Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr úgy fogalmazott a felvezetőjében, hogy egy olyan salátatörvényről beszélünk vagy vitatkozunk ma itt, amely közvetlenül kötődik a költségvetéshez, vagy legalábbis közvetve. Persze attól függ, hogy hogyan nézzük, hiszen a költségvetéshez minden kötődik, hiszen mindenhez pénz kell. De csak a kisszínes kedvéért, hogy a kormányüléseken nem készülnek hangfelvételek, ezt most hirtelen nem tudom sem közvetve, sem közvetlenül a költségvetéshez kötni. Egy biztos, hogy sokkal nehezebb lesz majd utólag történészként is megnézni, hogy mi történt egy-egy kormányülésen, de lehet, hogy pont ez a célja a kormánynak, hogy kevésbé lehessen visszagöngyölíteni, hogy melyik döntés miért és milyen formában született.Mivel ez egy salátatörvény, és nagyon sokféle kérdést érint, államtitkár úr is azt mondta, ha jól emlékszem, hogy 42 törvénymódosítást tartalmaz, ezért nem összekötve, de egy-két témát mégiscsak én is hadd emeljek ki.

Az első az, amiről államtitkár úr is szólt a hozzászólásában, ez a Magyar Tudományos Akadémiának tulajdonképpen az újraszervezése abban a kontextusban, ahogy ön is fogalmazott az új minisztérium szempontjából. Teljesen egyetértek azzal, hogy Magyarországon a termelékenységet növelni kell, a hatékonyságot növelni kell, ez a versenyképességünket is nagymértékben növelné. Erről többször beszéltünk bizottsági keretek között is. Az is teljesen helyes célkitűzés, hogy a magyar hozzáadott értéket növelni kell, hiszen mi is többször elmondtuk, én magam is különböző vitákban, hogy Magyarország nem lehet egy összeszerelő üzem. Itt magas tudásintenzitással rendelkező iparágakra van szükség. Ezek azok az iparágak, amelyek hosszú távon tudják húzni a magyar gazdaságot, és valóban egy fenntartható fejlődési pályát tudnak adni. Ráadásul ezek azok az ágazatok, ahol természetesen nem a bérverseny az első, és ez hosszú távon a magyar emberek számára sem egy utolsó kérdés.

Azt nem pontosan értem ettől függetlenül, és nem lenne baj, ha államtitkár úr erre majd kitérne a válaszaiban a végén, hogy ezeket a célokat miért úgy lehet csak elérni, ha ezt egy ilyen nagyon erős centralizációval csinálják. A Magyar Tudományos Akadémia eddigi forrásallokációs, hogy mondjam, munkáját, nem nagyon kérdőjelezte meg senki, nem olvastam erről cikkeket, nem olvastam erről semmilyen tanulmányt, hatástanulmányt, nem láttam azt, hogy kormányzati szervek részéről bármilyen kritika érte volna akár csak szóban is ezt a munkát.

Tehát mi alapozta meg? Miért kell ez az erős centralizáció? Miért nem bízunk egy független intézményben? Van-e erről bármilyen hatástanulmány, amely alapján önök azt mondják, hogy az erős centralizáció bizony segíteni fogja az ön által említett célok hatékonyabb, gyorsabb, jobb minőségben való elérését? Azt gondolom, sok esetben a kormányzati működés, ha csak az európai uniós forrásokra gondolok, amikor 29 projektet, programot vizsgál az OLAF, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, majd abból  ha jól emlékszem  húsznál találnak problémát, akkor nekem nem úgy tűnik, hogy az önök által működtetett, centralizált pályázati rendszer hatékony. Ráadásul még azokat is elkaszálták vagy kritizálták, amelyek arra szolgálnak, azok az intézmények vagy projektek, amelyek az ellenőrzést kellene hogy elvégezzék. Ezért én a magam részéről nagyobb bizalommal vagyok a Magyar Tudományos Akadémia és az ott dolgozók iránt, mint egy bármilyen újonnan létrejövő minisztérium iránt. Magyarul, mire alapozták ezt az állítást?

Arról nem is beszélve, hogy itt ez egy komoly nemzetközi visszhangot is kiváltott, nagyon sok kritikát kapott a kormány emiatt.

