Felszólalás adatai

DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Elnök Úr! Főtitkár Úr! Főtitkár-helyettes Úr! Tisztelt akadémikus Hölgyek és Urak!

A magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolókat általános vitára alkalmasnak tartom, és elfogadásra ajánlom az Országgyűlésnek. Egyetértek tehát azzal a velős egy mondattal, ami azt mondja, hogy fogadjuk el a beszámolót. Természetesen nemcsak egy mondat a véleményünk, hanem annál sokkal több. Mindezt az indoklás is tartalmazza, és az itt felszólalók is elmondják ezeket, emberszavakban artikuláljuk a véleményünket.

Az indoklásban megerősítjük azt a politikai szándékunkat, politikai akaratunkat, mely kimondja, hogy a Magyar Országgyűlés támogatja a Magyar Tudományos Akadémia erőfeszítéseit az alapkutatás, a K+F és az innováció megerősítése és nemzetközi elismertségének további növelése terén. Az Innovációs Alap létrehozásával bizonyítottuk szándékaink komolyságát ebben a kormányzati ciklusban.

Szeretném megköszönni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, Vizi E. Szilveszter úrnak és főtitkárának, Kroó Norbert úrnak azt, hogy azt a szép összefoglalót elküldte számunkra, ami a volt science forumon, a budapesti tudomány világfórumán készült, és magyar fordításban is olvashatjuk azokat a tapasztalatokat, amelyeket ott szereztek. Ebből is látjuk, hogy Magyarország adott otthont az első tudományos világfórumnak, Knowledge and Society címmel.

E szellemi műhely a társadalom, a politika, a gazdaság és a tudomány makrofolyamatait tekintette át - a XX. század új kihívásainak, valamint a fenntartható fejlődés feltételeinek feltérképezése céljából, keresve azok találkozási pontjait - a tanácskozás. Mindez a magyar társadalomnak is égető kérdése. Nem véletlen, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök úr a zárónapon elmondott beszédében megerősítette a kormány elkötelezettségét a hazai kutatási-fejlesztési ráfordítások dinamikus növelése mellett, és jelezte, hogy a magyar kormány támogatja a tudomány világfórumának kétévente megtartott rendezvényét Budapesten.

Nincs oka tehát senkinek kételkedni a kormányfő adott szavában és ígéretében. A tanácskozás záródokumentumának tekinthető összegzés felhívta a figyelmet a tudósok etikai felelősségére, széles körű, új partnerségen alapuló összefogást ajánlva, illetve kérve a társadalom és a politika szereplőitől, tőlünk, parlamenti képviselőktől is, itt a tisztelt Házban is. Köszönjük, hogy ehhez a dokumentumhoz hozzájutottunk. Úgy gondolom, hogy van is felelősségünk. Próbálunk ennek megfelelni a tudásalapú társadalom és a gazdaság erősítése, fejlesztése idején, politikai tettekkel, jó döntésekkel. Támogatjuk a Tudományos Akadémia elnökét - aki egyben a világfórum elnöke is - abban, hogy sikeresen folytatódjon ez a rendezvény, hogy Budapest mint a tudomány fővárosa jelenjen meg világlapok tudósításaiban a jövőben is, jelezve, hogy a magyar tudomány, annak eredményei és művelői fontos értékei nemcsak az Európai Uniónak, hanem az egész világnak.

A magyar tudomány eredményei - olvashatjuk a beszámolóban - alapkutatási mutatók tekintetében meghaladják az európai átlagot. Erre büszkék vagyunk mi is. A magyar tudósok, a Magyar Tudományos Akadémia eddig is példát mutatott a politikának, a döntéshozóknak abban, hogy miként kell és lehet közelebb hozni egymáshoz a tudást és a társadalmat. Az embernek szüksége van a hasznos és jól strukturált információra, a tudásra. Az önök előadásaiból tudjuk, hogy a több milliárdnyi agysejtben kódolt információ, amelyet tudásnak hívunk, csak akkor válik használhatóvá, ha eljut a társadalom tagjaihoz, és az emberek megtanulják a megfelelő módon használni ezeket a kódolt információkat a maguk és a közösség javára.

Hallottuk az Akadémia elnökétől, hogy a tudás nem lehet néhány kiválasztott privilégiuma. Közös kinccsé kell válnia, hogy hozzájáruljon az életminőség javulásához. Itt kell szólnom nekem is arról a frenetikus sikerről, amit a Magyar Tudományos Akadémia, a Matáv és az Axelero Internet együttműködéséből született Mindentudás Egyeteme produkált. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a Kossuth Kiadó könyv alakban megjelentette az interaktív előadásokat; két gyönyörű kötet jelent meg eddig klasszikus gutenbergi formában, könyv alakban, ahogy az elnök úr beajánlotta az előszóban.

A Magyar Tudományos Akadémia szerepvállalása példaértékű napjainkban is, és úgy gondolom, hogy az indoklásban jogosan, helyesen állapítjuk meg, hogy a XXI. századi versenyképesség alapja a tudásalapú társadalom, és csak a tudomány pozícióinak erősítésével alapozható meg, illetve fejleszthető az elkövetkezendő években ez.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Baloldali és jobboldali politikustársaimnak ajánlom a figyelmébe Hámori József akadémikus “Mit tud az emberi agy?ö című előadásának azon részletét, mely arról szól, mit tud a jobb és a bal félteke. Délelőtt még láttam itt az akadémikus urat, de most különösen azért, mert nincs itt, pontosan azért elmondom ezt a szép részletet.

