú távon is. A hosszú távon működőképes, fenntartható mezőgazdálkodás megvalósításának alapvető feltétele a környezeti alkalmazkodás, vagyis az, hogy a földet mindenütt arra és olyan intenzitással használjuk, amire az a legalkalmasabb, illetve amit károsodása nélkül képes elviselni.

A fenntartható gazdálkodásnak tehát az egyik legfontosabb alapeleme a tájhoz, a környezetéhez illeszkedő funkció, tevékenység, ágazati rendszer és intenzitási fok megtalálása, vagyis olyan földhasználati rendszer kialakítása, amely magából a környezetből, annak adottságaiból és korlátaiból fakad. A mezőgazdaságból élő családok jövedelmében a termelési feladatokhoz kapcsolódó piaci értékesítésből származó árbevétel, illetve az agrárkörnyezeti, valamint társadalmi, szociális és egyéb teljesítmények alapján kapott kifizetésekből származó jövedelem egymáshoz viszonyított aránya a térség adottságaitól, agroökológiai feltételeitől nagymértékben függ.

Ez a vizesprogram természeténél fogva nem veheti figyelembe ilyen mélységekig a térség problémáit, viszont az FVM-nek már igenis fel kell készülnie a vidék, közöttük a hátrányosabb mezőgazdasági területek, mint például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye komplex vidékfejlesztésére, különös tekintettel az előttünk fekvő törvény figyelembevételével.

Az előttünk fekvő törvény szempontjából is, de természet- és környezetvédelmi szempontból külön kiemelést és megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a hullámtéri szántók. Egyrészt a természetes füves, illetve erdős vegetációval borított hullámtérnek különleges funkciója van a folyókat érő tápanyagterhelés megszűnésében, amit nem tud betölteni, amennyiben még a hullámtéren belül is további vegyi terhelések érik. Másrészt a hullámtéri növénytermesztés meglehetősen bizonytalan terméseredménnyel jár az áradások miatt, ezért nagy környezet- és természetvédelmi jelentősége van a természetszerű hullámtéri élőhelyek helyreállításának, például ligeterdők, kaszálók, ártéri gyümölcsösök.

Az árvizek mellett gondolni kell a rendszeresen és tartósan belvízzel sújtott mezőgazdasági területekre is. Hazánk területének néhány százalékát, 30-150 ezer hektárt az éves időjárástól függően rendszeresen borítja belvíz, különösen az 1990. év szomorú tapasztalatait nézve indokolt e területek más irányú hasznosítása. Bizonyos területek vizes élőhellyé vagy rét-legelővé alakítása nemcsak megélhetési, jövedelmi, de környezet- és természetvédelmi szempontból is előnyös lehet.

Fontos nagyobb figyelmet szentelni a kisebb termelési potenciállal, de jelentős természeti értékkel rendelkező területek célprogramjaira is.

(18.10)

Az agrár-környezetvédelmi intézkedéseknek a Vásárhelyi-tervvel összhangban megvalósítandó célként szem előtt kell tartani a következőket: extenzív védelmi célú termelési módok alkalmazása, szántó-gyep konverzió, természetvédelmi célú gazdálkodás, őshonos állatok külterjes tartása, élőhely-rekonstrukció és -fenntartás - különös tekintettel a vizes élőhelyekre -, egyes fajok élőhelyeinek fejlesztése, tájvédelmi célú gazdálkodás, tájrekonstrukció, vízfolyások parti sávjának védelme, felszín alatti vízbázisok védelme és így tovább.

Végezetül összefoglalva: a komplex terület- és vidékfejlesztési tervek előkészítése során az olyan területhasználatokat kell előnyben részesíteni, amelyek hagyományos és természet közeli gazdálkodást valósítanak meg, az élővilág sokszínűségének a fennmaradását biztosítják, ökoturisztikai célokat szolgálnak, segítik a lakosság helyben tartását, tartós megélhetést és a helyi lakosság életszínvonalának és életminőségének a növelését eredményezik, valamint EU-támogatási formák igénybevételét teszik lehetővé. Mivel láthatjuk, hogy ez egy olyan komplex program, amely több tárcát is érint, szükséges egy kormánybiztos kinevezése, aki az adott feladatot koordinálja és irányítja.

A Magyar Demokrata Fórum bízik benne, hogy álláspontját a kormány figyelembe veszi, mivel a szakmaiság mellett a térségben élők véleményét és boldogulását is tükrözi, valamint példát mutathat határon túliak számára, hogyan lehet egy térségben komplex szemléletű programot megvalósítani.

Az ellenzék több módosító indítványt nyújtott be, amelyek építő jellegűek, ezek figyelembevételével a törvény támogatható.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék és az MSZP soraiból.)