Ha jól láttam, akkor számos külföldi hasonló intézmény állt ki a Magyar Tudományos Akadémia ilyen típusú tevékenysége és érinthetetlensége mellett. Tehát még csak külpolitikai vagy politikai okokból sem hiszem, hogy ez egy helyes döntés volt. Mi a magunk részéről semmiféleképpen nem tudjuk támogatni az ilyen típusú kormányzati szándékot, különösen akkor nem, ha olyan rossz ízű sajtóhírek és pletykák is megjelennek, amelyek arról szólnak, hogy tulajdonképpen egyfajta büntetésként kapja a Magyar Tudományos Akadémia ezt az intézkedést, mert nem kellően álltak ki a kormány különböző gyűlöletkampányai mellett.

A másik ilyen kérdés, amit én is szeretnék szóba hozni, erről részben beszélt már jobbikos képviselőtársam, a kormánynak volt egy szervezett betelepítési programja a gazdasági migránsoknak. Ez a magyar adófizetőknek viszonylag sok pénzébe került. Itt húszezer emberről beszélünk. Fontos leszögezni  talán így a kampány után és a kampány előtt, mármint az európai parlamenti választás előtt -, hogy egyetlenegy párt telepített be Magyarországra migránsokat, ez a Fidesz volt. Voltak ezek között menekültek, ez körülbelül olyan kétezer fő, és voltak gazdasági migránsok, hogy az önök szóhasználatával éljek. Őket a letelepedésikötvény-programmal telepítették ide be. A számok már elhangzottak. Talán még az is lehet, hogy Z. Kárpát Dániel képviselőtársam alul is becsülte azt a veszteséget, amit a magyar költségvetés elszenvedett, hiszen a kamatveszteség inkább a 20 milliárdhoz van közel, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy mennyibe került adott esetben az adminisztráció és sok minden más papírmunka, ellenőrzés a magyar államigazgatási szerveknek. De az tény és való, hogy ha jól emlékszem, idén év végén jár le az első ötéves futamidő, ami  ha minden jól megy  30-33 milliárd forintos visszafizetési kötelezettséget jelent a magyar kormány számára. Tehát semmiféleképpen nem tudnám sikerként értelmezni, azon túl, hogy voltak olyan cégek, amelyek valóban nagyot kaszáltak ezen.

Kérdezném államtitkár urat, hiszen erről is jelentek meg különböző hírek, hogy tervezik-e, hogy bármilyen más formában ezt a kötvényprogramot újra bevezetnék. Mert azt értem, hogy most akkor kihúzzák, ez nagyon helyes, ezt már sokkal korábban meg kellett volna tenni, de tervében van-e a kormánynak bármilyen új program indítása, ami hasonló paraméterekkel, hasonló feltételekkel újraindítja ezt a kötvényprogramot, akár befektetéshez kötve, akár bármilyen más kritériumot megváltoztatva? Tehát jön-e vissza ide az Országgyűlés elé egy hasonló program újólag?

(14.00)

A másik, szintén érdekes kérdés, ami ebben a salátatörvényben megjelenik, erről is cikkeztek többet, ez a különböző miniszterek személyi illetménye. Itt van egy érdekes megfogalmazás, ami arról szól, hogy elérheti a miniszter személyi illetménye az általa felügyelt háttérintézmények vagy gazdasági társaságok vezetőinek az éves jövedelmét. Nagyjából ezzel egyértelművé válik, hogy önökre nem fog vonatkozni vagy a miniszterekre nem fog vonatkozni semmilyen formában sem a korábbi, miniszterelnök által meghirdetett „2 millió forintnál nem kereshet senki többet”, mert azok már pofátlan összegek, hogy az önök szóhasználatát idézettem. Most úgy látszik, hogy ezek az összegek ma már nem pofátlanok, és valóban elérheti egy miniszter fizetése akár az 5 millió forintot is a miniszterelnök döntése alapján.