“A beszéd tehát főleg bal féltekés, míg a jobb félteke néma. Viszont jobban lát, sokkal többet tud a térmanipulációban. A képzelőerő és a kreativitás az agynak az a két, egyformán kiemelkedő tulajdonsága, ami csak az emberben van jelen, ugyanakkor elsősorban jobb féltekés. Ezzel kapcsolatos az is, hogy a humorérzék, ami közvetlenül kapcsolódik a kreativitáshoz is, a jobb félteke tulajdonsága. A képzelőerő és a kreativitás jobb féltekéhez kötődöttsége egyébként azt is jelenti, hogy ha az új dolgokat próbáljuk kitalálni, hipotéziseket állítunk fel, arra a bal félteke nem alkalmas, csakis a jobb félteke. A jobb félteke kialakít egy hipotézist, majd átküldi a bal féltekének, az raktározza, és innen kezdve úgy dolgozik vele, mintha a sajátja lenne. A két félteke között tehát együttműködés van. Az eddig elmondottakat összegezve megállapíthatjuk, hogy az éntudat kizárólag a bal féltekének a tulajdonsága, de a jobb félteke is mindig hozzátesz valamit ehhez a tulajdonsághoz, csak nem tudatosan.

(15.10)

Az itt felsorolt részben eltérő tulajdonságok nemcsak kiegészítik a két féltekét egységes aggyá, hanem hatalmas pluszt is jelentenek. Metaforikusan: 1+1 nem 2, hanem 3. Ebből jön létre az, mit emberi személyiségnek nevezünk.ö

Köszönjük, professzor úr. Az biztos, hogy a tudomány eredményeinek felhasználása segíti és segítheti a politikai döntéshozókat abban, hogy jól gondolkodjanak és hallgatni is kell a tudományra.

Az Akadémián tartott ülésünkön az elnök úr elmondta azt a példát, hogy amikor a Balaton kiszáradása s a többi felmerült, akkor az akadémiai tudósok azt mondták, hogy nem kell sem a Rábából, sem a Murából odavezetni mesterségesen a vizet, hanem hagyjuk úgy, mert régebben is volt kiszáradás, tehát hagyjuk a természetet, majd maga megoldja ezt a problémát.

A politika szereplői hallgattak az Akadémiára és a tudósokra, és lám-lám, most ebben az évben már fél méterrel emelkedett a Balaton vízszintje anélkül, hogy hozzányúltak volna. Úgy gondolom, hogy a Kis-Balaton ügye is hasonló különben. A példa csepp a magyar tengerben, de mutatja a tudomány jelentőségét.

Említenék még egy példát, akadémikus úr is említette. Nagy öröm számunkra, hogy egy ilyen kisvárosban - bocsánat, középvárosban -, mint Zalaegerszeg, egy világcég létrehoz kutatási-fejlesztési központot: a Flextronics. Ez nagyon jó példa arra, hogy a hozzáadott érték növelése érdekében mérnökképzésbe kezdenek, egyetemmel kapcsolatba lépnek, és minél képzettebb munkaerő előállítására, illetve képzésére törekednek. Ez azért nagyon fontos, mert nem kell félni attól, hogy ez a világcég keletre továbbáll, mert 7 ezer munkahely kerülhet veszélybe. Akkor állunk biztos lábon, hogyha itt a hozzáadott érték növekszik, és komoly mérnöki és középvezetői szinten olyan tudás birtokában vannak az emberek, amit máshol nem találnak meg, és ez a legnagyobb biztosítéka annak, hogy megmarad ez a 7 ezer munkahely.

A tudomány és művelőinek megbecsülése nem egyszerűen támogatás, hanem befektetés a gazdaságba, befektetés a humán szférába, befektetés a jövőbe, és ez a befektetés épp a tudomány területén nem száz százalékot, hanem sokszor 120 meg 130 százalékot hoz vissza. Ez is mutatja, hogy nagyon versenyképes a magyar tudomány.

A tudománynak persze nagyon sok mindenre válaszolnia kell. Válaszolnia kell arra, hogy mitől szegények a szegények, és miért van ez, és mit lehetne ellene tenni világviszonylatban, és hogy a munkanélküliség növekedése mennyire fokozza még ezt az óriási problémát. Még arra is válaszolnia kell, mondjuk, a tudománynak, hogy egymilliárd ember hogyan jut édesvízhez, tiszta vízhez.

Tehát úgy gondolom, hogy elégedettek lehetünk, és azt gondolom, hogy a magyar tudomány is részt vesz ebben a hatalmas feltáró akcióban.

Én az oktatási és tudományos bizottság tervezett állásfoglalását, amit Jánosi György úr ismertetett, támogatom, és küzdeni fogok azért, és partnereket fogok szerezni a költségvetési vitában, hogy a célt el tudjuk érni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)