Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 1999-ben s a következő években is alapvetően fontos célnak tekinti az államháztartás alrendszerei közötti összhang megteremtését, megőrzését. Ennek érdekében a beterjesztett költségvetési törvényjavaslatok eleget tesznek annak az évek óta megfogalmazott elvárásnak, amely szerint a központi költségvetés és a társadalombiztosítás költségvetése egy időben kerüljenek benyújtásra. Így most először van lehetőség arra, hogy az államháztartás eme két fontos alrendszerét meghatározó költségvetésnek belső összefüggéseit is világosan át lehessen tekinteni. Az együttes áttekintést az egyidejű benyújtás mellett a hasonló szerkezetű prezentáció és a számszaki tartalmi összefüggések, egyezőségek megteremtése is szolgálja.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetése az elmúlt évek folyamatairól kialakított helyzetértékelés, az önök által ismert gazdasági mozgástér, a kormányprogramban meghirdetett gazdaságpolitikai és társadalompolitikai célokra tekintettel került kialakításra. Az alapok helyzetét az elmúlt években a fokozódó egyensúlyi zavarok jellemezték. Az alrendszer működési biztonságának megőrzése egyre nagyobb mértékben igényelte a központi költségvetésnek a társadalombiztosítás pénzügyi alapja hiány- finanszírozásában való helytállását.

A helyzet megváltoztatásának, az egyensúlyi zavarok mérséklésének, megszüntetésének egyik eszköze a járulékbeszedés hatékonyságának fokozása. Ennek érdekében 1999-től a társadalombiztosítási hivatalok járulékbeszedési feladatait az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal veszi át. Reményünk szerint ez az intézkedés egyszerre járul hozzá a bevételek növekedéséhez, a munkáltatók ügyviteli terheinek csökkentéséhez és az alapok egyensúlyi helyzetének javításához. Ez utóbbi esemény biztosan bekövetkezik, hiszen 1999-től a járulékbeszedés költségei nem terhelik a társadalombiztosítást, ezek a kiadások a központi költségvetésben kerülnek előirányzásra.

Az elmúlt évek másik jellemzően kedvezőtlen jelensége a gyógyszerkiadások korlátozására irányuló törekvések eredménytelensége, ami a nem tervezett hiányok felének, harmadának okozója.

Immáron sokéves tapasztalat, hogy a költségvetés megalapozottsága csak akkor biztosított, ha a költségvetés tervezésekor elhatározott intézkedések megvalósulnak. A tervezés, szabályozás, végrehajtás összhangjának megteremtésére irányuló kormányzati eltökéltséget mutatja a gyógyszer-támogatási előirányzat kötötté tétele.

A helyzetértékelés alapján tett harmadik lépésünket, az óvatosabb tervezésre való törekvés eredményességét az Állami Számvevőszék jelentése már vissza is igazolta, amikor a költségvetési javaslatunkat a korábbi évekhez viszonyítva lényegesen megalapozottabbnak minősítette.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének bevételi oldala az 5 százalékos gazdasági növekedési pályából kiindulva, az önök által már ismert keresetkiáramlási, foglalkoztatási prognózisokon alapul. A reméltnél kedvezőtlenebb gazdasági helyzetre való felkészülést az alapoknál eltérően kezeltük. A Nyugdíj-biztosítási Alap esetleges bevételi kiesését a központi költségvetésben tervezett támogatási tartalék-előirányzat felhasználása szolgálhatja. Az Egészségbiztosítási Alapban hétmilliárd forintos tartalékot képeztünk a gyógyító-megelőző előirányzaton belül tartalékképzéssel, a társadalombiztosítás sajátosságai miatt csak kötött előirányzat kivédéseit lehet korlátozni. A tartalék a kormány döntése szerint akkor szabadítható fel, ha a gazdaság fejlődése a többletkiadás bevételi oldalának teljesülését lehetővé teszi. Eddig az időpontig a kormány megvizsgálja a nem kötött előirányzatok kiadás mérséklésének a lehetőségét is.

Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági fejlődéssel összefüggésben képződő bevételi többletek az 1998. évi negatív tendenciák kezelése mellett lehetőséget adnak a járulékterhek fokozatos, következetes csökkentésére. A társadalombiztosítási alapok költségvetése bevételi oldalának kialakításakor figyelembevételre került a jelentős munkáltatói járulékcsökkentés és az egészségügyi hozzájárulás új konstrukciója. Meggyőződésünk, hogy a reális mértékű járulékokat a vállalkozók és a bérből élők sem tartják megfizethetetlennek.

A bevételi oldalt megalapozó, az egészségügyi hozzájárulásról, illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt, illetve a törvény módosítását a tisztelt Ház már jóváhagyta. Így biztonsággal lehet állítani, hogy a járulékokból finanszírozott, a jövő évben sem változatlan ellátások - úgymint nyugdíjemelés, gyógyító-megelőző ellátás, ezen belül az egészségügyi dolgozók személyi juttatásainak kiadása - fedezetét már megalapozta az Országgyűlés.

(8.10)

A járulékcsökkentés részbeni ellentételezését szolgálja az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényben megjelenő konstrukció. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség; a szellemi tevékenységből, a találmányhasznosításból, a költségtérítésből, a kamatkedvezményből származó jövedelmekre, a 36 százalékkal adózó osztalékalapra, a cégautóadót fizetőkre vonatkozik.

Az elfogadott járulékszabályok szerint a magán-nyugdíjpénztári tagdíj az 1999. évben nem emelkedik, változatlanul az egyéni nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem 6 százalékát kell befizetni. Ugyanakkor 1 százalékról 2 százalékra emelkedik a magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíjjáruléka. Ez a Nyugdíj-biztosítási Alap számára a benyújtott törvényjavaslatban szereplő bevételi előirányzathoz képest további 11 milliárd forint bevételt biztosít. A költségvetési törvényjavaslat még nem számolhatott ezzel, mivel a tisztelt Ház a benyújtást követően döntött úgy, hogy az 1999. évben nem emelkedik a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke.

Az élőmunka közterheinek csökkentésével, a nyugdíjreform keretében vállalt kötelezettségekkel és a kormány egészségpolitikai elhatározásaival is összefüggésben 1999-ben jelentősen növekszik a központi költségvetés tehervállalása a társadalombiztosítás finanszírozásában. Az ez évi 31,4 milliárd forint támogatás a jövő évben összességében 143,2 milliárd forintra emelkedik. Ebből a Nyugdíj-biztosítási Alapján 112,4 milliárd, az Egészségbiztosítási Alapnál pedig 30,8 milliárd forint jelenik meg.

Az Egészségbiztosítási Alapnál megjelenő költségvetési támogatással az 1999. évi költségvetésben megvalósul az a kormányprogramban szereplő elképzelés, miszerint az egészségkárosító cikkeket terhelő bevételekből az államnak célszerű hozzájárulnia az egészségügyi kiadásokhoz. A fokozódó állami szerepvállalás, a kincstári működés azok a garanciális elemek, amelyek a társadalombiztosítás biztonságos működését hosszabb távon is megalapozzák. Ennek tudatában döntött a kormány a társadalombiztosítás vagyonáról úgy, hogy célul tűzte ki annak az 1999. év végéig történő értékesítését.

Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítási költségvetés meghatározó kiadási tétele a nyugdíj. A Nyugdíj-biztosítási Alap kiadási főösszegét a benyújtott javaslat 914,7 milliárd forintban határozta meg, ami az 1998. évi előirányzatnál 18,3 százalékkal nagyobb. A jövő héten kezdi meg a tisztelt Ház a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Nem megelőlegezve az ezzel kapcsolatos vitát, úgy gondolom, már most el kell mondani, hogy a kormány az 1999. évben is biztosítani kívánja a nyugdíjasok ellátása reálértékének megőrzését. Sőt, az alacsony nyugellátásoknál ezt jelentősen meghaladó lépésre is sor kerül, hiszen az öregségi nyugdíjminimum alatti ellátásoknál az emelés mértéke 25,5 százalék. Ezzel megvalósulhat az ugyancsak évek óta ígérgetett intézkedés, hogy a kormány lépéseket tesz az alacsony ellátások emelésének érdekében.

A nyugdíjemelés többletkiadása mellett a költségvetés fedezetet biztosít a nyugdíjasok számának növekedése miatti kiadásokra is. A gyógyító-megelőző ellátás, támogatás előirányzata 350,2 milliárd forint, az előző évinél 16,7 százalékkal nagyobb. A költségvetés tervezésénél figyelembe vett gazdasági növekedés esetén tehát az egészségügy területén is lehetőség nyílhat a szakmai színvonal javítását elősegítő fejlesztések befogadására.

Az első félévben ennél csak szerényebb, 14,3 százalékos többletkiadással lehet számolni. Ez az előirányzat is fedezetet nyújt azonban a bérek 13,6 százalékos emelésére, a dologi színvonal tartására és néhány, az ellátóképesség megőrzése szempontjából szükséges fejlesztés indítására.

Az egészségügyi hozzájárulás új szabályozása alapján 1999-től ismét megjelenik az 1997-ben megszüntetett finanszírozási elv, miszerint az egészségügyi szolgáltatások költségeinek fedezetéhez az állam is hozzájárul azok vonatkozásában, akik szolidaritási alapon, külön fizetési kötelezettség nélkül jogosultak egészségügyi ellátásra. Az állami hozzájárulás oly módon történik, hogy a központi költségvetés az egészségügyi hozzájárulásból származó bevételeket a szolidaritási alapon jogosultak költségeihez történő hozzájárulásként adja át az Egészségbiztosítási Alap számára.

A benyújtott költségvetési törvényjavaslat azzal számol, hogy elindul az az évek óta halogatott reformfolyamat, amely megakadályozza a gyógyszerkiadási előirányzatok túllépését, ugyanakkor a szociálisan rászorultak számára továbbra is biztosítja a szükséges gyógyszerekhez való hozzájárulást. A működési kiadásoknál a központi költségvetés tervezési jellemzői érvényesülnek. A társadalombiztosítási, igazgatási szerveknél 5 százalékos béremeléssel számolunk. A dologi kiadások a költségvetési szerveknél nagyobb mértékben, 11 százalékkal emelkednek.

Összefoglalva: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetési törvényjavaslatának súlypontjai, alapvető jellemzői a következők szerint emelhetők ki:

1. A költségvetés - amit az Állami Számvevőszék jelentése is megerősít - a korábbi évekhez viszonyítva lényegesen megalapozottabb.

2. Az államháztartási törvény előírásainak megfelelően a jövő évben is biztosított a Nyugdíj-biztosítási Alap egyensúlyi helyzete.

3. Az Egészségbiztosítási Alap hiánypozíciója az elmúlt évekhez képest jelentősen mérséklődik, a törvényjavaslat 41,6 milliárd forint hiánnyal számol.

4. A rendkívül jelentős járulékcsökkentés ellenére az alapok pénzügyi helyzete stabilabb, amit a következő intézkedések biztosítanak: mindkét alap vonatkozásában jelentősen növekszik a központi költségvetés közvetlen támogatása; az Egészségbiztosítási Alapnál reform értékű lépések megalapozása történik; a társadalombiztosítási járulék beszedése az adóhivatalhoz kerül; a nyugellátások emelése, bár a korábbi kormány által meghirdetettnél mérsékeltebben, de átlagosan az inflációt meghaladóan történik.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az elmondottakat figyelembe véve kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot tárgyalják meg, és azt majd később támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)