Sőt, hogy egy picit az abszurditást még fokozzam, ha jól értettem, de aztán lehet, hogy ebben nem pontosan értelmeztem a törvény szövegét, attól függően, hogy ki állapítja meg a háttérintézmények vezetőinek a fizetését, tulajdonképpen a miniszterek fizetésénél a határ a csillagos ég is lehet, hiszen ha a miniszter megállapít egy magasabb illetményt az egyik háttérintézménye vezetőjének vagy egy gazdasági társaság vezetőjének, akkor onnéttól kezdve az ő fizetése azt is elérheti. Tehát ilyen értelemben indirekt módon ő maga is tudja a saját fizetését is befolyásolni, még akkor is, ha biztos a miniszterelnök józan eszére is bízva van az, hogy mennyi pénzt ad vagy mennyi fizetést ad a minisztereinek.

Tehát, magyarul, ezt sem érzem egy olyan erős, megalapozó rendelkezésnek, ami nélkül ne tudtuk volna túlélni a holnapot, vagy éppen a magyar költségvetés ne tudott volna létezni a maga intaktságában a következő időszakban ebben az évben.

Aztán van még egy dolog, ami inkább szintén olyan értelemben érdekesség, hogy egy anomáliára hívja fel a figyelmet, és azért szeretnék róla néhány szót még mondani. Ez a bíróság és az ügyészség közötti különbségtétel, illetőleg az ügyészségen belüli különbségtétel, hiszen, ha jól olvastam az előterjesztést, akkor az ügyészségnél egy 7-15 százalékos béremelésre lesz lehetőség. Csak azt nem értem, hogy megint miért a vidéki ügyészségek járnak rosszul. Én értem, hogy biztos, hogy van nagyobb terheltsége a Fővárosi Főügyészségen dolgozó ügyészeknek, tehát ha jól értettem, ők kapják a magasabb fizetéskiegészítést, a 15 százalékot. De ha valaki egy járásban dolgozik ügyészként, és a Jóisten azzal verte meg, hogy vidékre született, és nem a Fővárosi Főügyészségen tud dolgozni, akkor ő miért ér kevesebbet ügyészi munkaként, mint a fővárosban dolgozó? Önök mindig elmondják, hogy a magyar vidékért dolgoznak. Érdemes lenne ilyenkor is a fizetések tekintetében is nem ekkora különbséget, tehát duplás különbséget tenni, hanem lehet, hogy egyszer a vidéki ügyészeknek kellene több pénzt kapniuk, és nem pedig a fővárosban dolgozóknak. Ez az ügyészségen belüli kérdésfelvetés.

A másik pedig, hogy mit vétettek a bíróságok, tehát hogy miért maradnak ki állandóan a bíróságok az ilyen típusú emelésekből. Itt természetesen egy ellenzéki képviselő fejében rögtön az a magyarázat adódik, de hát biztos, ezt majd eloszlatja államtitkár úr, hogy mivel a bíróságokat nem sikerült még maga alá gyűrnie a kormánynak, ezért valahogy büntetni kell őket, hogy értsék a leckét, és ezért ők folyamatosan kimaradnak mindenféle ilyen típusú bérfejlesztésből. Ez egyfajta regulázása is lehet ennek az ágazatnak, ami semmiféleképpen nem elfogadható, hiszen a bíróságok normál esetben azért mégiscsak független intézmények. Ráadásul a terheltségükről nagyon hosszú tanulmányok jelennek meg, európai uniós, OECD-összehasonlításban, vagy éppen magyar hatástanulmányok világosan kimutatják azt, hogy hatalmas megterhelés alatt vannak a magyar bíróságok, sok esetben nehezen tudják tartani a határidőket. Tehát nagyon aktuális volna, hogy ott is egyfajta ilyen típusú bérrendezésre sor kerülhessen.

Még sok mindenről lehetne beszélni értelemszerűen, de gondolom, a kollégáim is el fogják ezeket mondani, hiszen a szociális területtől kezdve a munkajogon át sok minden kérdés szerepel ebben a salátatörvényben, de mégiscsak az általam is említett problémák okán is azt kell hogy jelezzem, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója értelemszerűen ezt a törvényt nem fogja támogatni, nem fogja elfogadni semmilyen formában sem. Köszönöm szépen a figyelmet. (Varju László és Csárdi Antal tapsol.)